Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN M. R.: Ha ön most, mint 72 éves, özvegyi járadékot élve­ző nyugdíjas nő férjhez men­ne egy 80 éves nyugdíjashoz, akinek nyugdíja szintén szerény összegű, a házasságkötéssel megszűnne az igénye az özve­gyi járadékra. A járadékra va­ló igénye akkor újulna meg, ha újabb özvegysége esetében nem szerezne igényt özvegyi jára­dékra elhunyt második férje után. Egyelőre (1975. dec. 31- ig| még érvényben van az 1964/101 sz. nyugdíjtörvény 30. §-ának 6. bekezdése, amely szerint nincs igénye özvegyi járadékra az olyan nőnek, aki 60 évnél idősebb férfihoz ment férjhez, ha házasságuk nem tartolt legalább két évet. Az eddig ismertetett nyugdíjtör­vény tervezet alapelvei szerint ez a rendelkezés 1976. január 1-től megszűnne. Az idézett rendelkezés szerint az élettárs- sal közös háztartásban élő öz­vegyi járadékos nyugdíját be­szüntetik. kivéve az idősebb özvegyek (57 évnél öregebbek) esetét, különösen ha mindket­tőjük járadéka alacsony (együt­tes összegük nem haladja meg a havi 2500 koronát). A tör­vénytervezet ismertetett alap­elvei szerint az új törvény már nem fog 1976. január 1-től ilyen korlátozó rendelkezést tartalmazni, tehát az élettársi viszonyban élő nő özvegyi já­radéka minden esetben meg­maradna. K. M.: Ha tévedés folytan kimaradt abból a jegyzékből, a inelv a nyugdíjemelésre vo­natkozik, ezzel még nem vesz­tette el igényét a készülő tör­vény szerint járó emelésre. Esetleg írjanak a járási nem­zet i bizottság szociális osztá­lyára, vagv személyesen járja nak el és kérjék ki a kérdé­ses űrlapot. S. Gy.: Magyarországi tanul­mányi idejét és munkaviszo­nyát nyilván azért nem számí­tották be, mert az Ön nyugdíj­igénye még a régebbi nyugdíj­törvény idején keletkezett s ez a biztosított időből indult ki. Az új, 1964/101 sz. törvény ha­tályba lépésétől kezdve már a tényleg ledolgozott és beszá­mítható évekből indul ki, de a korábban keletkezett igé­nyekre nem volt visszamenő hatálya, még akkor sem, ha a nyugdíjigény megnyílása után tovább dolgozott.- Átlagfizetésének kiszámítá­sánál a havi 2000 koronát meg­haladó fizetést csak egvhar- níadával lehet a törvény értel­mében beszámítani fáz ú. n. redukció |. A régebbi évek beszámítása valóban érdektelen lehet az Ön esetében akkor, ha a nyugdíj­igény keletkezésekor, tehát a nvugdíkorhatár elérésekor meg­volt a 60 százalékos maximu­ma. ön valószínűleg nyugdíj­igényének keletkezése után még tovább dolgozott és. még néhány százalékot hozzászer- zelt az említett 60 százalék­hoz. A fentiek értelmében csak akkor lenne érdemes kérnie ügve átvizsgálását, ha az öreg­ségi nyugdíj feltételeit (60. életéve betöltése és a legalább 25 ledolgozott év (1964. július 1-e után teljesítette volna. To­vábbá csak akkor lenne érde­mes felülvizsgálatot kezdemé­nyeznie, híi nyugdíjigénye meg­nyíltakor nem lett volna meg a törvény által megengedett 60 százalék) (a havi átlagkeresel 60 százaléka) :t nyugdíjigény megnyíltáig szerzett beszámít­ható évei alapián. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN K. J.: Ha az ügyben már jog­erős bírósági döntést hoztak, akkor legfeljebb kérelmet le­het intézni a Legfelsőbb Ügyészséghez (Generálna pro­kuratúra, Bratislava), hogy az ügy kivizsgálása alapján adjon be törvénysértési panaszt az Ön által kifogásolt bírósági döntés ellen. A panaszról — amelynek beadására azonban nincs jogigénye —, a Legfel­sőbb Bíróság (Najvyšší súd) döntene. Kedvező döntés ese­tében a Legfelsőbb Bíróság íté­letében megállapítaná a sérel­mezett döntésről, hogy az sér­ti a törvényt és ennek alapján az ítéletet (határozatot) ha­tálytalanítaná, s utasítaná, va. lószínűleg az I. fokú bíróságot, az ügy újratárgyalására és új­bóli eldöntésére. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének jogi nézete kötelezné az I. és II. fokú bí­róságot. Az ön eljárását emberi szem­pontból méltányolni lehet, de mégsem lehel hibátlannak tar­tani, mert a szabadságra való „kiírásról" a munkaadó válla­lat dönt. A szabadság önké­nyes merítését a munkaadó vállalat jogosult igazolatlan távollétnek minősíteni, ha a tá­vollétet a munkaadó vállalat az üzemi bizottsággal való megegyezés alapján igazolat­lannak nyilvánította Minden igazolatlan műszakért l—3 nappal csökkenthetik szabadsá­gának idejét, de ebben az eset­ben is legalább 1 hét szabad­ságra van igénye az érintett dolgozónak. Főként az ügyre vonatkozó bírósági per iratai alapján kérje ki tig/véd véleményét is. Tanácstalan jeligére: Mivel lakóhelyétől távolabb eső he­lyen vállalt munkáról van szó, nem pedig áthelyezésről, csu­pán akkor volna igénye a be­járással kapcsolatos költségei­nek megtérítésére, ha erre a munkaadó vállalat a munkába lépésekor szerződésben kötelez­te volna magát. A háztartásról és gyermekei­ről gondoskodó édesanyjának nem jár semmilyen térítés. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN Sz. F.: Ajánljuk, hogy a ház vétel ügyében mielőbb fordul­janak az ügyre vonatkozó ira­taikkal ügyvédhez. Az ingat­lant csak írásbeli szerződéssel lehet jogérvényesen eladni és a tulajdonjog az ilyen írásbeli szerződésnek az állami jegvző- ségen való bejegyzésével (re­gisztrálásával) száll át a ve­vőre, illetve a megszerzőre. A korábbi teljesítés csupán elő legnek számít. Az ügy mielőbbi rendezése azért is kívánatos, mert Önök közben már birtok­ba léptek és invesztállak a? ingatlanba. SZOMSZÉDJOGI ÜGYEK K. J.: A jogi irodalom (fő­ként J. BiCovsk^: „Sousedské práva“ Orbis, Praha 1973, 130. és köv. old.) szerint az arány­talan zajártalom is a tulajdon­jogba való illetéktelen beavat­kozásnak minősül és a polgári törvénykönyv 132. §-ára való hivatkozással a járásbíróságon beadott polgári perben lehet kérni a zajjal való beavatkozás megtiltását illetve csökkenté­sét, vagy szabályozását. Az idé­zett mű 133. oldalán levő ma­gyarázat szerint a baromfi ál­tal okozott zajt (korai kakas­kukorékolás) rendszerint csak városi vagy város jellegű kör­nyezetben lehet jogtalan be­avatkozásnak tekinteni. A falu­si jellegű településeken, ahol általában sokan tartanak ba romfit, nem lehet az ilyen zajt aránytalannak és indokolatlan­nak tekinteni, de elvárható, hogy az álattartó tyúkóljait a szomszéd lakóházától távolabb helyezze át. G. A.: Csak akkor fordulhat­na esetleg a járásbírósághoz a szomszéd ellen beadott kere­settől, ha a szomszéd kérdé­ses ablaka zavaró és terhelő beavatkozást jelentene az Ön tulajdonjogába. Az ilyen körül­ményről a bíróság helyi szem­le, a helyi nemzeti bizottság képviselője és szakértő meg­hallgatása alapján döntene. A bíróság dönthet esetleg olyan értelemben is, hogy nem át­látszó úvegű ablakot engedé iyez csak. Ezt a kérdést rész­letesebben nem szabályozzák és a bíróság csak olyan eset­ben nyújt védelmet, ha nagy­mértékű és terhelő beavatko­zásról lenne szó az Ön tulaj­donjogába s ez nem lenne ösz- szeegyeztethelő a szocialista együttélés alapelveivel Dr. F. J. NAGYOBB BIZTONSÁGOT! % Átlag minden tíz percben áldozatul esik egy- egy emberélet autóbalesetnek, és húsz másod­percenként következik be súlyosabb vagy köny- nyebb sérülés. A gépkocsi ma már nem mellé­kes tartozéka az embernek, millió és millió em­ber tölt naponta sok órát autóban, benne éli életének egy részét és nemritkán olt leli hala lát is. A szerszámkészítő ember, a homo faber mellé napjainkban felsorakozik az autós ember, a homo automobil. Hogy az autóbalesetek ténye mennyire nem el hanyagolható, annak bizonyítására említsünk meg egy statisztikai adatot: az Egyesült Álla­mokban az egyik évben 36 0UÜ áldozatot követelt az országút, míg ugyanakkor fertőző betegségek következtében 24 00Ó haláleset következett be. A Franciaországban futó mintegy ötmillió kocsi áldozatainak száma évente 12 000 halott és 200 ezer sebesült. Sokan emelnek ma már szót e súlyos és egyre súlyosabb helyzet leküzdése érdekében: sajtó, rádió, televízió, szervezetek és intézmények, tu­dományos szervek és hatóságok. Mint ahogy az Egészségügyi Világszervezet egyik évi jelentése írta: a baleset nem esetleges. VEZETŐ, GÉP ÉS ÜT Az országúti balesetek három tényezője, amellyel a megelőzés vizsgálatakor számolni kell: a vezető, a gép és az út. Ami a gépkocsivezetőt illeti, eléggé ismertek azok a körülmények, amelyek biztonságát előse­gítik: a vezetés oktatása az iskolában gyermek­kortól kezdve, a reflexek tökéletesítése sporto­lással, a jogosítványok kiadásának megszigorítá-. sa, tanácsadó és továbbképző kurzusok szerve­zése, a sebesség korlátozása, alaposabb orvosi ellenőrzés, a vezetők időszakos felülvizsgálata, az alkohol fogyasztásának kiküszöbölése, nagy­szabású felvilágosító kampányok stb. A gépkocsi biztonságát illetően az utóbbi évek fejlődésében számos eredményt könyvelhetünk el. A mélyen bordázott köpenyek biztonságosab­ban tapadnak az úton, javult a karosszériák üt­közésállósága, kikísérletezték a szélvédő üveg legalkalmasabb hajlásszögét, jobb minőségű biz­tonsági üveget gyártanak, az alacsonyra helye­zett súlypont növeli a kocsi útállóképességét. És végül az út sem maradt el a fejlődésben, az utolsó huszonöt év sokat változtatott rajtuk. Kiküszöbölték a kellemetlen hepe-hupákat és kanyarokat, kiépítették az útszegélyeket, kitérő­ket. és eltüntették a keresztezéseket. Mindez nem is maradt hatás nélkül a balesetek alakulá­sára. Az elmondottak ellenéne még mindig nagyon távol vagyunk attól, hogy az országúti halandó­ság mértékét megengedhetőnek mondhatnánk. A fő törekvés természetesen a ba lesietek megelőzé­sére irányul, de azért a gyors és megfelelő se­gítségnyújtás sem mellékes kérdés. Gondoljuk meg, ha a segítség meggyorsulásával javíthat­nánk a helyzeten, az országúti halandóság mint­egy 20 százalékkal csökkenthető lenne, és ez nem kevesebb, mint 20—25 000 emberi élet meg­mentését jelenthetné évente. EMBER MECHANIKA Az autós ember végül is mechanikai szerkezet, vázzal és tömeggel. Az ember mechanikai mo­dellje egy új tudományág, a biomechanika ter­méke, amely a rakétatechnika és az űrhajózás szempontjainak megfelelően helyezi a mérlegre az embert. Vizsgálja, hogy az embernek mek­kora a szilárdsága, milyen a rugalmassága, ho­gyan viseli el a nyomásokat, gyorsulásokat stb. Az emberi test éppen úgy engedelmeskedik a fizika és a mechanika törvényeinek, mint bármi­lyen más test. A 60—100—150 km/ó sebességgel haladó test az összeütközés alkalmával a gép­kocsi belső berendezése falazatának ütköz­ve brutálisan lefékeződik, mint amikor egy sza­badon eső test földet ér. Az erős gyorsulás hatása olyan, mintha az emberi test és a testrészek súlya hirtelen meg­növekedne. A máj súlya 60 km/ó sebességet fel­tételezve 1,7 kg-ról 29 kg-ra nő, az agyé 1,5 kg- ról 25 kg-ra, a vér tömege 5 kg-ról 84 kg-ra. A benn ülő utast semmivel sem éri kisebb ülés, mintha a gépkocsi ugyanazzal a sebességgel elüt egy gyalogost. A sebesülés nemcsak a gyorsulás mértékétől, hanem a fajlagos erőhatás nagyságától is függ, vagyis attól, hogy mekkora felületen oszlik el a fékező erő. Néha az ártalom az ütközés helyétől nagyobb távolságban jelentkezik; ennek oka a testben létrejövő rezgések és lökéshullámok. Az ütés közvetlen hatása roncsolás vagy törés, a rezgés és a gyorsulás a belső részekben okoz pusztítást, szakadást. GYORS SEGÍTSÉG Az országúti baleseti statisztika a hagyomá­nyos mentőszolgálat jelentős továbbfejlesztését igényli, beleértve az értesítés és a helyszínre jutás technikáját is. Néha perceken múlik a se­besült életben maradása, ehhez pedig tökélete­sen működő organizáció szükséges, biztosítva a jó együttműködést, a gyorsaságot és a hozzáér­tést. A gyorsaságra lehetőség általában adva van. Az országúti krónika nagyon kevés olyan esetet ismer, amikor a sebesült órák hosszat fekszik az út szélén anélkül, hogy valaki felfedezné. A hozzáértéssel már több baj szokolt lenni. A jó­akaraté tanúk gyakran maguk próbálnak beavat­kozni, régi elsősegély-tanfolyami! emlékeikre támaszkodva ahelyett, hogy azonnal mozgósíta­nák az illetékes szervezetet. A legcélszerűbb a rendőrséget értesíteni, amelynek megvannak a megfelelő eszközei — rádió, jármű — a további intézkedéshez. Ehhez persze elég sok telelőn keli az út mentén. A Szovjetunióban és Belgiumban egységes hívószá mot vezettek ba „sürgős“ esetre, amit helyes vol­na másutt is meglenni. Az első megjelenő tanú tehái az a fontos láncszem, amely a sebesültet összekötheti a segítő apparátussal. A kivonuló mentőcsoportnak arra is fel kell készülnie, hogy külön problémát jelenthet a se­besült elválasztása a kocsi roncsaitól, nem be­szélve a helyszíni orvosi segélynyújtás eszközei­ről. Létezik már olyan segélyhely, amely tv-ösz- szeköttetésben áll a közeli nagyváros kórházával a konzultáció megkönnyítésére, másutt helikop­ter áll a mentők rendelkezésére. HALÁLMENTES KOCSI Akármilyen gyors a mentőszolgálat, akármi­lyen tökéletesen felszereltek, minden komforttal ellátottak a korszerű baleseti kórházak, legtöb­bet ér a megelőzés. Balesetmentes kocsiról leg­feljebb fantáziálhatunk, de gyakorlati megvaló­sítása kívül esik a realitás határain. El lehetne képzelni olyan kocsit, amelyik radarral érzékeli a közeledő tárgyat, villámgyors elektronikus au- tomatikájával a vezető közbejötté nélkül végre­hajtja az elhárító mozgásokat, de ennek soro­zatgyárfására még várni kell egy ideig. Az azonban nem tartozik a képzelet birodal­mába, hogy a kocsiban ülő utas életbiztonságát igen nagy mértékben fokozzuk. Balesetmentes kocsit nem tud Tíz ember készíteni, de halál- menteset talán igen. A teleszkópos kormányrúd, a differenciált szilárdságú karosszéria, az utast lágyan körülvevő ülés, a csúszásmentes fékrend­szer. a műszerfal és a belső falazat kipárnázása mind jelentős tényező az utas életének megóvá­sában. Terjed a biztonsági öv alkalmazása, amelyet sok országban már kötelező erővel vezettek be. AZ AUTÓS EMBER LÉLEKTANA A veszély teljes kiküszöböléséről, amint lát­hatjuk, ezeknél a „halálmentes“ rendszereknél sem beszélhetünk, és ennek nemcsak objektív okai vannak Minél biztonságosabb a kocsi, an­nál nagyobb kockázatot vállal a vezető, és így maga gondoskodik arról, hogy a biztonság egy bizonyos szint fölé emelkedhessek. A gépkocsi tudatunkban használati eszköz­ként van elkönyvelve. Mégis igen nagy azoknak a száma, akiknek számára az autó élvezeti esz­köz. Miféle élvezeti eszköz? Ezek számára a volán mellett megszűnik minden szorongás, a kocsi hatalmas, agresszív eszközzé válik, amely megadja számukra a szabadság, a kötetlen szá­guldás élményét Ilyenkor feledésbe merül a test törékenysége, és lehetetlennek látszik a ve­szély és a halál. A kis termetű, gyenge ember­nek milyen nagyszerű kompenzáció a volánnál ülni és uralkodni az erős gépen! E lelki átalakulás megismerése és tudata maga is hozzájárul ahhoz, hogy a vezető való­ban ura legyen a gépnek, amely nem gyilkosa többé, hanem hasznos és engedelmes szolgája. Városi közlekedés a levegőben? A zsúfolt nagyvárost közlekedésválság köze­pette az emberek számára még mindig a leg­vonzóbb közlekedési eszköz a személyautó, amely pedig egyben a bajok fő oka is. Sok szó esik arról, hogy a közlekedés prob­lémáját csak a tömegközlekedési eszközre, való gyökeres áttérés oldhatja meg. De melyik tö­megközlekedési eszköz nyújtja csak megközelí­tőleg is a személyautó kényelmét? S míg ezek a járművek ugyanazokon az útvonalakon közle­kednek, mint a személyautók, addig nincs is értelme fokozott igénybevételüket szorgalmaz­ni. Ezért igyekeznek a világ számos nagyváro­sában a közlekedés egy részét a _föl_d alá, má­sik részét pedig a város fölé vezetni. Ez a meg­oldás azonban rendkívül költséges, s hosszú évtizedekbe telik, amíg általánossá válhat. Ezért keresnek az ismert módszerektől teljesen eltérő, gyorsan megvalósítható megoldásokat. Az alapgondolat: a személyautók kényelmét megtartva, rövid távú tömegközlekedési rend­szert teremteni, természetesen az autók hátrá­nyainak mellőzésével. A nagy, sok személyt befogadó, s nagyobb időközökben közlekedő járművek helyett kis, sűrű időközökben közlekedő, teljesen automati­kusan irányított és vezetett jármű rendszerről van sző. Ezeknek három legismerteob típus­csoportja a Starrcar, a Teletrans és a Rail táxi. Az első kettő az USÁ-ból, a harmadik pedig Angliából származik. A rendszerek rendkívül hasonlítanak egymáshoz a Starrcar kivételével, amelv bármely útvonalon szabadon is közleke­dik, vagy szükség esetén előre megadott út­irányt tart be automatikusan. A másik két rend­szer csak előre meghatározott útvonalon halad­hat Mindhárom kivitel villamos hajtással műkö­dik. A járművek kis, két-, illetőleg négyüléses egységek, 50—70 km/óm sebességgel. A pálya­test lehet nyitott, lehet zárt, de teljesen átlát­szó burkolattal fedve, vagy zárt, ablakokkal el­látott Utazás közben a kocsik nem állnak meg. A sűrűn egymás után következő megállókon az áthaladó vágány egyenesen fut keresztül, a megálló kocsik kitérő vágányokra állnak. (dj|

Next

/
Oldalképek
Tartalom