Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-04 / 181. szám, hétfő
Világproletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA JSf2 __:_____-r*.-..? _________________________________________________________________'__'___________•______________■__’_____•“_'______ . 19 75. augusztus 4. HÉTFŐ BíRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 181. szám Ára 50 fillér liazaéricezett a csehszlovák tariávküldöttség Helsinki — Az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszán részt- vett csehszlovák küldöttség Gustáv Husáknak, n CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek a vezetésével pénteken este hazautazott a finn fővárosból. A küldöttségtől, amelynek tagja volt Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK miniszterelnöke és Bohuslao Chiioupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, a helsinki repülőtéren Keio Liine- maa, a finn kormány elnöke és sí kormány több tagja, valamint Oldrich Pavlovský, hazánk helsinki nagykövete búcsúzott, aki szintén tagja volt a csehszlovák küldöttségnek. Ott volt Joel Toivola, a Finn Köztársaság prágai nagykövete is. A repülőgép fedélzetéről Gustáv Husák elvtárs táviratot küldött Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknek, amelyben köszönetét mondott a csehszlovák küldöttség nevében azért a figyelmességért és szívélyes vendéglátásért, amelyben a csehszlovák küldöttség tagjait részesítette, Gustáv Husák elvtárs Svéd ország területén átrepülve a svéd királynak is üdvözletét fejezte ki. Gustáv Husák és Lubomír Strougal elvtársak az NDK területe fölött átrepülve Erich Honecker elvtársnak, az NSZEP KB első titkárának, Willi Stopfnak, az államtanács elnökének és Horst Sindermannak, a minisztertanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. A küldöttséget a ruzynéi repülőtéren Vasil BiTak és Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Baryl, a CSKP KB Elnökségének póttagja, MiloS Jakes, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságán ík elnöke, Jan Fojtík, a CSKP KB titkára, a CSSZSZK kormányának alelnökei, továbbá a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének alelnökei, és politikai életünk más vezető személyiségei fogadták. Jelen volt Pekka Korvenhie- mo, a Finn Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője. Támogatjuk a helsinki tanácskozás eredményeit Hazánk lakossága nagy figyelemmel kísérte az európai biztonsági értekezlet zárnszakaszának eseményeit. A tanácskozás befejezése után arról érdeklődtünk, hogy miképpen értékelik a helsinki konferencia eredményeit. Bőd László, a Simonovcei fsi- monyi) Efáz főagronómusa: — Bíztam a tárgyalások sikerében és remélem, hogy a résztvevők által aláírt záróokmány hosszú időre szavatolja Európa békéjét és a sokoldalú együttműködés lehetőségeit. Mi a magunk részéről még jobb munkával járulunk hozzá hazánk további fejlődéséhez. Podhorszky Magdolna, a stú- rovói Cellulóz- és Papírgyár laboránsnője: — Csak az idősebbek elbeszéléséből illetve a történelemkönyvekből ismerem a háború borzalmait, Mégis rendkívüli fontosságúnak tartom a helsinki békekonferencia zárószakaszát. Szerintem minden józan gondolkodású embernek nagy örömet jelent az, hogy milyen sikerrel járt a részt vevő küldöttségek tanácskozása. Megnyugtató érzés, hogy továbbra is békében, biztonságiján építhetjük szocialista hazánkat. Ferenc/ Gyula, a rimavská sobotai f rimaszombati! Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója: — Az utóbbi napokban időm legnagyobb részét az aratási munkák szervezése kötötte le. Mégis nagy érdeklődéssel vártam a legújabb helsinki híreket. Most munkatársaimmal együtt örülünk annak, hogy töhb évt'zedre biztosítottnak látszik Európa békéje. Véleményem szerint a helsinki ta- n >cskozás sikerében nagy része van a szovjet békepolitikának és a szocialista országok összehangolt diplomáciai aktivitásának. Faskú István, farnái (far- n fi cl i) gépkocsivezető: — Tizenévesen éltem át a második világháborút, sok mindenre emlékezem. így valóban értékelni tudom a békét. Szívből ürülök annak, hogy Helsinkiben az elmúlt napokban Európa államférfiai sikeres tárgyalásokat folytattak a béke i^"'»«i'7:ésp érdekében. naiibor Krno professzor, a Szlovák Béketanács elnökségének tagja: — Európa újkori történelmének legjelentősebb külpolitikai eseménye a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ezt minden reálisan gondolkodó ember elismeri. A Slovnaft Vegyipari Kombinál hőerőművében dolgozó szocialista munkabrigád ezüstérmes kollektívája: „A Helsinkiben aláírt egyezmények az egész világ népe számára megteremtették a boldog és öröm- teljes élet feltételeit. A tanácskozás eredményeit becsületes munkával fogjuk támogatni!“ Ján Kovalöík mérnök, a Salai Duslo Vegyipari Kombinát komplex racionalizációs brigádjának tagja, a „százerzes“ mozgalom résztvevőié: — Biz- zonyosak vagyunk abban, hogy a helsinki békeértekezlet új utat nyit a békés együttműködésnek. Tudatosítjuk, hogy a békeerők, főleg a Szovjetunió legnagyobb érdeme e konferencia egybehívása, amely kitartóan és tántorílhatatlanul érvényre juttatta a béke politikáját, a feszültség enyhülését.“ Miroslav Spániel, a SZISZ KB titkára: — Mi, fiatalok, a SZISZ tagjai nagy örömmel fogadtuk a helsinki tanácskozást, mert ez a tanácskozás éppen a fiatalok előtt nyit új és nagy távlatokat, amiért apáink nemzedéke harcolt. A konferencia arra kötelez bennünket, hogy az új, jobb feltételek közepette tovább harcoljunk a tartós világbékéért.“ A Csehszlovák Nőszövetség Semily-i Járási Bizottságának tagjai: „Nagy figyelemmel kísértük 35 ország képviselőinek helsinki tanácskozását. A jelentős dokumentumok aláírását az egész közvélemény, de főleg mi, dolgozó nők, anyák fogadtuk nagy örömmel. Kimondhatatlanul értékeljük az európai békéhez való hozzájárulásnak ezt a döntő eseményét.“ AZ EURÓPAI BEKE, BIZTONSÁG ES EGYÜTTMÜKŰDES AiAPOKMANYA Amint arról szombati számunkban beszámoltunk, pénteken Helsinkiben befejeződött az európat biztonsági és együttműködési konferencia zárószakasza, a részt vevő 35 ország magas rangú politikai vezetői aláírták a záróokmányt, amelyről ugyancsak szombati számunkban rövid ismertetést közöltünk. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük az alapokmányt. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok a záródokumentum bevezetőjében megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását, és biztosítják azokat a feltételeket, amelyek közölt népeink valódi és tartós békében, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. A záróokmány rögzíti azt a 10 elvet, amelyekhez az államok kölcsönös kapcsolataikban igazodni fognak: 1 A részt vevő államok tiszteletben tartják ■ egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való jogát, a politikai-társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát. Az európai biztonsági konferencia résztvevői kijelentették, liogy a nemzetközi jog alapján minden államnak egyforma jogai és kötelességei vannak. Kölcsönösen elismerik egymás jogát arra, hogy saját mérlegelésük alapján határozzák és valósítsák meg kapcsolataikat a többi állammal a nemzetközi jog alapján és e nyilatkozat szellemében. Azt a nézetet vallják, hogy az államok határai a nemzetközi joggal összhangban békés eszközükkel és megállapodással megváltoztathatók. Joguk van tuvábbá arra, hogy tagjai legyenek vagy ne legyenek tagjai nemzetközi szervezeteknek, részt vegyenek vagy ne vegyenek részt kétoldalú, vagy többoldalú szerződésekben, beleértve azt a jogot, hogy résztvevői legyenek vagy sem szövetségi szerződéseknek, s ugyancsak joguk van a semlegességre. Az államok egymás közötti és általában £.• nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. Tartózkodnak minden olyan fenyegetéstől, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek célkitűzéseivel és ezzel a deklarációval. Semmilyen nézetet sem lehet felhasználni arra, hogy az megindokolja az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását vagy az erőszak alkalmazását ezzel az elvvel ellentétben. A konferencián részt vevő államok tartózkodni fognak az erőszak mindennemű magnyil- vánításától, melynek célja az volna, hogy más részt vevő államokat szuverén jogaik teljes érvényesítésének feladására kényszerítse. Ugyanígy kölcsönös kapcsolataikban tartózkodni fognak minden megtorló cselekedettől, az erőszak alkalmazásától. 3 A részt vevő államok sérthetetlennek tart■ ják valamennyi kölcsönös határukat, csakúgy, mint Európa valamennyi államának határait, és ezért most és a jövőben is tartózkodni fognak e határok bárminemű megsértésétől. Hasonlóképpen tartózkodni fognak attól is, hogy bármilyen igényt támasszanak, vagy akciót indítsanak bármelyik részt vevő állam területe egy részének vagy egész területének megszállása és meghódítása céljából. 4 A részt vevő államok elismerik minden ■ egyes részt vevő állam területi sérthetetlenségét. Tartózkodni fognak minden akciótól, amely összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányával. A részt vevő államok az egyenlőség alapján tartózkodnak attól, hogy egymás területét katonai megszállás tárgyává tegyék, vagy pedig más közvetlen vagy közvetett intézkedéseket tegyenek az erőszak alkalmazására ellentétben a nemzetközi joggal, vagy pedig más intézkedésiek segítségével, vagy ilyen intézkedések megvalósí- tásával való fenyegetéssel tegyék katonai megszállás tárgyává. Semmilyen megszállást vagy ilyenfajta területszerzést nem ismernek el törvényesnek. 5 A részt vevő államok vitás kérdéseiket bé• kés eszközökkel oldják meg úgy, liogy ne veszélyeztessék a világbékét, a biztonságot és az igazságosságot. Lelkiismeretesen és az együttműködés szellemében törekednek arra, hogy rövid időn belül igazságos megoldást érjenek el a nemzetközi jog alapján. 6 A részt vevő államuk tekintet nélkül egy• más közötti kapcsolataikra tartózkodnak attól, hogy bármi módon közvetlenül vagy közvetve, külön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső törvény- hozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe. Tartózkodni fognak bármilyen katonai vagy politikai, gazdasági és egyéb kényszerítésről, amely arra irányulna, hogy saját érdekeinek rendeljék alá más részt vevő államok jogainak érvényesítését, amely jogok az illető állam szuverenitására jellemzők, és így bármilyen előny- •re tegyenek szert. Tartózkodni fognak a terrortevékenység, a felforgató vagy egyéb olyan tevékenység közvetlen vagy közvetett segítésétől, amely egy más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésé re irányul. 7 A részt vevő államok tiszteletben tartják • az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát. Támogatni és fejleszteni fogják az állampolgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és (Folytatás a 2. olűálont Gustáv Husák elvtárs aláírja a helsinki értekezlet záródokumentumát. (CSTK íelv.J
