Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-16 / 218. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN M. J.: A kérdéses esetben a korábbi mezőgazdasági ingatlanok öröklésére vonatkozó eltérő előírásokról van szó. Nézetünk szerint az ügyben már nem lehet semmiféle felülvizsgálatot kérni még rendkívüli jogorvoslat alapján ssm {perújítást és a törvénysértési panaszt csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven helül leh't beadni). Egyébként a két állam közti kölcsönös jogsegélyt csak 1951-től szabályozta államközi egyezmény. J. V.: Ajánljuk, hogy a közlekedési balesetet elszenvedett nagymamája megbízásából minél előbb forduljanak ügyvédhez. Nem számít ugyanis, hogy a kérdéses dolgozók (efsz-ta- gok) büntető felelősségét a hatóságok nem állapították meg, és így a büntetőeljárás során nem áll nagyanyjának módjában kárigényét érvényesíteni, mert a polgári törvénykönyv 427. és köv. paragrafusai értelmében a traktort üzemeltető efsz tárgyilag (objektíven) felelős és köteles az elszenvedett balesetet kártalanítani. Főként a fájdalomdíjról és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítési Igényről van szó. Mivel az efsz traktora is biztosítva van a harmadik személyeknek okozott károkért való felelősséget illetően, a Szlovák Állami Biztosító fogja a kárt helyettük megtéríteni. Feltétel természetesen, hogy az efsz a kárt (nagymamája kárigényét) a biztosítónál bejelentse. Abban az esetben, ha a biztosító nem ismerné el az 1964/197 sz. hirdetmény szerinti térítési kötelezettségét az efsz traktoráért, akkor az efsz felelős saját számlájára, mivel közúton olyan munkát végzett, amelynél nem biztosították a terepet. A kárigényt legkésőbb egy éven belül lehel az elévülési kifogás veszélye nélkül érvényesíteni a járásbíróságon beadott keresettel. I. B.: Férje az eltartási szerződés értelmében továbbra is biztosítja a nénije számára biztosított ingyenes lakást. Egyelőre további ellátásra — ha van kielégítő nyugdíja és tud saját magáról gondoskodni — valószínűleg igénye nincs. Kíséreljék meg nénijüket a járás- bíróságra békéltetési tárgyalásra beidéztetni és ott rendezni az ügyet. Peres eljárásban a bíróság esetleg a természetbeni tartás helyett pénzbeli térítést (bizonyos havi összeget) álla- p that meg. Ennél a bíróság tekintetbe veszi mindkét fél anyagi helyzetét és magatartását is. M. J.: Ha a válás után a hnb az elvált feleségnek új lakást utal ki, arra a volt férjnek igénye nincs. Ajánljuk, hogy a személyi, illetve a családi állapo Iában bekövetkezett változást, azt, hogy elváltak és volt férje külön lakik, és Ön csak saját maga számára igényel új lakást, minél előbb jelentse be a nemzeti bizottság lakásosztályán. 1». E.: A bíróság az 1975. augusztus 15-i végzésével már jogerős ítélet alapján kötelezte önt arra, hogy az Ön telkén átvezető vízlevezető árkot tisztítsa ki. Ha ennek a megadott 15 napos határidőn belül nem tenne eleget, a végzés alapján a pernyertes szomszédok jogosultak az ön számlájára ezt a munkát elvégezni. A végrehajtási bíróság nem ítélkezik újból arról, amiről a perbíróság már jogerősen döntött. Ha a szomszédjai szennyvízzel okoznának önnek kárt, igénye lenne ellenük a károkozástól számított egy éven belül kártérítést kérni és kérni annak megtiltását, hogy a szomszéd nein tisztított szennyvizet eresszen át az ön földjén. A 2. pontban szereplő összeg az eljárási költségek behajtására vonatkozik, tehát nem büntetés. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN K. F.: Ha szabadságának idője alatt kötött házasságot, ezzel szabadsága nem szakadt meg és utólag a házasságkötés címén fizetésmegtérítéssel járó szabad időt nem igényelhet. Egyébként a munkatörvény- könyv 1975. július 3 -tői hatályban levő 1975/54 számú végrehajtási rendeletének függeléke tartalmazza azoknak a fontos személyi akadályoknak felsorolását, amelyekkel kapcsolatban a dolgozónak fizetésinegtérítés- sel járó szabad időre van igénye. A függelék 5. pontja értelmében a dolgozónak saját esküvőjére két munkanap és gyermeke esküvőjén való részvételre egy munkanap fizetésmegté- rítéses szabad iőre van igénye. Az 1968/88. sz. törvény értelmében a családi pótlékot rendszerint annak a szülőnek beteg- biztosításából folyósítják, aki a gyermekről közvetlenül gon doskodik. így elvált felesége, akinek gondozására bízta a bíróság gyermeküket, jogosan íratta át a családi pótlékot a saját munkaadó vállalata melletti KNP bizottságra. Az adókedvezményt csak a kérvényezéstől kezdve igényelhette. Visszamenőleg erre igénye nincs. A táppénzt a betegállomány ideje alatt a munkaadó vállalat jogosan számította az előző évben, azaz 1974-ben elért tiszta átlagkeresetéből. Ebbe az átlagkeresetbe a táppénz kiszámításánál a törvény értelmében nem számítják be a túlórákért kapott jutalmat és a szabadságért járó keresetmeg- térítést (az utóbbinál azonban a kiszámításnál a szabadság idejét sem veszik figyelembe). Második felesége szülési szabadságát a szülés előtt legfeljebb 8 héttel korábban kezdhette volna meg. A téves kiszá mítás miatti csúszást illetően kérjék ki az Okresná správa nemocenského poistenia, Nővé Zárnky hivatalnak döntését. Feltehetően az előző betegállomány idejét kell a szülés előtti 8 hétig meghosszabbítani és erre az időre alacsonyabb ösz- szegű táppénzt folyósítanának. Dr. F. J. Valamennyi városunkhoz hasonlóan Spišská Nová Ves is a jel- ismerhetetlenségig megváltozott a jelszabadulás óta eltelt 30 évben. Főleg az utóbbi években fejlődött rohamosan a nagyarányú építkezések következtében. Felvételünkön a Magasépítő Vállalat munkásszállója és hivatali épülete. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) NEM NÖVÜNK AZ ÉGIG Napjainkban a serdülés és a nemi érés időpontja átlagban két évvel hamarabb következik be, mint ötven évvel ezelőtt, s a fiatalok mintegy 10 centiméterrel magasabbak, ugyanakkor a tanulmányi idő hosszabb és a házassági korhatár is egyre kitolódik. A két ellentétes tendencia és a köztük feszülő szexuális probléma egyéni és társadalmi konfliktusokhoz vezethet. E jelenségek mögött az akccieráció, az ember fejlődési ritmusának felgyorsulása húzódik meg. Vajon milyen méretű az akceleráció, mi okozza, és mi várható a jövőben e tekintetben? Ezzel a kérdéssel foglalkozik számos orvos-kutató. Átlagok összehasonlítása Talán túl tudományosan hangzik, de fény, hogy minden egyed a maga fejlődésében megismétli a fajfejlődést — írja egyik tanulmányában dr. Szendei Ádám. Az ember tehát születésétől a haláláig vagy matematikailag forniu- lázva, 0 évtől a várható életkor felső határáig a férfi és a női petesejt egyesüléséből létrejött genetikus kód kémiai, biológiai „programját“ valósítja meg. Sajnos, nem ismerjük e „program“ másodpercről másodpercre, évről évre vagy évtizedről évtizedre változó biokémiai mozzanatait. Egyelőre csak hipotetikus keret-elképzelés létezik erről a láncfolyamatról, amit azonban a biokémikusok szívós kutató munkával Igyekeznek lépésről lépésre nyomon követni. Ha a mélyben mozgó fogaskerekeket és rugókat nem is ismerik még, viszonylag egyszerűen meg tadják határozni egy-egy közösség egyedei- nek testmagasságát, testsúlyát, és egyéb méreteit különböző életkorokban. Nőknél pontosan meghatározható a generációs ciklus kezdő és végső időpontja, az első és az utolsó menzesz Időpontja is. Ilyen adatok birtokában össze lehet hasonlítani különböző korok egyedeinek „életgörbéit“. Ha ezek a görbék fedik egymást, az életritmus azonos; ha az utóbbi a normális felett van, akcelerá dóról, felgyorsulásról, ha pedig alatta van, retardációról, elmaradásról beszélünk. * Olyan ideális görbével, amivel akár csak az első 20 életévet folyamatosan, dinamizmusában össze tudnánk hasonlítani, nem rendelkezünk. Még kevésbé olyannal, ami tartalmazná a genetikus tervrajz időbeli öszefüggéseit születéstől az élet végéig. A normális átlagok meghatározása most van folyamatban. De azért számos adat birtokában módunk van bizonyos összehasonlításra. Például: az 1958—65 között általános iskolás korba lépett gyermekek 8—10 centiméterrel magasabbak voltak, mint 1907—14 között a hasonló korúak. Körülbelül azonos változást észleltek erre vonatkozóan Svédországban és Angliában is. összehasonlítva az 50 évvel ezelőtti és a mai sorkötelesek testmagasságát, az utóbbiak tizenegy-néhány centiméterrel magasabbnak bizonyultak. Általában azt mondhatjuk, hogy egyes 1830- tól, illetve 1920-tól rendelkezésre álló adatok szerint akceleráció figyelhető meg az életnek mind a fel-, mind a lefelé szálló ágán. Ezt a görbét már Dante felismerte, jóval a grafikonszerkesztő statisztikusok előtt, amikor az életet hegycsúccsal hasonlította össze. A biostatisztikusok Dante i görbéjének felhágó szárán a meggyorsult testnövekedés mellett a korábban bekövetkezett nemi érés is általános jelenség. Hormonális vizsgálatok és a külső nemi jellegek változásának megfigyelései arra mutatnak, hogy nemcsak leányoknál, hanem fiúknál is két évvel hamarabb jelentkezik a pubertást létrehozó hormonális reguláció. Paradoxonnak tűnik, ha azt mondjuk, hogy akceleráció figyelhető meg az élet leszálló ágán is. Tulajdonképpen helyesebb ez esetben prolongálásról, mint akcelerációról beszélni. Megbízható mérések szerint nőknél a régebbi átlagos 48—50. évről 50—52 évre prolongálódott a me- nopauza, az utolsó menzesz ideje. Jelentősen kitolódott — férfiaknál és nőknél egyaránt — az átlagos várható életkor is, a civilizációs és a közegészségügyi viszonyoktól függően országonként más-más arányban. Az. összehasonlítható adatok arra vonatkozóan is felvilágosítást adnak, hogy az akceleráció, a „megugrás“ pontosabban melyik életszakaszban kezdődik. A berlini Vogt professzor vizsgálatai szerint a mai kétévesek általában 8—10 centiméterrel (mások szerint 5—10 centiméterrel) magasabbak, mint az 1950 beli kétévesek. Ügy látszik tehát, hogy a meggyorsult növekedés már az első két életévre jellemző, és a következő nyolc évben a fejlődés lényegében változatlan, vagyis a tízévesek is csak 10 centiméterrel magasabbak az 50 évvel előtti hasonló- korúaknál. Eszerint a 2—10. életév között a hossznövekedésben nem lenne akceleráció. Cukor és ingerözön Nem eldöntött kérdés, hogy az akcelerációt milyen tényezők hozzák létre. A legjelentősebb közülük valószínűleg a jobb táplálkozás. Voltak, akik a hús és tejfogyasztás növekedésére próbálták visszavezetni az akcelerációt. Napjainkban egyre többen törnek lándzsát a megnövekedett cukorfogyasztás mellett. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az akceleráció kezdete egybeesik a századfordulóval, amikor a cukortermelés világszerte erősen nőtt. Mindkét világháborút követően Angliában a „cukorözön“ és az akcelerációs csúcs egybeesett. Egyesek magyarázattal is szolgálnak: fokozott cukorfogyasztás hatására nő a szervezetben a fehérjeszintézis, ami az egyes sejtek növekedéséhez és esetleg a hormonális reguláció korábbi jelentkezéséhez vezethet. Még egyszerűbb volna a magyarázat, ha a fokozott fehérje-, tehát hús- és tejfogyasztást hoznák fel indokul. Mindenesetre valószínű, hogy a nagyobb fehérje- és szénhidrátfogyasztás, sőt talán a zsírfogyasztás is közrejátszik az akceleráció létrejöttében. A korábbi pubertást és a prolongált menopau- zát — a táplálkozási, általános közegészségügyi helyzet javulása mellett — sokan korunk „in* gerözönére“ vezetik vissza. Az iskolai oktatás, a rádió, a televízió, a képes magazinok szüntelenül záporozó ingerözönének valóban lehet oki szerepe a koraibb nemi érésben és a kitolódott klimaxban. Már régebben is megfigyeltek ilyesmit. Egy Guarinonius nevű innsbrucki orvos 1610-ben megismerte, hogy a városi lányok menzesze általában három évvel hamarabb jelentkezett, mint a környező falvakban vagy he*- gyi telepeken élő leányoké. 2000-ben: 212 cm? Amerikai és nyugatnémet akcelerációs statisz- tikák szerint az amerikai férfiak átlagos magassága 178, a nyugatnémeteké 173, az amerikai nőké 165, a nyugatnémeteké 162 centiméter, és 1900-tól máig a növekedés nemenként 10—10 centiméter. Akadtak biológusok az USA-ban, akik ezt az akcelerációs tempót alapul véve kiszámították, hogy 2000-ben az átlagos férfi testmagasság 212, az átlagos női testmagasság pedig 200 centiméter lesz. Persze, az ilyen matematikai spekuláció légüres térben mozog, hiszen külvilági tényezők (táplálkozás, életmód, egészségügyi viszonyok) a genetikus kódban lefektetett fejlődésmenetet csak bizonyos határig módosíthatják. Ahogy az emberi életkort belátható időn belül valószínűleg nem lehet bizonyos érték fölé növelni, ugyanúgy az akceleráció, illetve a proiongáció sem növelhető korlátlanul. Akadnak persze pesszimisták, akik minduntalan megjósolják, hogy az akcelerációért szellemi retardációval kell majd fizetni. Ezzel szemben a pszichológiai vizsgálatok arra mutatnak, hogy nemcsak a hossznövekedésben és a nemi érésben, hanem a mentális fejlődésben is jelentkezik akceleráció. Aki kételkedik ebben, hasonlítsa össze 10—14 éves énjét mai 10—14 éves gyermekeivel. Napjaink fiataljai szellemileg 2—55 évvel előbbre vannak, mint az 50 évvel ezelőttiek. TUDOMÁNYOS ZIVATARMÉRÉSEK Nyár idején, a meleg, napsütéses hónapokban többé-kevésbé gyakran kerül sor zivatarra. Felhők homályosítják el a napot, villámok cikáznak, megdördül az ég, s olykor úgy szakad az eső, mintha dézsából öntenék. Szakszerű meghatározás szerint a zivatar légköri elektromos jelenség, amely villámlásban, dörgésben nyilvánul meg s rendszerint záporesővel jár együtt. Voltaképpen mennyi lehel a súlya egy-egy zivatarnak? Meghökkentő adat: olykor több százezer tonna is — ennyi víz hull a földre a zivatarfelhőkből. És mekkora lehet egy-egy zivatargóc kiterjedése? Erre a kérdésre már ko- xántsem egyszerű felelni, pedig ez nagyon érdekelné az energetikusokat — a zivatarok közismerten sokszor okoznak kárt a nagyfeszültségű távvezetékekben —, a mezőgazdasági szakembereket — a zivatarokat ugyanis gyakran jégeső kíséri —, a repülési szakembereket és sok más tudományág művelőit. A Szovjetunióban az elmúlt években a meteorológiai megfigyelőállomások széles hálózatát építették ki, s az állomások adatainak feldolgozása alapján most már egyértelműen lehet felelni a zivatarok adataival kapcsolatos kérdésekre. Ezek a szovjet meteorológiai állomások legfeljebb csak néhány tíz kilométerre helyezkednek el egymástól. Moszkva közelében például 110, Leningrád körzetében 31, a Kaukázus északi részén 75 ilyen állomás figyeli és értékeli a zivatarok adatait. Érdekes módon csak azokat a zivatarokat veszik figyelembe, amelyeket egyszerre három megfigyelőállomás észlel, ezeket a többi oldalról megerősített adatokat vezetik rá azután a meteorológiai térképekre, s így állapítják meg nagy pontossággal a zivatarok kiterjedését. A szovjet megfigyelőhálózat által begyűjtött tudományos adatokat a leningrádi központi geofizikai obszervatóriumban értékelik. A tudományos adatok feldolgozása során kiderült, hogy a Szovjetunió északi részén átlagosan 300—40Ö négyzetkilométer egy-egy zivatargóc kiterjedése. Olykor azonban ennél jóval nagyobb kiterjedésű zivatarok is előfordulnak, kiterjedésük nem ritkán a 750—800 négyzetkilométert is eléri. Egy- egy zivatarfelhő átlagos átmérője egyébként 10 —11 kilométer ezen a területen. A Kaukázusban azonban egészen más a helyzet. Itt a zivatarok kiterjedése jóval nagyobb^ az átlagos kiterjedés 700 négyzetkilométer, de olykor ezer négyzetkilométer is lehet. Egy-egy zivatarfelhő átmérője átlagosan 14 kilométer. Érdekes, hogy a hegyek átmérője középértékben 18 kilométer ezen a területen. Ezek az érdekes statisztikai adatok lehetővé teszik az eddig levont törvényszerűségek pontosabbá tételét. Megállapítható például belőlük, hogy dél felé haladva a zivatarok kiterjedése lényegesen növekszik, méghozzá szélességi fokonként átlagosan 25 négyzetkilométerrel. (dj) 1975 IX. 16. 6
