Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám, kedd

TANÍTÁSA ÖRÖK ŕRIEDRICH ENGELS EMLÉKÉNEK \ Nyolcvan évvel ezelőtt, 1895. augusztus 5-én hunyt el Lon­donban a Nemzetközt Munkás- szövetség (az I. Internac ion fi­ié ) szervezője, a munkásmoz- galom zseniális teoretikusa, a tudományos szocializmus meg­alapítója, Friedrich Engels, Kari Marx barátja és fegyver­tár'-•;i Engels középiskolai tanulmá­nyainak befejezése után rövid ideig édesapja textilgyárának irodájában dolgozott, szabad idejében intenzíven tanult, majd a berlini Egyetemen az Iljú Hegel ianus-csoporthoz csatlakozott. Irodalmi tevé­kenysége akkoriban egy meg­győződése« demokrata forradal­márt tükröz. 1842-ben Manches­terije költözött, ahol mint a „Rheinlsche Zeitung“ szerkesz­tője dolgozott. Minden idejét a munkásság él etk örülmén ye in e k beható tanulmányozására fordí­totta. Tevékenyen bekapcsolódott a m u n k á s m o zig a lom ba, k ö ze te d e 11 a szocialisták balszárnyához, cikkeket közölt sajtójukba«. Nagy figyelemmel kísérte az angol proletariátus súlyos gaz­dasági helyzetét és küzdelmét a burzsoázia ellen, tanulmá­nyozta az osztályok viszonyát, valamint az állam szerepét. „A politikai gazdaságtan kri­tikáidnak vázlata" című műve megjelenése után megismerke- dett Marx Károllyal. A két teoretikus első közös kiadványa ,,A szent család“ címen jelent meg (1845-ben). E műben Marx és Engels ki­dolgozta a forradalmi materia­lista világnézet elméletét. Az angol munkásmozgalom gaz­dag tapasztalataiból merítve Engels 1845-ben írta meg ,.A munkásosztály helyzete Angliá­ban“ című nagy jelentőségű művét. E műben először szö­vegeződön meg nyomatékosain a tudományos kommunizmus kérdése. 1846 februárjától 1848- íg Engels Marxszal együtt Pá­rizsban és Brüsszelben élt, ahol tevékenyen részt vett a mun­kásmozgalomban. 1847-ben fel­vette a kapcsolatot a londoni „Igazak Egyesületével“. Fel­kérték, hogy vegyen részt az egyesület átszervezésében. Az egyesület 1847 júniusában meg­tartott kongresszusán, melyen Engels is részt vett, határoza­tot fogadtak el, mely szerint az egyesület eddigi nevét „Kommunisták Szövetsége“ névre változtatják. Itt határoz­ták el a „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ jelszó terjeszté­sét. A Kommunisták Szövetsége II. Kongresszusán, 1847 decem­berében Marxot és Engelst megbízták a szervezet számára alkalmas program kidolgozásá­val. Ezzel lehetővé vált a marxizmus első programdoku ment urnáinak a kidolgozása. A nagy jelentőségű mű a „Kom­munista Kiáltvány“ címmel je­lent meg 1848 áprilisában. 1848 májusában Engels részt vett Délnyugat-Németországban a nép fegyveres felkelésében. A felkelés leverése után Svájc­ba. menekült, majd Marxhoz költözött Londonba. Engels 1848 gazdag forradalmi tapasz­talatait „Parasztháború Német­országban" (.1850), valamint „Forradalom és ellenforradalom Németországban" ( 185.1—1852) című müvekben dolgozta fel. E müvek fontos dokumentumai az 1848 -1849. évi forradalmi megmozdulásoknak. 1852-ben a reakciós burzsoá hatoságok a Kommunistáik Szövetségét fel­oszlatták, vezetőit üldözték. Marx és Engels naponta le­velet váltottak, kölcsönösen vé­leményt mondtak egymás mun­kájáról. Engels az 1870 és az 1880 közötti években több ki­emelkedő munkát írt. Elsősor­ban az 1877 —1878 bain megje­lent „Anti-nühring" című mü­vét említjük, mely jelentősen elősegítette a filozófia és a társadu lom t udom án y i kérdések marxista magyarázatát. Marx halála után (1883) Engels óriá­si munkát fejtett ki Marx „A Tök?" című műve II — III.. kötetének a befejezése érdeké­ben (1885—1894 J. Engels to­vábbi nagy jelentőségű műve „A család, a magántulajdon és az állam eredete" 11884). Marx halála után Engels folytatta a forradalmi elvek gyakorlati megvalósítását a munkásmozgalomban. Ay, euró­pai szocialisták vezére és ta­nácsadója volt. Érdemlegesen hozzájárult a II. Internaclonálé megába pítása elő kész í t éséhez (1889). Minden erejével küz­dött a marxizmus érvényesíté­séért a II. Internacionáléban. Tanítása örök. Művei erőt és útmutatást jelentenek ahhoz, hogy sikeresen építsük a'/ új társadalmat: a szocializmust. RíljAK DEZSŐ NYÍLTAN, TÁRGYILAGOSAN A RiIVtAVSKÄ SOBOTA I JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL Plenáris ülésén a Rimavská Sobota-i járási, pártbizottság is értékelte a CSKP Központi Bizottsága novemberi határozatá­nak teljesítését. Egyszersmind megtárgyalta a központi bi­zottság júliusi tárgyalásaiból eredő új feladatokat. A Icolini vasútállomás alkalmazottainak gyermekei számára léte sített táborban, amely Valenlyina Tyereskova úrhajós nevét viseli, az idén 180 gyermek tölti a nyári szünetet. A tábor a Súzava menti festői vidéken található. Felvételünkön: A tábor olimpiáján részt vevő csapatok saját zászlót készítenek. (Felvétel: Z. Iiumpálová — CSTK) Jó eredmények — megoldásra váró problémák Ján Gibala elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára a beszámolóban rámutatott, hogy a kommunisták és a többi dől gozók helyesen értelmezték a novemberi határozatot. Főkép­pen abban nyilvánult ez meg, hogy kritikai igényességei ele­mezték az eredményeket és te­vékenységüket, s igyekezetüket a leglényegesebb feladatok tel­jesítésére összpontosították. Szemmel láthatóan növekedett a pártszervezetek aktivitása, el mélyült a párt vezető szerepe. Az ötödik ötéves terv feladatai­nak maradéktalan teljesítésére irányuló széles körű munkakez­deményezés során a dolgozók azt a célt tűzték ki, hogy a bruttó termelést egy százalék­kal túlszárnyalják, az anyagi költségeket pedig 0,2 százalék­kal csökkentik. A járás üzemeinek dolgozói az első félévi tervet 102,6 szá­zalékra teljesítették, a termelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva 9,6 százalékkal nö­vekedett. A terven felüli terme­lés éi’téke elérte a tizenkilenc- millió koronát. Az első hat hó­nap folyamán az évi tervfel­adatok 50,9 százalékát megva­lósították. A munkatermeié kenység tervét 102,4 százalékra teljesítették — a növekedés in­dexe ebben a tervmutatóban 107,8 százalék volt. A munka­termelékenység emelkedését kedvezően befolyásolta a mun­kaidő jobb kihasználása. A vál lalatokban és az üzemekben ál­talában fokozottan ügyelnek a gazdaságosságra, a termelé­kenység növelésére. A járási pártbizottság ülésén azonban rámutattak arra is, hogy négy üzem dolgozói nem teljesítették a tervet, két üzem­ben rosszabbodott a munkaidő kihasználása és néhány helyen nem valósítják meg maradékta­lanul a novemberi ülés határo­zatának lebonyolításából eredő feladatokat. A beruházások sza kaszán az év első felében csak negyvenegy százalékát végez­ték el az évi feladatoknak. Az elkövetkező időszakban fokozni kell az erőfeszítést, hogy a má sodik félévi feladatok megvaló­sításával egyidejűleg a lemara­dást is pótolják. Nagyobb következetességet az intézkedések megvalósításában A plénum megállapította, hogy az év első felében a me­zőgazdaságban a bruttó terme­lés 2,4 százalékkal, az áruter­melés pedig 8,5 százalékkal nö­vekedett a múlt évhez képest, és lényegesen gyarapodott az állatállomány is. Az áruszállí­tási tervet húsból és tojásból jelentősen túlteljesítették, a tejeladás terén azonban több mint egymillió háromszázezer literrel maradtak adósak a me zőgazdasőgi üzemek. A járásban a mezőgazdasági termelés szakaszán számos in­tézkedést foganatosítottak egy­részt a tavalyi ősz kedvezőtlen időjárása és a tavaszi áradá­sok hatásának leküzdésére, másrészt a termelés színvonala nak további fejlesztésére. A me­zőgazdasági üzemek fokozato­san valóra váltják az intézke­déseket A járási pártbizottság plénuma azonban rámutatott, hogy az intézkedések életbe léptetése nem megy mindenütt kellő ütemben. A munkaszerve zés fogyatékosságai következté­ben egyes gazdaságok megkés tek a vetéssel és a gyom el le ni védekezéssel, több helyen nem tartották meg a kellő ve­tési mélységet és a vetőmag- mennyiséget. Ennek követ kéz menye a kisebb hektárhozamok­ban mutatkozik meg. A járási pártbizottság na­gyon komolyan felhívta a fi gyeimet a tejtermelés terén a helyzet megjavításának sür gősségére. A mezőgazdasági üzemekben az év első felében több mint ezer tehénnel gyara­podott az állatállomány, azon­ban a termelésben továbbra is komoly fogyatékosságok mutat­koznak. A múlt évhez viszo­nyítva 0,94 literrel csökkent a tehenenkénti fejési átlag és a gazdaságok többsége nem tel­jesíti a tervezett eladási fel adatokat. Az ok nemcsak az, hogy tavaly nem sikerült ele gendő jó minőségű takarmányt begyűjteni, hanem az is, bogy nincs kellő színvonalon ennek az ágazatnak az irányítása és nagy eltérések mutatkoznak az állatgondozók munkájában is. Míg például a Hrnčiarské Za ltižany-J Efsz-ben 1496 liter te jet adtak el tehenenként, addig az Uzovské Panice-i Efsz te henenként csak 727 liter tejet szállított a közellátásnak. Ha­sonló eltérések tapasztalhatók a malacelválasztás terén is. Hrnéiarenské Zalužanyban 11,1 malacot választottak el kocán­ként az első léi évben, ugyan­akkor Štrkovecen' csak 4,5-et, Otrokoéon pedig mindössze 2,9- et. A mezőgazdasági üzemekben az idén is folytatódott a ter­melés hatékonyságának és ren­tabilitásának növekedése, azon­ban a termelési alapok kihasz­nálásának hatékonysága és a rentabilitás színvonala még mindig lemarad a kerületi át­lag és más járások átlaga mö­gött. A járást pártbizottság ülé­sén hangsúlyozták annak szíik ségességét, liogy a mezőgazda­ság szakaszán tevékenykedő pártszervezetek az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordít­sanak erre a kérdésre, s von­ják felelősségre azokat a tiszt­ségviselőket, akik nem tesznek meg mindent kötelességük tel­jesítése érdekében. Továbbra is törekedni kell az irányítás szín­vonalának tökéletesítésére, s a tudományos-technikai fejlesztés meggyorsítására vonatkozó in­tézkedések következetes megva­lósítására. Az idei termelési feladatok teljesítésére és túlszárnyalásá­ra a járás egységes földmű vesszövetkezeteiriek és állami gazdaságainak dolgozói több mint huszonhárom millió ko róna értékű kötelezettséget vál­laltak. A felajánlások teljesíté­se nagyban hozzájárul a kitű­zött célok eléréséhez, a terme­lés színvonalának emeléséhez. Az állampolgárok érdekében A járás nemzeti bizottságai a CSKP Központi Bizottsága no­vemberi határozatának szelle­mében a párt politikájának megvalósítására és a lömegpo- litikai munka színvonalának emelésére összpontosítják igye kezeteket. Ennek egyik jól be vált formája az állampolgárok nyilvános gyűléseinek összehí­vása. Az év első felében meg­tartott százhetvennyolc nyíl vános gyűlésén több mint 15 ezer'ember vett részt. A járás dolgozói állal a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszte letére tett több mint százhet­venegymillió korona értékű kö telezettségvállalásból a nemze­ti bizottságok több mint kileuc- venkét millió koronával része sédnek. A nemzeti bizottságok nagy igyekezetet fejtenek ki a la­kosságnak nyújtott szoigállatá sok bővítéséért. A járási ipar- vállalat munkájában csökken tették a termelési tervet és nö vélték a szolgáltatások tervéi. A részlegekben kétműszakos üzemelést vezetlek, illetve ve zeniek be. Fokozott gondot for­dítanak a termékek és a szol­gáltatások jó minőségére. A töb bi helyi gazdálkodási vállalat is bővíti <i lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat. A Rimavs­ká Sobota-i Közüzem autószer­vizt épít és ruhatisztító részle­get rendez be. Széles körű munkakezdeményezés A felszabadulás harmincadik évfordulójának köszöntésére a Járás dolgozói fokozták mun kakezdeményezésüket. Az 1975- ben vállalt kötelezettségek ér­téke huszonhat százalékkal na­gyobb, mint a múlt évben volt. A dolgozók sikeresen megvaló­sítják és számos helyen jelen­tősen túlszárnyalják felajánlá­saikat. A kötelezettségvállalá­sok teljesítésének és a szocia­lista munkaverseny eredmé­nyeinek most folyó nagyszabá­sú ellenőrzése során a munka­helyeken újabb tartalékokat és erőforrásokat tárnak fel, me­lyek lehetővé teszik az eredeti kötelezettségvállalások értéké­nek növelését. A többi között a Szlovák Vegyipari Üzemek dol­gozói a CSKP XV. kongresszu­sa összehívásának tiszteletére elhatározták, hogy eredeti kö­telezettségvállalásukban kitü-_ zött céljaikon felül a bruttó termelést ötmillió korona ér­tékkel, a nyereséget egymillió koronával, a munkatermelé­kenységet egy százalékkal, ki­viteli feladataikat egymillió ko­ronával túlszárnyalják, az anyag- és egyéb költségeket pedig egymillió koronával csök­kentik. A dolgozók munkakezdemé­nyezésének fejlesztésében nagy szerepet játszik a szocialista mii nkabrigádok mozgalma, amely a járásban szüntelenül fejlődik. Jelenleg ötszázhar- minckét kollektíva/ tizenegy műhely és részleg versenyez, s a kollektívák döntő többsége becsülettel teljesíti felajánlá­sát, kiváló muukaeredménye- ket ér el. A járási pártbizott­ság hangsúlyozta, hogy a szo­cialista versenymozgalomban a továbbiakban főképpen a minő­ségi színvonal növekedésére kell törekedni. Az üzemekben és a községekben az ifjúság egyre növekvő aktivitással vesz részt a feladatok megvalósítá­sában. A járás fiataljai kötele­zettségvállalásukat 1 600 000 ko­rona értékkel túlteljesítették. / Növekszik a pártszervezetek aktivitása A járási pártbizottság plénu­ma megállapította, hogy az el­múlt időszakban tovább növe­kedett a pártszervezetek mun­kájának színvonala, a kommu­nisták aktivitása. A pártszerve­zetek határozatai konkrétak és névre szólóak, s nagy gondot fordítanak teljesítésük ellenőr­zésére. A pártélet aktivitásá­nak növekedése megnyilvánul a taggyűlések alapos előkészíté­sében is, melyben egyre na­gyobb szerepet játszanak a pártcsoportok. A gondos előké­szítés eredmenye megnyilvánul a tárgyalások jó színvonalában» a párttagok aktivitásában is. A vitában sokan felszólalnak. Ál­talában megállapítható, hogy a taggyűlések tanácskozását a tárgyilagosság, a bíráló igé­nyesség, az elvtársi őszinteség jellemzi. A pártszervezetek te­kintélyét, a párt vezető szere­pének érvényesítését nagyban erősíti az a tény, hogy nagy következetességgel biztosítják a CSKP Központi Bizottsága no­vemberi határozataiból adódó feladatok maradéktalan teljesí­tését. A taggyűléseken nem ál­talánosságban foglalkoznak a helyzettel, hanem nyíltan rá­mutatnak a hibákra és a fo­gyatékosságokra, s keresik a tartalékok feltárásának lehető­ségeit. A pártbizottságok ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a gaz­dasági vezetők következetesen valóra váltsák a kitűzött intéz­kedéseket, s kötelességmulasz­tás esetében partvonalon is le­vonják a következtetéseket. A rimaszombati járási párt- bizottság ülése bíráló igényes­séggel elemezte a járási párt- szervezet tevékenységét, össze­gezte az eredményeket és nyíl­tan rámutatott a fogyatékossá­gokra, a nehézségekre és a problémákra, hogy leküzdésük­re, megoldásukra összpontosít­sa a kommunisták és a többi dolgozó erőfeszítését. A plená­ris ülésen elfogadott dokumen­tumokban meghatározták a já­rási pártszervezet eljárását, a kommunisták feladatait a CSKP Központi Bizottsága júliusi ülé­séből következő új célok eléré­se, a XV. pártkongresszus elő­készítése során. GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom