Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-31 / 35. szám, Vasarnapi Új Szó
iiulei ül 011 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyette* főszerkesztő: Szarka István. Vezető titkár- Gól László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169. 312-52, főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550-18. «portrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKPnyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanskeho nábrežie 13/A/ll., telefon:55183, 544 51, Az Oj Szó havi előfizetési dija 14,70 korona.a Vasárnapi Üj Szó negyedévi előfizetési díja 13 korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgaiat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedícia a dovoz tlače. Gottwaldovo námestie 48/VII. Olimpia, olimpia, olimpiai Hányszor halljuk, olvassuk ezt a szót egy esztendővel Montreal előtt. Az egész világon a lövő évi nagy esemény jegyében zajlottak és kerülnek még megrendezésre a világ- és Európa-bajnokságok, valamint a nagy nemzetközi versenyek. Ami viszont érthető, hte szén bizonyára nem találnánk olyan élsportolót, aki ne akarna hazája olimpiai küldöttségének tagja lenni, és ne arra törekedne, hogy az olimpián érje el legjobb formáját, és ezzel méltóképpen képviselje hazáját. Az elmúlt hetekben a bel- és külföldi sporlsajló gyakran foglald kozott a Kanadából érkező hírekkel, a sztrájkokkal, a rendező bizottság tagjainak szaporodó gondjaival, s h nemzetközi sportélet legjelentősebb személyiségei is többször tették fel a kérdést: mi lesz az olimpiával, sikerül-e a montreali rendezőknek bebiztosít tani a négyévenként sorra kerülő legjelentősebb sportesemény zökkenőmentes lebonyolítását. Néhány nappal ezelőtt a Zürichi Sportban Thomas Keller, a Nemzetközi Evezős Szövetség svájci elnöke nyilatkozott arról, mit látott, mit tapasztalt Montrealban a jünior evezős világbajnokság al=» kaiméval. Az ismert sportfunkcionárius meglepően derűlátó. Kijelentette: ha nem jön valami nagyon komoly negatív esemény köz-, be, akkor nem iesz semmi baj az olimpiával, illetve annak létesítményeivel. A sztrájk ugyan nem kevesebb mint tizenegy hetes lemaradást „eredményezett“, elsősorban az olimpiai stadion építkezésében. Ebből azonban a 28U0 munkásnak sikerült eddig több mint öt hetet behozni. A rendezőknek természetesen ez nagyon sok pénzükbe került, hiszen az erőltetett építkezési ütemet túlórákkal, éjszakai munkákkal kötik egybe. A munkások órabére eléri a 17 dollárt, ami bizony egyáltalán nem lebecsülendő. Két esztendővel ezelőtt Jean Drapeau, Montreal polgár--* mestere bejelentette: szerény olimpiát akarnak rendezni, nem szándékoznak München nyomdokaiban haladni. Most már nyilvánvaló, hogy az eredetileg tervezett 250 millió dolláros költségvetés időközben 000 millióra rúgott. Sokan kérdik, vajon a jövő évi olimpia ismét felülmúlja-e az előzőt, vajon az egész rendkívülinek, pazar kivitelezésűnek ígérkező olimpiai stadion Drapeau emlékműve lesz-e? Tény. hogy a stadion különleges stílusban épül, szokatlan megoldásokban lesz gazdag. A paneleket egészen különleges módon állítják össze, s a tél beálltáig a külső váznak, illetve a falaknak állniuk kell, hogy benn azután a munká-- latok folytatódhassanak. Keller szerint az építők a terveket teljesíthetik, mivel az európainál lényegesen gyorsabb ütemben dolgoznak. Erre egy jellemző példá-- val szolgál: egyszerre 130 tonna súlyú paneleket is szállítani tudnak Az olimpiai építkezéseknek a főstadion az Achilles-sarka. A többi létesítmény nagyjából már elkészült. Az olimpiai falut márciusban kezdték építeni, de a két piramisszerű építmény úgy nőtt ki a földből, mint eső után a gomba. Az olimpiai versenyek 1976. július 17-én kezdődnek, csaknem 11 hónappal e nagy esemény előtt. Montreal polgármestere, Jean Drapeau elégedett lehet. Hogy milyen árat fizet majd az olimpia iránti lelkesedéséért, arra az utána következő polgármesterválasztások adják meg a választ. coe, Foster és Capes első helyével a szakemberek számoltak. Podluzsntj a távolugrásban viszont nem tudta megakadályozni a lengyel Cibulski győzelmét, és Dinitrenko csak centiméterekkel szorult a kalapácsvetésben a második helyre. De - vajon ki számított arra, hogy az NDK junior Európa-bájnoka, Sehmidt győz a diszkoszvetésben, vagy Kozakiewicz a rúdugrásban. A vágtúszámokhan a Borzov—Mennea párharc döntetlenül végződött. Borzov 100 méteren, Men- nea kétszámon futott elsőnek a célba. A kétszeres olimpiai bajnok veresége 200 méteren azonban nem jelenti azt, hogy Montrealban nem indul ismét esélyesként. A nőknél Szewinska csak 400 méteren lett első, 100 és 200 méteren Stecher imponáló fölénnyel utasította maga mögé vetélytársát. A női mezőnyben meglepetésre Románia szerezte meg az ötödik, Bulgária pedig a hatodik helyet. S nem kisebb ellenfelet utasítottak maguk mögé, mint Nagy-Britannia válogatottját. Az utolsó helyen végzett franció válogatott annak köszönhette részvételét, hogy ők voltak az Európa Kupa rendezői. A legszínvonalasabb versenyt a magasugrók vívták. Az NDK-beli m atlétikai Európa Kupa ver.seJ® y nyei Nizzában nemcsak ha- talmas küzdelmet, hanem Százszázalékos NDK-sikert hoztak. Az NDK női válogatottjának győzelme várható volt, de hozzájuk hasonlóan a férfiak is kitetitek magukért, fej-fej melletti harc után 3 ponttal bár, de sikerült legnagyobb ellenfelüket, a Szovjetuniót megelőzni. Az egyes számokban nem születtek világcsúcsok, rendkívül nagy eredmények, ami viszont érthető, hiszen az EK-ban a hangsúly nem e. rekordokon, hanem a győzelmen, a helyezésen volt. A küldöttségek vezetői, edzők két napon át komputert meghazudtoló gyorsasággal és pontossággal számoltak, mert nem babra ment a játék. Az Európa Kupák történetében ez Volt az eddigi legkiegyensúlyozottabb küzdelem. A szovjet atléták ragyogó teljesítményt nyújtottak, s bizony csupán a balszerencsének tulajdonítható vereségük. A 400 méteres gátfutásban ugyanis Gavrilenko, aki az esélyesek közé tartozott, a táv felénél megsérült, és utolsónak futott a célba. Ez a hátrány — mitnt később nyilvánvalóvá vált — behozhatatlán- nak bizonyult, hiába győzött az első nap Borzov 100 méteren, Grigorjev a magasugrásban, és hiába értek el társai értékes helyezéseket. Sőt, a második nap is az NDK-nak kedvezett, pedig Szanyejev megnyerte a hármasugrást, Grebnyev pedig a gerelyhajítást. Az NDK atlétái ugyanis önmagukat felülmúlva, hihetetlen becsvággyal küzdöttek, s kitűnő átlagteljesítményt nyújtva, értékes győzelmet arattak az Európa Kupában. Remekül helytálltak a lengyelek, akik 1973-bán döntőben sem voltak, s most megszerezték az előkelő harmadik helyet. A negyedik, illetve hatodik helyen egyaránt 83 ponttal Nagy-Britannia, az NSZK és Finnor szág végzett. A női számokban az NDK a vára kozásnak megfelelően fölényesen végzett az első helyen. Stecher és társai legjobb tudásukat nyújtva már c.z első nap 10 pontos előnyre tettek szert. Érdekes, hogy szombaton az NDK atlétái a második helynél rosszabb helyezést nem értek el. Másnap sem vallottak szégyent, s végül 20 ponttal előzték meg a szovjet lányokat. Ez pedig önfnagáért beszél. Meglepetés természetesen akadt bőven, hiszen a Szovjetunió és az NDK versenyzőin kívül a többiek is ádáz liarcot vívtak a minél jobb helyezésekért. Az öngól fenkins, PasAckermann 194 centiméterrel szerezte meg a győzelmet a 192 centimétert ugró olimpiai bajnok nyugatnémet Meyíarht előtt. A távolugrásban viszont a szovjet Alfejeva 676 centi- méteres szovjet rekorddal végzett az első helyen s alig maradt el a világcsúcstól. Az NDK tehát mindkét Európa Kupát megszerezte, s ezzel kapcsolatban nagyon érdekes Rúth Fuchs véleménye. Ö már negyedszer szerepelt az Európa Kupában az NDK válogatottjában, az idén mint csapatkapitány. Két esztendővel ezelőtt világcsúccsal győzött, és most ismét csúcsformában volt. — Ilyen csapattal nem gond az Európa Kupában részt venni, a kapitány nyugodtan alhat. Mi azzal az elhatározássá! jöttünk Nizzába, hogy megvédjük elsőségünket, ami sikerült is. Bármily fölényes volt azonban győzelmünk, nem pihenhetünk babérjainkon. Sok jó, kivételes teljesítménynek lehettünk szemtanúi. Ezek ugyan az egyes nemzetek közt megoszlottak, de egyről nem szabad megfeledkeznünk: több országban az atléták formája nemcsak fölfelé ível, hó- nem állandósul, összteljesítményük javul. Így a mostani könnyű gyűzel- met nem szabad túlértékelni. Előfordult az már másokkal, hogy elbíz- ¥ ták magukat, s azután későn ébredtek. Bölcs vélemény, ugye? Bizony, sokan ráfizettek már önelégültségükre. A sportban állandóan változnak az erőviszonyok, ami az atlétákra Is vonatkozik. Azok, akik évekkel ezelőtt hátul kullogtak, ma a legjobbak méltó ellenfelei. A nőknél vonatkozik ez elsősorban a bolgárokra. Ki hitte volna nem is oly&n régen, hogy az Európa Kupában ilyen jól megállják a helyüket. 1973-ban harmadikok voltak, s az idén sokkal erősebb mezőnyben ismét helytálltak. A románok két évvel ezelőtt 27 ponttal csak az utolsó helyen végeztek, most 52 pontot gyűjtöttek, ami az ötödik helyet jelentette számukra. Ha már & számoknál tartunk, hadd vonjunk párhuzamot az 1973-as és a mostani sorrend között. íme: Férfiak 1973: 1. Szovjetunió 82,5, 2. NDK 78,5, 3. NSZK 76, 4. Nagy- Britannia 71,5, 5. Finnország 64,5, 6. Franciaország 45 pont. 1975: 1. NDK 112; 2. Szovjetunió 109; 3. Lengyelország 101; 4. Nagy- Britannia 83; 5. NSZK 83; 6. Finnország 83; 7. Franciaország 80; 8. Olaszország 68 pont. Nők: 1973: 1. NDK 72; 2. Szovjetunió 52; 3. Bulgária 50; 4. NSZK 36; 5. Nagy-Britannia 36; 6. Románia 27 pont. 1975: 1. NDK 97; 2. Szovjetunió 77; 3. NSZK 64; 4. Lengyelország 57; 5. Románia 52; 6. Bulgária 47; 7, Nagy- Britannia 39; 8. Franciaország 35 pont. A fentiekből természetesen az európai erőviszonyok is visszatükröződnek, bár nem szabad megfeledkeznünk árról, hogy az Európa Kupában minden számban egy-egy országot csak egy versenyző képviselhet. Valószínűleg változna a sorrend, ha számonként két vagy három atléta indulna. Egy azonban biztos: az élen a helyzet akkor is hasonló lenne, mert mind a Szovjetunióbán, mindpe- dig az NDK-ban a Nizzában szerepeiteken kívül még jó néhány élversenyzővel dicsekedhetnek. így a jövő évi olimpián e két nemzet atlétáival — legyen férfiakról vagy nőkről szó — az érmekért folyó harcban nagyon is számolni kell. (KOLLÁR) Kíváncsian várjuk, vajon jövőre is megismétlődik-e a Stecher —Szewinska pár hart: Fajita Melnyik, a Szovjetunió diszkoszvető kiválósága, bizonyára Montrealban sem talál legyőzőre t———\ i " ru g;_:; I»—1.111» v ______y l „ J __J äs jFUw ipSi Pr*’* * St «a*; \ ■ ■ ' * *'*3^ * K, j '4"" , ~ § fí •>. * • \km építkezés MONTREALMI
