Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-10 / 32. szám, Vasarnapi Új Szó
II „BIDLOGMI ESSZEROSiTES" ÍRTA*. EMIL SPALDON AKADÉMIKUS Az idei, jubileumi aratás alkalmat ad arra, hogy visszapillantsunk az utóbbi évek gabonatermesztésében elért eredményekre, s ugyanakkor felmérjük a gabonaprogram teljesítésének további feladatait és feltételeit. Az idei hozamok összesített átlagát ugyan még nem ismerjük, megállapíthatjuk azonban, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ebben az évben is a vártnak megfelelő eredmények születtek, összhangban az agrotechnika és a tápanyagellátás színvonalával, valamint az időjárás körülményeivel. Az elért eredmények elemzése újabb tapasztalatokkal gazdagítja majd a mezőgazdasági tudományt, s ezeket már az idén, az őszi vetések előkészítése folyamán is hasznosíthatjuk. Mezőgazdasági dolgozóink azonban nem várhatnak a részletes és országos viszony latú elemzésekre, hiszen az őszi vetések előkészítése gyakorlatilag már megkezdődött, a talajelőkészítés és a tápanyagellátás problémái már napirendre kerültek. Célszerű lesz tehát, ha már most is megemlítünk néhány ősz szefüggést az utóbbi témakörből, főleg a tápanyag- ellátás színvonalával kapcsolatos kérdésekről. Az utóbbi években eléri eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy sikerült felszámolni a véletlen- szerűséget a gabonatermesztésben, tervszerű, tudományosan kidolgozott agrotechnikára támaszkodunk, amelyből nem marad ki semmi, ami az egyes fajok és fajták körzeti termesztési rendszeréhez tartozik. Jelenlős szerepet játszott ebben a tápanyagellátás növekvő színvonala, amely a búza esetében a járások többségében hektáronként 300—350, az árpa esetében 260—300 kg tiszta tápanyagban állapodott meg. Politikai és állami szerveink a trágyatermelés és a trágyabehozatal kérdéseiben az anyag és az energia megmaradásának törvényéből, valamint a talaj termőképességének szükségszerű növeléséből indulnak ki. A tápanyagellátás terén már eddig is jelentős eredményeket értünk el. 1963 óta bizonyos egyensúly alakult ki a talajba juttatott tápanyagok mennyisége és a terméssel elvont tápanyagok meny- nyisége között. Fokozatosan kiegyenlítődik a tápanyagfogyasztás mértéke az egész ország területén, különösen a CSSZK és az SZSZK viszonylatában. Azzal, hogy a trágyázást technikát tudományos alapokra helyeztük, fokozatosan rendeződött az egyes tápanyagok közötti arány az egész növénytermesztésben, s jobban megfelel a növénytermesztés szerkezetének és a talaj tápanyagkészleteinek. A távlatilag számításba jövő hektárhozamok eléréséhez elegendőnek tarjuk a 360 kg tiszta tápanyagot 1 ha mezőgazdasági földterületre számítva. Ezt részben saját termeléssel részben behozatallal fogjuk fedezni s erre alapozzuk a nyolcvanas évek végére tervezett hektárhozamokat. Meg kell azonban említeni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésével foglalkozó 1974 ben kidolgozott tanulmányok általában 10—15 százalékkal több tápanyagot irányozlak elő. Közben arra is számítani kell, hogy tovább tökéletesednek a forgalomba' hozott műtrágyák, bővül választékuk, különös tekintettel a vízben lassan oldódó nitrogéntartalmú műtrágyákra, a kar bamiddal kombinált ammóniumfoszfátra, a mikro elemekkel dúsított műtrágyákra stb., összhangban a víz, a levegő és a talaj tisztaságának egyre fokozódó követelményeivel. A növénytermesztés szakaszán teljes mértékben tudatosítjuk az energiaválság gazdasági következményeit, ami a műtrágyák világpiaci árának gyors ütemű emelkedésében is kifejezésre jutott. Ezért intenzíven keressük azokat az utakat, amelyek a növéfiy termesztésben, ebben a biológiai folyamatban a hoza mokra irányuló anyagi befektetések előnyösebb hasznosításához vezetnek. Ez igen bonyolult folyamat, amit „biológiai ésszerűsítésnek“ is nevezhetünk.NKn nek az a lényege, hogv maximális mértékben használjuk ki a termesztett fajokban és fajtákban rejlő öröklött képességeket az' adott agroökológiai környezet bioenergetikai potenciáljának optimális kihasz Hálásával párhuzamosan. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az alacsonyobb növésű, a szalmaterméshez viszonyítva nagyobb szem termést adó fajták jobban hasznosítják a tápanyagokat, mint a magas növésű, relatíve több szalmát termelő fajták. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán végzett kísérletekben az összesen 120 q /ha biotömeget adó fajtákat a szemtermés nagysága szerint három nemzedékbe soroltuk. Az 1. nemzedék azonos bio tömeg mellett 40 q/ha szemtermést, a II. nemzedék 50 q/h szemtermést, a harmadik pedig 60 q ha szem termést adó fajtákból .áll. Bebizonyosodott, hogy az NPK tápanyagok 5 százalékos növelése az I. nem zedékrői a második nemzedékre való áttérés esetében 25 százalékkal növelte a szemtermést. Az említeti példák azt is bizonyítják, hogy az 1 kilogramm NPK tiszta tápanyag felhasználására eső szemtermés nagysága a gabonatermesztés színvonala nak igen értékes mutatója. Tudjuk, hogy a növekvő lápanyagellátással arányosan csökken a tápanyagok hatékonysága, ami agrotechnikai, éghajlati és vízellátási feltételekkel függ össze. Az egyes járásokban lapasztalt eredmények azonban arra mutatnak, hogy a hatékonyság csökkentésének mértékét" megfelelő termesztési Rendszerekkel mérsékelni lehet. A termelési gyakorlatban nem lehet érdekünk a mindenáron történő intenzív trágyázás. Ehelyett inkább azt kell tudnunk, milyen lehetőségek rejlenek a II. nemzedékhez tartozó körzetesített szovjet fajiakban, az Aurórában, a Jubilejnajában és a Kaukaz- ban. Az ötödik ötéves tferv éveiben a II. nemzedékhez tartozó fajtákkal részletes kísérleteket folytattunk a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékén. A kísérletekben 4 fajta szerepelt különböző vetési időkkel, s háromszintű lápanyagellátással, hektáronként 189, 378 és 567 kg NPK tisz- la tápanyaggal. A tápanyagok aránya állandó volt, a nitrogén adagolásában azonban különböző módszereket alkalmaztunk. A kísérletek eredményei gazdag ismeretanyagot nyújtottak. A statisztikai értékelések kimutatták az adott évfolyam, a vetőmagmennyiség, a vetési idő és a trágyázás hatását. Az eredmények ismertetésével ezen a helyen nem lehet részletesen foglalkozni, csupán arra, a kérdésre próbálok feleletet adni, milyen trágyaadagokkal biztosítható az 1 kg NPK felhasználására eső 16—19 kg-os terméshozam. A kísérletek szerint a vizsgált szovjet gabonafajták általában azonos mértékben reagáltak a trágyázás színvonalára. A Jubilejnaja esetében optimálisnak mutatkozott a 384—420 kg-os hektáronkénti adag, az Auróra esetében a 382,8—415 kg-os, a Kaukaz esetében pedig a 388,7—421,3 kg-os adag. A hektárho- zamok ezeknél a tápanyagadagoknál általában 67—54 q/ha között mozogtak. A legmagasabb trágyázási szintnél, 567 kg NPK/ha- nái a feltételezett 90,7—110 mázsás hektárhozamo- kal nem sikerült elérni. Ilyen tápanyagellátás melleit is az Auróra csak 71,32 q/ha, a Jubilejnaja 71,49 q/ha, a Kaukaz pedig 76,39 q/ha hozamot adott, a növekvő tápanyagellátás hatékonysága tehát érezhetően csökkent. A kísérletekből az alábbi tanulságokat vonhatjuk le: a vizsgált fajták hozamképessége elegendőnek bizonyult a legközelebbi 10 év termelési feladatainak teljesítéséhez. Az optimális tápanyagok mintegy 20 százalékkal magasabbak a gyakorlati termelésben alkalmazott szintnél, ezért a trágyaellátás növelésére vonatkozó igény alátámasztott és igazolt. Nincs azonban értelme, hogy a jelenleg elért szintet ennél nagyobb mértékben fokozzuk, mert az a vízellátás és a további tényezők megoldása nélkül a hatékonyság csökkenéséhez vezet. A 2,5-ödik és a harmadik nemzedékhez tartozó gabonafajták elterjedése azonban a jövőben új helyzetet teremt. A gabonafélékből tfaló Önellátás irányában haladva a 6. ötéves terv -folyamán elegendőnek mutatkozik, ha a gabonafélék tápanyagellátásának jelenlegi szintjét körülbelül 5 százalékos arányban növeljük. A trágyaellátásban előirányzott és várható növekményt inkább a takarmánynövények és az ipari növények termesztésébe kell irányítani, amelyek a tápanyagellátás szempontjából a gabonaprobléma megoldásának első szakaszában háttérbe szorultak. Ez fordítva is érvényes, a hiányos tápanyagellátás «* növénytermesztés más szakaszain a gabonafélékből való önellátás kilátásait is veszélyezteti. Ezekben a sorokban csak vázlatosan foglaltuk ösz- sze a tápanyagellátás jelenlegi helyzetével és perspektíváival összefüggő kérdéseket. Az őszi vetések előkészítésének első szakaszában ez a néhány sor is megszívlelendő, mert már ma sem mindegy, mennyi gabonát állítunk elő lkg NPK tiszta tápanyag felhasználásával, s különösen nem lesz ez mindegy a küszöbönálló 6. ötéves tervidőszak igényes feltételei között. águldó, forró katlan a gépko- N7 csi’ az ablakon friss szalma- w illatot vág be a szél. Jobb oldalt három traktor szántja a tarlót, a túloldalon sárga hegyekként emelkednek ki a síkságból a gyorsan növekvő szalmakazlak. Aratás utáni ’súcsmunka a földeken, az őszi vetések alá készítik elő a talajt. Soóky Lajost, a modranyi (madari J szövetkezet elnökét az irodájában találjuk. — A múlt hét végén befejeztük az aratást — tájékoztat. — A búza 150, az árpa 120, a rozs pedig 20 hektárról került fedél alá. Négy saját &> öt krupinai vendégkombájnosunk 12 nap alatt takarította be a termést. Állami gabonafelvásárlási tervünket a komárnói járásban másodikként teljesítettük. Hatvanöt vagon búzát, 15 vagon árpát és 6 vagon rozst adtunk át. Milyen hozamokat értek el? A tavalyi 52 mázsás átlagos gabonahozamnál az idén kereken 10 mázsával arattunk kevesebbet. Az összterület mintegy 10 százaléka szenvedett jégkárt, ezenkívül minden táblán megdőlt a növény. A legkevesebb termést az 50 hektár repce adta, elverte a jég, úgyhogy csupán 50 százalékos terméseredményt könyvelhettünk el. Voltak napok, amikor 70 perc alatt 56 mm csapadék ’esett, s azt nagy forróság követte. Nézze ezt — vesz kezébe egy köteg búzát —, a gyökerek elpusztultak, besült, a száron száradt meg a mag, úgyhogy 13 —14 százalékos nedvességtartalommal takarítottuk be. Még egy számadatot kiegészítésül: 256 vagon össztermést terveztünk, a valóságban 13-mal kevesebb lett. A közel 1900 hektár szántóterülettel rendelkező szövetkezetben a növénytermesztő részlegen a gabonán kívül nagy súlyt helyeznek a kuko ricára is. — Az idén 525 hektár szemes kukoricát kell majd begyűjte- nünk — mondja az elnök. — Úgy határoztunk, hogy még 50 hektár sí lókukoricát is meghagyunk szemre. Tavaly 42 mázsa átlagos hozamunk volt. Azt hiszem, ennél másutt sem A szövetkezetnek elég nagy állat- állománya van. Sikerült elérniük, hogy takarmányból teljesen önellátók. Érdekességként megemlíthető, hogy 20 hektáron termesztenek szu- dáni füvet, a Magyarországról behozott Hibar hibridet, melyből a 600 mázsás hozamot is elérik. — Gondjaink a gyümölcsössel volvolt több. Nagyon jól beváltak nálunk a magyarországi fajták: az MVSC—380-as, a szarvasi SPC—363- as és a PSV—404-es, ez utóbbi kései fajta. Silókukoricának* a Beke fajtát csak nemrégiben ismerték el, nálunk szintén jónak ígérkezik. Hatalmas a növényzet, s már augusztus elején silózni lehet. Véleményem sze rint kedvező időjárás esetén az idén csúcshozamot érhetünk el a kukorica ból, hiszen a tőszámok egy hektáron elérik az 55—65 ezret, a silókukoricánál pedig 75 ezernél is többet. tak — folytatja Soóky elvtárs. — A 45 hektár barackost a jégverés ímsz- tította, csak két vagon termést adott. Tavaly 25 vagonnal szedtünk le, 2 millió korona volt a bevétel. A 80 hektáros szőlőben szintén kárt tett a jég, szerencsére nem jelentősen, a termés így is jónak ígérkezik. A zöldségkertészetben a 5 hektár karalábé 100 000 koronát jövedelmezett, az 5 hektár karfiolt elvitte a fagy Kon- zervpaprikát 30 hektáron ültettünk. Az idén először termesztünk magra 5 hektáron gránát paprikát. Ez szép. húsos, nagy termésű és méregzöld színű fajta. — A dohány minden várakozásun kát felülmúlta. A 16 hektáron már hetek óta törik a termést az asszonyok. T—21-es szárítónkban hetente 15 mázsát tudunk szárítani. Az átlagos ho zam eddig meghaladja a 20 mázsát Egy kis kockázatot is vállaltunk, 6 hektáron korábban ültettünk, ezáltal meggyorsult az érés is. — Milyen specialitásai vannak még a szövetkezetnek? — Például a kacsakeltető. Évente 120—130 ezret keltetünk, s más üzemeknek is adunk el kiskacsákat. Kacsahúsból évente 7 vagonnal szállí tünk a fogyasztók asztalára. Sertés- állományunk 3100 darabból áll. Van egy 6 hektáros erdős területünk, 350 hízói ott szabadon tartunk. A súly- gyarapodással elégedettek lehetünk, s csupán egy gondozó felügyeletére vannak bízva az állatok. A jövő nyáron az idei eredmények alapján már több mint ezer sertést akarunk így nevelni. A madariaknak a legtöbb gondot a tehenészet okozza. Eddig hizlalásra voltak szakosítva, 26 vagon marhahúst termeltek évente. Az idén 23 vagon a terv, de 250 fejőstehénnel növelték az állományt. A napi fejési átlag 6,7 liter, ami elég gyenge eredmény. Oka az, hogy a tehenek egy részét a hizlaldából válogatták ki. a többit pedig vásárolták Bíznak abban, hogy a kezdeti problémák leküzdése után, egykét éven belül helyes gondozással, jó takarmányozás sál sikerül majd eredményesebbé tenni a tejtermelést is. I—nákj
