Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám, péntek
az igaz ügy mártírja Schőnherz Zoltán születésének 70. évfordulója A napúkban Mustban több állami utat adtak át a furgalomnak, amelyek az fin. mnsti fnlynsórendszer részeit alkotják. A folyosó rendszer építését az új Most felépítése, a régi város lebontása és az új mosti szénbánya fokozatos megnyitása tette szükségessé. (Felvétel: Telefoto — CSTK) A INBA KERÜLTIKEI SEGÍTIK (CSTK) — Az idén ünnepli megalapításának 25. évfordulóját a magas-tátrai hegyiszolgálat. A hivatalos mentőszolgálat 1950-ben létesült. Azelőtt a bajba jutottak megmentésével csak önkéntesek foglalkoztak. A Magas-Tátrába látogatók számának növekedése miatt és ennek következtében szaporodó szerencsétlenségek miatt a mentési munkákat már nem lehetett a régi módszerekkel végezni. Néhány lelkes emberbarát ösz- szefogásával 1950-ben új szervezet jött létre, a Tátrai Hegyiszolgálat. A hivatásos dolgozókon kívül önkéntes tagjainak a száma is évről évre növekedik. A magas-tátrai hivatásos hegyi mentőszolgálat a sze rény kezdetek után a tagok által végzett úttörő munkának köszönhetően itthon és külföldön is jó hírnévre tett szert. Ez a hírnév főképp az egyes tagok és csoportok nagyszerű munkájának, alapos szakmai felkészültségé nek és áldozatkészségének köszönhető. A Tátrai Hegyi Mentőszolgálat feljegyzéseiben az utóbbi 25 év folyamán 35 halálos kimenetelű lavinaomlás szerepel, a hó 127 személyt temetett be, a halálos áldozatok száma 76 volt. Ebben a statisztikában csak a halálos kimenetelű szerencsét lenségek szerepelnek. Űj tájvédelmi körzetek Az alacsony-tátrai Nemzeti Parkot, a Kis-Kárpátokat és a Murányi-fennsíkot a közeljövőben Szlovákia új tájvédelmi körzeteivé nyilvánítják. A természet biológiai egyensúlyának * rohamosan fejlődő civilizációval szemben való fenntartása, a természeti kincsek pótolhatatlan értékének megőrzése és a szocialista társadalom érdekében való kihasználása különösen ebben az ötéves tervidőszakban lépett előtérbe. A mostani öléves tervidőszak első négy éve alatt Szlovákiának már három új vidékét nyilvánították természetvédelmi körzetté — mégpedig a Magas-Fátrát, valamint a Szlo- vék-karszt és Vihorlat vidékét. Schőnherz Zoltán munkájúval, bátor és elvhű magatartásával a kommunista párt legjobbjai közé került. Az igaz ügy mártírja (ma hetven éve) Kassán született, 1905. július 25-én. Schőnherz Zoltán forradalmi időszakban, olyan helyen és környezetben nőtt fel, ahol fogékony lelkére korán hatottak a történelmi események. A munkásmozgalommal és a kommunista párttal fiatalon találkozott. A párt nevelte lelkes kommunistává, és fejlesztette bgnne magas fokra a proletár nemzetköziség esz «éjét, a marxizmus—lenin izmust. Schőnherz Zoltán kitűnő képességekkel rendelkezett. Mi re hatéves lett és iskolába ke rült már tudott írni-olvasni. Szerette a szabadságharcról szóló történeteket. Élénk, vidám gyerek volt, kezdeményező a játékban, a sportban. Barátai, iskolatársai különösen szerették, mert nemcsak a játékban és a sportban, hanem a tanulásban, feladataik megoldásában is készségesen segített. Értelmi fejlődését, politikai nézeteinek a kialakulását erősen befolyásolta közeli rokonának, Kassai Gézának, a Kassai Munkás egykori főszerkesztőjének a példája. Kassai Géza nemcsak baloldali irodalommal látta el a világ sorsa iránt érdeklődést tanúsító fiút, hanem gyakran beszélt neki arról, hogy mi zajlott le 1917- ben a Szovjetunióban, mi a lényege Marx, Engels és Lenin tanításának, és hogy mi a törekvése a munkásmozgalomnak és a kommunista pártnak. A szociális igazságot hirdető eszme Schőnherz Zoltánt magával ragadta, lélekben, gondol kozásmődjában kommunistává, forradalmárrá nevelte. Már középiskolás korában felismerte, hogy nem az elnyo mók, hanem azok oldalán van a helye, akik a kizsákmányolás megszüntetéséért, az egyenlőségért, a szabadságért, a dolgozók jólétének a megteremtéséért küzdenek, har colnak. Első politikai lépéseit gimnazista korában tette meg. Önképzőkört szervezett, tagokat toborzott a dolgozó ifjak szervezetébe, haladó szellem ben igyekeztek befolyásolni di áktársai kulturális és társadalmi. munkáját. Egyetemi tanulmányait Br- nóban, majd Prágában végezte. Elektromérnöknek készült, mert úgy vélte, hogy. az eljövendő új társadalomnak, a szocializmusnak ezen a. poszton segíthet a legtöbbet. A csehSchíinherz Zoltán (Moszkvában készült felvétel, 1940 bői I szlovák munkásosztály köré ben hamarosan éréit marxistává képezte magét, és bekapcsolódott a kommunista párt munkájába. Különösen az ifjúsági mozgalomban végzett jelentős tevékenységet. Tagja lett ;i főiskolai hallgatók kommunista frakciója vezetőségének, közben szoros kapcsolatot tartott fenn az üzemekben dolgozó munkásfiatalokkal, /ifckovban — Prága egyik mun káskerületében — a munkás ifjúság szervezetének az instruktora. Azon fáradozott, hogy a fiatalságot szervezetbe tömörítse, és minél több kor- társát megnyerje ;i baloldali eszméknek. Az egyetem elvégzése után a kommunista párt apparátusában vállalt munkát. A párt megbízásából Szlovákiába utazott. Szervezte és"irányította a szlovákiai kommunista ifjúság mozgalmát. Rendszeresen járta a városokat és a falvakat. A kommunista eszmékről és az illegális pártmunka módszereiről tartott előadásokat. Sokat fáradozott azon, hogy a burzsoázia befolyása alá került fiatalokat távol tartsa az ősz. 1975. VII. 25. tosan a szocialista változásokat célzó intézkedéseket foganatosítson. Horc a bélkéért A VII. kongresszus tanácsában fontos helye volt a békeharc gondolatának. A fasizmus — különösen a német fasizmus — magában hordozta az új háború veszélyét. Ez ia probléma nyugtalanította a legszélesebb néptömegeket. így vált a békéért folytatott harc, mint az antifasiszta harc része, a széles körű antifasiszta frontot egyesítő legmegfelelőbb bázissá. Ebből a szempontból fontos volt, hogy a háborús veszély kérdésével kapcsolatban milyen álláspontot foglal el a munkásosztály. Ezzel a kérdéssel összefüggésben W. Pieck és P. Togliatti terjesztett elő indítványokat. Szemléltetően mutattak rá, hogy a háborút azok a fasiszta hatalmak készítik elő, amelyek így akarják áthidalni a tőkés rendszer gazdasági és politikai válságát, és kiterjeszteni a fasiszta hatalmat a szomszédos országok népeire. Ebből a szempontból kellett felülbírálni a proletariátus szerepét is. A kommu-> nista teoretikusok helyesen mutattak rá, hogy nem lehet párhuzamot vonni a proletariátusnak az első világháborúban tanúsított magatartásával, mert a kölcsönösen imperialista jellegű első világháborútól eltérően a 30-as évek közepén a háború a fasizmustól fenyegetett országok népeinek szempontjából igazságos védelmi harcnak mutatkozott. Ezér a VII. kongresszuson ösz- szegyült kommunisták felszólították a munkásosztályt a fasizmus által fenyegetett országok függetlenségének védelmére. Egyidejűleg azonban rámutattak (a csehszlovákiai helyzetre j. Sverma), mit kell tenni az ország valóban hatékony, vagyis népi védelme érdekében, rámutattak arra, hogy ez nem jelent osztály- békét az uralkodó burzsoáziával, hanem éppen ellenkezőleg: az osztályharc folytatását jelenti olyan intézkedésekért, amelyek nem a burzsoázia, hanem a néptömegek érdekeit szolgálják. A CSKP elfogadott határozotainalk megvalósítása A VII. kongresszus munkájában intenzíven yett részt a CSKP KB küldöttsége Klement Gottwald vezetésével. Azok a tapasztalatok, amelyeket pártunk Csehszlovákiában a fasiszta diktatúra hatalomátvé- teli kísérletei ellen folytatott, értékes hozzájárulást jelentettek a nemzetközi kommunista mozgalom közös irányvonalának kidolgozásához. Klement Gottwald felszólalásában be szélt a széles körű antifasiszta front kialakításáról. Rámutatott, hogy tömöríteni kell a munkásosztályt, a parasztságot, a demokratikus és a haladó erőket, tekintet nélkül politikai és nemzetiségi hovatartozásukra, és előterjesztette a csehszlovák antifasiszták közös harci szövetsége pozitív programjának alapelveit. A VII. kongresszus határozatai jelentősen ösztönözték a csehszlovák kommunisták és a többi haladó erők offenzív feliepését 'és alkotó módon befolyásolták a CSKP 1936 áprilisában megtartott VII. kongresszusának tanácskozását is. Klement Gottwald fő beszámolója a népfrontról, amely Hitler ellen harcol, a béke védelmét szolgálja, s a kenyérért és a szabadságért küzd, világos irányelvet mutatott a pártnak a nehéz próbatételek időszakának küszöbén. A VII. kongresszus eszméinek igazságát és békeerejét teljes mértékben igazolták a mi feltételeink között az antifasiszta küzdelem bonyolult és hősies évei. Népünk harca a fasizmus ellen, a nemzeti függetlenség felújításáért, amely harcban a hazafias és antifasiszta erők tömörülésének gerince a .kommunista párt vezette munkás- osztály volt, végül nemzeti demokratikus forradalommá terebélyesedett. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusától a kommunista pártnak a köztársaság védelméért, a demokráciáért, a Szovjetunióhoz fűződő szövetségért vívott küzdelmein, az illegális harcok nehéz évein át vezetett az út a Szlovák Nemzeti Felkeléshez, a cseh nép felkeléséhez, ahhoz, hogy a dicső szovjet hadsereg felszabadítsa hazánkat,- a Győzelmes Februárhoz és hazánk örömteljes szocialista jelené hez. Az eszmei hagyaték időszerűsége A VII. kongresszus egyes gondolatai — különösen a kulcsfontosságú tézisek a de mokráciáért vívott harc és a szocializmusért vívott harc kapcsolatáról, a nemzeti érdekek és a proletariátus osztály- érdekeinek egységéről, a háború elleni küzdelemről és arról a lehetőségről, hogy a háború <i háborúellenes erők tömörítésével és a szocialista nagyhatalom támogatásával meg akadályozható — a XX. század második leiében ismét elhangzanak. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos országában kialakul a széles körű imperia lista el lenes arcvonal, amely néhány esetben uralomra juttatja a népi egység kormányát, és a fejlődés logikájától kényszerítve fokozatosan áttér a szocialista változások ra (Kuba, 1973-ig Chile, jelen lég pétiig Portugália f. Ezekben az országokban a munkásosztály és a marxista—le- ninista pártók sikeresen kötődnek a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusa és az SZKP XX. kongresszusa lenini eszméihez a szocialista forradalom megközelítésének formáiról. Egyesítik a nemzeti érdekeket az imperiallstaelle- nes nemzeti felszabadító kiiz delemben a proletariátus ősz tályérdekeivel, és közeledni igyekeznek a szocialista orszá gokhoz. Napjainkban különösen időszerű az a lehetőség és szükségszerűség, hogy széles körű békefront alakuljon ki és szálljon szembe az imperializmus növekvő agresszivitásával, mozgósítsa és egyesítse a békében érdekelt különböző néptömegeket. A szocialista világrend létezése és védelmi ereje jelentős támasz e mozgalom számára. Elősegíti annak az erőfeszítésnek a sikerét, amelynek célja a háború megakadályozása, a béke védelme, a különböző társa- rialmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és versenye alapelvének érvényesítése. UTAKAR KANA tályidegen érdekeket szolgáló szövetségektől. Azokat, akiket a burzsoázia a maga oldalára állított, igyekezett felvilágosítani és visszahódítani a munkásmozgalomba. Szerénysége, tudása és elvhű magatartás« miatt a dolgozó fiatalok körében mindenütt szerették, és nagy »népszerűségnek/ örvendett. Jó munkájának egyik elismerése az is, hogy a Kommunista Ifjúsági Internacióná- léban 1935-ben és 1936-ban ő képviselte Csehszlovákia Kommunista Pártja Ifjúsági Szövetségét. A Kommunista Internacloná- lé VII. kongresszusa, (e kongresszus ma negyven éve kezdte meg tanácskozását Moszkvában], és a kommunista ifjúság VI. kongresszusa szükségessé tette, hogy Csehszlovákiában létrejöjjön egy olyan tömeg- szervezet, amely a fiatalokat pártállásra való tekintet nélkül felöleli. Ennek az irányvonalnak megfelelően alakult meg 1936-ban a Szlovák Ifjúsági Szövetség és ennek testvérszervezete, u Magyar Fiatalok Szövetsége. Az utóbbi szervezését és munkájának irányítását a párt megbízásából szintén Schőnherz Zoltán végezte. A mérnökforradalmárnak ezúttal ismét jó alkalom nyílt arra, hogy a mozgalomban szerzett gazdag tapasztalatát érvényesítse. És Schőnherz Zoltán bizonyított. Nagy- részit neki tulajdonítható, hogy a szövetség országos jellegűvé vált, és igen jelentős politikai és kulturális munkát végzett minden vonalon. A bécsi döntés után Magyar- országra került, és folytatta az illegális pártmunkát. Részt vett az antifasiszta függetlenségi mozgalom szervezésében, az illegális Szabad Nép szerkesztésében, és magas párt- tisztségeket viselt. Erejét nem kímélte, a legnehezebb körülmények között is azért dolgozott, hogy a kommunista párt ,,nagy és erős“ legyen. Az illegálisan kiadott Szabad Népben 1942 februárjában megjelent programadó vezércikkében így írt: „Olyan pártra van szükség, mely ideológiailag felkészült, egységes és fegyelmezett, amelynek szen>ezetei mindenütt jelen vannak. Egy ilyen felkészült párt vezetni tudja osztályának széles tömegeit:, napi harcba tudja vonni a többi néprétegeket, aktív tényezője lehet a politikai életnek.“ Egy másik alkalommal így nyilatkozott: „Nem az a magyar és nem az a hazafi, aki feléli a nép verejtékes munkájának gyümölcsét... vagy aki százezreket küld halálba az ezerholduk, a nagybankok védelmében — hanem az, aki megérti és megérzi a nép baját, segíteni akar azon, fel akarja emelni a magyar népet a kultúrnenizetek sorába ...“ Schőnherz Zoltánt mély barátság és szeretet tűzte a Szovjetunióhoz. Egyik moszkvai útja alkalmából a győztes proletárforradalom országáról ezeket mondta: „ ... drága, szabad szovjetföld! Feléd tekint hittel, reménységgel, bizalommal a világ elnyomott, kizsákmányolt proletariátusa1“ A bátor harcost és a következetes forradalmárt a fasiszták 1942 júliusában elfogták, hadbíróság elé állították, és kommunista elveiért 1942 októberében kivégezték. Búcsúlevelében többek között ezeket írta: „Tudom, hogy munkám nem volt hiábavaló. Ha még egyszer születnék és újból élnék, akkor sem tudnék másképpen élni.“ Schoiiben? Zoltán életéről és a munkásmozgalom érdekében végzett tevékenységéről az utóbbi években számos cikk, tanulmány, életrajzi regény született. Az emlékét idéző írások mindegyikéből az csendül ki, hogy Schőnherz Zoltán (élelmet nem ismerve küzdött a dolgozó nép érdekéért, a felszabadulásért, a szocializmus győzelméért. Törekvésének az a legszebb jutalma, hogy munkája valóban nem volt hiábavaló. BALÁZS BÉLA
