Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 33. szám, Vasarnapi Új Szó

HMfflCfr

■ ' *# ■■ :. . * ífJOllnir7llfW IíÜI

In ÍJ MM 'IN LH

a Al » 11 l . I 1 i l \ . : I\ -J \ V J I I

© . I ----------------- -------------- .________________________________

19

75 VIII. 17.

A kedvvel és jól végzett munka öröme nagy részét képezi az ember kiegyensúlyozottságának és boldogságának. Egész életútját meghutározp tényező az, hogy annak idején, a pályaválasztás során tudón-e úgy választani, hogy az a bizonyos munka örömmel végzett munka le gyen.

De mi kell ahhoz, liogv valaki örömét lelje a munkájában)’

Elsősorban az, hogy érzéke legyen a választott szakmához, másodszor: ismerje mestersége minden csínját-hín- ját, h armadszor pedig, hogy munkája szerves része legyén az életének, pótolhatatlan szükséglete, akár u táplálko zás. Csak az így végzett munka nevezhető valódi értéknek.

Megismerkedtem egy emberrel, aki elmondhatja magáról, hogy annak idején közel negyven évvel ezelőtt — jól választott, amikor a borbély szalun ti kitanulása mellett döntött. KraiőovW

Dezidernek hívják, és harminc év óta Dvory nad Zita von füdvard) községben dolgozik.

Hogy mi a különös abban, ha valaki negyven eve borbély? Talán még nem volt erre példa? Dehogynem. De Kraj éovic Dezider esete egészen más. Az ő esetében az a figyelemre méltó, bogy sok viszontagság után nemcsak a szakmájához, de ahhoz a faluhoz is hű maradt, ahol harminc évvel ezelőtt borbélyüzletet bérelt. Pedig nem a szülőfaluja, nem is a lakhelye.

1945-ben nem volt rá pénze, hogy saját üzletet vegyen. S ezért mint kevésbé .tehetőst", a falu kisiparosai nem is nagyon fogadták be maguk közé. De őt e? nem bántotta. Volt is neki ideje ilyesmin rágódni...! Kora reggeltől késő estig az üzletben tartózkodott, még akkor is, ha nem volt munkája. Hátha betéved valaki borotválkozni, hajat vágatni. Csak így tudta előteremteni öttagú családjának az élelemre és a legszükségesebb ruhára valót.

Az 1948-as februári események után jobbra fordult a sorsa. Államosították ,i kisipari üzemeket. Az így állami tulajdonba került műhely után már nem kellett bérleti díjat fizetnie, s a fizetéséi is egyszerre kapta kézhez, nem kellett 2—3 koronánként összeszedegetni a „kuncsaftoktóll’.

Az államosítás után is lldvardon maradt, s egészen 1958-ig ő volt az egyetlen ember a faluban, aki szolgáltatást nyújtott a lakosságnak. Ekkor azonban a helyi nemzeti bizottság komolyan hozzá ntott a szolgáltatások fejlesztéséhez.

Ahogy azt Vadkerti) Istvántól, a helyi gazdálkodási üzem vezetőjétől, V ■ ~<,na Júliától és Salgó Máriától, az iizem alkalmazottaitól megtudtam.

1958—62 között több új szolgáltatást ve zBttek be: női fodrászatot, varrodát, bicikli-javítóműhelyt. 1962 után is állandóan bővültek u szolgáltatások. Többek között kőműves-, ács-, asztalos-, aszfaltozó csoportot szerveztek, fényképészt szerződtettek kavicsbányát nyitottak

A borbélyműhelyt ez alatt az idő alatt nyolcszor átköltöztették. (Jelenleg a falu főutcáján levő szolgáltatások házában van.) Volt idő, amikor arra alkalmatlan helyiséget bocsátottak a rendelkezésére. De Ilyenkor sem engedett a csábításnak, hogy otthagyja Udvar- dot, és-Surunybun, — lakhelyén — dolgozzon. Munkaadói is többször változtak. 1948 után a surányi kommunális üzem alkalmazottjaként dolgozott IJd- vardon. Néhány év múlva a helyi nem zeti bizottság vette át a műhelyt, később pedig a Nővé Zámky-i (érsekújvári) kommunális üzem: Krajőovic De zider jelenleg a hnb helyi gazdálkodási üzemének u dolgozója.

A keresetben is nagyok voltak a ki lengések. Egyszer „fix“ fizetése volt, máskor az elvégzett munka utáni bevétel bizonyos százaléka volt az övé. S bizony, néha az volt az érzése, hogy többet is megérdemelne. Arra azonban soha egy percig sem gondolt, hogy más munka után nézzen.

Közben eltelt harminc esztendő. S

Luhaőovice hazánk legszebb fürdővárosainak egyike. Évente tiihh mint 25 000 embernek adjak vissza egészségéi itten a kiváló hatású gyógyvizek és az orvosi kezelés. Felvételünk a fürdővárosban készült. (Agócs Vilmos felvétele)

most annak a harminckét alkalmazottnak az egyike, akikről azt is elmondhatjuk, hogy évente másfél, kél millió korona értékű munkát végeznek el Ud- vard és a környékbeli falvak lakosainak, illetve néhány szocialista szervezetnek.

— Mi a jellemzője manapság a .borbélyszakmának? — kérdeztem Krajco viö Dezidertől.

— Ma már tökéletes borotvapengéket gyártanak, s így nálam az utóbbi években alaposan megfogyatkozott a borot- válkozók száma. Nyiratkozni — a hu szonéveseket kivéve — minden helybeli férfilakos rendszeresen jár. S ugyancsak sok gyermekvendégem van.

De ha kell, a huszonévesek haját is divatosra tudja vágni. Néha betéved egy egy ifjú hosszú hajú. hogv sörényét és dús oldalszakállát rendbe szedesse.

Minden korosztály dicséri a szaktudását, szakmaszeretete s Udvard népé hez való ragaszkodása pökl t nélküli. Hiszen ha nem így lenne, nem bírta volna, ki harminc éven át a napi kétórás utazást. Érdemes lenne kiszámítani, hányszor utazta volna körül a föld golyót ;t napi,kétszer huszonöt kilonié- t e rés ú t sza k aszok ka 1.

KOVÁCS ELVIKA

A Goltovói (Csoltói) Helyi Nemzeli Bizottság irodája pár méterre van az autóbuszmegállótól. A korszerű művelő' dési otthon első emeletén kapott helyet. Éppen akkor nyitottam be, oda, amikor Bodnár Istvánná ezt mondta nyolcadikos lánykának:

—■ A sonka a hűtőszekrényben van . .. Az uborkát, amelyet reggel szedtem le, mossátok még. Ebédidő alatt majd berakom ...

A kislány távozott, Bodnárné pedig beszámolójának készítését folytatta volna a nyilvános gyűlésre, ha érkézésem meg nem zavarta volna munkájában. Tudom, amit élmulaszt, azt délután, de az is lehet, hogy este kell behoznia. Megszokta már, hogy a szabad idejét feláldozza a köziigyek intézéséért.

— Húsz évvel ezelőtt kerültem a helyi nemzeti bizottságra, mint adminiszt rátör — mondja. Csoltón kívül hetente látogattam Ardovót (Ardőtj és Bohúftovót (Lekenyét). Ötvenhatban férjhez mentem, így csoltói lakos lettem.

Amikor a községben 1964-ben a választásokra készültek, őt is jelölték képviselőnek. Megválasztása után a helyi nemzeti bizottság titkára, később pe: dig az elnöke lett. Ezt a funkciót mindmáig betölti. Emellett, persze, há rom lányt is felnevelt. A legnagyobb

17 éves múlt, és egészségügyi iskolába jár. A középső második gimnazista, míg a legkisebb nyolcadikos.

— Egy nőnek nehéz felelősségteljes funkciói betöltenie — mondja. — Nem azért, mintha nem bírná tudással, nem volna akaratereje, hanem azért, mert odahaza is helyt kell állnia. Mosni, főzni, takarítani kell, gondoskodni a baromfiról és nem utolsósorban a gyerekek neveléséről. Korán kelek, későn fekszem, s mi tagadás, gyakran még éjszaka is felkeltenek, ha a szükség úgy kívánja.

El kell róla mondani azt is, hogy szlovák származása nem gátolja abban, hogy a gyűlések anyagál magyar nyelven készítse elő, jóllehet ez sok fáradságába kerül. Mindemellett a mar- xista esti egyetem harmadéves hallgatója. Tehát nemcsak az irodában, u háztartásban, de az iskolában is helyt kell állnia, mégpedig úgy, hogy feladatát minden téren teljesítse.

— A megterhelést már megszoktam- mondja. - Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a képviselőktől és a felsőbb szervektől — bár aktívan tevékenykednek - nagyobb segítséget kap hatnék, és iőleg több megértést. Sokan azzal érvelnek, hogy azért kapom u fizetést, hogy mindent elintézzek, bebiztosítsak. Ez így igaz Ám a funkció, a család és három gyermek mellett tanulni igen nehéz. Ennek ellenére szükségét érzem a művelődésnek, ismereteim gyarapításának, noha ez igen sok fáradságomba kerül.

A községnek 540 lakosa van, ebből 150 cigány származású. Maga ez a tény is azt bizonyítja, hogy gond és probléma bőven akad. llol itt, hot ott kell rendet teremteni, igazságot tenni. A községben lisztélik, becsülik. Természet tesen akadnak olyanok is, akik — ha nem is mutatják, — neheztelnek rá. Amim azonban ő maga is mondotta, rossz hnb-elnök volna, ha ez nem így lenne.

Annak ellenére, hogy községünkből igén sokan idegenbe járnak dolgozni, sikeresen teljesítjük n választási programot — mondja. — Hájra van még a temető bekerítése, aztán már tiszta lelkiismerettel nézhetünk a számadás elé.

'Mi is készült el itt a vál osztások óla? Befejezték a csatornázást, pqrta- lanitotIák az utakat, korszerűsítették a közvilágítási hálózatot, mintegy 500 méter járdát építettek, parkosították a művelődési otthon előtti tévséget. A Szto- nák Nemzeli Felkelés 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukban a falu lakosai azt ígérték, hogy 26 869 brigádórát dolgoznak te,..de ezt csaknem kétezerrel túlhaladták- Az idei kötelezettségvállalásunk- hun 27 250 brigádóra ledolgozására tettünk ígéretet — mondja. - Az év első felében 14 450 órát már ledolgoztunk, s ez kezeskedik azért, hogy adott szavunkat becsülettel teljesítjük.

Természetesen az eredmények mellett arra is gondolni kell, hogy a hatodik ötéves tervbe, illetve a következő választási programba mi kerüljön le. Elsősorban is iskolára lenne szükségük és egy ravatalozóra. Szeretnék, ha uz ivóvízkérdés is megoldódna. Tudják, hogy mindez nemcsak rajtuk múlik, de mégis bizakodnak.

Ilyen és ezekhez hasonló gondjai vannak Bodnár Istvánnénak, a nemzeti bizottság elnökének, akinek ritkán van szabad ideje, s így a kötőgépét odahaza már teljesen ,,belepi a por“.- Nem tudom, nem volna-e itt az, ideje, hogy áladjam másnak ezt a funkciót — mondja. — Ez természetesen nemcsak rajtam, hanem a választóimon is múlik . .. Erre végérvényesen a kőnél kezű választások adnak maid választ:

Észre sem vettük, elérkezett az ebédidő. Az elnőknőnek azonban nem sikerült idejében hazamennie, meri a járási székhelyről újabb vendég érkezett. Hogy a reggel emlegetett uborka, mikor került üvegbe, nem tudom, leltet, hogy a lángok végezték el helyette, de az is lehet, hogy a késő esti órákban ő maga fogott hozzá, amikor már a funkciójából és gazdasszonyi kötelességéből reá háruló feladatokat elvégezte.

NÉMETH JÁNOS