Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÖPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

záróokmánya

IFolytatás az 5. oldalról)

megállapítják, hogy az ipari együttműködés az illetékes szervezetek, vállalatok és cégek között gazdasági megfontolások alapján kötött szerződések alapján valósul meg;

kifejezik készségüket, hogy elősegítik olyan intézkedések foganatosítását, amelyek célja az ipari együttműködés kedvező feltételeinek megteremtése;

elismerik, hogy a szokásos kereskedelem kereteit túllépő gazdasági kapcsolatok számos formájára is kiterjed és hogy ipari együttműködési szerződések kötésekor a felek együttesen határozzák meg az együttmüködés formáit és feltételeit, tekintetbe véve kölcsönös érdekeiket és lehetőségeiket;

elismerik azt Is, hogy kölcsönös érdekeltségük folytán olyan konkrét formák is hasznosak lehetnek az ipari együttmüködés fejlődésére nézve, mint az együttes termelés és értékesítés, termelési és értékesítési szakosítás, ipar- vállalatok építése, bővítése és korszerűsítése, együttműködés ipari komplexumok létrehozásában, emellett szem előtt tartva a bennük gyártott termékek egy részének megszerzését, vegyes társaságok, ,,know how“ csere, műszaki információk, szabadalmak és licen- szek cseréje és közös ipari kutatások konkrét együttműködési tervei keretében;

elismerik, hogy felhasználhatják az ipari együttmüködés új formáit, melyek megfelelnének a konkrét szükségleteknek;

megállapítják a gazdasági, kereskedelmi és adminisztratív információk fontosságát, mert biztosítják az ipari együttműködés fejlődését; kívánatosnak tartják:

— azon információk minőségének javítását és volumenének bővítését, amelyek az ipari együttmüködésre, főként a vonatkozó törvényekre és előírásokra vonatkoznak, beleértve a valulaszabályzókat is, továbbá a népgazdasági tervek és programok alapvető irányaira és a programok gazdasági prioritásaira és a piac gazdasági feltételeire vonatkozókat, és

— az ilyen jellegű, nyilvánosságra ho «ott anyagok lehető legrövidebb időn belül való terjesztését;

támogatni fogják az ipari együttműködéssel kapcsolatos információ- é§ tapasztalatcsere összes formáit, beleértve a potenciális partnerek közötti kapcsolatok módját, s ha célszerű, ennek a gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottságokon és más megfelelő szerveken keresztül történő megvalósítását;

az ipari együttműködés bővítése céljából kívánatosnak tartják, hogy támogassák az ilyen együttműködés lehetőségeinek tanulmányozását és e területtel összefüggő tervek megvalósítását, e célból intézkedéseket foganatosítanak főként az illetékes szervezetek, vállalatok és cégek és illetékes szakembereik közötti mindenféle üzleti kapcsolatok fejlesztésének megkönnyítésére;

megállapítják, hogy az értekezlet által elfogadott, az üzleti kapcsolatokra és a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokra vonatkozó rendelkezések ipari együttműködést folytató külföldi szervezetekre, vállalatokra és cégekre is vonatkoznak, az ilyen együttmüködés sajátos feltételeinek tekintetbe vételével, s főként arra fognak törekedni, hogy megfelelő munkafeltételeket biztosítsanak az együttműködési tervek megvalósításában részt vevő dolgozók számára;

kívánatosnak tartják, hogy az ipari együttműködési tervekre vonatkozó javaslatok eléggé konkretizáltak legyenek és tartalmazzák az elengedhetetlenül szükséges műszaki-gazdasági adatokat, főként a terv költségének előzetes becslését, az együttműködés tervezett formáira és az értékesítés lehetőségeire vonatkozó adatokat, hogy a potencionális partnerek kezdeti stádiumban megvizsgálhassák az ilyen javaslatokat és velük kapcsolatban a lehető legrövidebb időn belül döntsenek;

támogatni fogják, hogy az ipari együttműködést folytató felek intézkedéseket legyenek az együttműködési szerződéskötési tárgyalások meggyorsítására;

javasolják továbbá, bogy például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében folytassák azoknak a módoknak a megvizsgálását, hogyan javítsák meg az ipari együttműködés általános feltételeire vonatkozó adatok eljuttatását az érdekelt felekhez és hogyan irányítsák e területen a szerződések kidolgozását;

kívánatosnak tartják az ipari együtt- működési tervek megvalósítása feltételeinek további javítását, főként a következőket illetően:

— az ipari együttműködést tervekben a partnerek érdekeinek védelme, beleértve az ilyen együttműködéssel kapcsolatos tulajdonjogi védelmét is;

— az ipari együttműködés szükségleteinek és lehetőségeinek tekintetbe vétele, éspedig a gazdasági rendszerükkel összeegyeztethető módon, a gazdaságpolitika keretében és különösen a népgazdasági tervekben és programokban;

kívánatosnak tartják, hogy a partnerek az ipari együttműködési szerződések megkötésekor kellő figyelmet fordítsanak az egymáshoz való szükséges segítségnyújtásra és a szerződések megvalósítása folyamán a szükséges információk megadására vonatkozó rendelkezésekre, különös tekintettel az Ilyen együttműködés eredményezte termékek kellő műszaki színvonalának és minőségének elérésére;

elismerik a kis és közepes oégek ipari együttműködési tervekben való széles körű részvételének hasznosságát.

Általános érdekeltségű tervek A részvevő államok,

úgy vélve, hogy gazdasági potenciáljuk és természetes erőforrásaik lehetővé teszik a hosszú távú együttműködést az általános érdekeltséget képviselő nagyarányú tervek megvalósítására irányuló erőfeszítéseik egyesítésével, éspedig regionális és szubregioná- lis szinten is, és hogy ezek a tervek elősegíthetik a bennük részt vevő országok gazdasági fejlődésének meggyorsítását,

kívánatosnak vélve, hogy az összes országok illetékes szervezeteinek, vállalatainak és cégeinek lehetősége legyen ilyen tervekben való részvétel iránti érdekük kinyilvánítására és megegyezés esetén részvételre ezek megvalósításában, megállapítva, hogy az ipari együttműködésre vonatkozóan az értekezleten elfogadott rendelkezések az általános érdekeltségű tervekre is vonatkoznak,

szükségesnek tartják vonatkozó esetekben annak támogatását, hogy az illetékes és érdekelt szervezetek, vállalatok és cégek tanulmányozzák állalá- nos érdekeltségű tervek megvalósításának lehetősiégeit az energiaforrások, a nyersanyagfelhasználás, valamint a közlekedés és távközlés terén,

kívánatosnak tartják, hagy a szervezetek, vállalatok és cégek az általános érdekeltségű tervekben való részvétel lehetőségeinek tanulmányozása során a megfelelő utakon cseréljék ki potenciális partnereikkel az ilyen tervekre vonatkozó szükséges gazdasági, jogi, pénzügyi és műszaki jellegű információkat,

úgy vélik, hogy az energiaforrások, főként a kőolaj, a gáz, a kőszén, valamint az ásványi nyersanyagok, főként a vasérc és a bauxit bányászata és feldolgozása megfelelő terület a hosszú távú gazdasági együttműködés szilárdítására és ennek lehetséges eredményeként a kereskedelem fejlesztésére, úgy vélik, hogy a hosszú távú gazdasági együttműködés irányában általános érdekeltségű tervekre egyenlő arányban a következő területeken vannak lehetőségek:

— európai villamosenergia-csere az erőmüvek kapacitásának legésszerűbb kihasználása céljából,

— egyyttműködés új energiaforrások szerzése terén, főként az atomenergetika területén,

— az úthálózatok fejlesztése és együttműködés az európai egységes hajózási rendszer kialakítása céljából,

— együttműködés különféle fajta szál lítási berendezések és a konténerek kezelését szolgáló berendezések kutatásában és tökéletesítésében,

ajánlják az általános érdekeltségű tervekben érdekelt országoknak, vizs gálják meg, milyen feltételek mellett lehetséges e tervek kidolgozása, s olyan esetekben, ha ez kívánatos, teremtsék meg a szükséges feltételeket gyakorlati megvalósításukra.

A kereskedelmi és ipari együttaíifíMsre vonatkozó rendtevések

A szabványok és műszaki feltételek egybehangolása

A részvevő államok,

elismerve, hogy a szabványok és műszaki feltételek nemzetközi egybehangolásának és a bizonylatok kiadása terén való nemzetközi együttműködésnek a

fejlődése a nemzetközi kereskedelemben és ipari együttműködésben felmerülő technikai akadályok kiküszöbölésének egyik fontos eszköze elősegítve ezzel a munka termelékenységének fejlődését és fokozódását;

megerősítik érdekeltségüket a szabványok és műszaki feltételek lehető legszélesebb körű nemzetközi egybehangolásának elérésében;

kifejezik készségüket, hogy elősegítik egyezmények • kötését és más vonatkozó megállapodások elérését a szabványoknak és műszaki feltételeknek való megfelelősséget tanúsító bizonylatok elismerésével kapcsolatban;

kívánatosnak tartják a szabványosítási kérdésekben való nemzetközi együttműködés bővítését, támogatva főként a kormányközi és más megfelelő szervezeteknek e területen kifejtett tevékenységét.

Döntöbí r ésk odás

A részvevő államok,

úgy vélve, hogy az üzleti ügyeikből kifolyólag a kereskedelemmel és szol- gáltatlásokkal kapcsolatban, valamint az ipari együttműködési szerződésekből kifolyólag keletkezhető vitás kérdések gyors és igazságos megoldása elősegítené a kereskedelem és együttműködés bővítését és megkönnyítését,

úgy vélve, hogy a döntőbíráskodás az ilyen vitás kérdések rendezésének egyik alkalmas módja, ajánlják országaik szervezeteinek, vállalatainak és cégeinek, hogy olyan esetekben, ha célszerűnek látszik, a kereskedelmi egyezményekbe és az ipari együttműködési szerződésekbe vagy különleges egyezményekbe iktassanak be döntőbíráskodásra vonatkozó kitételeket,

ajánlják, hogy a döntőbíráskodásra vonalkozó rendelkezések kölcsönösen elfogadható döntőbíráskodási szabályok komplexuma alapján módosítsák a döntőbíráskodást és ezt engedjék meg harmadik országban is, tekintettel e területen fennálló kormányközi és egyéb megállapodásokra.

Különleges kétoldalú egyezmények

A részvevő »Hamuk,

elismerve a kereskedelem megköny- nyltésének és az ipari együttműködés összes formái érvényesülése előmozdításának szükségességét, kedvezően fognak viszonyulni, kedvezőnek mutatkozó esetekben, a kereskedelem és az ipari együttműködés területén felmerülő különféle kérdésekkel kapcsolatos különleges kétoldalú egyezmények kötéséhez, főként azzal a céllal, hogy megszüntessék a kettős adóztatást és megkönnyítsék a nyereségátutalást és a beruházott eszközök értékének megtérülését.

Tudsirany és technika

A részvevő államok,

meggyőződve arról, hogy a tudományos műszaki együttműködés komolyan hozzájárul biztonságuk és együttműködésük szilárdulásához, elősegítve az általános érdekeltségű problémák hatékony megoldását és az emberi életkö- i ülmények javulását, ilyen együttműködés fejlesztésében fontosnak tartva az információ- és tapasztalatcserét, elősegítve a tudományos-műszaki vívmányok tanulmányozását és átadását, valamint az ilyen vívmányok kölcsönös hasznossági alapon való hozzáférhetőségét az érdekelt lelek között egyeztetett együttműködési területeken, úgy vélve, hogy a kölcsönösen előnyös együtt működés lehetőségeit meghatározni es részleteit kidolgozni a potenciális partnerek fogják, azaz a részvevő állam illetékes szervezetei, intézményei, vállalatai, ludósai és szak emberei,

megerősítve, hogy az ilyen együttműködés két- és sokoldalú alapon kormányszinten és nem kormányszinten, közte kormányközi és egyéb egyezmények, nemzetközi programok által közös tervek és kereskedelmi utakon is fejlődhet a kapcsolatok különféle formáinak felhasználása mellett, beleértve a közvetlen és egyéni kapcsolatokat,

annak tudatában, hogy intézkedéseket k<.>ll lenni tudományos-műszaki együttműködésük további javítására.

• V

Az együttmüködés jovítósának lehetőségei

elismerik, hogy vannak lehetőségek a tudományos műszaki együttműködés

* további javítására s e célból kifejezik azt a szándékukat, hogy kiküszöbölik az ilyen együttmüködés útjában álló nehézségeket, éspedig a következő módon:

— javítják a tudományos-műszaki kutatásokban és együttműködésben érdekelt felek között a tudományosműszaki információk, köztük az ilyen együttműködés megszervezésére és megvalósítására vonatkozó információk cseréjét és terjesztését,

— gyorsan megvalósítják és megjavítják tudósok és szakemberek nemzetközi látogatásainak megszervezését, köztük e látogatási programokét is, a cserékkel, értekezletekkel és együttműködéssel kapcsolatban;

— szélesebb körben használják fel a kereskedelmi utakat és tevékenységet az alkalmazott tudomány és technika területén végzendő kutatásokra és e területen nyert vívmányok átadására, a szellemi és ipari tulajdonra vonatkozó jogvédelem és e jogokkal kapcsolatos információk megadásának biztosítása mellett;

Az együttmüködés területei

Ügy vélik, hogy vannak lehetőségek az együttműködés bővítésére az alább példaként említett területeken, szem előtt tartva, hogy a kölcsönös érdekeltségű és hasznú terveket és. megállapodásokat a részvevő országokban a partnerek meghatározzák és tovább fejlesztik:

Mezőgazdaság. A növénytermesztési és állattenyésztési termelés termelékenységének fokozásával kapcsolatos új módszerek és technika terén végzendő kutatások; a kémia eredményeinek alkalmazása a mezőgazdaságban; mezőgazdasági gépek tervezése, gyártása és felhasználása; öntözési technika és a mezőgazdasági földek javításán végzett öntözési és egyéb munkálatok technikája;

Energia. Az energia termelésének, továbbításának és elosztásának új technológiája, mely a meglevő fűtőanyagok és vízierőforrások jobb kihasználására irányul; új energiaforrások, köztük az alomerő, nap- és geotermális energia terén végzett kutatások;

Új technológia, az erőforrások észszerű felhasználása. Kutatások új technológiai folyamatok és berendezés területén, amelyek főként lehetővé tennék az energiafogyasztás csökkentését, valamint a termelési veszteségek minimumra csökkentését vagy kiküszöbölését; ^

Szállítástechnika. Kutatások a nemzetközi, országos és városi hálózatok létrehozásában és üzemeltetésében alkalmazott közlekedési eszközök és technológia terén, beleértve a konténeres szállítást és a közlekedés biztonságát;

Fizika. A nagy energiák fizikája és a plazmafizika problémáinak tanulmányozása, elméleti és kísérleti magfizikai kutatás.

Kémia. Az elektrokémia és a polimerek, a természetes vegyületek, fémek és öntvények kémiája problémáinak kutatása, valamint tökéletesebb kémiai technológia, különösen az anyagok vegyi kezelése technológiájának a kidolgozása; a legújabb kémiai vívmányok alkalmazása az iparban, építőiparban és más gazdasági ágakban;

Meteorológia és hidrológia. Meteorológiai és hidrológiai kutatások, beleértve az adatgyűjtés, értékelés és átadás módszereit és felhasználásukat hidro- meteorológiai előrejelzések ősszel lítá- sára;

Oeeánográfia. Óceánográfiai kutatások, beleértve a légi és tengeri környezet kölcsönhatását;

Szeizmológiai kutatások, Földrengések és velük kapcsolatos geológiai változások kutatása és prognosztizálása; szeizmikus szempontból ellenálló építkezések technikája területén kutatások és fejlesztés;

Glaciológiai kutatások, az örök fagy területén és a hideg viszonyok közötti élet problémái területén végzett kutatások. Kutatások a glaciológia és az örök fagy területén; szállítási és építési technika; az ember alkalmazkodása a számára szélsőségesen kedvezőtlen éghajlati viszonyokhoz és változások a bennszülött lakosság életkörülményeiben;

Elektronikus számítástechnika, távközlési és információs technika. Elektronikus számítógépek, valamint távközlési és információs rendszerek kifejlesztése; az elektronikus számítógépekkel és távközléssel kapcsolatos téchni- ka. beleértve az irányítási rendszerekben, a termelési folyamatokban, az automatizálásban, a gazdasági problémák tanulmányozásában, a tudományos-kutaIFolytatás a 7. oldalon)