Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

ZÁRÓOKMÁNYA

Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1973. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben, majd 1973. szeptember 18-tól 1975. július

2.1 ig folytatódott Genfben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben befejezést nyert az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyol- ország, Svájc, Svédország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Vatikán magas képviselői részvételével.

Az értekezlet kezdő és záró szakaszában részvevőihez díszvendégként beszédet intézeti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Az értekezlet második szakaszában az UNESCO főigazgatója és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára is felszólalt.

Az értekezlet második szakaszának ülései folyamán a következő részt nem vevő földközi-tengeri államok képviselői szóltak hozzá a különféle napirendi kérdésekhez: az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság, az Egyiptomi Arab Köztársaság, Izrael, a Marokkói Királyság, a Szíriai Arab Köztársaság, a Tunéziai Köztársaság.

A részvevő államok magas képviselői attól a politikai akarattól vezérelve, hogy a népek érdekében javítsák és aktivizálják kapcsolataikat, elősegítsék az európai békét, biztonságot, igazságosságot és együttműködést, egymáshoz és a világ más államaihoz való köze ledé süket,

attól az elhatározástól áthatva, hogy teljes mértékben érvényre juttassák az értekezlet eredményeit és biztosítsák, liogy ezek államaik és egész Európa javál szolgálják s így bővítsék, mélyítsék, folytatólagossá és tartóssá tegyék a feszültség enyhülésének folyamatát,

ünnepélyesen a következőket fogadták el:

Az európai

biztonságra

vonatkozó

kérdések

Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részvevő államok,

megerősítve azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között népeik tényleges és tartós békében, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesem élhetnek;

meggyőződve arról, hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a feszültség enyhülése szakadatlan és egyre életképesebb, sokoldalúbb, minden átfogó folyamat legyen, és arról, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek életbe léptetése az egyik legnagyobb hozzájárulás lesz e folyamathoz;

úgy vélve, hogy a népek szolidaritásának, valamint a részvevő államok

ama törekvései közösségének, amelyek az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kitűzött célok elérésére irányulnak, egyre jobb és szorosabb kapcsolataik minden téren való fejlődésiét s ily módon a múltbeli kapcsolataik jellegéből következő szembenállás leküzdését és jobb kölcsönös megértésüket kell eredményeznie;

közös történelmükre gondolva és elismerve, hogy a hagyományaikban és értékeikben fennálló közös elemek léte elősegítheti kapcsolataik fejlődését, telve attól a vágytól, hogy teljes mértékben tekintetbe véve álláspontjaik és nézeteik sajátosságát és különbözőségét, keressék erőfeszítéseik egyesítésének lehetősiégeit azzal a céllal, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot és szilárdítsák a bizalmat, megoldják az őket elválasztó problémákat és együttműködjenek az emberiség érdekében;

elismerve az európai biztonság oszthatatlanságát, valamint közös érdekeltségüket az általános európai és egymás közötti együttműködés fejlesztésében, és kifejezve azt a szándékukat, hogy ennek megfelelő erőfeszítéseket tesznek;

elismerve az európai és az általános világbéke és biztonság közötti szoros

kapcsolatot és elismerve annak szüksé gességét, hogy mindegyikük járuljon hozzá a nemzetközi béke és biztonság szilárdításához, valamennyi nép alapvető jogainak, gazdasági és társadalmi haladásának, jólétének elősegítéséhez, a következőket fogadták el:

1.

a) A részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait szabályozó alapelvek kinyilatkoztatása

A részvevő államuk,

megerősítve odaadásukat a béke, a biztonság, az igazságosság, a baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésiének folyamata iránt;

elismerve, hogy ez az odaadásuk visszatükrözi a népek érdekeit és vágyait és minden részvevő államnak most és a jövőben is a múlt tapasztalatai által fokozott felelősségét fejezi ki;

megerősítve, hogy ENSZ-tagságuk- nak megfelelően és az Egyesült Nemzetek Szervezete céljaival és alapelveivel összhangban, teljes és aktív támogatásban részesítsék az Egyesült Nemzetek Szervezetét, növelik szerepét és hatékonyságát a nemzetközi béke, biz tonság, igazságosság erősítésében és a nemzetközi problémák megoldásának elősegítésében, úgyszintén az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlődésiét;

kifejezve általános ragaszkodásukat a lejjebb kifejtett és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányával összhangban levő alapelvekhez, valamint közös akaratukat, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és alapelveivel összhangban elősegítsék ezeknek az alapelveknek az érvényesítését;

kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik részvevő állam valamennyi többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre, tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, melyek kölcsönös kapcsolataik szabályozásában elsődleges fontosságúak.

I. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásból következő jogoik tiszteletben tartása

A részvevő államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét és sajátosságát, valamint a szuverenitásból következő és a benne foglalt jogokat, melyek közé tartozik főként minden államnak jogi egyenlőségre, területi épségre, szabadságra és politikai függetlenségre való joga. Ugyancsak tiszteletben tartják egymásnak azt a jogát, hogy szabadon válasszák meg és fejlesszék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerüket, valamint azt a jogukat, hogy törvényeket és rendeleteket hozzanak.

A nemzetközi jog keretében valamennyi részvevő államot egyenlő jogok és kötelezettségek illetnek meg. Tiszteletben tartják egymásnak azt a jogát, hogy saját belátása szerint, a nemzetközi jognak megfelelően és e nyilatkozat szellemében határozza és valósítsa meg kapcsolatait más államokkal. Ügy vélik, hogy határaik a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel, megállapodással változtathatók meg. Ugyancsak joguk van nemzetközi szervezetekhez tartozni vagy nem tartozni, két- vagy sokoldalú szerződések tagja lenni vagy sem, beleértve azt a jogot is, hogy szövetségi szerződések tagjai legyenek-e vagy sem; a semlegességre is joguk van.

II. Erőszak vagy erőszakkal fenyegetés nem alkalmazása

A részt vevő államok tartózkodni fognak kölcsönös, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban erőszak vagy erőszakkal fenyegetés alkalmazásától, mely bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, az Egyesült Nemzetek céljaival és e nyilatkozattal összeegyeztethetetlen bármely módon irányulna. Semmilyen ok nem lehet ürügy arra, hogy ezt az alapelvet megszegve erőszakkal való fenyegetéshez vagy erőszak alkalmazásához folyamodjanak.

Ennek megfelelően a részt vevő államok tartózkodni fognak minden

olyan cselekedettől, amely erőszakkal való fenyegetést vagy erőszak közvetlen vagy közvetett alkalmazását jelenti más részt vevő állam ellen. Ügyszintén tartózkodni fognak olyan céllal történő erőszak minden megnyilvánulásától, hogy más részt vevő államot szuverén jogai teljes érvényesítéséről való lemondásra kényszerítsenek. Ugyanúgy kölcsönös kapcsolataikban is tartózkodni fognak erőszakos megtorlások bárminő cselekedetétől.

Erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést nem fognak alkalmazni viták vagy egymás között vitákat kiváltható kérdések rendezésének eszközeként.

III. A határok sérthetetlensége

A részt vevő államok egymás határait, valamint az összes európai államok határait sérthetetlennek tartják és ezért most és a jövőben is tartózkodni fognak attól, hogy támadják e határokat.

Ennek megfelelően minden olyan követeléstől vagy cselekedettől is tartózkodni fognak, amely bármely részvevő állam egy részének vagy egész területének el hódítására és bitorlására irányul.

IV. Az államok területi épsége

A részt vevő államok tiszteletben tartják minden egyes részvevő állam területi épségét.

Ennek megfelelően tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának alapelveivel összeegyez- tethetetlenül bármely részt vevő állam területi épsége, politikai függetlensége vagy egysége ellen irányulna, főként erőszak alkalmazását vagy erőszakkal fenyegetést jelentő cselekedetektől.

A részt vevő államok ugyanúgy tartózkodni fognak attól, hogy egymás területét katonai megszállás vagy erőszak alkalmazását jelentő más közvetlen vagy közvetett lépések célpontjává tegye a nemzetközi jog megszegésével, vagy ilyen lépések segítségével vagy megtételükkel fenyegetőzve területszerzés tárgyává tegye. Az ilyen megszállást vagy területszerzést nem ismerik el törvényesnek.

V. A vitás kérdések békés rendezése

A részvevő államok a közöttük felmerülő vitás kérdéseket békés eszközökkel oly módon fogják megoldani, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békéi, biztonságot és az igazságosságot.

Lelkiismeretesen, az együttműködés szellemében arra fognak törekedni, hogy rövid időn belül nemzetközi jogra épülő igazságos megoldást találjanak.

E célból olyan eszközöket is felhasználnak, mint a tárgyalás, a vizsgálat, a közvetítés, a békítés, a döntőbíráskodás, a bírósági eljárás, vagy saját megválasztásuk szerint más békés eszközöket, beleértve a rendezés bárminemű ügyrendjét, amelyekben mint részt vevő felek még a vitás kérdések felmerülése előtt megegyeztek.

Abban az esetben, ha a felek a vitás kérdésekben a fenn említett békés eszközök egyikével sem érik el a rendezést, tovább fogják keresni a vitás kérdés békés rendezésének kölcsönösen egyeztetett útjait.

A részvevő államok mint vitás kérdésekben szemben álló felek, valamint más részt vevő államok is tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől, amely a helyzetet oly mértékben rosz- szabbíthatná, hogy veszélyben forogna a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, s így nehezebbé válna a vitás kérdés békés rendezése.

VI. Be nem avatkozás a belügyekbe

A részvevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetve, külön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső törvényhozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe.

Ennek megfelelően tartózkodnak egy másik részvevő állam elleni fegyveres beavatkozás bárminő formájától vagy ilyen beavatkozással való fenyegetéstől.

Éppen így minden körülmény között tartózkodnak arra irányuló katonai vagy politikai, gazdasági vagy másfajta kényszer alkalmazásától, hogy a maguk érdekeinek rendeljék alá más részt vevő államok szuverenitásából következő jogainak érvényesítését és ily módon bármilyen előnyöket biztosítsanak maguknak.

Ennek megfelelően tartózkodnak terrorista tevékenység vagy aknamunka vagy más részt vevő állam rendszerének erőszakos megdöntésére irányuló egyéb tevékenység közvetlen vagy közvetett támogatásától. VII. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret’ a vallás vagy meggyőződés szabadságát

A részvevő államok tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát mindenki számára, faji, nemi, nyelvi és vallási különbség nélkül.

Támogatni és fejleszteni fogják a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és mindazon egyéb jogok és szabadságjogok hatékony érvényesülését, amelyek az emberi személyiség méltóságából következnek, szabad és teljes kibontakozására érvényesülnek.

Ennek keretében a részt vevő államok elismerik és tiszteletben tartják a személyiség szabadságát, hogy magánszemélyként vagy közösségben, saját lelkiismeretét követve, valamilyen vallásfelekezethez tartozzék és hitet valljon.

Azok a részvevő államok, amelyek területén nemzeti kisebbségek vannak, tiszteletben tartják e nemzetiségekhez tartozó személyeknek a törvény előtti egyenlőséghez való jogát, teljes mértékben lehetővé teszik nekik, hogy ténylegesen éljenek emberi jogaikkal és alapvető szabadságjogaikkal és ily módon e téren védeni fogják törvényes érdekeiket.

A részvevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok általános jelentőségét; tiszteletben tartásuk a közöttük és így az összes államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés biztosításához elengedhetetlenül szükséges béke, igazságosság és jólét lényeges tényezője.

Kölcsönös kapcsolataikban minduntalan tiszteletben tartják e jogokat és szabadságjogokat, közösen és külön-külön erőfeszítéseket tesznek, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetével folytatott együttműködést is, hogy elősegítsék általános és hatékony tiszteletben tartásukat.

Megerősítik a személyeknek azt a jogát, hogy ismerjék jogaikat és kötelességeiket ezen a téren s velük összhangban járjanak el.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén a részt vevő államok az ENSZ Alapokmányának és az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatának céljaival és alapelveivel összhangban járnak el. Azokat a kötelességeiket is teljesíteni fogják, amelyeket az e területre vonatkozó nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények rögzítenek, amennyiben ezekhez kötődnek, beleértve az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeket is.

VIII. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga

A részvevő államok tiszteletijén tartják a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát, minduntalan az ENSZ Alapokmányának céljaival és alapelveivel és az ide vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal összhangban cselekedve, beleértve az államok területi épségére vonatkozó jogszabályokat.

A népek egyenjogúságának és önrendelkezési jogának alapelviéből kiindulva, minden népnek mindenkor joga van teljesen szabadon meghatározni, amikor és ahogy kívánja, belső és külső politikai státusát, külső beavatkozás nélkül, és saját belátása szerint megvalósítani politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődését.

A részvevő államok megerősítik a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga tiszteletben tartásának és hatékony érvényesítésének általános jelentőségét az egymás közötti, valamint az összes államok közötti baráti kapcsolatok szempontjából; figyelmeztetnek, milyen fontos ezen alapelvek megszegése bárminő formájának a kizárása.

IX. Az államok együttműködése

A részvevő államok az ENSZ Alapokmányának céljaival és alapelveivel összhangban fejlesztik együttműködésüket egymással és minden állammal minden területen. A részt vevő államok együttműködésüket kibontakoztatva különleges jelentőséget tulajdonítanak

(Folytatás a 4. oldalon)