Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-25 / 199. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN HATÁRSÉRTŐ KALÖZAKCIÖ A hír, államhatárunk durva megsértése, joggal váltott ki hatalmas tiltakozási hullámot országszerte. Előre elkészített, megtervezett akciót hajtott végre amerikai gyártmányú helikopterrel az amerikai hadsereg volt pilótája, aki pénzért mindenre képes. S mivel a vietnami háborúban „többszörösen kitüntették“, így bizonyára nagy gyakorlat­ra tett szert a védtelen pol­gári lakosság gyilkolásában. Kétségtelen, hogy „szoronga­tott helyzetben“ éppen úgy kaszálta volna gépfegyverével a lipnói víztároló partján üdü­lőket is, mint a vietnami véd­telen lakosságot. Ha határ­őreink keményebben fellép­nek, akkor veszélyeztették volna több hazai és külföldi turista életét, akik szabadsá­gukat töltötték a víztároló környékén. Arról nem is szól­va, hogy a helikopteren tar­tózkodó személyek mind az életüket vesztették volna. Közvéleményünket úgy értő ez a szégyenteljes esemény, mint derült égből a villám- csapás. Ilyen provokációra, most a helsinki találkozó után senki sem gondolt. Hazánk állampolgárai, a békeszerető emberek millióival együtt, bi­zakodva fogadták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszának dokumentumait. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kor­mánya augusztus 7-i nyilatko­zatában leszögezte: „Azok az eredmények, amelyeket a biz­tonsági és együttműködési konferencián elértek, földré­szünk minden népének, min­den kis és nagy, szocialista és nem szocialista államnak a javát szolgálják.“ Tudjuk, a helsinki záróok­mány nem teremtheti meg „egy csapásra“ a tartós bé­két, ennek megvalósításáért továbbra is küzdeni kell. Ugyanakkor azt is érezzük, hogy az elfogadott alapelvek megbízható .támpontul szolgál­nak e harcban. Persze vannak erők Európában és másutt a világon, amelyek ellenségei a haladásnak, a békés fejlődés­nek, s igyekeznek megtorpe­dózni az európai béketörek­véseket. Ezek az erők tovább­ra is minden eszközt felhasz­nálnak a nemzetek közötti feszültség és ellentétek szítá­sára. Ezt bizonyítja a hazánk ellen elkövetett nemzetközi kalózakció is. A pilóta szemé­lyenként 10 000 márkát ka­pott az embercsempészésért, vagyis valakik megbízták, fi­zették. Amerikai gyártmányú helikoptert használt, a Német Szövetségi Köztársaságból szállt fel. Az összefüggések egészen világosak. A nemzet­közi jogszabályok értelmében kell büntetni a kalózokat. Az NSZK illetékes szerveinek fel­adata olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy hasonló akciókra ne kerülhessen sor. Ez a gengszlerizmus nem egyeztethető össze a jószom­szédi kapcsolatuk fejlődésé­vel, sem a helsinki záróok­mány alapelveive!. Hazánk közvéleménye joggal varia a nemzetközi gengszterek példás megbüntetésé t. A CSEH NEMZETI SZERVEK MUNKÁJÁRÓL Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk el­nöke az elmúlt héten látoga­tást tett a CSSZK kormányá­nál, valamint a Cseh Nemzeti Tanácsou. A látogatások so­rán josef Korőák, a CSSZK kormányelnöke és Evzen Er­ban, a CSNT elnöke tájékoz­tatta Husák elvtársat a kor­mány és a nemzeti szervek munkájáról, valamint a szo­cialista építés feladatairól. Köztársaságunk elnökét mind­két helyen szívélyes, meleg fogadtatásban részesítették. A cseh kormány és a CSNT ve­zetői a beszélgetések folya­mán kiemelték, hogy a XIV. pártkongresszus határozatá­nak teljesítése folytán növek­szik a nép szocialista öntuda­ta, szilárdul és fejlődik társa­dalmunk, az életszínvonál és a dolgozók biztonságiérzete. Husák elvtárs köszönetét mondott a cseh nemzeti szer­veknek munkájukért. A Cseh Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott beszélgetésein a lobbi között hangsúlyozta: ,,A cveh nemzeti szervek létezé­sének és a föderatív elrende­zés hatásának rövid időszaka megmutatta e megoldás ész- szerűségét, életképességét és helyes voltát. Ez a megoldás nem olyan, hogy az egyik nemzet terhére a másik javát szolgálja. Két nemzet és egy állam vagyunk. Egy munkás- osztály és dolgozó nép van, a CSKP-nak és a Nemzeti Front­nak integráló funkciója van, s mindkét nemzetünk fejlesz­tése során arra törekszünk, hogy egyesítsük a folyamatot az egységes csehszlovák tu­dat, a munkásosztály, a kom­munista párt egységes öntu­datának a szellemében, hogy mélyítsük az államon belüli internacionalista öntudatot nemzeteink és nemzeti ki­sebbségeink között, és ter­mészetesen kifelé is, a Szov­jetunió és a többi testvéri szo­cialista ország népei felé.“ A TERVVEL ÖSSZHANGBAN Már csak néhány hónap vá­laszt el az év végétől, ezért fokozottabb érdeklődéssel fi­gyeljük a tervteljesítésről szó­ló híreket. Számunkra külön örvendetes, hogy Szlovákia gazdasága az elmúlt hét hó­napban továbbra is gyors ütemben fejlődött. Az iparvál­lalatok a bruttó termelési tervet 101,5 százalékra teljesí­tették, s az év első hét hó­napjában terven felül több mint 1 milliárd korona értékű terméket gyártottak. Az év eleje óta a központilag irányí­tott szlovákiai ipar termelése a múlt év azonos időszakához viszonyítva 11,1 százalékkal nőtt. A termésnövekedésnek mintegy 70 százalékát a mun­katermelékenység növekedése fedezte. Aránylag kedvező eredmé­nyeket ért el az építőipar a lakásépítési terv teljesítésé­ben. Az év elejétől kezdve jú­lius végéig 19 939 lakást ad­tak át a megrendelőknek, ami 44,5 százaléka az évi felada­toknak és 11 százalékkal több a tavalyi év ugyanazon idő­szakához viszonyítva. A pozi­tív eredmények ellenére nem problémamentes az építőipar fejlődése. Az év elejétől 12 vállalat adós a terv teljesíté­sével, a „kiesés“ 27,7 millió korona értékű* Előzetes jelentések szerint a CSSZK Építésügyi Miniszté­riuma vállalataiban négytized százalék hiányzik júliusban az alapvető építőipari termelési terv teljesítéséhez. Az év ele­je óta azonban ezt a mutatót 100,7 százalékra teljesítik. Az idei év hét hónapjában a cseh építőipari dolgozók a tervezett 25 943 lakásegység helyett csak 25 554 lakásegy­séget adtak át, s az évi fel­adatot 50,1 százalékra teljesí­tették. Jobb eredményeket ér­tek el az építőanyag-ipari vál­lalatok, mivel termelési tervü­ket az év elejétől folyamato­san 101,3 százalékra teljesítik. HA KEDVEZ AZ IDŐJÁRÁS 1975 VIII. 25. Az elmúlt héten — utolsó­ként — a nyugat-csehországi kerület teljesítette állami ga­bonafelvásárlási tervét. A hét végén kiadott összefoglaló je­lentés szerint a mezőgazdasá­gi dolgozóknak még a vetés- terület 11,7 százalékáról, vagyis 264 000 hektárról kell betakarítaniuk a gabonát. Ed­dig a kerületek közül csak a nyugat-szlovákiaiban fejezték be a gabona betakarítását. A kelet-szlovákiai kerületben 6100, a közép-szlovákiaiban 7700 hektáron vár betakarí­tásra a gabona. A CSSZK-ban a kombájno­kat főként a nyugat- és dél- csehországf kerületbe össz­pontosítják, mivel itt még több mint 136 000 hektárról kell betakarítani a gabonát. A számítások szerint — ha az időjárás is kedvez — a hét végére itt is befejezik az ara­tást. —cs— Önálló elszámolás a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban jelenleg egyik legfontosabb feladatunk az, hogy önellátókká váljunk olyan termékekből, amelyek termeléséhez kedvezőek a fel­tételek. Ez nem csupán a ter­melés növelését, hanem a ter­melés gazdaságosabbá tételét is szükségessé teszi. Ezért a mezőgazdaságban is érvényre kell juttatni az irányítás új módszereit. Az új módszerek egyike a vállalali és a vállalaton belüli hozraszcsot (önálló elszámo­lás), amely a mezőgazdaságban is jelentősen hozzájárulhat a termelés ésszerűsítéséhez és hatékonyságának növeléséhez. A hozraszcsotot a termelési fel­adatok teljesítése, valamint az anyagi és a munkaforrások gazdaságosabb kihasználása ér­dekében az ipari vállalatokban már hosszabb ideje használják. A hozraszcsot-rendszerű irányí­tásnak köszönhetően számos ipari vállalatban növekszik a termelés, a munka termelé­kenysége és a termelés haté­konysága. A mezőgazdaságban is végbe­menő koncentráció új feltétele­ket teremt a vállalaton belüli termelési egységek irányításá­hoz, ahol a programok teljesí­tése gyakran nagy termelési- műszaki és működési önállósá­got kíván meg. E termelési egy­ségek progresszív irányítása és érdekeltté tétele csak a vállala­ton belüli hozraszcsot követke­zetes érvényesítésével érhető el. Ebben az esetben megszün­tetik az egyenlősdiséget a mun- kabérezésbeh, és a hozraszcsot- feladatok teljesítésének ered­ményeit termelési egységenként értékelik ki. Ezzel egyidejűleg az egyes termelési egységek munkacsoportjai nem felelnek mások munkájáért, így érde­keltté tételük a termelésben egyenesen arányos gazdasági tevékenységük eredményeivel. A vállalaton belüli hozrasz­csot, amely a dolgozók érde­keltségére épül, elősegíti a fel­ajánlási mozgalom fejlődését. A hozraszcsot segítségével javít­ható a tartalékok feltárása "és a termelés minősége. Ezenkívül csökkenthetők a termelési költ­ségek és növelhető a termelés hatékonysága. A vállalaton belüli hozrasz­csot a vállalat és az egyes munkacsoportok, dolgozók kö­zötti gazdasági kapcsolatok és összefüggések összessége. Az üzemekben, munkacsoportok­ban, a mezőkön és a farmokon, vagyis mindenütt .ahol termel­nek, meghatározzák a termőié1 si költségeket és azok szerke­zetét, s arra törekednek, hogy a termelés yövelése és a kiadá­sok csökkentése érdekében fel­fedjék és a gyakorlatban is ki­használják a meglevő tartaléko kát. A tartalékok kihasználásá­tól nagymértékben függenek a vállalatok gazdasági eredmé­nyei. Számos tapasztalatot gyűjtöt­tek össze a vállalaton belüli hozraszcsot mezőgazdasági al­kalmazása terén az Ukrán SZSZK kolhozaiban és szovho- zaiban, ahol a munka díjazásá­nak nagysága erősen függ az elért munkaeredményeklől. A kolhozok többségében a válla­laton belüli hozraszcsot alapjá­nak <i termelési és gazdasági egységek anyagi ösztönzését tartják. A legelterjedtebb anyagi ösz­tönzési módszerek egyike a ter­melők érdekeltté tétele a gaz­dasági tevékenység két fő al­kotó elemében, a termelési eredményekben és a termelési költségekben. Ezzel a módszer­rel lényegében társadalmi érde­keket is szolgáinak. A hozrasz­csot -e g y sé g ered mé n y m u ta t ó j á t az egy rubel termelési költség­re jutó bruttó termelés pénz­értéke adja meg. Ez a mutató tükrözi a munkaerő és a ter­melési eszközök kihasználásá­nak hatékonyságát. A gazdaságilag erős kolho­zokban a hozraszcsot-egysége- ket érdekeltté teszik a tiszta jövedelem kialakításában. Eh­hez azonban vállalaton belüli értékviszonyok (vállalaton be­lüli árak) használata szükséges. A jampolszki járásban (vinyi- cai terület) levő „Barátság“ Kilencven hektár szőlőben sok munkájuk lesz a šenkvicei jöld- művesszövetkezet dolgoziónak. A pincékben már érik a Csaba­gyöngyéből készülő murci, amivel részt vesznek az~ Agrokomplex 75 mezőgazdasági kiállításon és az augusztus 30—31-i nitrai szlo­vákiai amtóünnepélyen. Képünkön a szőlő szállításáról és prése­léséről František Baričič és Richard Cermák gondoskodik. (Felvétel: S. Petráš — ČSTK) kolhozban a termelési egysé­gek az egymás közti ügyletek lébonyolítására csekkrendszert alkalmaznak. A módszer lénye­ge az, hogy az év elején a fel­adatok kitűzésekor az egyes termelési egységek csekköny- veket kapnak, amelyekben fel­tüntetik a termelési feladatok tervezett költségkereteit. Az el­végzett munkákért vagy a megalkotott anyagi értékekért a hozraszcsotegység vezetője csekkekkel fizet, amelyek ily módon a pénz szerepét töltik be. A csekkek természetesen csak a kolhoznan használhatók. A csekkekhez egy szelvény is tartozik, amely a csekk átadá­sa után a munkacsoportnál ma­rad. A csekkrendszer lehetővé teszi, hogy gyorsan és operatí­van összehasonlítsák a felhasz­nált költségeket a tervezettek­kel. így azonnal intézkedések foganatosíthatók a gazdálkodás ésszerűsítése érdekében A hozraszcsot-rendszcrt né-. hány mezőgazdasági üzemben nálunk is eredményesen alkal­mazzák. A baskovcei „Fejlődés“ Efsz a humennéi járásban né­hány évvel ezelőtt még a gyen­gén gazdálkodó szövetkezetek közé tartozott, ma viszont a legjobbak között van. Az el­ért eredmények nagymértékben köszönhetők az új vezetőség­nek, amely bevezette, a válla­laton belüli hozraszcsotot és a szövetkezeti tagokat érdekeltei tette a termelésben. A vállalaton belüli hozrasz­csotot a legfontosabb dolgozók, például a traktorosok, etetők kőiében kezdték először alkal­mazni. A szövetkezet gépesíté­st központja csupán tavaly lt>(J ezer korona költséget takarí­tott meg annak ellenére, hogy ősszel a munkafeltételek az át* tagosnál kedvezőtlenebbek vol­tak. A vállalaton belüli hozrasz­csot egyes formáinak érvénye­sítésével a Malackyi Állami Gazdaságban is jó eredménye­ket érnek el. A gazdaság, mely főleg rosszul működő szövetke­zetek egyesülésével keletkezett, eleinte nem tudott megbirkózni a veszteséges termelés felszá­molásával. A gazdaság jelen.e- gi vezetősége néhány évvel ez­előtt helyzetelemzést készített, a gazdaság termelését öt ter­melési és hét kisegítő egység­re osztották fel, amelyek bizto­sítják a termelés folyamatossá­gát. Ezekre az egységekre nem­csak termelési, hanem gazdasá­gi feladatokat is bíztak, érde­keltté téve azokat a munka­eredményekben és a munkabér változó részének merítésében. Az egységeket szakosították, a termelési mutatók alapján A béralapot is elosztották, s ezt a feladatok teljesítésétől füg­gően használják fel. Az állami gazdaságokban az anyagi ösztönzés mellett az er­kölcsi ösztönzésnek is nagy fi­gyelmet szentelnek. Erre szol­gálnak a faliújságok, a dicső­ségkönyvek és -táblák, valamint a gazdaság saját újságja. A vállalaton belüli hozrasz­csot említett elemei a gazdasá­gi irányítás szerves részeivé váltak, s az agrotechnikai és zootechnikai elvek következetes érvényesítése mellett ezek iá hozzájárultak a nagyszerű ered­mények eléréséhez. Az 1972. évi 746 koronáról 1974-ben 1353 koronára növekedett az egy hektárra számított vállalati nyereség, ami 81 százalékos növekedésnek felel meg. JOZEF PEKAR A Szovjetunió műszaki segít­séget ajánlott Venezuelának az olajipar és a vízi erőművek fejlesztésére. Kazimirov, a Szov­jetunió venezuelai nagykövete újságírók előtt kijelentette: „Jó lehetőségek vannak arra, hogy együttműködjünk Brazíliával és Argentínával a vízenergia ter­melésében, e két országgal már folynak is a tárgyalások ez ügyben, s készen állunk arra, hogy hasonló együttműködést folytassunk Venezuelával“. Gyorsan fejlődik a lengyel építőgépgyártás 2500 darab darut exportáltak. A vásárlók között a második helyen a Német Demokratikus Köztársaság áll. Tavaly 300 hidraulikus darut és 335 autó­darut vásárolt Lengyelországtól. Lengyelország a KGST kere­tében az építőgépek gyártására szakosodott. A szocialista or­szágokkal kötött hosszútávú szerződések lehetővé tették a legkorszerűbb gyártási techno­lógiák kialakítását és a nagy sorozatgyártást. A Szovjetunió­val kötött szerződés értelmé­ben 1976 és 1980 között a két ország 800 millió rubel érték­ben szállít egymásnak építőgé­peket, az NDK és Lengyelor­szág építőforgalma pedig 50 százalékkal múlja felül a jes lenlegi ötéves tervét. Szovjet műszaki segítség Venezuelának Lengyelország építőgépgyár­tása a világranglista második helyére került. Lengyelország építőgépkivitele három év alatt csaknem megkétszereződött. A legnagyobb vásárló a Szovjet­unió, ahová eddig, egyebek kö­zött 7500 földkotrógépet és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom