Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. augusztus 1. PÉNTEK BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 179. szám <Ü Ára 50 fillér HELSINKI — Az európai biztonsági kon ferencia harmadik, csúcsszintú zárószakasza tegnap az egyes országok küldöttségei vezetőinek felszólalásával folytatta munkáját. A FIN LAN Dl A-csarnokban közép európai idő szerint 9.30 órakor JOSZIP BROZ TITO jugoszláv köztársasági elnök, a konferencia délelőtti elnöke adta meg a szót az első szónoknak, GUSTÁV HUSÁK elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. Husák elvtárs igen nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, majd elismeréssel szólt azokról a reálisan gondolkodó nyugat európai, amerikai és kanadai politikusokról, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek, fGustáv Husák elvtárs beszédét teljes terjedelmében közöljük.) Ezt követően EDWARD GlERl'.K, u Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel küldöttség vezetője mondta el beszédéi. A délelőtti ülés következő szónoka VAI.ERY GISCARD D’ESTAING, francia köztársasági elnök volt, aki a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat Berlinre is. A konferencia elnöke ezután LEONYID BREZSNYEVNEK, az SZKP KB főtitkárának ad ta át a szót, aki igen nagy figyelemmel kísért A csehszlovák Küldöttség kétoldalú tárgyalásai Husák—Brezsnyev találkozó Helsinki — Csütörtökön Helsinkiben Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a CSSZSZK elnöke Helsinkiben találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák nagyra értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a konferencia munkájának eredményei nagymértékben hozzájárulnak a feszültség enyhüléséhez Európában és az európai országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítéséhez. Leonyid Brezsnyev, Gustáv Husák, Andrej Gromiko és I.u- bomir Strougal elvtársak a találkozó során hangsúlyozták, hogy az SZKP és a CSKP a jövőben is kész mindent megtenni azért, hogy a feszültség enyhülése visszafordíthatatlan jelleget öltsön. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A Finlandia kongresszusi termében — ugyancsak csütörtökön — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke találkozott Aarne Saarinen- nel, a Finn Kommunista Párt KB elnökével. A találkozón eszmecserét folytattak a CSKP ós a Finn Kommunista Párt baráti (Folytatás a 2. oldalonf BÉKÉT, BIZTONSÁGOT Hazánk lakosai nagy figyelemmel kísérik a Helsinkiben fo-. lyó európai biztonsági és együttműködési konferencia záró* szakaszát. Ezt bizonyítja olvasóink véleménye is. beszédet mondott, és részletesen kifejtette a Szovjetunió lenini békepolitikájának elveit, különös tekintettel az európai biztonsági és együttjFolytatás a 2. oldalonj Mindent megteszünk a nemes célok eléréséért Gustáv Husák elvtárs beszéde Tisztelt elnök elvtárs! Hölgyeim és uraim! Engiedjék meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének és kormányának őszinte köszönetét és elismerését fejezzem ki vendéglátóinknak — a finn kormánynak és személyesen Kekkonen köztársa sági elnök úrnak kitartó erőfeszítéseikért, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megszervezése és megrendezése érdekében fejtettek ki, valamint szívélyes helsinki fogadtatásunkért. Páratlan történelmi jelentőségű összejövetelünkre röviddel azután került sor, hogy megemlékeztünk a fasizmus le verésének és annak 30. évfordulójáról, hogy oly gyakran és oly súlyosan meg pr óbált at ott földrészünkön véget ért a második világháború. Amikor oly fájdalmasan behegedtek a fasizmus elleni harc és a második világháború sebei, a háború utáni évek teljesen ellentmondásos fejlődés tanúi voltak. Tanúi voltak a tartós és igazságos béke megteremtésére Irányuló erőfeszítésnek, de feszültségnek is, amely megbontotta a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kapcsolatait. Tanúi voltak az alkotó erő, a termelőerők, a tudomány, a technika és a kultúra, az általános európai haladás rohamos fejlődésének, ugyanakkor annak is, hogy roppant anyagi és emberi erőforrásokat fordítottak nusztító eszközök fejlesztéséi Európa, mint már annyiszor, történelmi útkereszteződéshez ért. Szemtől szembe az előző fejlődés veszélyességének és annak felismerésével, hogy a béke annak elengedhetetlen feltétele, hogy a tudomány és a technika vívmányait a népek jobb élete érdekében használják fel, mind határozottabban tért hódít az a tudat, hogy az atomkor viszonyai között nincs más ésszerű alternatívája az államok kölcsönös kapcsolatainak, mint a békés egymás mellett élés. Ez volt a fő Indíték, amely oda vezetett, hogy Európa lépjen a válaszkeresés útjára, hogy feleljen azokra a kérdésekre, hogyan érvényesítsük és fejlesszük azt, ami bennünket egybeköt, s nem azt, ami bennünket elválaszt, hogyan iktassuk ki a háborút a társadalom életéből. Az a ténf, hogy ilyen fontos társadalmi és politikai folyamatok hátterében sikerül érvényesíteni éppen az ilyen gondolkodásmódot, az európai államok népei és kormányai érettségének és előrelátásának a megnyilvánulása. Hisz Európa történelmében első ízben ragadta meg a történelmi alkalmat, hogy reális feltételeket teremtsen g. békére, biztonságra és békés együttműködésre, mégpedig annak ellenére, hogy léteznek politikai, gazdasági, filozófiai vagy társadalmi különbségek. Annak a lehetőségnek erősödő tudatában, hogy állandó háborús veszély nélkül lehet egymás mellett élni, nemcsak a mai Európa gyakorlati szükséglete, hanem jövőjének nagy reménye és mások követendő példája is rejlik. Jó, hogy ilyen szemlélet vezérelt minket ide, Helsinkibe, hogy az európai történelemben eddig páratlan lépést tegyünk, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada mostani tanácskozásán megegyezzünk földrészünk fejlődésének békés elveiről és így megszilárdítsuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése új nemzetközi kapcsolatainak alapjait. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban történt kedvező fordulat nagyon elősegítette az európai pozitív változásokat. Meggyőződésünk, hogy ennek az európai és világfolyamatnak az eredményei hasznára lesznek valamennyi európai, kis és nagy, szocialista és nem szocialista államnak. (Folytatás a 3. oldalonI Angyal Attila, a Radnov»:ei (Radnóti) Helyi Nemzeti Bizottság titkára: — Az utolsó betűig elolvastam a Finlandia- palotából közölt híradásokat. Nagy fontosságot tulajdonítok a kétoldalú megbeszéléseknek is. Meg vagyok győződve arról, hogy a világ politikusai a tartós béke érdekében kellő intézkedéseket hoznak. Lorincz Gyula érdemes művész, a CSEMADOK KB elnöke a helsinki konferenciával kapcsolatban megállapította: — „Számomra, művész számára, a béke az egyetlen lehetséges élettér. Ezért természetes, hogy örömmel fogadom az európai biztonsági és együttműködési konferenciát, amelyre Helsinkiben a legfelsőbb szinten került sor, és amely történelmi jelentőségű lesz. Szemtanúja voltam az utolsó világháborúnak, láthattam és felbecsülhettem azokat a károkat, amelyeket a kulturális fronton okozott, amelyek azonban részben pótolhatók, d<e végtelenül sok pótolhatatlan kár keletkezett, mert emberi életek pusztultak el. Ján PSenák, a Cigeí Bánya egyik szocialista munkabrigád- jának vezetője hangsúlyozta: a konferencia, amely utat nyit Európa népeinek a biztonság kialakításához, és a kölcsönös együttműködéshez, a Szovjetunió és a szocialista országok kitartó béketörekvéseinek az eredménye. Szapáry Zoltán, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) ASTRA üdülőközpont vezetője: — Ürülünk annak, hogy sor került (Folytatás a 2. oldalonj Európában tarlóssá és megingaltialaHanná tesszük a békét Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön az európai biztonsági konferencián a következő beszédet mondta: Mi az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes részvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységes tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az érdeklődésnek, amely a teremben jelenlevő magas rangú politikusok és államférfiak tanácskozása iránt megnyilvánul? A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetségesei döntéseit követó időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései ahhoz az európai nemzedékhez és szívéhez 18 szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború alatt. A harminchárom európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe számára. Természetesen amellett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemel(Folytatás a 3, oklalon) FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET ZÁRÓSZAKASZA HELSINKIRE FIGYEL A VILÁG Élénk eszmecserék, kétoldalú találkozók * A világsajtó nagy terjedelemben ír a helsinki eseményekről
