Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 203. szám, péntek

Az eredményes munka seregszemléje A dél-csehországi kerületi székhely lakosai joggal lehet­nek büszkék arra, hogy Ceské Budéjovicére esett a választás, amikor évekkel ezelőtt döntés született az „Éltető anyaföld“ elnevezésű országos mezőgaz­dasági kiállítás színhelyéről. Ezzel az elnevezéssel először 1970-ben rendeztek itt kiállí­tást, akkor a látogatók száma elérte a 270 ezret. 1972-ben a szövetségi kormány úgy hatá­rozott, hogy a České Budejo- vice-i mezőgazdasági kiállítást besorolja a minden évben meg­valósuló tizenhárom országos kiállítás közé. Alig telt el né­hány év, s máris elmondható, hogy az „Éltető anyaľôld“ me­zőgazdasági kiállítás a legna­gyobb látogatottságé rendezvé­nyek közé tartozik. Tavaly kö­zel hatszázezer ember tekintet­te meg, s az idén a rendezők ennél is több látogatóval szá­molnak. Az idei kiállítás hazánknak ^ szovjet hadsereg általi fel­szabadítása óla eltelt harminc esztendő eredményeit tükrözi a mezőgazdaság terén. Meggyő­zően szemlélteti, hogy szocialis­ta mezőgazdaságunk sikeresen teljesíti a CSKP XIV. kongresz- szusán kitűzött feladatokat. A 26 hektáron elterülő kiállítási térségen harminc pavilonban közel kétszáz kiállító: mező- gazdasági kutatóintézetek, élel­miszeripari vállalatok mező- gazdasági gépeket gyártó üze­mek, egységes földművesszövet­kezetek, állami gazdaságok, halgazdaságok, kisál latteny ész tő egyesületek, társadalmi szervezetek stb. nyújtanak jó alkalmat az érdeklődőknek új ismeretek és tapasztalatok szer­zésére. Rendkívüli érdeklődést ta­pasztalhatunk a KORSZERŰ MEZOGAZDASAGI GÉPEK iránt. A több mezőgazdasági gépgyártó vállalatot magába tömörítő brnói Zbrojovka szá­mos újdonságot vonultat fel Ceské Budéjovicében. Ezek közt említjük meg a prostéjovi Ag­rostroj SPS 420-as önmeghajtá­sú járvaszecskázóját, a jiőíni Agrostroj elektronikus cukorré­pa-egyelőjét, az új eketípuso­kat, vetőgépeket stb. Az új me­zőgazdasági gépek többségét a látogatók a kiállítás bemutató parcelláján — munka közben — is tanulmányozhatják, így a mezőgazdasági technikának ez a szép seregszemléje egyben a termelési gyakorlat szemlélte­tő iskolája is. A bemutatott gé­pek nemcsak azt szemléltetik, milyen forradalmi változások történtek mezőgazdaságunkban a felszabadulás óta eltelt har­minc év alatt, hanem azt is, milyen irányt vesz mezőgazda­ságunk fejlődése a soron levő hatodik ötéves tervben. Az egyes pavilonokban vagy a szabad ég alatt kiállított ha­talmas mezőgazdasági gépek előtt egymást váltják a kis cso­portok: gépesítők, agrpmérnö- kök, zootechnikusok, efsz-elnö- kök tanulmányozzák az új technikát. A szakmán kívül ál­ló alig érti, miről is tanács­koznak. Egy azonban a kiállí­tás minden látogatója előtt vi­lágos: az elmúlt három évtized alatt SZINTE FELMÉRHETETLEN ELŐREHALADÁS történt a mezőgazdasági terme­lésben és a mezőgazdasági dol­gozók millióinak életében. Har­minc évvel ezelőtt az ország­ban másfél millió parasztgaz­daságot és 35 millió parcellát tartottunk nyilván. Ha akkor már léteztek volna ezek a gé­pek, ki vásárolhatta volna meg ezeket? De a kérdés fordítva is feltehető: lenne-e nálunk ma nagy teljesítményű szénabe­gyűjtő, burgonyaszüretelő vagy répaszedő technológiai gépsor, elektronikus cukorrépa-egyelő, automata paradicsomszüretelő stb., ha falvainkban, egész ha­zánkban a 30 évvel ezelőtti ál­lapotok uralkodnának? Kinek a hasznát szolgálná pl. a Kirovec módosított típusa vagy a repce­kombájn? A munkatermelékenység alakulása (CSTK) — Az év első hét hó­napjában elért eredmények alapján arra számítanak, hogy a munka termelékenységének növekedése Szlovákia iparában 5,5, a szlovákiai építőiparban pedig 8,7 százalék lesz. Az ötö­dik ötéves tervidőszak eltelt négy évében Szlovákia ipará­ban a munkatermelékenység évi átlagos növekedése 6, az építőiparban pedig ö,2 pont volt. A tavalyi év azonos idő­szakához képest az idei év első hét hónapjában a munka terme­lékenysége az iparban 7,4, az építőiparban pedig 8,3 százalék­kal növekedett. Ezen a téren az iparban a leggyorsabb növekedés 1973­ban és 1974-ben volt, míg az építőiparban a jelenlegi ötéves terv első két évében. Az építő­iparban a munkatermelékeny­ség növekedésének üteme az ötödik ötéves tervidőszak har­madik évétől kezdve lelassult. Az iparban a termelés növeke­dését a munkatermelékenység növekedése a négy év alatt változatlanul ugyanabban az arányban fedezte, az építőipar­ban azonban növekvő arány­ban. Ahhoz, hogy az iparban a munka termelékenységét tovább növelhessük, fejlesztési progra­mok segítségével szerkezeti változásokat kell előidézni. A kiállítás a látogatót — fő­leg ha ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely még emlékezik a felszabadulás előtti időkre — lépten-nyomon hasonló kérdé­sekre ösztönzi. A válasz a lá­tottak alapján egyöntetű: me­zőgazdaságunk korszerűsítése elképzelhetetlen a szocialista termelési viszonyok nélkül, amihez viszont alapvető köve­telmény a technika fejlesztése és a tudomány eredményeinek alkalmazása. Mezőgazdaságunk az elmúlt harminc esztendőben olyan utat tett meg, mint az ipar másfél évszázad alatt. A fejlő­dés továbbtart, egyre gyorsabb lesz. Egész népgazdaságunkat áthatja a CSKP KB novemberi határozatának követelménye: a hatodik ötéves terv kiinduló alapját már most kell lerak­nunk! NAGY FELADATOK ÁLLNAK ELŐTTÜNK, hiszen 1980-ig el akarjuk érni a mezőgazdaság bruttó terme­lésének 14 százalékos, a piaci termelésnek pedig egyötödös emelkedését. Teljesíthetők-e ezek a célkitűzések? A kiállí­tás figyelmes látogatója meg­győződhet róla, hogy ezek a célok reálisak és szükségesek. A jelenlegi világpiaci helyzet­ben egyre jobban előtérbe ke­rül az önellátás, a szükségle­teknek hazai forrásokból törté­nő kielégítése. Alapvető célunk a nép életszín vonalának ál lan-, dó emelése. Ezért szükséges az éltető termőföld korszerű művelése, a mezőgazdasági technika széles körű alkalma­zása, s nem utolsósorban a mezőgazdasági üzemek dolgo­zói szakképzettségének állandó elmélyítése. A Ceské Bndéjovice-i kiállí­tás érzékelteti a szocialista or­szágok együttműködésének fon­tosságát, a szocialista világ- rendszer politikai és gazdasá­gi erejét. A jubileumi pavilon dokumentumai ékesen bizonyít­ják, hogy népünk létbiztonsá­gának alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szilárd szövetség, s ha­zánk további gazdasági felvirá­goztatása sokban függ a KGST- ben való részvételtől. A szocia­lista országok közti egyre szo­rosabb gazdasági együttműködés teszi lehetővé az energia- és nyersanyagforrások hatékony mozgósítását, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztást, a tudományos-műszaki együttmű­ködést. Ezt fejezi ki a Szovjet­unió, Magyarország, az NDK és Bulgária kiállítási részlege is Ceské Budéjovicében. Az „Éltető anyaföld“ elneve­zésű kiállítást nemcsak a szak­embereknek érdemes megtekin­teniük. Tanulságot nyújthat mindenki számára, mert a me­zőgazdaság eredményei, roha­mos fejlődése mindannyiunkat közvetlenül érintenek. SOMOGYI MÁTYÁS Az egykori „Húsz János mester“ partizáncsoport harcainak volt színhelyén, a kelet-csehországi Leskovcében 1962 ben berendezték a partizánmúzeumot. Felvételünkön Anna Eisová, a „Húsz Já­nos mester* egykori partizáncsoport volt tagja V lagyimir Tokerev és Vlagyimir Goncsarev fiatal szovjet katonáknak magyarázza a partizánmúze um kiállított anyagát. Anna Eisová férjét annak Idején Tereimben halálra kínozták, de ő maga is sokáig volt ugyanott fogságbun. [Felvétel: CTK — B. Krejöí) Megszólalnak a dokumentumok SZOVJET KIÁLLÍTÁS AZ SZNF MÚZEUMÁBAN A világ békeszerető emberi­sége ebben az évben ünnepli a történelmi jelentőségű 1945. év 30. évfordulóját, amikor utolsót vonaglott a fasizmus szörnyetege és a sebeiből vér­ző Európa az új, szabad élet küszöbén találta magát. Akik békében születtek, és sohasem tapasztalták a háború embertelenségét, a fasizmus vérengző kegyetlenségét, az üszkös romok füstjét, nehezen tudják teljesen elképzelni, hogy békés, örömteljes, gond­talan életük mögött milliók mérhetetlen szenvedése áll, hogy ezt a békés életet a vörös csillaggal jelölt tankok, az egy­szerű hősök tízezrei hozták meg, akik közül sokan éppen annak a szabadságnak küszö­bén estek el, amelyért harcol­tak ... Aki ezt nem élte át, nehezen fogja fel az emberi tragédiák végtelenségét, milliók borzal­mas Apokalipszisét. Mégis léte­zik olyan erő, amely lemossa az évek porát, és szinte plasz­tikusan közel hozza a régmúlt napokat és eseményeket. Ez a dokumentumfénykép és a film, a teljes igazságot adó, kemény, hiteles ábrázolás, amelyet a több ezer fronttudosító kame­rái kaptak lencsevégre. A le­leplező, a vádoló, a figyelmez­tető igazságot... Ez a küldetése ,,A nagy győ­zelem“ című 'kiállításnak is, amelyet az SZSZK Művelődés- ügyi Minisztériumának, az OSZSZSZK Művelődésügyi Mi­nisztériumának és a Bratislavai Népművelési Intézetnek gondo­zásában e hetekben rendeztek meg Banská Bystricán, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés Múzeu­mának kiállítótermeiben. Ezt a kiállítást a Moszkvai Központi Forradalmi Múzeum készítette elő a fasizmus felett aratott történelmi győzelem 30. jubi­leumi évfordulója alkalmából rendezett számos akció egyi­keként. A kiállításnak három szaka­sza van. Az első Hitler hódító terveit, e tervek végrehajtását, a fasizmus veszélyét dokumen­tálja, amely egész Európában elterjedt, valamint az ellene ví­vott harcot még a háborút megelőző években. A második, a kiállítás legfontosabb része felöleli a Nagy Honvédő Hábo­rú időszakát, a Szovjetuniónak a közép-európai országokban teljesített felszabadító misszió­ját és végezetül nagyszerű be­fejezését, a fasizmus felett ara­tott győzelmet. A harmadik rész már derűt áraszt: bemu­tatja a szocializmus és a kom­munizmus építőinek békés hő­siességét a háború utáni és a mai Szovjetunióban, továbbá a Szovjetuniónak és a szocialista közösség további országainak a milliók vérével megváltott béke fenntartására irányuló fárad­hatatlan törekvését. A kiállítás 300 dokumentuma —a szovjet haditudósítók hite­les fényképei, szovjet képző- művészek grafikái — megörö­kítette a leningrádi blokád ese­ményeit; ezenkívül itt találha­tók az eredeti exponátumok is, amelyeket a Nagy Honvédő Háború résztvevői és az ellen­állási mozgalom tagjai ajándé­koztak a múzeumnak. A láto­gató előtt felsorakoznak az ed­dig alig ismert, vagy egyálta­lán ismeretlen dokumentumok, a múltból felmerülnek a drá­mai események és hősök, akik­nek neve örökre eggyé forrt a fasizmus elleni győzelmes harc nagyszerű korszakával. A kiállítás feledhetetlen nyo­mot hagy a látogatókban. Mély­ségesen megrázó, drámai, plasztikus képet nyújt a múlt­ról, amelyet oly hűen örökítet­tek meg a semmivel sem pó­tolható dokumentumok. A tra­gédiák és borzalmak dokumen­tumai, amelyeket a háború hord magával, az önzetlen hő­siesség és állhatatosság doku­mentumai, amelyeken a mai nemzedék békés, virágzó élete sarjad. A rendezők az említett tények miatt szeptember köze­péig meghosszabbították a kiál­lítást azért, hogy a tanítók ve­zetésével a tanulóifjúság is megtekinthesse. Mert az ilyen történelemórát, amilyen- az ifjú nemzedék számára ennek a ki­állításnak a megtekintése, so­hasem lehet elfelejteni. EVA LGKACOVA Orvosi tanácsadó Rendszerint járvány alakjá­ban a hűvös évszakban fellépő fertőző betegség, a férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. Alapja a fültőmirigy lo- bos megbetegedése. A betegség vírusa kimutatha­tó a betegek orr- és torokvála­dékában, s csepp-fertőzéssel ragud át (talán tárgyak közve­títésével is) egyik emberről a másikra. Legfertőzőbb a beteg a betegség elején, de fertőzhet egy ideig még a mirigyduzza­nat lelohadása után is. A betegség lappangási ideje 13—28 nap. Egy-két napi bi­zonytalan előjelek után (fej­fájás, kisebb borzongások, fiil- táji fájdalom), vagy ezek nél­kül ts, megduzzad az egyik, majd kb. 80 százalékban 3—4 nap múlva a másik fültőmirigy is. A duzzanat különböző fokú lehet, vagy tésztaszerű, vagy rugalmas tapintású. Felette a bőr sima és fénylő, alig piros. Az általános tünetek közé tar­tozik még a magas láz és az általános levertség. A duzzanat kb. három napig növekszik, az­után 3—4 napig változatlan, és 3—4 nap alatt, ha nagyobb 6— 8 nap alatt lelohad. A láz még a daganat lelohadása előtt el­múlik. Megduzzadhat az álkapocs alatti és a nyelv alatti mirigy is, ritkán a könnymirigy is. Pu­bertáson túli fiúknál vagy fel­nőtteken heregyulladás támad­hat 3—7 nappal a fültőmirigy- duzzanat után, ami meddőség­hez vezethet. Ritkább következ­mény nőknél a petevezeték­gyulladás. Keletkezhet has­nyálmirigy-gyulladás is gyomor­táji fájdalommal, émelygéssel. Néha a vizeletben cukrot mu­tatunk ki, ennek a szövődmény­nek következtében cukorbaj, illetve-hajlam fejlődhet ki. A járványos fültőmirigy-gyul- ladás korai szövődményeként a betegek egy részénél agyhár­tyagyulladás lép fel még a mi­rigyek megduzzadása előtti szakaszban, de többnyire a lá­badozóknál fordul elő. Elvétve agygyulladás is előfordulhat agyidegbénulással, nagyritkán végzetes lefolyással. Az agy- és agyhártyagyulladás kivétele­sen mirigyduzzanat nélkül is jelentkezhet. A mumpszos beteget teljes gyógyulásáig el kell. különíte­ni a gyermekközösségtől. A be­teggel érintkezett gyermekeket a lappangási idő 10—30. nap­ján nem szabad gyermekek kö­zé engedni. A gyógyítás, mint egyéb ví­rusos megbetegedésnél, a fül­tőm irigy -gyulladásnál is nem fajlagos, hanem csak tüneti. A beteg maradjon ágyban, amíg mirigyduzzannta teljesen el nem tűnik. A duzzadt mirigyre száraz vattakötést teszünk, a feszülő bőrre kenőcsöt. Fontos a gondos szájápolás. Amíg a rágás fájdalmas, folyékony ét­rendre van szükség. A heves fájdalmak ellen fájdalomcsilla­pító szereket használunk az or­vos rendelése alapján. A fent sorolt szövődmények esetén feltétlenül kórházi ke­zelésre van utalva a beteg. A gyermek aluszékonysága, fej­fájása, amely bizonyos testtar­tási helyzetben jelentkezik, fi­gyelmezteti a szülőket az agy­hártyagyulladás jelentkezésére. Az agyhártyagyulladás korai felismerése igen fontos a be­tegség lefolyását és leküzdését illetően. Ezért a beteget figye­lemmel kísérjük nap mint nap és a legkisebb gyanú esetén orvoshoz fordulunk. A heregyulladásnál, ha igen kiterjedt és kétoldali (ami rit­kaság) a meddőség megelőzé­sét tartva szem előtt, sebészeti beavatkozással elejét vehetjük a heresorvadásnak. Dr. ŰURÍKOVA MÁRIA Járványos fëlrêrniirigycjyulladâs

Next

/
Oldalképek
Tartalom