Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám, csütörtök

iííiMl 1975. VII. 24. 5 PERCNYI SZÜNET NÉLKÜL A Rimavská SeP-i (Rimaszé­Aratási helyzetkép esi) Egységes Földművesszö­vetkezet dolgozóinak nem kis gondot jelent az idői aratás. A nagy kiterjedésű dombos ha­tárban ezekben a napokban összesen 870 hektáros terüle­tem érik kasza alá a gabona. A termés egy részét lejtős par­cellákról kell betakarítani. Mintegy hatvan hektár az olyan terület, ahol a lejtő dű- lésszöge a 40 százalékot is eléri. Ezenkívül az időjárás szeszélyes változékonysága és az alkatrészgondok is megne­hezítik a munka menetét. — Lehetőségeinkhez mérten jól felkészültünk a gabona­termés gyors és zavarmentes betakarítására — újságolta Hegedűs Lajos elvtárs, a szö­vetkezet elnöke. — Az aratás kezdetére minden szükséges gépet üzemképes állapotba hoztunk. Nem volt ez könnyű feladat, hiszen a tavalyi kú- . korica betakarítása egész ja^ nuárig elhúzódott. A sáros föl­deken, nehéz körülmények kö­zött végzett munka után mind a kombájnokon, mind a szál­lítóeszközökön sok volt a ja­vítanivaló. Annak idején alig bíztunk abban, hogy majd ide jében csatarendbe állíthatjuk az aratás gépeit. Az elmúlt hónapokban igazi jó munkát végeztek a földmű­vesszövetkezet gépjavítói. Ezút­tal két nagy teljesítményű E-512-es, három SZK-4 es és egy újonnan vásárolt NY1VA kombájnnal rendelkeznek a ga­bonabetakarítással elfoglalt növénytermesztési dolgozók. Persze, ha csak saját gépeik­kel dolgoznának, sokáig elhú­zódna az aratás. Ezért segíteni hívták a Rimaszombati-, illet­ve a Trstenál Gép- és Traktor- állomás két-két kombájnját. BEFEJEZÉS ELŐTT Még a hónap elején, 6 án -kezdték meg a 600 hektár gabona betakarítását a öi- öovi (csicsói) szövetkezet­ben. Három SZK—4-es és egy E—512-es kombájnjuk­kal jó ütemben haladtak, majd 8-án és 11-én meg­érkezett a négy pPerovi ven dégkombájnos is. — Azóta gyakran veszte­gelnek a gépek — mondja Kiss Nándor mérnök, a kö­zös elnöke. — Volt egy je­lentősebb kiesésünk: három napig állt az E—512-es. nem tudtunk előtét-tengelyt be­szerezni, végül is a Nővé Mesto nad Váhom-t Gép és Traktorállomás dolgozói s«> gftettek rajtunk. A ltomé Jyabb problémát az eső és n talajvíz okozta, jelenleg 70 hektár búzánk és hat hektár árpánk van víz alatt. A múlt héten pénteken már csak 60 hektár aratnivaló volt hátra, délután azonban ismét jég i zúdult á határra. Érzéke­nyen érintette gazdaságún^ kát, öt hektár szőlőt, öt hek­tár paprikát és öt hektár do­hányt tett tönkre. A legfá­jóbb az, hogy a 160 hektár­nyi kukorica, mely az utób­bi beitekben már kihevert egy jégesőt, ismét jeget ka­pott, s mintegy 100 hektá­ron ment tönkre, jelentős kár érte még a cukorrépát, mintegy 30 hektárt, s ezen­kívül a 30 hektár almának közel a felét érintette. A még lábon álló gaboná­jukat egy két nap alatt le­aratják, anna k el I en éré, hogy a napokban hazatér­nek a pFerovi vendégkom- bájnosok, akik az idei ne­héz körülmények között ki­teltek magukért. A szövet­kezet a múlt hét végén tel­jesítette gabonafelvásárlási tervét, 70 vagonnal adtíik át. A tavalyi 59,8 mázsás átla­gos hozamnál az idén tízzel kevesebbre számítanak. A 300 vagon össztermésből 250 került fedél alá, mintegy 50 et kell ideiglenesen garú zsokban elhelyezni. Az, idő nemcsak az ara­tást, hanem a .szalma mie­lőbbi begyűjtését is sürgeti. Több mint 100 hektáron vé­gezték el, s ezzel egy idő beh folyik a tarlószántás is. (~.nák) Ezenkívül három E-512-es be- takarítógépet is odairányítottak a kolínl járásból. — Úgy terveztünk, hogy a tizenhárom kombájnnal tíz nap alatt letesszük az aratás gondját — magyarázta Csirke József mérnök, a szövetkezet főgépesítője. — A határunkban dolgozó gépek számát tekintve mindenképpen betartottuk vol­na az eredeti határidőt. Eddig azonban keveset kedvezett szá­munkra az időjárás. Nálunk is gyakran esik mostanában. — Szervezési gondok? — Elsősorban a gabouaszál- lítás kisebb-nagyobb nehézsé­geit kell megemlíteni. Össze­sen 46 kerekes és nyolc lánc­talpas traktorunk van. Viszont egyaránt kevés a pótkocsi és a teherautó. Ezenkívül a szal­mabetakarítás folyamatos vég­zése is nagy gépi erőt vesz igénybe, jelenleg minden szük­séges gépünk üzemképes. Ke­vésbé örvendetes azonban az a körülmény, hogy szinte egyál­talán nincs tartalék alkatré­szünk. Főleg néhány ékszíj kellene a kombájnokra, mert az itteni dombos terepen min­dig gyorsabban elhasználódik, vagy elszakad valamelyik, mint a síksági földeken. Az illeté­kesektől ígéretet kaptunk arra* hogy a menetközben meghibá- sodó pótalkatrészeket a legrö­videbb idő alatt elküldik szá­munkra. A szövetkezet gabonaföldjein szinte sohasem könnyű az ara. lók ilolga. A jénei és a bar-, maci részleg határában sok helyütt raár-már balesetveszé­lyes a tej^nés betakarítása. A szántóföldek nagy része lejtős terület. A legbátrabb kombáj­nosok is csak a legnagyobb óvtatossággal végezhetik a munkát. Néhány parcelláról csak rendrakó aratógépekkel, illetve önkötözőkkel lehet be­takarítani a termést. Ezeken a parcellákon kél évvel ezelőtt hagyományos módon, kézi ka­szákkal kellett learatni a bú­zát. illetve az árpát. Az idén szerencsére nem dőli meg a gabona. A nagyobb zivatarok elkerülték a rimaszécsi vidé­ket. — Milyen termés mutatko­zik? — Az eddig betakarítottak alapján bízunk abban, bogy a tavalyihoz hasonló lesz a ter­més. Akkor átlagosan 40,8 má­zsa termett átlagosan hektá­ronként. Bábából egy harminc hektáros parcellán 49 mázsás, árpából pedig 52 mázsás re­kordhozamunk is volt. Ezúttal is az árpa ígér többet. — Milyen gabonafajtákat termesztenek? — A búzából főleg Mno- novszkaját és Kaukázt. Ná­lunk az előbbi adja a legna­gyobb hozamokat. A búza nagy részét már huzamosabb ideje a rimaszécsi, az árpát pedig a harmad határban vetjük el. Ott a legkedvezőbbek a ter­mesztési feltételek. Most is onnan várjuk a legjobb ter­mést. A szövetkezet szakemberei az elmúlt ősszel rengeteget bosszankodtak az esős időjárás miatt. Szeptember 17-től no­vember 20-ig tartott a búza vetése. Ezekben a napokban azonban inkább előnyt jelente­nek az egyes gabonatáblák közötti határidő-eltolódások. Fokozatosan érik be a gabona, tökéletesebb munkát végezhet­nek a kombájnosok, így a szemveszteség valóban minimá­lis. — Azon igyekszünk, hogy abból, ami megtermett, a le­hető legtöbbet tudjuk betaka* rítani. Ezért nem hektárokban, hanem elsősorban mázsákban mérjük az aratók teljesítmé­nyét. Inkább néhány nappal tartson tovább a betakarítás, mintsemhogy több vesszen kár­ba a termésből annál, ami el­kerülhetetlen. Örömmel mond­hatom el, hogy kombájnosaink valamennyien tisztában vannak ezzel, hiszen igazi közös ér­dekről van szó. — Mi a helyzet a raktáro­zással kapcsolatban? — A követelményeknek meg­felelő körülmények közölt' mintegy 50 vagon termés el­raktározására van lehetősé­günk. Az ideiglenes mezei szé­rűkben 150 vagon mag tárolá­sát tudjuk biztosítani. A fel­vásárló üzem naponta csak 50 vagon termés átvételére képes. Ezért: úgyszólván lehetetten az, hogy a kombájnoktól egyene­sen a központi raktárba szál­lítsuk a gabonát. Ennél ugyan­is jóval nagyobb az arató-csép­lőgépek teljesítménye. — Mennyire vannak a szál ma betakarításával? — Folyamatosan végezzük ezt a munkát is. Úgy határoz­tunk, hogy a szalmatermés mintegy hatvan százalékát be­gyűjtő kocsikkal takarítjuk be. Mindenekelőtt azokról a par­cellákról hordjuk le a szal­mát, ahová majd búza kerül, illetve .cukorrépát tervezünk vetni. A szövetkezet szakemberei­nek kiváló szervezőképességét bizonyítja az, hogy az aratás­sal kapcsolatos minden munkát nagyobb fennakadások nélkül, folyamatosan., végeznek a ha­tárban és a mezei szérűkben. Persze a gabonabetakarítás sikere nemcsak a gépi eszkö­zök üzemképes voltán és az időjárás kedvező alakulásán múlik. A kombájnok és az egyéb gépek nyergében min­denütt emberek ülnek. Rima- szécsen róluk sem feledkeztek meg. Közvetlenül az aratás kezdete előtt került átadásra, az efsz új adminisztrációs köz­pontja, ahol az üzemi konyhán kívül ízlésesen berendezett ven­dégszobák is az aratók munka utáni kényelmét szolgálják. Gon­dot csupán az üdítőitalok be­biztosítása és kis választéka okoz. Régi probléma ez az egész vidékén. Pedig az ína­tok ezekben a napokban talán mindenkinél jobban megérde­melnék az ilyen jellegű gon­doskodást. Nemcsak a szövet­kezeti szakemberek véleménye ez, hiszen most nemcsak a kombájnosok kenyeréről van szó a gyakori eső áztatta jú­liusi határban. Mezőga zd aság i ü zm ei n k ben mindenütt alapos felkészülés előzte meg a gabonabetakarí- tást, de a szeszélyes időjárás mégis lassítja az aratási mun­kák zavartalan menetét. így van ez a Trhové Myto-i IVásárúti) Egységes Földműves szövetkezetben is, ahol Varga István mérnök, a szövetkezet főagronómusa tájékoztatott az aratás menetéről. — Az idén 650 hektáron tér rn esztettünk gabonát, ebből 470 hektár volt a búza. Nyolc kom­bájnunkkal eddig 450 hektár termését takarítottuk be. A be­takarítás ütemét a kombájno­sok szocialista munka versenyé­vel is fokoztuk. A legjobb kom­bá jnos kettősünk Földes Pál és Kovács János, akik Kclosz kom bájnukkal eddig 50 vagon ga bonát csépeltek ki. Az SZK—4- es gépek kombá jnosai közül Földes József áll az élen, 35 vagonos teljesítménnyel. Ügyel­tünk arra, hogy valamennyi kombájnon egy gépjavító is le­gyen, mivel így gyorsabban el távolíthatják az előforduló hi­bákat. A hektárhözamokkal egyéb­ként elégedett az agronómus. Árpából a tervezett 48 mázsával szemben 50 mázsát értek el, de a Triumf egyes parcellákon 65 mázsás átlagot is adott. A bú­záknál a várható átlaghozam 53 mázsa körül lesz. A learatott Végre az időjárás is megem­berelte magát, így mezőgazda­sági üzemeinkbe a csaknem há­romnapos kényszerpihenő után ismét visszatért az aratási han­gulat. Ahol kevesebb esett, ott kedden már teljes számban munkába állták a gépek. Folyt az aratás, a szalma begyűjtése és a tarlóhántás. A Jelkai (Jókai J Egysege« Földm fi vesszővel kezeiben az egyik .120 hektáros búzatáblán bét kombájn vágta a rendeket. -Így érthető, hogy Svigruha La­jos agronómusnak is jobb volt a kedve, mint az előző napo­kon, amikor a kombájnok a gazdasági udvaron vesztegeltek. • — Vasárnap délután ugyan megpróbáltuk az aratást, kivo­nultunk teljes számban, de az eredmény mindössze tizenhét hektár lett. Több a semminél, de ha azt nézem, hogy az ezer hektár gabonánknak Csaknem harmada még a határban van, akkor ez nagyon szerény telje­sítmény mondta, miközben a kombájnok felé tartottunk. — Ma mennyi lesz az össz­teljesítmény? -r- kérdeztem. — A harminc-negyven hektár okvetlenül meg lesz. Ez sem sok, de a megdőlt gabonát és a nehéz talajt tekintve megfe­lelő teljesítmény. Beszéd közben jóformán nem is néztünk egymásra. A tarlón haladva ugyanis jókora kerék­nyomokat kellett átlépkedni, s bizony kellemetlen lett volna, ha az ember valamelyik árok­ba váratlanul bel el ép. — A kombájnok és a pótko­csik kerékvágásai — mondta az elnök — Vasárnap egy-egy megrakott pótkocsit két trak­tornak kellett kivontatni az út­ra. A kombájnok közelében lo- vaskoesi állt, rajta hatalmas hordóban hideg víz volt, a víz­ben pedig málnásüvegek úsz­káltak. — A hideg frissítőről egész nap gondoskodunk, és délben kihozzuk az ebédet is, hogy gyorsabban menjen a munka — magyarázta kísérőm. A kocsi körül az éppen pihe­nő kombájnosok ültek, többen a málnát iszogatták. Társaik közben a kombájn nyergében rótták a köröket. Feltűnt, hogy a hét kombájnból hat egy cso­portban dolgozik, míg a KO- LOSZ jóval távolabb, egymagá­ban csépel te a gabonát. — Új gép, most vettük — mondta az elnök. — Nagyon szépen dolgozik, és nincs az a megdőlt gabona, amit nem tud­na felszedni. így mindig oda küldjük dolgozni, ahol a meg­dőlés a legnagyobb méretű. A megdőlt gabonával már nehe­zebben boldogul például az E— 512-es. Ezért a megdőlt részt el­hagyja, és az SZK—4-esek arat. búzafajlák közül eddig a Száva fizetett a legjobban, átlagho­zama 67 mázsa volt. Gabonájuk egy részét a nyárasdi szövet­kezetben, a többit pedig a fel­vásárló vállalat legközelebbi üzemében szárítják. A jó munkaszervezést és a helyes irányítást bizonyítja, hogy a rendkívül nehéz felté­telek közepette a veszteség 1 —1,5 százalék között van, sőt egyes helyeken mindössze 0,7 százalék. A legjobb minőségű munkát végző kombájnosok a l a szövetkezet nemcsak erkölcsi, hanem anyagi elismerésben is részesíti. Négy kombá jnos, aki­nél legkevesebb lesz a vesz teség külön pénzjutalmat is kap. Az aratási bizottság megkü­lönböztetett figyelmet szentel az aratók munkájának népsze rűsítésére. A helyi hangoshír­adón keresztül rendszeresen tá­jékoztatják a lakosságot az aratási munkák helyzetéről, is mertetik az élenjáró aratókat, sőt még beszélgetéseket is köz­vetítenek, amikor általában a kombájnosokat szólaltatják meg. A szövetkezetben az aratás­sal párhuzamosan a szalma be­gyűjtését és a tarlóhántást is eredményesen végzik. Az utób­bi munkában elsősorban Galán- szky Vendel, Tóth József és Bugái- Jenő jeleskednek. KRASCSF.NICS GfiZA ják le. Persze megtörténik, hogy azok is csak a megdőlés irányával szemben haladhat­nak, mivel csak így tudják egyes helyeken felemelni n ka­lászt. Ravasz Tibor, a KOLOSZ kotnbájnosa közeledett felénk. Tízóraira indult, a géppel se­gédje, Mráz Pál aratott. — Jubilálok — mondta a kői- csönös bemutatkozás után. — Az idén bizony már huszadik éve, hogy először arattam kom­bájnnal, és azóta egyetlen nya­rat sem hagytam ki. Arattam SZ—6 és 4-es, 2m—330-as, Emag és SZK—4-es gépekkel, As most a Kolosszal. Kényel­mes, jó gép, munkájának minő­ségét más gépek meg som kö­zelítik. Bizonyságul elvezet a szalma- rendhez, amit gépével hagyott hátra. A szalma között egyet­len kalász sincs, és hiába rak­juk félre vagy egy méter hosz- szan a szalmát, a tarlón csak egy-két búzaszemet találunk. Elbúcsúzunk, ő tízóraizni, mi pedig az út irányába indulunk. Az úton túl hatalmas felszán­tott tábla terül el, távolabb u kazalrakók dolgoz ;k, jóval tovább pedig kombájnok arat­nak. — Két kombájnnal a takar­mányborsót aratjuk — mondta az elnök. — Ez is sürgős, nem várhattunk tovább. E területen — mutatott a felszántott rész­re — gabona volt, és az ara­tást követően azonnal közép­szántást végeztünk. A szántás előtt az első adag ‘műtrágyát is szétszórtuk, így a terület lénye­gében vetésre kész. Esetleg a vetés előtt még megtárcsázzuk, aszerint, hogy a terület milyen földmunkát fog igényelni. Pár másodpercre megállt a beszédben, e l go nd o 1 kodo (t, majd folytatta. — Erős a gépparkunk, e munkák már nem okoznak problémáit. A szalmagyűjtők is a kombájnok nyomában járnak. . Ahol ma aratunk, ott holnap már a szalmával dolgozunk. Ami probléma, az a szárítás, és a tárolás, különösen ilyen­kor, amikor sok az eső. Jövőra talán már elkészül az új gabo­natároló, de addig bizony je­lentős többleígondot okoz a nedves gabona. Naponta 15 va­gonnal vesz át a felvásárló köz­pont, a többit mi tároljuk Erre egyedüli mód a hideglevegös tárolás és az állandó forgatás. A szemet Hon rakodóval rak­juk egyik helyről a másikra, míg annyira megszárad, hogy véglegesen elraktározhatjuk. Sajnos sokszor meglep a hir­telen zápor, s mire letakarjuk a gabonát, az már alaposan megázott. Ha minden jól megy, jövőre már ilyen gondunk sem lesz. EGRI FERENC LALO KAROLY A szovjet kombájnosok július 21-én megérkeztek a hagyományos baráti aratóbrigádra a michalovcei járásba. A járásból azonos számú kombájnos indult el Uzsgorodra. Képünk a szovjet kom­bájnosok (fogadásáról készült Vyfcné Nemeckén.- * A CSTK felvétele GONDOT OKOZ A GABONA NEDVESSÉGTARTALMA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom