Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

ZÁRÓOKMÁNYA

EffiB

1975. VIII. 13.

n

/Folytatás a 10. oldalról/

ösztöndíjak nyújtását a kultúra különböző területein való felkészülésre és továbbképzésre, így a művészet és az építészet, a muzeológia és a könyvtárak, az irodalomtudomány és a műfordítás terén, és hozzájárulnak kedvező feltételek megteremtéséhez az illetékes intézményekbe való felvételre;

— elősegítik a tapasztalatcserét a kultúra területén működő szervezők elő készítésében, a tanítók és a szakemberek képzésében, az olyan ágazatokban, mint a színház, az opera, a balett, a zene és a képzőművészet

— továbbra is támogatják az alkotóművészek. főként az iffú alkotók nemzetközi találkozóinak megszervezését a művészi és irodalmi alko- tás közös érdeklődésre számot tartó időszerű kérdéseinek megtárgyalására.

— megvizsgálják a kulturális dolgozók cseréje és együttműködése fejlesztésének további lehetőségeit annak érdekében, hogy kölcsönösen jobban megismerkedjenek a résztvevő államok kulturális életével

Az együttműködés területei és formái

Ösztönzik a kulturális együttműködés új területeinek és formáinak keresését, s e célból — amennyiben szükséges — támogatják megfelelő szerződések és egyezmények megkötését az érdekelt felek között, ezzel összefüggésben elősegítik— a kulturális politika kérdéseinek, főként e politika szociális szempontjainak így a tervezéshez, az urbanisztikához. a művelődéshez, az életkörnyezethez és a turizmus kulturális szempontjaihoz fűződő kapcsolatainak közös tanulmányozását;

— az ismeretcserét a kultúra sokrétűségének kérdéseiről, és zzel hoz- zálárulnak a sokrétűségnek ahol előfordul — az érdekelt lelek általi iobb megértéséhez.

— az információcserét, és ott ahol ez megfelelő a fenti kérdések eredményeinek -i kutatási programok és tervok előkészítésének és megvalósításának közös értékelését a szakértők találkozóin;

— a kulturális együttműködés olyan formáit és az olyan közös akciók fejlesztését mint:

— nemzetközi akciók a képzőművészet, a film, a színház, a balett, a zene, a népművészeti alkotás stb. területén;

— könyvvásárok és kiállítások, operák és drámai művek közös bemutatása, valamint szólisták, zenekari együttesek, zenekarok, énekkarok és más művészi kollektívák — beleértve amatőr kollektívák — fellépése, különös gondot fordítva az 4fjúság nemzetközi kulturális akcióinak szervezésére és a fiatal művészek cseréjére;

— más résztvevő államok írói és zeneszerzői műveinek besorolása a szólisták és a művészegyüttesek repertoárjába;

— olyan művészi és szépirodalmi cikkek, tanulmányok, monográfiák és könyvek, valamint gyűjteményes kiadványok alacsony áron való előkészítése, fordítása és kiadása, amelyek a kulturális eredményekkel való jobb megismerkedésre szolgálnak, s e célból számításba veszik a kiadóvállalatok szakembereinek és képviselőinek találkozóit is;

— koprodukciók, valamint filmek, rádió- és televízióprogramok cseréje főként a filmgyártók, a technikusok, az állami intézmények képviselői találkozóinak támogatása abból a célból, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre konkrét közös tervek megvalósításához, emellett a koprodukció területén támogatni kell a nemzetközi forgatócsoportok létesítését;

— pályázatok szervezése az építészet és az urbanisztika terén, szem előtt tartva a legjobb tervek megvalósításának és nemzetközi csoportok létesítésének lehetőségét, ahol ez megvalósítható;

közös tervek megvalósítása a művészi alkotások, történelmi és régészeti műemlékek, valamint kulturális jelentőségű helyek védelmére, felújítására és hozzáférhetővé tételére — megfelelő esetekben — nemzetközi szervezetek kormány- s nem kormány -jellegű, valamint magánintézmények részvételével, amelyek e területen kompetensek és tevékenyek, emellett e célból tervezni kell:

— az érdekelt felek szakértőinek rendszeres találkozóit a szükséges javaslatok kidolgozása céljából, tekintettel arra, hogy e kérdéseket szélesebb szociális és gazdasági összefüggéseikben kell elbírálni;

— cikkek közlése a megfelelő folyóiratokban abból a célból, hogy a résztvevő államok kölcsönösen megismerkedjenek egymás legjelentősebb sikereivel és innovációival, s azokat összehasonlíthassák;

— a résztvevő országokban a történelmi műemlékek és a kulturális jelentőségű helyek leltárainak és katalógusainak összeállítására alkalmazott különböző rendszerek közös tanulmányozása abból a célból, hogy tökéletesítsék és esetleg össz hangba iiozzák őket;

— a restauráció legkülönbözőbb terü- Jetein dolgozó szakemberek előkészítésére nemzetközi tanfoíyamok szervezése lehetőségeinek tanulmányozása.

Nemzetiségi kisebbségek vagy regionális kultúrák

A résztvevő államok elismerve azt a hozzájárulást, amelyet a nemzetiségi kisebbségek vagy regionális kultúrák adhatnak a kultúra különböző területein folyó kölcsönös együttműködésükhöz

— abban az esetben, ha területükön ilyen kisebbségek vagy kultúrák találhatók — támogatni szándékozzák e hozzájárulást. tekintetbe véve e kisebbségek és kultúrák tagjainak törvényes érdekeit.

Együttmííküdés és csere a nevelésügy területén

A résztvevő államok

abban a tudatban, hogy a nemzetközi jellegű kapcsolatok fejlesztése a nevelésügy és a tudomány területén hozzájárul a jobb kölcsönös megértéshez és hasznos valamennyi ember és a jövő nemzedékek számára, készek elősegíteni az ismeretek és tapasztalatok cseréjének, valamint 'a szervezetek, intézmények, iskolaügyi és tudományos dolgozók kapcsolatainak további fejlődését külön megegyezések alapján, ahol ez szükségesnek mutatkozik

óhajtva a kapcsolatok megszilárdítását a nevelésügyi és a tudományos intézmények között, valamint támogatni a közös érdeklődésre számot tartó területeken kölcsönös együttműködésüket, különösen azok együttműködését, amelyek ismereteinek és forrásainak színvonala egyesített nemzetközi erőfeszítést igényel és abban a meggyőződésben, hogy e területeken elért haladást az idegen nyelvek mélyrehatóbb ismeretének kell kísérnie és támogatnia, e célból főként a következő szándékukat nyilvánítják ki:

a) A kapcsolatok bővítése

A nevelésügy és a tudomány területén az együttműködés és a kapcsolatok különböző szinten való bővítése és megjavítása főként a következők útján:

— megfelelő esetekben két- vagy többoldalú egyezmények megkötése az állatni intézmények, a nem kormányszervezetek és tényezők nevelésügyi és tudományos együttműködéséről és cseréjéről, emellett tekintetbe kell venni a rugalmasság és a meglevő egyezmények és megállapodások teljesebb kihasználásának szükségességét,

— elősegítik közvetlen megállapodások megkötését ott, ahol ez szükséges kormányközi egyezmények keretében, az egyetemek és más főiskolai intézmények és tudományos intézetek között,

— támogatják a közvetlen érintkezéseket és kapcsolatokat a nevelésügyi és tudományos dolgozók között, beleértve azokat a kapcsolatokat, amelyek külön megegyezések alapján valósulnak meg ott, ahol ez nélkülözhetetlen.

b) Megközelítés és csere

Kölcsönösen elfogadható feltételek között megjavítják a résztvevő államok diákjainak, pedagógiai dolgozóinak és tudósainak részvételét a nevelésügyi, a kulturális és a tudományos intézmények munkájában, és megerősítik az ezen intézmények közötti cserét a közös érdeklődésre számot tartó valamennyi területen, főként:

— kibővítik a tájékoztatások cseréjét külföldi résztvevők számára a tanulmányok és az előadásokon való részvétel lehetőségeiről, valamint a felvételi (és a tartózkodási feltételekről,

— támogatják a diákok, a tahitok és a tudósok utazását a résztvevő államok között tanulmányok, pedagógiai és tudományos tevékenység céljából, valamint a nevelésügyben, a tudományban és a kultúrában elért sikerek kölcsönös megismerése céljából,

— támogatják az ösztöndíjak nyújtását a saját országaikban végzendő tanulmányi, pedagógiai és tudományos tevékenység céljaira a többi résztvevő állam diákjai, pedagógiai dolgozói vagy tudósai számára;

— olyan programok kidolgozását, fejlesztését. támogatják, amelyek célja a diákok, a pedagógiai dolgozók és a tudósok szélesebbkörű cseréje, beleértve az értekezletek és szemináriumok rendezését, a tudományos együttműködés terveinek megvalósítását, a pedagógiai és tudományos tájékoztatások cseréjét, beleértve az egyetemi kiadványokat és a könyvtárak nyújtotta anyagokat;

— támogatják az ilyen akciók és |>rog- ramok hatékony megvalósítását azáltal, hogy a tudósok, a pedagógiai dolgozók és a diákok idejében részletesebb tájékoztatásokat kapnak az egyetemekre és intézetekbe való felvételről, valamint a számukra készített programokról, biztosítják számukra a megfelelő tankönyvek, főiskolai, tudományos és nyilvános irattári anyagok felhasználásának lehetőségét, támogatják utazásukat a vendéglátó országban — akár tanulmányi, akár tudományos megismerési célokból, vagy pedig szünidei üdülés formájában a szokásos szabályok alapján;

•— támogatják az akadémiai rangok és oklevelek összehasonlíthatósága és egyenértékűsége problémáinak mélyrehatóbb elemzését a tanulmányok szervezéséről, tartamáról és tartalmáról nyújtott tájékoztatások kicserélésének ösztönzésével, összehasonlítják a tudás színvonala és a főiskolai képzettség értékelésének módszereit, és - ahol ez lehetséges — elérik az akadémiai rangok és oklevelek kölcsönös elismerését, vagy kormánvegyezmények alapján, vagy pedig, ha elkerülhetetlen, az egyetemek és más főiskolai és tudományos intézmények közötti közvetlen megállapodások alapján;

— javasolják — többek között — az illetékes nemzetközi szervezeteknek, hogy fokozzák az akadémiai rangok és oklevelek összehasonlíthatósága és egyenértékűsége problémái íltalánosan elfogadható megoldásának elérésére irányuló erőfeszítéseket

c) Tudomány

Hatáskörük keretében bővítik és megjavítják az együttműködést és a cserét a tudomány területén, főként:

Két vagy többoldalú alapon fejlesztik a tudományos tájékoztatások és dokumentáció cseréjét és tel terjesztését a kövt tkező eszközökkel:

— e tájékoztatások szélesebbkörű hozzáférhetővé tétele a többi résztvevő állam tudósai és kutatói számára. például a tudományos tájékoztatások nemzetközi programiaiban való részvétellel, vagy pedig más megfelelő megállapodások útján;

— a természettudományokban, az elvont tudományokban és az egészségügyben a tudományos alapkutatásra használt minták és egyéb tudományos anyagok cseréjének kibővítése és megjavítása;

— felhívás a tudományos intézményekhez és egyetemekhez, hogy kölcsönösen szélesebbkörűen, teljesebben és rendszeresebben tájékoztassák egymást a közös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott jelenlegi és jövő kutatásaikról.

Az egyetemek, a tudományos intézmények és társaságok, valamint a tudósok és a tudományos dolgozók közötti kapcsolatok és közvetlen érintkezések bővítésének támogatása, beleértve azokat a kapcsolatokat is, amelyek — ahol ez feltétlenül szükséges

— külön megegyezések alapján valósulnak meg a következő formákban:

— a tudósok és a tudományos dolgozók cseréjének további fejlesztése, a közös érdeklődés számot tartó tudományos kutatási témákról előkészítő tanácskozások összehívása, vagy munkacsoportok összeállításának támogatása;

— közös tudományos csoj>ortok létesítésének támogatása a több ország tudományos intézetei közötti megállapodások alapján végzendő kutatási tervek megvalósítására;

— saját tudósok és tudományos dolgozók részvételével tartandó nemzetközi konferenciák és szemináriumok előkészítésében és sikeres megvalósításában nyújtott segítség;

— az a lehetőség — többek között —, hogy a közeljövőben összehívják a „Tudományos fórumot", amely a résztvevő államok tudományos vezető személyiségeinek találkozója lenne, abból a célból, hogy megtárgyalják a tudomány jelenlegi és jövő fejlődése közös érdeklődésre számot tartó területein levő komjdex problémákat, és elősegítse a tudományos intézmények és tudósok közötti kapcsolatok, érintkezések és információcsere további fejlődését;

— a résztvevő államokat és a nemzet- ti tudományos intézményeiket képviselő szakértők tanácskozásának összehívása a közeljövőben a Tudományos fórum előkészítésére az illetékes nemzetközi szervezetekkel, így az UNESCO-val és az Európai Gazdasági Bizottsággal való konzultáció alapján;

— kellő időben megvizsgálják a Tudományos fórum megvalósításával kap- csolatos további lépéseket.

Két- és többoldalú alapon fejlesztik a résztvevő államok tudományos kutatása területén megvalósított programok koordinálását és közös programokat szerveznek, főként az alábbi ágazatokban, ahol szükségesnek mutatkozhat a tudósok közös erőfeszítése és bizonyos esetekben költséges és egyedülálló berendezések felhasználása is. E területen az ötlelek felsorolása illusztráció céljaira szolgál. A konkrét terveket később a résztvevő államok potenciális partnereinek kellene meghatározniuk, tekintetbe véve azt, milyen hozzájárulást biztosíthatnának az illetékes nemzetközi szervezetek és tudományos intézmények:

— elvont és természettudományok, főként az alapkutatás olyan területeken, mint a matematika, a fizika, az elméleti fizika, a geofizika, a kémia, a biológia, az ökológia és az asztronómia;

— orvostudomány, főként a rákbetegség, valamint a szív- és érrendszer belegségek alapkutatása, a járványos betegségek tanulmányozása a fejlődő országokban, továbbá a szociális orvostudományban folyó kutatás, különös hangsúllyal a foglalkozásból eredő betegségekre, a rokkantak munkaképességének felújítására, valamint az anyáról, a gyermekről és az aggokról való gondoskodásra;

— humanitárius és szociális tudományok, mint pl. a történelem, a földrajz, a bölcsészet, a pszichológia, a pedagógia, a nyelvtudomány, a szociológia, a jogi, a politikai és a gazdasági tudományok; azoknak a szociális, szociális-gazdasági és kulturális jelenségeknek összehasonlító tanulmányozása, amelyek a résztvevő államok közös érdeklődésére tartanak számot, főként az ember életkörnyezetének és a városok fejlesztésének problémát, továbbá a műemlékek és műalkotások védelmének és restaurálásának módszereiről folytatott tudományos tanulmányok.

d) Idegen nyelvek és civilizáció

Támogatják az idegen nyelvek és civilizációk tanítását, ami fontos eszköze a népek közötli kapcsolatok bővítésé nek, hogy jobban megismerjék az egyes országok kultúráját, valamint a nemzetközi együttműködés megszilárdí tásának e célból a résztvevő országok hatáskörük keretében ösztönzik az idegen nyelvek tanításának további fejlesztését és megjavítását, sokrétűségüket a nyelvoktatás különböző szintjein, a kiválasztásban, megfelelő figyelmet szentelve a kevésbé elterjedt, vagy kevésbé tanulmányozott nyelveknek, főként:

— intenzifikálják az együttműködést az idegen nyelvek tanítása minőségének megjavítása érdekében a hatékony korszerű oktatási módszerek és technikai segédeszközök fejlesztésében és felhasználásában nyert tapasztalatok és információk cseréjének útján. Ide tartoznak a tanulók különböző kategóriáinak szükségleteihez módosított eszközök és módszerek, beleértve az intenzív oktatás módszereit. Mérlegelni kell két- vagy többoldalú alapon az ide(Folytatás a 12. oldalon)