Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám, szombat
Leonyid Brezsnyev találkozói Jelentős hozzájárulás az európai népek békés egymás melleit éléséhez A csehszlovák küldöttség tanácskozásai Helsinki visszhangja hazánkban (CSTK) — Kétségtelen, hogy állampolgáraink külpolitikai érdeklődésének homlokterében ezekben a napokban az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik szakasza áll. összes társadalmi rétegek áldozatos munkáját és főként azt a nagy kezdeményezést értékeljük, amelyet dolgozóink most a jelenlegi ötéves terv utolsó évi feladatainak teljesítéséért, valamint az egész ötéves terv fő céljainak eléréséért a XV. kongresszus tiszteletére indult felajánlási mozgalomban bontakoztatnak ki. A nemzetközi helyzet természetes feltételeket teremt dolgozóink békés vagy nyugtalan életére, alkotó munkájára, vagy annak kárba ve- szésére. örülünk, hogy egyöntetűen elmondhatjuk, a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten elért eredmények nagyon jó nemzetközi feltételeket teremtenek hazai munkánkra. Reális reményt, mondhatnám biztonság- tudatot adnak lakosságunknak, hogy Európában — s mint reméljük fokozatosan az egész világon is — békés űton fog fejlődni az élet, hogy lakosságunk alkotómunkára, társadalmunk fejlesztésére, gazdaságunk gyarapítására és az élet- színvonal emelésére összpontosítható törekvésünket dolgozóink boldog élete érdekében. Természetesen, a nemzetközi kapcsolatok sem értelmezhetők úgy, mintha változatlanok volnának. mintha semmi sem történhetne. E napokban sok vezető beszélt az értekezleten arról, milyen nagy jelentőséget kell tulajdonítani az elfogadott elvek jövőbeni megvalósításának, az egymás mellett élés és együttműködés záródokumentumban is megerősített politikája következetes megvalósításának. Természetesen továbbra is nagy figyelmet fordítunk a nemzetközi kérdésekre. Ma azonban elmondhatjuk, hogy ez az Európa történelmében tett szerencsés lépés nagyon kedvezően hat népeink és a többi európai népek békés életére is, jó feltételeket és lehetőségeket teremt arra, hogy otthon a munkára összpontosítsuk törekvésünket teljesítsük politikai és gazdasági előirányzatainkat és minden erővel sokoldalúan biztosítsuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozóinak boldog életét. rök külügyminiszterrel. A két miniszter megállapította, hogy országaik, kapcsolatai egyre eredményesebben fejlődnek. Egyidejűleg megállapodtak abban, hogy szeptemberben az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán folytatják a tanácskozást a kölcsönös kapcsolatokat érintő kérdésekről. T.ubomír Strougal, hazánk miniszterelnöke Helsinkiben találkozott Anker Jürgensen dán miniszterelnökkel, akivel áttekintették a csehszlovák—dán kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek, és további lehetőségek kínálkoznak azok kiszélesítésére. Gustáv Husák elvtárs, tegnap Helsinkiben találkozott Ni- colae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Az elvtársi, baráti légkörben lefolyt eszmecsere során mindkét vezető államférfi a két testvérpárt és ország kölcsönös kapcsolatainak további fejlesztése és elmélyítése mellett foglalt állást. Helsinki — Leonyid Brezsnyev, nz SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap Helsinkiben találkozott Nicolae Cean- sescuval, a Komán KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Az elvtársi beszélgetés során & felek leszögezték, hogy az európai biztonság és együttműködés szempontjából rendkívül jelentős a helsinki csúcskonferencia. Brezsnyev és Ceauses- cu véleményt cserélt az SZKP és a Román KP közötti testvéri kapcsolatok, valamint a szovjet—román politikai, gazdasági, tudományos-műszaki ós más területeken megvalósuló együttműködés további fejlesztésének és elményítésének kérdéseiről. Leonyid Brezsnyev ugyancsak pénteken a Finlandia konferen- cía-teremben találkozott Ma- kariugz ciprusi elnökkel. Ma- kariosz köszönetét mondott a Szovjetuniónak azért a támogatásért, melyet a függetlenség, a területi sérthetetlenség és önállóság megőrzéséért folytatott harcban nyújt a ciprusi népnek. Leonyid Brezsnyev Mak«riosz elnöknek és Ciprus »tépének további sikereket kívánt e nemes célok elérésé ben, amelyek összhangban állnak az európai tartós béke érdekeivel. Az SZKP főtitkára talalko- *ott Joop Den Uyl holland miniszterelnökkel. A tanácskozás során eszmecserét folytattak i.z európai biztonsági értekezlet eredményeiről és azok határozatainak gyakorlati megvalósításáról. Ugyancsak kétoldalú eszane- osere zajlott le Leonyid Brezsnyev és Aldo Moro olasz miniszterelnök között. Leonyid Brezsnyev és Aldo Moro baráti megbeszélésen fejezte ki megelégedését az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése felett. Mindkettőjük meggyőződése, hogy a helsinki dokumentumok új alapot teremtenek a részt vevő országok közötti jó kapcsolatok és együttműködés megteremtéséhez. Aldo Moro Leonyid Brezs- nyevet hivatalos látogatásra hívta meg Olaszországba. A megbeszélésen jelen voit Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Mariano Humor, olasz külügyminiszter. Csütörtökön Helsinkiben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára megbeszélést tartott Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Bf.ns- Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere is. A felek véleményt cseréltek a szovjet—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatok néhány kulcskérdéséről. Brezsnyev és Schmidt kijelentette, hogy egyaránt törekszik a két ország közötti megértés és együttműködés további elmélyítésére, valamint arra, hogy különböző területeken gyakorlati meg- álLapodásokra jussanak. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a két ország külügyminisztere találkozót tart a feleket kölcsönösen érdeklő kérdések megvitatása céljából. A nemzetközi problémákkal kapcsolatban Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt különleges figyelmet szentelt az európai országok között a békén, az enyhülésen és jószomszédságon alapuló kapcsolatok fejlesztése távlatainak. Ezzel ösz- szefüggésben meggyőződésüket fejezték ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményei újabb fontos szakaszt nyitnak az európai kontinens életében. A találkozó tárgyszerű ós konstruktív légkörben folyt le. (Folytatás az 1. oldalról) mélyítéséhez vezető utat. Valamennyi állam képviselőinek felszólalása és az itt folyt kétoldalú megbeszélések azt bizonyítják, hogy megvan a jóakarat az új út követésére. Ez pedig rendkívül fontos dolog mind számunkra, mind valamennyi európai nép számára. Ezéri, úgy vélem, hogy az értekezlet teljesítette küldetését, és elmondhatjuk, hogy Európa népei a békés élet és a békés együttmüködés reálisabb reményében szabadabban fognak lélegezni. Második kérdés: Hogyan járult hozzá Csehszlovákia és külpolitikája az értekezlet sikeréhez, esetleg hogyan jellemezné ezzel összefüggésben az értekezlet folyamán külföldi vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásait? Válasz: Beszéltem erről felszólalásomban a helsinki ülésen. A CSKP XIV. kongresszusa feladatunkká tette, hogy folytassuk a békepolitikát Európában és az egész világon, s e szerint járt el következetesen külpolitikánk is. Kongresszusunkon magunkévá tettük az SZKP XXIV. kongresszusának békepolitikáját és ezt a politikát valósítjuk meg a gyakorlatban. Egybehangolt külpolitikát folytattunk és folytatunk, tehát az értekezlet esetében, a feszültség enyhülésének egész folyamatában is offenzív békekezdeményezést tanúsítottunk. így aztán Csehszlovákia az elmúlt években folytatott kétoldalú tárgyalásainkon, a helsinki közös tárgyalásokon, majd Genfben és most ismét Helsinkiben nagyon aktív láncszem, nagyon aktív tényező volt, amely elősegítette az értekezlet összehívását, előkészítését és eredményes befejezését. Az értekezlet folyamán, Lefejezése óta megosztotta Európát, egyszer és mindenkorra befejeződik. Az együttműködés új érzése dominál. Ezt itt valamennyien ismételten hangsúlyoztuk. Jómagam is osztom ezeket a világ jövőjóhez fűzött reményeket.“ A tegnap délelőtti ülésen a további felszólaló Anton Buiti- gieg, a máltai küldöttség vezetője, a Máltai Köztársaság miniszterelnök-helyettese volt.1 „Európa nem engedhet meg magának egy új háborút“, hangsúlyozta beszédében Joop den Uyl holland miniszterelnök. „Az hogy európai viszonylatban közösen részünk van az értekezlet aktivitásában, kétségtelenül hozzájárulás a tartós békéhez,“ — mondotta a holland küldöttség vezetője és a helsinki tárgyalás lényeges pozitívumának minősítette hozzájárulását az európai feszültség enyhüléséhez. Trygve Bratteli miniszterelnök, a norvég küldöttség vezetője kijelentette, hogy kormánya a feszültség enyhülése és a nemzetközi együttműködés irányálja tartó általános fejlődés fontos elemének tekinti a konferenciát. Nicolae Ceausescu, a román küldöttség vezetője, az RKP főtitkára és a Román Szocialista Köztársaság elnöke beszédében megjegyezte, hogy a nemzetközi életben történt alapvető fordulat és a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások tették lehetővé az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Am nem szabad olyan illúziókban ringatni magunkat, hogy most már ölbe tett kezekkel ülhetünk. Ellenkezőleg, legyen előttünk világos, hogy most új szakasznak kell kezdődnie az európai biztonságért és békéért folyó versengésben. A délutáni ülésen Liechtenstein, San Marino, Luxemburg és a Vatikán küldötte szólalt fel. Az ülést 15.45 órakor be- rekesztették, majd Í6 órakor megkezdődött az ünnepélyes záróaktus, amelyen 35 állam- és kormányfő aláírta a konferencia záródokumentumát. felszólalásomban, a szocialista és további részt vevő országok vezetőivel való számos találkozáson szintén támogattuk, a feszültség enyhülésének gondolatát, az európai és végül a világ összes népei közötti béke, és együttműködés elmélyítésének gondolatát. Röviden, Csehszlovákia a maga erejével és a nemzetközi súlyával jelentősen hozzájárult az európai feszültség enyhüléséhez és az értekezlet sikeréhez . Végül is gyakorlati politikánkkal — a Német Szövetségi Köztársasággal és sok más állammal való kapcsolatainknak ezt az értekezletet megelőző megoldásával is hozzájárultunk az európai feszültség enyhüléséhez és az értekezlet sikeréhez. így aztán ügy vélem, becsülettel elmondhatjuk, hogy Csehszlovákia lehetőségeihez képest elősegítette az értekezlet sikfirét, hozzájárult ezt az új európai és világméretű nemzetközi irányvonalat oly sürgetően kivívó szocialista országok közös sikereihez. Harmadik kérdés: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság belpolitikájában a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott határozatok és feladatok következetes teljesítésére, a XV. pártkongresszus és a hatodik terv előkészítésére irányítja erőit. Engedjen meg ezzel összefüggésben egy kérdést, milyen jelentőségük van az európai értekezlet eredményeinek pártunk és társadalmunk eme törekvése és orientációja szempontjából? Válasz: Ismert igazság, hogy a bel- és külpolitika szorosan összefügg egymással, vagy — mint mondani szokás — a külpolitika az állam belpolitikájának meghosszabbítótt karja. Nálunk otthon a dolgozók törekvése az ötéves terv teljesítésére és a kívánt irányokban való túlteljesítésére, egy egész ötéves terv előkészítésére, és mondanám a további időszakra szóló politikai program előkészítésére irányul, amelyekről a XV. kongresszusunknak kell döntenie. Nagyra becsüljük munkásaink, parasztjaink, mű- szakiaink, értelmiségieink, az (Folytatás az 1. oldalról.) a JKSZ elnökével, jugoszláv köztársasági elnökkel. Az elvtársi és baráti légkörben lezajlott találkozón véleményt cseréltek a kölcsönös kapcsolatokat és a két ország baráti pártjai együttműködését érintő időszerű kérdésekről. Ugyancsak megvitattak néhány időszerű nemzetközi kérdést és pozitívan értékelték a biztonsági értekezlet sikeres befejezését. Lubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap Helsinkiben találkozott Aldo Moro olasz miniszterelnökkel. A találkozó folyamán mindketten nagyra értékelték a biztonsági értekezlet eddigi eredményeit, melyek a jövőben hozzájárulnak az európai országok kölcsönös kapcsolatainak megszilárdításához. A megbeszélésen jelen volt Bohuslav Chiíoupek csehszlovák és Marina Rumor olasz külügyminiszter. Bohuslav Chiíoupek, hazánk külügyminisztere tegnap találkozott Ihsan Caglayangil töBohumil Honig, a szocialista munka hőse, a Hustopefcei ÁG kombájnosa nyilatkozatában hangsúlyozta: — Jóllehet időnk nagyobb részét a betakarítási munkák kötik le, nagy érdeklődéssel figyeljük a helsinki tanácskozásokat. Tudjuk, hogy munkakezdeményezésünk teljes kibontakoztatásának a világbéke a feltétele. Ezért egyetértéssel fogadom és munkámmal támogatom a tanácskozás törekvéseit. Miloslav Dočkal, a SZISZ KB elnöke: — Az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik szakasza nagy jelentőségű nemcsak az európai népek, hanem az egész emberiség számára, mindazok számára, akik létük alapvető feltételének tartják a békét, a békés együttműködést és a biztonságot. Ünnepélyesen aláírták a helsinki záródokumentumot (Folytatás az 1. oldalról.) tonságot így a világbiztonság szélesebb összefüggésében, valamint a földközi-tengeri biztonsággal egyetemben kell értelmezni. Ezért támogatni akarják a földközi-tengeri államok jószomszédi kapcsolatainak fejlődését, nagyobb kölcsönös bizalomra kívánnak törekedni, támogatni akarják a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakoztatását, a gazdasági tevékenység különféle területein, együttműködni kívánnak a Földközi-tenger életkörnyezeté- :nek javításában, főként a tenger biológiai erőforrásainak és Felszólalások az értekezlet utolsó napján Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik és egyben zárónapján, pénteken délelőtt Walter Kié- ber, Liechtenstein Hercegség kormányfője, a liechtensteini küldöttség vezetője elnökölt. A Finlandia-palota üléstermé- l»en az első felszólaló Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke volt, aki csütörtökön késő este érkezett a finn fővárosba, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő portugál küldöttséget vezesse. Beszédében hangoztatta, hogy az új út, amelyre több mint egy évvel ezelőtt tért Portugália, lehetővé tette, hogy cselekvően részt vegyen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó szakaszában. Az elfogadott elvek jelentősen elősegítik az európai földrész békéjének megszilárdulását, hangoztatta Gomes és hozzátette, hogy konstruktív szellemben továb kell fejleszteni az európai értekezlet eredményeit, pozitívumait. Az ülés részvevői figyelmesen meghallgatták Gerald Ford amerikai elnök beszédét, amelyben hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak létérdeke Európa jövője. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben részt kíván venni az európai ügyekben és hozzá akar járulni ahhoz, hogy az európai biztonsági és együttműködési értelaaslet eredményei élő valóökológiai egyensúlyának biztosításában. A negyedik szakasz a humanitárius és egyéb összefüggő területeken folytatott együttműködéssel foglalkozik. Megfogalmazza az emberek közötti kapcsolatok, a szélesebb információcsere, az információs, kulturális együttműködés elveit. A záródokumentum utolsó része meghatározza, hogyan folytassák a sokoldalú kapcsolatokat a helsinki értekezlet után. 1977-ben Belgrádiján összeülnek a részt vevő országok külügyminiszterei, megbízott képviselői és a záródokumentum megvalósításáról fognak tárgyalni. sággá váljanak. Az amerikai elnök továbbá hangsúlyozta a fegyverkezési hajsza ellenőrzésének elengedhetetlen szükségességét. A világválsággal nem lehet egyoldalú előnyök szerzésére visszaélni, mert „ez ismét visszavetne minket a háború peremére“. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására“. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet-nyugati enyhülésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés.“ „A pénteken aláírandó dokumentumok újabb előrelépést jelentenek az európai enyhülés és megbékélés folyamatában — mondotta befejezésül Ford elnök. — Nagyon is lehetséges, hogy a konfrontáció időszaka, amely a második világháború rí sió 1975. VIII. 2. 2