Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-13 / 189. szám, szerda
A SZOVJET-NYUGATNÉMET SZERZŐDÉS MEGBÍZHATÓ FUNDAMENTUM Moszkva — A szovjet politikai élet legrangosabb vezetői — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko — üdvözletei küldtek a nyugatnémet politikai vezetőknek a két ország között Moszkvában megkötött szerződés aláírásának ötödik évfordulója olkamából. A moszkvai Pravda kedden közzétette azt a nyilatkozatot, melyet Helmut Sehmidt nvugat- némot kancellár adott a lap londoni tudósítójának az évforduló alkalmából. Sehmidt szerint a moszkvai szerződés meq- bízha>ó fundamentumot teremtett a szovi°t-nyvgutnémet kapcsolatok fejlesztéséhez és az egész európai enyhüléshez, jelentős impulzust adott az NSZK- nak, liocty rendezze kapcsolatait a kelet-európai országokkal és az NDK-val. Előfeltételét Jeten tette az 1971 szeptemberi (Nyugat-Berlinre vonatkozó — a szerk.) négyhatalmi megállapodásnak. s végül megnyitotta az összeurópai együttműködés távlatait. ,,Az igazság szerint ez alatt az öt év alatt csoda történt“ — így összegezi véleményét a moszkvai Pravda bonni tudósítója a szovjet—nyugatnémet viszony bán végbement fordulatról, mely a két ország nétjeinek és vezetőinek akaratát tükrözte, hogy leküzdjék .a múltat, s kitágítsák a jövő horizontjait. És most, öt év elteltével, amikor az emberiség annyi meredek lépcsőfokot lett meg felfelé, míg elérte az európai biztonsági és együttműködési konferencia csúcsát, különösen nyilvánvaló, milyen fontosak voltak az első lépések. A Szovjetszkaja Rosszija bonni tudósítója megállapítja, hogy a .szerződés a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének „méghízható politikai és jogi alapját“ alkotta meg, s ez a fejlődés különösen gazdasági vonalon látványos. EROSOOO GAZDASAGI KAPCSOLATOK Moszkva — Az 1S70. augusztus 12-én, tehát éppen öt évvel ezelőtt Moszkvában aláírt szovjet—uyugatnémet szerződés jó alapot teremtett a két ország kapcsolatának normalizálásához és fejlődéséhez. Különösen sikeresek voltak és gyümölcsözően fejlődtek az elmúlt öt évben a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok. Az elmúlt évijen Nyugat Németország a Szovjetunióval való árucsere-forgalomban az első helyet foglalta el az iparilag fejlett tőkés országok közül. Az NSZK és a Szovjetunió árucsere-forgalmának értéke 1974-ben 2208,7 millió rubel volt. szemben az 1973. évi 1210,2 millió rubellel. Több mint kilencezer nyugatnémet cég áll üzleti kapcsolatban a szovjet külkereskedelmi szervezetekkel. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság árucsere-forgalmát nagyon meggyorsította az 1972 júliusában Bonnban aláírt kereskedelmi-gazdasági együttműködési megállapodás. Az NSZK szárnyas hajókat, valamint JAK 40 típusú repülőgépeket vásárol a Szíjvjelunióban. Ezek a repülőgépek, a nyugatnémet szakemberek egyöntetű becslése szerint elismerten a legjobbak a maguk nemében. Nyugat Németország növeli a Szovjetunióba irányuló komplett berendezés-szállításait a gépkocsigyártó és a vegyipar számára stb. Szovjet üzleti körökben úgy vélik, hogy a két ország gazdasági kapcsolatában egyre nagyobb szerepet játszik a nemzetközi munkamegosztáson alapuló kooperáció. Az ilyen kooperáció legjobb példája az, hogy a Szovjetunió a nemzetközi távvezeték révén földgázt szállít Ny ugat-Németországba, ahonnan ezért nagy átmérőjű acélcsöveket kap. Napirenden van több más nagyobb szovjet—nyugatnémet ipari terv megvalósítása is. Egyik közülük előirányozza, hogy nyugatnémet cégek vesznek részt a Kurszk környéki kohászati üzem építésében. Olajkonferencia Genfben Genf — Az olaj- és nyersanyagtermelő országok képviselői Genfben zárt ajtók mögött megkezdték tanácskozásukat az idén áprilisban, Párizsban holtpontra jutott energia-konferencia felújításának előkészítése céljából. A tárgyalásokon Algéria, Szaud -Arábla, Irán, Ve nezuela, Brazília, India és Zaire küldöttei vesznek részt. A konferenciához közel álló források szerint a tanácskozáson a küldöttek az utóbbi négy hónap fejleményeiről cserélik ki nézeteiket. A nyersanyagtermelő és fejlett ipari országok párizsi tanácskozása áprilisban azért futott zátonyra, mivel a tőkés országok nőm voltak hajlandók az olaj kérdésen kívül más problémát is napirendre tűzni. Az ipari országok álláspontja azóta módosult es időközben azt indítványozták, hogy az energiahordozók, az egyéb nyersanyagok és a fejlesztéssel összefüggő kérdések problémakörei külön-külön úgy vitassák meg, hogy egyik témának sem lesz elsőbbsége a többivel szem ben. Az amerikai űrhajósok Houstonban Houston — A Szojuz—Apolló misszió három amerikai asztronautája mintegy kethetes „késéssel“ Houstonba érkezett. Thomas Staffordi, Vance Brandt és Donald Slaytont az amerikai űrközpont mintegy 150 alkalmazottja fogadta. Thomas Staf- fordt, az Apolló űrhajó parancsnoka rövid beszédben a szovjet —amerikai űrvállalkozást az űrutazásban való nemzetközi együttműködés kezdeteként jellemezte. Elmondotta, hogy rendkívül felemelő érzés volt a küldetés sikeres végrehajtása. « Gyors ütemben halad a Távol Kelet egyik legnagyobb vízi erőmüvének, a zejai erőműnek az építése. Az SZKP XXV. kongresz- szusa tiszteletére fokozott munkafelajánlásokat tettek a zejui erőmű, dolgozói, hlhatározták, hogy 1975. november 27 ig, tehát halandó előtt befejezik a 215 megawatt teljesítményű első aggregül szerelését. A zejai vízi erőmű befejezése után 4,5 -5 milliárd kilowattóra villanyenergiát állít elő a Szovjetunió népgazdasága számára. Felvételünkön a Leonyid Drozdov vezette komplex ifjúsági brigád, amely az építkezés legjobb munkakollekrí- vála- (Felvétel: CSTK — TASZSZ) A HELSINKI ÉRTEKEZLET GYÜMÖLCSEI A JÖVŐBEN ÉRNEK BE A jobboldali ellenzék mesterkedései Indiában Űj Delhi — Az indiai legfelsőbb bíróság elhalasztotta az eredetileg hétfőre tervezett tárgyalást, amely Indira Gandhi miniszterelnök fellebbezéséről az új törvényeket figyelembe véve döntött volna. Indira Gandhi vádlója, Radzs Narain szocialistapárti képviselő névé ben ügyvédje ugyanis új keresetet nyújtott be. Az ügyvéd, Santi Busán azt állította, hogy a vasárnap Ahmed elnök által aláírt visszamenő hatályú 39. alkotmány- módosító törvény megváltoztatja az indiai alkotmány alapvető felépítésit, viszont ezt egy 1973-as legfelsőbb bírósági rendelet megtiltja. Az alkotmánymódosító törvény — mint ismeretes — rendelkezik arról, hogy a legmagasabb állami tisztsége viselői, — köztük a miniszterelnök — polgári bíróság által nem vonhatóak felelősségre. Helsinki — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza er ed m én y ei n ek öss z eg ez és o k or nem lehet megfeledkezni azokról a rendkívül hasznos megbeszélésekről, amelyeket a konferencia idején a delegáció vezetők folytattak egymással. Ezek a találkozók joggal hozzátartoznak az értekezlet eredményeihez és megerősítették, „Helsinki szellemét“ — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Urho Kekkonen finn köztársasági elnök. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmányának hatalmas jelentőségéről szólva a finn köztársasági elnök rámutatott arra, hogy ebben a dokumentumban meghatározták az értekezleten résztvevő államok biztonsága megszilárdításának, az államok közötti együttműködés kiszélesítésének és elmélyítésének, valamint az állampolgárok közötli személyes kapcsolatok fejlesztésének kereteit és eszközeit. Az értekezleten elfogadott határozatok konkrét gyümölcsei a lövőben érnek be. Meggyőződésem — jelentette ki végezetül Kékkőnél —, hogy valamennyi részvevő állam haladéktalan intézkedéseket tesz e ha- tá roz 11ok megvaIósítására. Moszkva — Francia politikai és társadalmi személyiségek iidBohuslav Chiioupek külügyminiszter a helsinki értekezletről Jól vetettünk, jó aratást várunk... 13 Azon elvek deklarálása, amelyek alkalmazásával fogják megoldani a jövőben az európai országok kapcsolatában -felvetődő problémákat, a világnak ezen a részén megteremtik a nemzetközi kapcsolatok újfajta elrendezésének alapját — jelentette ki Bohuslav . Chhou- pék külügyminiszter azon a beszélgetésen, amelyet hétfőn a Rudé Právo közzétett. — Ezek az elvek mindenekelőtt kizárják a háborút, mint az országok közti ellentétek megoldásának módszerét. Az elv deklarálását a Helsinkiben megtartott zárószakasz résztvevői aláírták. Az elv értelmében az egyes országok között keletkezett ellentéteket kizárólagosan békés eszközükkel kell megoldani. A dokumentumban lefektetett tíz alapelv megteremti a háborúk kiküszöbölésének és a tartós békés kapcsolatok kialakításának a feltételeit. Pontot tesz a katonai konfrontációkkal teli eddigi európai történelem végére. A helsinki konferencia eredményei minőségi változásokat hoztak az európai kapcsolatokban azzal, hogy minden európai állam számára megteremtik a feltételeket a békés létezéshez, a jószomszédi kapcsolatok ápolásához és a kontinens országai közötti barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez. Reméljük, hogy az európai kapcsolatok ilyen újfajta elrendezése kedvező hatást gyakorol az államok közti kapcsolatokra a világ többi részén is. A továbbiakban Clinoupek külügyminiszter kiemelte a szocialista országok, köztük Csehszlovákia szerepét a konferencia eredményeinek elérésében: „A konferencia előkészítése már sok éve a szocialista országok külpolitikájának egifik legfontosabb feladata volt. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram teljes mértékben kifejezte a szócialista országok érdekeit és végrehajtása hozzájárult a konferencia minél gyorsabb előkészítéséhez. Azért, hogy pozitívan hozzájáruljunk az újfajta európai kapcsolatok kiépítéséhez, rendkívül sokat kellett tennünk a két szomszédos tőkés országgal való kapcsolataink megjavítása terén. Számos olyan kérdést kellett megoldanunk, amelyek különféle okok miatt egész évtizedeken át megoldatlanok voltak. Csehszlovákia aktívan részt vett a konferencia mindhárom szakaszánok munkájában. A konferenciával kapcsolatos problémákat még a kezdet előtt vagy a konferencia alatt miniszteri, vagy miniszterhelyettesi szinten csaknem minden résztvevő állammal megvitattuk. Az európai biztonság és együttműködés továbbfejlesztése szempontjából fontos az a körülmény, hogy csehszlovák javaslat alapján a záróokmányba felvették azt a határozatot, melynek értelmében 1977-ben Belgrádiján az összes állam képviselőinek részvételével megbeszéléseket tartsanak. Ezzel biztosíthatjuk azon fontos politikai folyamat kontinuitását, amelynek a helsinki konferencia csak a kezdetéi jelenti.“ A Csehszlovák külpolitika további feladatairól Chőoupek külügyminiszter elmondotta, hogy a konferencia megteremtette az európai államok közti kapcsolatok újfajta, békés elrendezésének a feltételeit. Ezeket az előfeltételeket fokozatosan valósággá kell változtatni. A konferencia eredményei alapján — mintha építkezési terv szerint dolgoznánk — meg kell alkotnunk a tartós európai béke és kölcsönösen előnyös sokoldalú együttműködés épületét. A záróokmány, amelyet hazánk képviseletében Gustáv Hu sák, a CSKP KB főtitkára, a köztársaság elnöke írt alá, a csehszlovák külpolitika szá mára fontos kiindulási alap a politikai feszültség enyhítéséért és a katonai szembenállás csökkentéséért tett erőfeszítéseinkhez. Ahogy azt a CSKP KB és a szövetségi kormány elmúlt napokban hozott határozata is hangsúlyozza: „Most arról van szó, hogy a konferencia legfőbb eredményeit, főleg azokat, amelyeket az országok közötti kapcsolatok elveinek deklarációja tartalmaz, köveiké zetesen érvényesítsék az életben és arról, hogy ezek alapján az európai országok között kölcsönösen előnyös politikai gazdasági és kultrális együttműködés alakuljon ki.“ Készen állunk arra, hogy gazdaságilag minden országgal együttműködjünk, amelyek hajlandók az együttműködésre diszkriminációk nélkül, kölcsönösen előnyös feltételek közepette. Az ilyen kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, amely mentes a másik ország belügyeibe való beavatkozástól, szép reményekkel kecsegtet. Hajlandók vagyunk más országokkal kapcsolatainkaf és együttműködésünket az élet más területein is bővíteni, bővíteni a kölcsönös tájékozódást, az egyes országok életének igazi megismeréséről, fejleszteni kívánjuk a turisztikát és kulturális kapcsolatainkat, ami hasznot jelent az ilyen akciókban résztvevő minden ország állampolgára számára. A Helsinkiben más küldöttségekkel folytatott egész sor tárgyaláson előkészítettük a talajt a kétoldali kapcsolatok továbbfejlesztésére. A záróokmány gyakorlatilag az országok közti kapcsolatok minden területét érinti. A záróokmányban kitűzött feladatok végrehajtásában számos, hazánkban működő intézet vesz részt. Jól vetettünk, reméljük az aratás is jó lesz — mondotta a beszélgetés végén a külügyminiszter. vözlik az európai biztonsági e« együttműködési értekezlet helsinki zárószakaszán ak eredményeit. Edgár Faure. a nemzetgyűlés elnöke, .szovjet újságíróknak kijelentette: az európai országok, amelyek földrajzilag közel fekszenek egymáshoz, a múlt hm gyakran viseltek háborút egymás ellen. \ Helsinkiben megtartott történelmi jelentőségű beketaláIkozó kifejezi az európai népek eltökéltségét arra, hogy véget vessenek a háborúnak és mindenekelőtt rögzítsék a második világháború politikai eredményeit. A finn fővárosban elért egyetértésnek például kell szolgálnia a föld más térségei számára —, állapította meg Edgár Faure. Maurice Couve de Murville, volt miniszterelnök és külügyminiszter kijelentette: — A helsinki találkozó a Szovjetunió által sok évvel emelőit előterjesztett elgondolás megvalósításának az eredménye. Ezzel az elgondolással végső soron mindenki egy el értett. — Ha jobb és tartós kapcsolatok jönnek létre az országok között, akkor ez természetesen mindenki számára hasznos. Mi, franciák ezt, régen megértettük és már tíz évvel ezelőtt az enyhülés érdekében kezdtünk tevékenykedni. Manőverek Angolában Párizs — Miután Luandában — párizsi vélemények szerint — egyelőre az MPLA ja vám dőlt el a fegyveres és politikai küzdelem, a másik két angolai felszabadítási szervezet, az FNLA és az UNll’A, zairei pártfogással lépéseket lesz az MPLA elleni összefogásra. A francia sajtó angolai jelentései szerint a három szervezet egymás elleni küzdelme következtében a novemberben függetlenné váló afrikai ország gyakorlatilag három részre szakadt. A zairei és kínai támogatást élvező FNLA Luandában lévő utolsó egységeinek eltávolítása után Holdén Roberto, az FNLA vezére sürgősen Kinshasába utazott és találkozott az ugyancsak oda érkezett johan Savim- bival, az Unita vezetőjével. Megbeszéléseik eredménye nem ismeretes, de Savimbi elmondotta a Figaro tudósítójának, hogy augusztus 3-án parancsot adott csapatainak az MPLA elleni támadásra, jelenleg pedig előkészületeket tesz arra, hogy főhadiszállását Luandából áttegye az ország déli részére. Mobutu, zairei elnök, aki a két angolai vezető találkozóját lehetővé tette, eközben Giscard d’Estaing-gal szintSn beható eszmecserét folytatott az angolai helyzetről. Mobutu elmondotta a Figaro tudósítójának, hogy mindkét országot egyformán aggasztja a helyzet alakulása. Cabinda enklávé sorsát szerinte „el kell választani Angoláétól“ és hovatartozásáról népszavazást kell rendezni a területen. Giscard d’Estaing nem nyilatkozott külön Ango* iáról, de közölte, hogy egyal* ért Mobutu véleményével.
