Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-28 / 175. szám, hétfő

ELÉRJÜK A KITŰZÖTT CÉLOKAT ÚJ SZÓ 1975. VII. 28. (Folytatás az 1. oldalról) rock gyártása is. (20,4 száza­lékkal ). A múlt év első feléhez vi­szonyítva jelentősen nőtt az építőanyagipari termelés, éspe­dig 10,3 százalékkal, ami 2,5 ponttal gyorsabb, mint az évi terv mutatója. A fontosabb épí­tőanyagok között a cement- gyártás 0,5 százalékkal, a mészgyártás 8,2 százalékkal, a betonépületelemeké 8,6 száza­lékkal, az égetett falazóanya- gok gyártása pedig 7,1 száza­lékkal emelkedett. A közszükségleti ipar ágaza­tában az első fél évben a ter­melés 7,5 százalékkal nőtt. A vállalatok a termelési terveket 452 millió korona értékben, vagyis 1,3 százalékkal túltelje­sítették. Az egyes ágazatok kő­iül a termelés a famegmunká­ló iparban 10,6 százalékkal, az üvegiparban 3,6 százalékkal (az ütemet lassította az olvasztó­gépsorok tervezett javítása), a textiliparban 6,9 százalékkal, a ruházati iparban 3,3 százalék­kal, a bőrmegmunkáló Iparban 6,3 százalékkal és a poligráfiai Iparban 7,3 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszeriparban a ter­melés a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva 5,1 százalék­kal nőtt. A legnagyobb növe­kedést a húsfeldolgozó ipar (6,3 százalék) és a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ipar (6,7 szá­zalék) érte el. A termelési tervfeladatok globális túlteljesítésével össz­hangban teljesítették az értéke­sítés tervezett feladatait is. Az állami tervben rögzített ipari szervezetek az idei év első fe­lében 6,5 százalékkal több gyártmányt és árut szállítottak nagykereskedelmi árszlnten, mint a múlt esztendő azonos Időszakában. A legnagyobb volt az emelkedés a beruházási gé­pek és berendezések szakaszán (8,5 százalék) és a belkereske­delmi szállítmányok területén (7,5 százalék). A kiviteli szál­lítmányokkal kapcsolatban ha­tékonyabban kell biztosítani a tervezett feladatok teljesítését. Az első fél évben a belke­reskedelmi hálózat összesen 77 477 személyautót kapott, ami 10 663-mal (16,0 százalékkal) több, mint a múlt esztendő azo­nos időszakában. Az autók 48,4 százaléka belföldi gyártmányú volt. Az első fél évben az iparban átlag 2 millió 534 ezer alkalma­zott dolgozott, ami 20 ezerrel (0,8 százalékkal) több, mint 1974 azonos időszakában. Az iparban a munkatermelé­kenység (a bruttó termelés egy dolgozóra számított részesedé­sének arányában) az első fél évben 6,2 százalékkal nőtt, ami az egész évi állami terv muta­tójával szemben 0,8 ponttal több. A munkatermelékenység növekedése befolyásolta az ipa­ri termelésnövekedés 89 százalé­kát, ami két ponttal több a tervezettnél. A munkások egy órai munkatermelékenysége az első fél évben 6,2 százalékkal emelkedett. A központilag irányított ipar­ban a dolgozók átlagos havi bére az idei év első felében 2334 korona volt, ami az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékos emelkedést je­lent, s a növekedés 1,5 ponttal gyorsabb volt a tervezettnél. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A növénytermesztésben a múlt évekhez, valamint az évi végrehajtási terv előírásaihoz viszonyítva bizonyos eltérés kö­vetkezett be. Az elmúlt évhez képest csökkent a gabona ve­tésterülete (93 000 hektárral), ezzel szemben növekedett ' az árpa vetésterülete (113 000 hek­tárral), az egész vetésterület 54,8 százalékán termeltek gabo­nát, ami 1,3 ponttal kevesebb az 1975. évi végrehajtási terv mutatójánál. A múlt évhez viszonyítva ked­vezően értékelhető, hogy növe­kedett az olajos növények ve­tésterülete, (18 000 hektárral), a hüvelyesek vetésterülete (31 000 hektárral), az ipari cu­korrépa vetésterülete (12 000 hektárral). A fő termények kö­zül a legnagyobb mértékben csökkent a krumpli vetésterü­Első félévi tervüket a Stará Lubuvna-i Csavargyár dolgozói is sikeresen teljesítették. Az áruterme­lési tervet több mint 700 000 koronával teljesítették túl. Felvételünkön: Gábriel Greiák, az egyik szocialista mttnkabrigád tagja, a menetvágó automata gép kezelése közben. Felvétel: A. HaScák — CSTK| lete (29 000 hektárral), a szán­tóföldi takarmányok vetésterü lete (40 000 hektárral) és a szemes kukorica vetésterülete (mintegy 9000 hektárral). A mezőgazdasági vállalatok és a felvásárló szervezetek kö­zött megkötött szállítási szer ződések alapján feltételezhető, hogy az állami felvásárlási tervet a főbb terményekből teljesítik. A szarvasmarha-állomány 1974. június 30-hoz viszonyítva 33 000-re 1 csökkent. Jelentő­sebb volt a csökkenés az SZSZK-ban, ahol a tehenek száma is csökkent. Egyidejű­leg azonban jelentősen nőtt a sertésállomány, 1330 000-rel). Az egy tehénre számított na­pi fejési átlag a becslések sze­rint 7,68 liter, vagyis nagy­jából a múlt év első felének a színvonalán maradt. Az át­lagos havi tojáshozam 18,5 to­jás volt, ami 0,8-del több, mint a múlt esztendőben. A múlt évhez viszonyítva az idei év első felében 43 000 tonna hússal (baromfi nélkül) többet vásároltak fel, a tejlel- vásárlás 11 millió literrel volt alacsonyabb, a tojásfelvásárlás pedig 18 millió tojással volt alacsonyabb. Az erdőgazdaság területén a fakitermelés évi tervfeladatait az első fél évben 55,7 száza­lékra teljesítették. összesen 8,9 millió folyóméter fát ter­meltek ki. Vagyis, a múlt év azonos időszakához viszonyít-* va 300 000 folyóméterrel töb­bet. A vízgazdálkodás ágazatában az első fél évben 584 millió köbméter ivóvizet termeltek, vagyis az egész évi tervezett mennyiség §4,7 százalékát, ami az elmúlt évhez viszonyítva 34 millió köbméterrel több. A la­kosság közműves ivóvízellátá­sa az első fél év végén 62,1 százalék volt (a múlt év azo­nos időpontjában 6L,1 száza­lék). Építőipar Az építőipar az első félévi tervet túlteljesítette. A válla­latok saját munkaerőikkel 34,4 milliárd korona értékű mun­kát realizáltak, 9,0 százalék­kal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az elért ütem 0,1 ponttal több, mint az 1975. évi állami terv előírása. A CSSZK építőipari vállalatai 22,7 milliárd korona (index: 108,2), az SZSZK vállalatai pe­dig 11,7 milliárd korona (in­dex: 110,5) értékű munkát realizáltak. Azonban a kivitelezett épí­tőipari munkák szerkezete nem volt összhangban az elképze­lésekkel. A tervezettnél gyor­sabban nőtt a karbantartó­munka terjedelme, ezzel szem­ben lassabban az építkezési beruházások szakaszán végzett munka terjedelme. A múlt év első feléhez ké­pest az építőipari vállalatok­ban a munkatermelékenység 7,0 százalékkal nőtt, a növe­kedés 0,4 ponttal alacsonyabb az állami terv mutatójánál. Az építőipari munkák terjedelmé­nek növekedésében a munka­termelékenység növekedési aránya — tekintettel a dolgo­zók számának gyorsabb növe­kedésére — 80 százalék volt, vagyis valamivel alacsonyabb, mint az állami'terv előírása. Az építőipari vállalatokban az első fél évben 523 000 al­kalmazott dolgozott, vagyis közel 9000 dolgozóval több, mint a múlt év azonos idősza­kában. Az építőipari termelést né­hány esetben akadályozták az anyagi-műszaki ellátás fogyató kosságai, (egyes anyagok mennyiségi és választékhiá­nya), másrészt a szakmunkás­hiány. Az építőipari vállalatok 37 304 lakás építését fejezték be. Az évi terv 42,5 százalékát teljesítették, míg a múlt év azonos időszakában a teljesí­tés aránya csak 41,9 százalék volt. Közlekedés és posta A nyilvános teherszállító szervezetek 1975 első felében 294,8 millió tonna árut szállí­tottak, vagyis 3,8 százalékkal többet, mint 1974 első felében. A szállítási tervet 99,7 száza­lékra teljesítették. A vasút 135,8 millió tonna árut szállított, 2,0 millió ton­nával többet, mint a múlt év­ben, és a tervet 100,2 száza­lékra teljesítette. A közúti szállításokat telje­sítő gépkocsifuvarozás az el­ső fél évben 146,6 millió ton­na árut szállított, vagyis 5,8 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában és a tervet 98,9 százalékra teljesí­tette. A személyszállító eszközök az első fél évben 1 milliárd 237 millió 100 ezer utast szál­lítottak, s a személyszállítási tervet 100,9 százalékra telje­sítették. A Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat személy- szállító eszközeit 1974-hez vi­szonyítva 34,6 millió utassal több vette igénybe. A városi személyszállító esz­közök az első fél évben 32,5 millió utast szállítottak. A telefonállomások száma 1975 első felében 77 000-rel emelkedett, s így jelenleg 2 millió 558 ezer telefonállomás működik. Ezzel szemben a pos­ta kapacitáshiány miatt nem tudja kielégíteni az igényeket. Jelenleg 352 000 igényt tart nyilván. 1975. június 9-én a televízió első csatornáján megkezdődött a színes műsorok rendszeres sugárzása. II. Beruházás és tudományos-műszaki * ff ■ r djlodes Az építkezési beruházás di­namikája az év első felében — a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva — csökkent. A népgazdaságban (a .^“-ak­ció és a lakosság építkezései nélkül) az első fél évben 51,4 milliárd korona értékű beru­házási munkát és szállítást realizáltak, vagyis 5,2 száza­lékkal többet, mint az előző esztendő első felében. Az építkezési beruházást az jellemzi, hogy az építkezé­si munkák terjedelme gyor­sabb ütemben emelkedik, mint a szállított gépek és berende­zések terjedelme. Az építkezési munkák értéke 30,3 milliárd korona volt, vagyis 7,7 száza­lékkal több, mint 1974 első fe­lében, s 21,1 milliárd korona értékű berendezést szállítot­tak, ami 1,9 százalékos növe­kedést jelent. A CSSZK-ban a beruházási munkák és szállítások értéke 34.3 milliárd korona (index: 106,0), az SZSZK-ban pedig 17,1 milliárd korona (index: 103,7) volt. Az első fél évben 35,6 mil­liárd korona értékű állóesz­közt helyeztek üzembe, vagyis 16.4 százalékkal többet, mint az elmúlt év első felében._A múlt év azonos időszakához viszonyítva az állóeszközök nö­vekedése a CSSZK-ban 18,2 százalékkal, az SZSZK bán 12,7 százalékkal gyorsult. Tudomány és technika Az állami tudományos-műsza­ki fejlesztési tervet jobban tel­jesítik, mint az előző óv azo­nos időszakában. A tudomá­nyos-műszaki bázisok munká­ját következetesebben összpon­tosítják az állami terv döntő fontosságú feladatainak megöl-> dására. Ezzel szemben tovább­ra is tartalékok tapasztalhatók a tudományos és a kutatómun­ka eredménye gyakorlati meg­valósításában, amelynek üteme még mindig nem kielégítő. Az állami tudományos-műsza­ki terv előírása szerint ebben az évben 598 állami kutatási és fejlesztési feladatot kell meg­oldani. Ebből 499 feladatot (83,4 százalék) teljesítettek. Hl. Külgazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi forgalom az év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyít­va 13,1 százalékkal nőtt. A be­hozatal növekedésének üteme gyorsabb volt, mint a kivitel növekedésének üteme. Az alap­vető nyersanyagokat, anyago­kat és m$s termékeket minde­nekelőtt a szocialista ország- gokból való importtal biztosí­tották. A tőkésországokba irá­nyuló kiviteli feladatok teljesí­tése a tőkés piacok válságos' helyzete következtében nem lee­hetett maradéktalan. IV. Életszínvonal A lakosság életszínvonala a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött célokkal összhangban to­vább emelkedik. A népgazdaság dinamikus fejlődése lehetővé tette a lakosság egyre igénye­sebb szükségleteinek jobb ki­elégítését. A foglalkoztatottság növeke­dése megfelel a tervezett elő­irányzatnak. A népgazdaság szocialista ágazataiban (azefsz- ek nélkül) a dolgozók létszáma 1974 első feléhez viszonyítva 70 000 személlyel, vagyis 1,1 százalékkal nőtt. Ugyanakkor emelkedett (30 000-rel) a szü­lési szabadságon levő nők lét­száma. Emelkedett a munka­erők létszáma a kiskereskede­lemben, a közétkeztetésben, az oktatásügyben, az építőiparban és az egészségügyben, s csök­kent az állami gazdaságokban, az állami erdészetben és a Csehszlovák Államvasutaknál. A lakosság első félévi pénz­jövedelme 5,4 milliárd koroná­val, vagyis 4,0 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azo­nos időszakában. A tervezettnél gvorsabbap emelkedtek a bér- jövedelmek és a szociális jö­vedelmek, beleszámítva a biz­tosítási kártalanításokat is. Az átlagos havibér a népgazdaság szocialista ágazataiban (az efsz-ek nélkül) 2263 korona volt, vagyis 81 koronával (3,7 százalékkal) több, mint az el­múlt év első felében. Az álla­mi takarékpénztár 4,3 milliárd korona kölcsönt folyósított, eb­ből 1,6 milliárd koronát a fia­tal házasoknak. A lakosság takarékbetétjei­nek összege 5,0 milliárd koro­na volt, ugyanannyi mint a múlt év első felében. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva lelassult. A kiskereskedelmi forgalom összege 99,7 milliárd korona volt, 3,4 milliárd koronával, vagyis 3,5 százalékkal több, mint a múlt esztendőben. Az állami terv évi feladatait ezen a szakaszon 46,8 százalékra teljesítették. Jelentősen több húst, vajat, gyümölcsöt, textí­liát, bútort, mosógépet vásárol­tak, s jelentősen nőtt a saeK mélyautók értékesítése is. A kiskereskedelmi árszint az első fél évben szilárd maradt. Az első fél évben összesen 54 048 lakás építését fejezték be, vagyis 5913 lakással többet, mint a múlt év azonos idősza- kában. 12 762 állami. 13 352 szö­vetkezeti és 12 635 vállalati la­kás épült, az egyéni lakáséi»!« tés keretében pedig 15 299 la­kást építettek. A múlt év azo­nos időszakához viszonyítva legjelentősebben az egyéni la­kásépítések aránya nőtt. Az első fél évben az egész évi feladatok 42,8 százalékát teljesítették, míg a múlt év azonos időszakában ez az arány 38,5 százalék volt. Gyengébben teljesítették a lakásépítési fel­adatokat Prágában, ahol ösz- szesen 3315 lakást adtak át, ami az egész évi tervnek csak 34,4 százaléka. Az életszínvonal emelkedésé­nek egyik bizonyító mutatója az utasforgalom. Januártól jú­niusig 2 348 000 csehszlovák ál­lampolgár utazott ki az ország­ból, vagyis 22 százalékkal több, mint a múlt év azonos idősza­kában, és 4 millió 644 ezer lá­togató érkezett Csehszlovákiá­ba. A népszaporulatban tovább folytatódott az utóbbi évek kedvező irányzata. Közel 151 ezer volt az élve született gyer­mekek száma, vagyis 1500-zal kevesebb, mint a múlt év első felében. Ezt kompenzálja az 1973. és az 1974. évi nagy sza­porulat. Az elhalálozottak szá­ma 87 000 volt, vagyis 3000-rel több, mint az előző évben. A természetes népszaporulat 64 ezer fő. összesen mintegy 64 000 há­zasságot kötöttek, a válások száma pedig 15 600 volt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1975. Június vé­gén 14 millió 802 ezer lakosa volt, a Cseh Szocialista Köztár­saságban a lakosság száma 10 millió 63 ezer, a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban pedig 4 millió 739 ezer volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom