Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 30. szám, Vasarnapi Új Szó
CSEH FILM A MAI FIATALOK PROBLÉMÁIRÓL r 0 A nemrég elhunyt Vaszilij Suksin forgatókönyve nyomán rendezi új filmjét Valentyin Vi- Hogradov, Atyafiak címmel. A főszereplő Szergej Nyikonyen- ko. Q Santiago felelt esik az eső címmel francia—bolgár koprodukcióban film készül az 1973-as chilei ellenforradalmi eseményekről. Rendezője a chilei H. Scott. A főbb jeleneteket Szófiában forgatták, egyes részeket a bolgár főváros közelében levő Pernikben és Várnában vettek fel. Q A táncoslábú Kessler nővérek, Aliee és Ellen hosszabb időre Olaszországban tartózkodnak. Az olasz tévé folytatásos musicalt készít a főszereplésükkel. A vonzó megjelenésű ikrek már végigláncolták, végigénekelték az egész világot. O Tyrone Power és Linda Christian kisebbik lánya, Taryn is követi szüleinek és nővérének, Rominának útját: felvevő gén elé áll, és ő lesz Az arcmás című film főszereplője. A film Dino De Laurentlis produkciójában készül; férfi főszerepét Charles Hronson alakítja. F] Irina Kupesen/éc játssza A Varázslatos boldogság csillaga című szovjet filmben jekatyeri- na Trubeckaja hercegnőt, aki a szibériai száműzetésben is követte dekabrista férjét. Irina Kupcsenko eddig három Andrej Mihalkov-Koncsalovszkii filmben, a Nemesi fészekben, a Vd- nya bácsiban és A szerelmesek románcában szerepelt. □ Film készül a híre« filmszínész-házaspár, Clark Gabié és Carole Lombard életéről Az 1960-ban elhunyt filmszínészt George Hamllton; feleségét, aki 1942-ben repülőgépszerenesét ienség áldozata lelt. Cy bi I Shepherd személyesíti meg. F] A piros csizmás lány című filmben egy rejtélyes milliárdos összevásárolja és meg semmisíti a szépséget és harmóniát sugárzó képzőművészeti alkotásokat A filmről a párizsi kritikusok megállapították, hogy szürrealista képsoraival a rendező, az ifjabb Luis Buííuel, apja nyomdokain halad s filmlének a főszereplő Catherine Deneuve szépsége a legerősebb támasza. □ A fiatalságtól az öregségig ábrázolja egy asszony sorsát a Barna kenyér című francia té- véfilmsorozatban Anne Wiazem- sky, Francois Mauriac író unokája. Anne Wiazemskv bölcsészhallgató volt, Róbert Bres- son fedezte fel. Egyebek között játszott jean Luc Godard és Pier Paolo Pasolini rendezte filmekben is 0 Eldar Sengelaja, az ismert filmrendező a Gruzia-film- stúdióban a Csodabogarak című zenés vígjátékot forgatja. A film mese is, példázat is egy repülő szekérről, amelyet természetesen a „csodabogarak“ találtak fel. A film női főszereplője Ariadna Sengelaja, akit a Szerelmi álmokban és a Goya «ínafi filmben is láthattunk. I /áclav Matéjka forgatókönyvíró és lX filmrendező neve többnyire a csalá- di kapcsolatokat és problémákat boncolgató alkotások révén vált ismertté. A Rossz éjszaka című krimifilmje kivételével ez jellemzi többek között a Meztelenség és a V isszatérés című müveit. Az alkotót különösen a mai fiatalok problémái érdeklik, akikhez a szülők nem mindig találják meg a helyes utat. A felnőttek elfoglaltsága, vagy könnyelműsége sok bajnak, szerencsétlenségnek lehet az okozója — utal a rendező Máso dik lélegzet címmel készülő filmjének mondanivalójára. Az alkotás megírásához az ötletet Szergej Geraszimov szovjet rendező hasonló témájú műve adta. Noha Geraszimov filmjének a középpontjában az édesanyja után kutató fiatal lány ált a Második lélegzetben pedig egy leányanyának a serdülőkorú fiához fűződő laza, felszínes kapcsolatáról van szó, a két műnek több közös vonása is van. — Mindketten azt akarjuk hangsúlyoz ni — mondja a rendező —, ha a család nem teljesíti küldetését, a szocialista társadalom felkarol/a a támasz nélkül maradt gyermekeket. Ezt a gondolatot fejezi ki a Második lélegzet. Az élettársat kereső leányanya es 15 éves fia küzott napirenden vannak a szóváltások. A könnyelmű, zilált életet élő nő elhanyagolja a fiát, bár az vágyik az otthon melegére, a szülői szeretetre. ANYA ES FIA fK. Shiner kova és O. Bruusek) az egyetlen ember, akiben bízik és aki — úgy érzi — az édesapját is pótolja. — Nem tudok élni az anyámmal — ezekkel a megrázó szavakkal indokolja visszatérését, igazi otthonát börtönnek érzi, melyben véleménye szerint semmi sem változott. Az igazgató nyilván tisztában van a helyzettel, azzal, hogy a hibát többnyire a felnőttek követik el, amire a fiatalok helytelenül reagálnak. Ezért jelenti ki meggyőződéssel: Ügy tűnik, nemcsak a fiatalok, hanem szüleik is nevelésre szorulnak. Ez nem egy esetben célszerű lenne, mert talán nagyobb megértéssel viseltetnének egymás iránt. — Bár a film nem végződik happy eml- del, ,az alkotás végkicsengése mégis az, hogy a történtek után sincs minden veszve. Van remény, hogy anya és fia idővel megtalálja a közös hangot — mondja a rendező. Az elmondottakból is kitűnik, hogy V. Matéjka alkotásában mai, közérdekű problémát fejteget. — Mai világunkban, rohanó életünkben gyakran hiányzik a megértés, túlteng az önzés — folytatja. — A szülői szeretet megnyilvánulása sem mindig egyforma. Egyesek túlságosan elkényeztetik, mások viszont vasszigorral nevelik gyermekeiket. Sokan azonban kényelemszeretetből, vagy hanyagságból el- nézők a gyermekek hibáival szemben. A pedagógusok nem értenek egyet ezzel a magatartással, különösen a túlzásokat ellenzik. Bár nagyon fontos, hogy a fiatalok ne nélkülözzenek, a jőlét és az anyagiak biztosításával azonban aligha pótolható a szülői szeretet. Mert az a gyermek, aki nem részesül megértésben, gyengédségben, akivel nem törődnek magányossá, zárkózottá válik. Hiányérzetét aztán pótolni igyekszik, s ha rossz társaságba keveredik, lejtőre kerül. — Bízom benne — mondja v Matéjka —, hogy müvem, melynek bemutatóját a jövő év elejére tervezzük, a közönség megértésére talál és okulására szolgál. Szeretnénk ugyanis, ha. kevesebb lenne a szenvedő, elhanyagolt gyerek és a rossz útra jutott szerencsétlen felnőtt. A film felvételei egy Plzen melletti mezőgazdasági iskolában és néhány nevelő- intézetben készültek. A külső jeleneteket a prágai Övárosban és a Bohnicén épülő lokőtelepen vették fel. Szándékosan választott így a rendező, hogy a régi Prágát szembeállítsa az újjal, a születőben levővel. A címszerepben ifj. Óta Brousekkel, a Filmművészeti Főiskola hallgatójával ezúttal először találkozunk a filmvásznon. Édesanyját Karolina Slunécková, a Víno- hradyi Színház tagja, a nevelői»! ézet igazgatóját pedig Eduard Cupák, a Városi Színházak művésze alakítja. Vladimír Mensík a bohnicei lakótelep építésvezetőjét játssza. A film zenéjét Martin Krato chvíl, a prágai dzsessz-kvartett karmestere szerezte. V. Matéjka nem szívesen beszél terveiről, mert — mint mondja — míg az ember nem fejezi be egyik müvét, képtelen gondolatait más munkára összpontosítani. Élneveti magát: Igaz, ebben a babona is némileg közrejátszik. Ezért csupán any- nyit árul el, hogy továbbra is kitart eredeti témája, a szülők és a gyermekek viszonyának a bemutatása mellett. KARDOS MARTA VII. 27. A fiú az apa erélyes kezét is nélkülözi. Nem csoda hát, ha az ilyen kedvezőtlen környezetben nevelkedő kamasz otthona az utca lesz. — Köztudott ugyanis, hogy senki sem születik rossznak, elvetemültnek a környezet hatására, tehát a felnőt tek vagy a rossz társaság befolyására ke rül lejtőre — mondja a rendező. — Ezért csúszott ki a talaj a filmbeli Petr lába alól is, aki egy otthoni heves szóváltás során elveszíti önuralmát és megüti any ját, testi sérülést okozva neki. A fiú a fiatalkorúak nevelőintézetébe kerül, s három évet tölt ott. Csakhamar megszokja és a vele hasonló korúak társaságában megszereti új környezetét. Aztán jobban is érzi magát, mint otthon. Érthető, hogy kétségbeesetten gondol a hazatérésére. Ám ennek is eljön az ideje. Ezzel a jelenettel kezdődik a film, s csak a következő képsorokból tudjuk meg az előzményeket — tájékoztat a rendező. Petr tehát haza készül. A nevélőintézet dolgozóinak fáradozása, úgy tűnik, eredményes volt. A fiút és az édesanyját is sikerült jobb belátásra bírni. Lélekben mindketten nagyon várták a találkozást s az intézetből azzal az elhatározással távoznak, hogy új életet kezdenek a közös otthonban. Sajnos, nem így történt. A viszályok folytatódnak, az intézetben kapott jó tanácsokról mindketten megfeledkeznek. A fiú. aki az intézetben szakmát tanult, megszokta a munkát és a rendet. ezért nem tudja lenyelni anyja féligazságait és mesterkedéseit. Visszaszökik hát az intézetbe, mert ennek igazgatója AZ 1NTEZET IGAZGATÓJA ÉS NOVENDEKE (E. CUPÁK és O. BR OLiSEK | A NEVELŐINTÉZET UDVARÁN (M. Mirvalil felvételeiJ
