Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 200. szám, kedd

A bratislavai Hydrostav vállalat sarai üzemének dolgozói a ter­vek szánni szeptember végén adják át Salán (Sellyén) a vrbovéi Trikota vállalat új, korszerű üzemét. (Tóthpál Gyula felv.) VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN EFSZ, Túrna nad Bodvou: Mint levelükben írják. Önök mint efsz-tagok az efsz kőbá­nyájában és mészégető üzemé­ben dolgoznak (72 dolgozó). Kétségük támadt afelől, jogo­san vonnak-e le Önöknek fize­tésükből munkabéradót, mivel tudomásuk szerint az efsz-ta­gok és az efsz más, állandó dol­gozói az efsz-ben végzett mun­katevékenységükért kapott jutal­mazás után adót nem fizetnek. Tudomásuk szerint az efsz épí­tőbrigádjának tagjai sem fizet­nek munkabéradót. A még 1969-ben kiadott pénz­ügyminisztériumi hirdetmény értelmében munkabéradó alá esik az efsz-tagoknak és állan­dó efsz-dolgozóknak az a fize­tése, amelyet már az efsz ke­retében, de más, idegen meg­rendelők részére végeztek, fel­téve, hogy az ilyen tevékeny­ségük nagyobb mértékű, mint a mezőgazdasági termelésben való részvételük. Az említett pénzügyminisztériumi hirdet­mény ugyanis az efsz-tagok és állandó efsz-dolgozók ilyen te­vékenységét a munkaviszony­hoz hasonló tevékenységnek te­kinti. Az Önök által említett efsz- építőbrigád elsősorban az efsz saját építkezésein dolgozik és nem idegen megrendelők részé­re, mint az efsz kőbánya és mészégető üzeme, és ezért nem vonnak le javadalmazásukból munkabéradót. B. L.: Az 1970/159 sz. hirdet­mény szerint az első munkába lépés elteltétől számított 25 év ledolgozása alkalmából a mun­kaadó vállalat dolgozóját, aki legalább 5 éve dolgozik nála, legfeljebb 2500 korona összegig terjedő jutalomban részesítheti. Erre a jutalomra a dolgozónak azonban jogigénye ninrs, de a szakszervezeti szerveken ke­resztül figyelmeztetheti a mun­kaadó vállalatot a kérdéses „jubileumra“. A tényleges kato­nai szolgálat idejét be kell számítani. A jutalom csak abban az évben fizethető ki, amelyre az évforduló esik. A közölt adatok alapján Ön eb­ben az évben kaphatna ilyen jutalmat. „Szeretnénk egymás mellett élni“ jeligére- Ön június 24 i kérelmében főként arra való hivatkozással, hogy megnősült, és feleségét követi új lakóhe­lyére, kérte, hogy a munkaadó vállalat azonnali hatállyal szün­tesse meg önnel a munkavi­szonyt A munkaadó vállalat jú­lius 2-i levelében nem tett ele­get kérelmének, és rámutatott arra, hogy Ön három év ledol­gozására kötött velük írásbeli szerződést. Az Ön kérelmét a munkatör­vénykönyv 43. §-a 4. bek. sze­rinti kérelemnek kell tekinte­ni az iránt, hogy a munkaadó vállalat egyezzen bele a mun­kaviszonynak az Ön által meg­jelölt időpontban való megszün­tetéséhez. Ha a munkaadó vállalat bele­egyező választ adott volna, vagy egyáltalában nem adott volna választ 15 napon belül (elegendő egyébként a szóbeli válasz is), akkor a munkavi­szonya bár nem azonnal, amint ezt Ön kérte, de a kézbesítés­től számított 15. nappal meg­szűnik, és kérhette volna az idézett törvényes rendelkezés alapján létrejött egyezség ér­telmében a munkaviszony meg­szűnésének igazolását személyi Igazolványába. Egyébként nem vitás Önök között, hogy Ön három évre írásbeli szerződésben kötelez­te magát. Ha határozott időre kötött munkaszerződésről len­ne szó, akkor a szerződés ideje alatt csak a munkatörvény­könyv 57. §-ának 2. bekezdé­sében említett okok alapján ad­hatna írásbeli egyhavi felmon­dást abban az esetben, ha a nemzeti bizottság munkaerőto­borzása alapján más fontos munkakörben vállalt volna ál­lást (pl. bányában, vagy más kiemelt munkakörben), ha egészségi okok alapján az or­vosi véleményező bizottság, vagy egészségügyi hatóság megtiltotta volna eddigi mun­kájának folytatását, ha esetleg rokkantnyugdíjba lépne, ha a munkaadó vállalat lényegesen megsértette volna az önnel kö­tött munkaszerződést, kollektív szerződést vagy más lényeges munkajogi előírást, vagy ha az utolsó 12 hónapban legalább 6 hónapon át nem használták vol­na ki az ön minősítését. (L. a munkatörvénykönyv 51. §-ának c) és d) pontjai). A munkatörvénykönyv 51. §-a 1. bekezdésének e) pontja, az­az, ha a házastárs követi új ott­honába a másik házastársat, vagy a fiatalkorú szüleit, nem szerepel a meghatározott idő­re kötött munkaviszonynak a dolgozó részéről való törvényes felmondási okok között. Levele alapján azonban fel­tételezzük, hogy ön, mint leg­alább másodéves ipari tanuló, vagy a kitanulás után a munka­tör »énykönyv 227. és 227/a pa­ragrafusai értelmében kötött munkaszerződést, hogy legfel­jebb három évig fog a kitanít- tatásáról gondoskodó munkaadó vállalatnál dolgozni. Ezt a szer­ződést a törvénymagyarázatok nem határozott időre kötött munkaszerződésnek tekintik az­zal a kötelezettséggel, hogy bi­zonyos ideig megmarad a mun­kaadó vállalatnál. (Lásd: „Zmlouvy a dohody“, Pudik Benes, Práce, Praha 1974, 195. old.). Tekintettel az ilyen szerződés jellegére, adhatna egyhavi írás­beli felmondást a munkatör­vénykönyv 51. §-ának 1. bek. ej pontja alapján is, tehát, hogy feleségéi-követi új lakó­helyre, de ebben az esetben ez a felmondási ok nem számít kivételezettnek, és ezért nem Ön, hanem, az új munkaadó vál­lalat lenne köteles megtéríteni az ön kitaníttatási költségeinek aránylagos részét. Ha Önre a munkatörvénykönyv 143. §-át kellene alkalmazni (a kitanítta­tás fejében legalább 3 év le­dolgozására kötelezte volna ma­gát), akkor a már idézett 51. §. 1. bek. e) pontja értelmé­ben szintén adhatna még a ha­táridő eltelte előtt egyhavi fel­mondási idővel írásbeli felmon­dást és ebben az esetben saját személyét illetően mentesülne a kitaníttatási költségek részbe­ni, Illetve teljes összegben való megtérítési kötelezettsége alól. Ha napi munkába járása és onnan való hazatérése több mint három órát vesz igénybe, mint építőmunkás igényelheti az úti és étkezési költségekhez való hozzájárulást napi 8 ko­rona összegben (lásd az 3967/96 sz. hirdetmény 19. §-a 1. bek. b) pontját). Ezt az igé­nyét visszamenőleg legfeljebb egy évre érvényesíthetné, egyébként valószínűleg attól az időponttól számítva, hogy fele­sége otthonában lakik. Dr. F. J. PNEUMATIKUS SZERSZÁMOK AZ AUTÓMŰHELYEKBEN A motoros járművek gyors fejlődése az utób­bi évtizedekben a javító- és szervizműhelyek módszereinek és felszerelésének alapos korsze­rűsítését kívánta meg. Ezt a folyamatot meg­gyorsította a szakmunkáshiány, valamint a ja­vítási munkálatok szabványárainak megállapí­tása iránti igény, és a biztosító társaságok nyo­mása azok gazdaságosabbá tételére. A kocsik felépítése általában megkívánja a javítási munkálatoknak kis méretű, könnyen kezelhető kéziszerszámokkal való elvégzését. Míg régebben leginkább elektromos kézi szer­számokat használtak és csak ritkán dolgoztak sűrített levegővel, újabban kimondottan a pneu­matikus szerszámokat részesítik előnyben. Eleinte csak a gyártóiparban bevált szerszá­mokat használtak. Az általános mottó: „Javítsd kocsidat azokkal a szerszámokkal, amelyekkel gyártották“ jó is, rossz is. Minthogy a gépkocsi­ipar nagyobb haladást ért el a préslég hasz­nálatában, mint bármely más ipar, a mottó jó abból a szempontból, hogy a javítóüzemek jobb és nagyobb kapacitású présszerszámokat köve­teltek és kaptak. Nem jó azért, mert a gyár­tási folyamat és a javítás követelményei alap­vetően különböznek egymástól. A gyártáshoz használt szerszámok gyakran túl speciálisak ahhoz, ✓ hogy a szerviznél használhatók legye­nek. E két különböző követelmény megállapí­tása után azonban már nem nehéz a szerszá­mokat a szükséglethez mérten úgy összeválo­gatni, hogy a gépkocsiműhelyeknek mind a gyártáshoz, mind a javításhoz a megfelelő szer­számok álljanak rendelkezésükre. Az abroncsüzlet tevékenységének jelentős ré­sze a szabad ég alatt bonyolódik le. Itt a kere­kek felújításához alkalmazott nyomásmérős lég­fúvóberendezést a kerék-csavaranyák eltávolí­tására és visszaerősítésére különféle méretű, sű­rített levegővel hajtott csavarkulcsokkal egé­szítik ki. A kerekek futófelületeinek megújítá­sára pneumatikus csiszológépek találhatók acél­kefékkel, valamint kerékabroncs-kalapácsok a nagy gépjárművek és traktorok abroncsainak leszerelésére. A rendszeres szervizt végző műhelyekben présléggel működtetett felvonókat találunk, a kenést pneumatikus hajtású kenőfecskendő vég­zi. Az alvázkezelés előtt ugyancsak pneumati­kus csavarkulcsot használnak. A lemezműhelyben a szokásostól eltérően sok helyűit használják a sűrített levegővel működő forgacslemunkáló kalapácsot. A kárt szenve­dett vagy rozsdás kocsikról eltávolítandó acél­lemez-maradványok rendszerint a kocsi alvázá­hoz vannak csavarozva. Ezek lecsavarozása azonban nem fizetődik ki, mert a rozsda és a piszok a csavart és az anyacsavart egybefor- rasztotta. A forgácslemunkáló kalapáccsal vi­szont a lemezmunkás könnyen levésheti vagy letörheti az anyacsavart, vagy egy speciális le­mezvágóval levághatja a lemez károsodott ré­sziét. Miután a megfelelő rész helyett újabbat szerelnek fel, a présléggel működő csiszológé­pek a lemezeknek ugyanolyan sima felületet adnak, mint új korában. A lakkozóműhelyben különlegesen fontos a sűrített levegővel működő felszerelés. Ma már természetes, hogy a lakkot pneumatikus szóró- pisztollyal viszik a felszínre. A lakkozott fel­szín nedves csiszolása a kikészített felület szá­mára kitűnő alapozást ad. A préslégcsiszolók automatikus vízszolgáltatása a tűzveszélyt is csökkenti. A lakkozóműhely közvetlen kapcsolatban áll a nagy javítócsarnokkal, ahol az alváz és a motor javítása folyik. A motor teljes kiszerelé­séhez elegendő egy kis méretű M 20-as pneu­matikus csavarkulcs. A motort sűrített levegő­vel működő felvonó emeli ki, amelynek kiváló tulajdonsága, hogy sebessége egészen nulláig folyamatosan szabályozható. Ez nagy előny a motor visszahelyezésekor is. A fékbetét javításakor is sűrített levegőt vesz­nek igénybe, amikor a betét és a fékpofa bera­gad; ezek legkönnyebben olyan típusú pneuma­tikus kalapáccsal választhatók szét, amilyent a lemezműhelyben használnak. A fékhengerben levő betétfuratot legjobban egy csőtisztító acél­kefével ellátott penumatikus fúróval lehet meg­tisztítani. Az üzem minden munkáját megkönnyíti a préslég használata: az állandóan visszatérő munkálatok, mint csiszolás, vésés, fúrás, anya­csavarok meghúzása, kicsavarozás, tisztítás, nagymértékben mechanizálhatók sűrített levegő alkalmazásával. A sűrített levegővel működő üzem ésszerű megszervezése esetén igen kis mennyiségű prés­lég szükséges az igényelt energia előállítására. Például egy kb. 10 atmoszféra nyomású kis kompresszor elegendő a kenőfecskendő hajtásá­hoz, az abroncsok felfújásához, a kocsik fel­emeléséhez és hasonló munkálatokhoz; egy en­nél valamivel kisebb, 6 atmoszféra nyomású kompresszor szükséges a pneumatikus szerszá­mok hajtására. A levegőt különálló csőrend­szerekbe vezetik a két különböző nyomású kompresszorból. A sűrített levegő nyújtotta előnyök a javító- műhelyekben az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: A sűrített levegő biztonságos. Nem történ­het sérülés rövidzárlat, áramütés vagy szikra következtében. A préslégszerszámok adatai a fajlagos súly- és energiafelhasználás tekintetében rendkívül kedvezőek. A pneumatikus szerszámok nem érzékenyek, és károsodás nélkül leállásig túlterhelhetlek. A sűrített levegő univerzális energiaforrás, és legkülönbözőbb munkafolyamatoknál használ­ható, mint pl. anyacsavarok megszorítása, fú­rás, csiszolás, vésés, tisztítás, kenés, emelés, lakkozás stb. BIRKÓZÁS A LEVEGŐSZENNYEZÉSSEL A levegő szennyeződése már nemcsak az em­berek egészségét és a természetet, hanem az ipar nem egy ágazatát is veszéllyel fenyegeti. Köztudomású, hogy még az a bizonyos „jó vi­déki levegő“ is tele van megszámlálhatatlan por- és füstrészecskével, parányi folyadékcsep- pel, baktériumokkal — összefoglaló nevükön aerosolokkal. Nem minden aerosol ártalmas. Sőt, van egy olyan gyógyászati ágazat, amely gyógyít velük. Túlsúlyban vannak azonban az egészségre ár­talmas aerosolok, kivált a városokban és az iparvidékeken. Egy rosszul szellőztetett, pisz­kos, elhanyagolt épület minden köbméternyi levegője 30 ezer baktériumot tartalmazhat. Kü­lönösen ártalmasak egészségünkre bizonyos fém-aerosolok, például a kadmium, a berillium, az urán és ezek ötvözeteinek aeorosoljai. A levegő ilyen szennyezettsége beláthatatlan következményekkel jár például egy műtőben. Itt teljesen pormentesnek és sterilnek kell len­nie a levegőnek, ami azt jelenti, hogy a beteg­ségokozó mikrobák mennyisége nem léphet túl bizonyos minimális határt. Ugyanez a szabály vonatkozik már jó néhány iparágra is. Tiszta levegőre van szüksége a gyógyszeriparnak, az élelmiszeriparnak, de az elektronikának is: a félvezetők, tranzisztorok, integrált áramkörök vagy akár a tv képcsövek gyártását is veszé­lyeztetik a porszemek. Az ipari országokban a levegő szennyeződé­sének legfőbb okai a szilárd tüzelőanyagok. A legkézenfekvőbb védekezés tehát ezek „leváltása“ folyékony, főként gáznemű fűtőanyagokkal, a távolabbi jövőben pedig az atomenergia széle­sebb körű felhasználásával. A hírhedt londoni smogot a széntüzelés korlátozásával szüntették meg, az USA-ban pedig már a teljes hőener- gia-szükséglet 36 százalékát földgáz felhaszná­lásával fedezik. Hazánk nagyvárosaiban is szé­les körű gázprogramot dolgoztak ki. Bonyolultabb, költségesebb megoldás a kü­lönböző füstszűrő berendezések alkalmazása. Előnyük viszont olykor kettős is lehet: azon kívül, hogy megakadályozzák a levegő szennye­zését, leválasztják a füstben, gázokban levő még felhasználható anyagokat is. Például a cementgyárak pora nagy káliumtartalmával mű­trágyázásra alkalmas. Az utóbbi években az elektrosztatikus porle­választók kerültek előtérbe. Nagyfeszültségű elektródjaik között átvezetve a gázt, a negatív elekródokról kiinduló nagy sebességű elektro­nok összeütköznek a lebegő részecskékkel, s rájuk tapadva, leadják töltésüket. A több tíz­ezer volt feszültségű erőtér hatására a negatív töltésű részecskék a pozitív elektródokra ván­dorolnak, ahonnan azután mechanikus eszkö­zökkel távolíthatók el. Az elektrosztatikus porleválasztóknál is újabb szűrési eljárások „sztárjai“ — immár ki tudja hányadik szerepükben — a műanyag szálak. A vastagabb, illetve vékonyabb, laza szövetű műanyagszál-fonadékból készült szűrő teljes szűrőtömegének csupán néhány százalékát te­szik ki a szálak. A nagyobb szennyezéseket szitaként fogja fel a szűrő. Nem jutnak be a szálak közé, fennakadnak felületén. Azok a ré­szecskék, amelyek átesnek a szitán, de túl ne­hezek ahhoz, hogy a légáramlással megkerüljék a szálakat, egyenesen rázuhannak valamelyik szál felületére. A szálakat megkerülő még köny- nyebb részeckék súrolva a szálakat, ugyancsak fogságba esnek. A 0,3 mikronnál kisebb ré­szekkel a diffúzió jelensége bánik el. E gáz­molekulákkal övezett részeckék nem követik szigorúan a légáramlást, hanem állandóan üt­közve a levegőmolekulákkal, cikcakkban halad­nak. Az ilyen taszítások kilökhetik őket pályá­jukról, s így ugyancsak a szálak fogságába es­hetnek. Végül a műanyag szálak is feltöltlietők villamossággal, s így ugyancsak magukhoz szip­panthatják az ellentétes töltésű aerosolokat. A 2 mikron vastagságú PVC-szálból készült szűrő az aerosolok 90 százalékát tartóztatja fel. Ha ugyanezt a szűrőt villamossággal töltik fel, hatásfoka 99,9 százalékra nő. De ha a szűrő 7 mikron átmérőjű szálakból készül, 100 ezer aerosolból csak egy juthat át rajta. A hatásfok szempontjából fontos, hogy a szűrő légellenállása minél kisebb legyen. Ter­mészetesen a „leglégiesebb“ szűrő is bizonyos ellenállást fejt ki a tisztításra kerülő gázzal szemben, így nyomással kell átpréselni rajta. Milyen további tulajdonságokkal kell még rendelkeznie az eszményi műanyagszálas szű­rőnek? Természetesen hosszú élettartamúnak kell lennie, mégpedig anélkül, hogy „eldugul­na“. El kell viselnie a nyújtást és nem lehet törékeny. A felhasználási céltól függően más­más anyagok tulajdonságai bizonyulhatnak elő­nyösnek. A PVC-ből és fluorműanyagokból ké­szült szűrőkben nem tesznek kárt a savak és a lúgok, a poliakrilnitril szálak érzéketlenek a szerves oldószerekkel szemben, az acetilcellu- lózbói készült szűrők pedig elviselik a 250—270 fokos hőmérsékletet is. (d'l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom