Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám, csütörtök

EGYIPTOM CSAK ÚJ ALAPON FOGADJA EL AZ ENSZ-ERÖKET A SINAI-FÉLSZIGETEN

Egyiptom — a jelenlegi körülmények közölt nem járulhat hozzá a Sinai-féilszigeten állomásozó ENSZ-erők mandátumának további meghosszabbításához — jelentette ki kedd esti sajtóértekezletén Iszmuil Fahmi, egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A hosszú idő óta először a nemzetközi sajtó nyilvánossága elé álló egyiptomi politikus azt követően foglalkozott az ENSZ-csapatok július 24-én lejáró mandátumának kérdésével, hogy az újabb csapatszét- válaszlási egyezményről folytatott tárgyalások Izraellel eredménytelenek maradtak. Fahmi kifejtette: Egyiptom nem ellenzi az ENSZ-csapatok jelenlétét a Sinain, de nem tűrheti el, hogy Izrael a világszervezet katonáinak jelenlétét, a-térségben így kialakult viszonylagos nyugalmat, az arab területek megszállásának tartósítására használja jel. Most az ENSZ-en van a sor — mondta Fahmi: kedden levelet intézett dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, amelyben közölte vele: a Biztonsági Tanácsnak olyan határozatot kell hoznia, amely világosan leszögezi az ENSZ erők feladatát és amely kimondja, az ENSZ-csapatok jelenléte csak a békefolyamat biztosítását szolgálhatja, de nem nyújthat módot a rendezés szabotálására. Egyiptom csak ilyen új alapokon fogadhatja el az ENSZ-erők jelenlétét a Sinain. Fahmi egyúttal kijelentette: bár az újabb erőfeszítések a csapatszétválasztási egyezmény tető alá hozása érdekében nem jártak sikerrel, Egyiptom „nem vesztette el bizalmát az amerikai békemisszóban“.

A kairói lapok és rád iókommentárok — amelyek az utolsó pillanatig táplálták azt a reményt, hogy az amerikai diplomáciai próbálkozások megteremtik az újabb csapatszétválasztás feltételeit — a helyzettel mintegy leszámolva igen kemény hangon bírálják az izraeli vezetést „a béke erőfeszítések Ismételt csődbejuttatásáért“.

New York — Ahmed Abdel- Magid Egyiptom állandó ENSZ képviselője átnyújtotta Kurt Waldheimnek. az ENSZ főtitkárának Iszmuil Fahmi egyiptomi külügyminiszter levelét. A levélben Fahmi rámutat, hogy Egyiptom nem járul hozzá a Sínai-félszigeten, az egyiptomi —izraeli szektorban állomásozó ENSZ rendkívüli erők mandátumának meghosszabbításához, ha a Biztonsági Tanács nem tesz intézkedéseket az izraeli csapatok haladéktalan kivonására a megszállt arab területekről.

Waldheim aggódik

New York, Jeruzsálem — Kurt Wuldhcim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára szerdára virradó éjjel New Yorkban tartott sa jtókonferen ciáján aggodalmának adott hangot a közel-keleti helyzettel kapcsolatban azt követően, hogy Egyiptom kedden bejelentette: nem járul hozzá a Sinai- félszigeten állomásozó ENSZ- békeerők július 24-én lejáró mandátumának további meghosszabbításához.

Az ENSZ főtitkár hangsúlyozta, hogy nézete szerint csak akkor van mód az ENSZ erők mandátumának meghosszabbítá- sára, ha a Biztonsági Tanács rövid Időn belül Egyiptom számára elfogadható döntést hoz a kérdésben. Mint mondotta, Egyiptom most olyan határozatot vár a Biztonsági Tanácstól, amely Izraelt a korábbi közel- keleti határozatok teljesítésére kényszeríti. Reményét fejezte ki, hogy a BT a közeli napokban összeül. Waldheim a továbbiakban rámutatott arra, hogy az ENSZ-békefenntartó erők kivonása „rendkívül súlyos helyzetet'1 idézhet elő a térségben.

Izraeli hivatalos személyiségek Jeruzsálemben azt hangoztatták, hogy az ENSZ békeerők mandátumának m íghosszabbítá- sát elutasító egyiptomi döntés csupán arra irányul, hogy „Izraelt nagyobb engedményekre kényszerítse az újabb csapatszétválasztási megállapodás létrehozásáról szóló tárgyalásokon“. Kormánytisztviselők kijelentették, hogy az izraeli kormány nem lát kapcsolatot az ENSZ -békeerő k ma nd á tumána k kérdése és egy újabb ideiglenes megállapodásról szóló tárgyalások között. Mint Ismeretes, Izrael azt szorgalmazza, hogy a Sínai-félszigeten állomásozó ENSZ-kéksisakosok mandátumát további hat hónapra hosszabbítsák meg.

KISSINGER Ä KÖZEL-KELETI FEJLEMÉNYEKRŐL

Minneapolis, Milwaukee — A kétnapos körúton az Egyesült Államok középnyugati részén tartózkodó Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kedden a Minnesota állambeli Min. neapolisban tartott sajtóértekezletén nagy figyelmet szentelt a közel-keleti fejleményeknek.

Egyebek között kijelentette: Egyiptomnak az a döntése, hogy július 24-én túl nem újítja fel a Sínai-félszigeten állomásozó ENSZ-békefenntartó erők megbízatását, „a probléma sürgősségét hangsúlyozza“. Hozzáfűzte, tanulmányoznia kell az egyiptomi bejelentés szövegét, hogy „lássa, mit is jelent az pontosan“. Elismerte azonban, hogy „más megoldások érdekében“ kell maid munkálkodni.

Kizártnak minősítette, hogy a Sinai-félszigeten, az Egyiptom és Izrael közötti ütközőövezetben amerikai csapatokat állomásoztassanak.

Izrael és az ENSZ viszonyáról szólva közölte: az Egyesült Államok még nem határozta meg álláspontját arra a* esetre, ha a közgyűlés legközelebbi ülésszakán kizárnák Izraelt az ENSZ-ből. Egy effajta intézkedés azonban „érintené az Egyesült Államok részvételét az ENSZ-ben" — hangoztatta. Arról nem nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok ez esetben pénzügyi szankciókat foganatosítana-e az ENSZ szel szemben, vagy pedig elhatározná kiválását a világszervezetből.

IZRAELT ELÍTÉLŐ HATÁROZATOK

Dzsidda — A szaúd-arábiai Dzsiddában kedden a késő esti órákban végétért az iszlám-országok külügyminisztereinek értekezlete.

A negyven résztvevő ország külügyminiszterei a Palesztinái Felszahadítási Szervezet és Szíria által előterjesztett, egyhangúlag elfogadott határozatukban felszólítottak arra, hogy Izraelt zárják ki az Egyesült Nemzetek Szervezetéből és annak valamennyi szervéből. Egy másik határozatban a résztvevők felszólították a mohamedán országokat, hogy szakítsák meg politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataikat Izraellel.

A Palesztinái Felszahadítási Szervezet szóvivője a tanácskozás után kiemelte annak jelentőségét, hogy az Izraelt elítélő határozatokkal egyetlen ország sem helyezkedett szembe, beleértve Törökországot és Iránt is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az iszlám-országok ezekkel a határozatokkal válaszoltak Henry Kissinger amerikai külügyminiszternek azokra a vádjaira, miszerint a harmadik világ országai „a világszervezetet a politikai hadviselés céljaira használnák fel“. Elmondotta, hogy a külügyminiszterek a konferencián síkraszálltak Jeruzsálem haladéktalan kiürítése mellett és rámutattak arra, hogy a város semmilyen körülmények között nem képezheti alkudozások tárgyát.“ Konferencia-körök szerint az iszlám-országok külügyminiszterei szeptember 30-án New Yorkban ismét találkoznak, hogy új főtitkárt válasszanak az iszlám-országok titkárságának élére.

NEHÁNY SORBAN

A DÉL-VIETIMAMf ideiglenes

forradalmi kormány hivatalosan kérte a Dél vietnami Köztársaság felvételét az Egyesült

Nemzetek Szervezetébe.

SAV JÓSÉBAN, Costa Rica fővárosában megnyílt az amerikai államok szervezetének rendkívüli értekezlete. A 23 tagállam képviselői a Kubával szemben bevezetett kereskedelmi és diplomácia embargó megszüntetésének lehetőségéről tárgyalnak.

MEXIKÓ Los Angeles-i konzulátusán kedden pokolgép robbant. 4 személy megsebesüli,

az anyagi kár jelentős.

FRANKFURT AM MAINBAN a

rendőrség letartóztatta V. Ara- ias volt SS obersturmbann- führert, aki a második világháborúban részt vett let I országi polgárok meggyilkolásában

BILBAO és San Sebastian környékén a spanyol rendőrség letartóztatott 24 fiatalt, mert állítólag a baszk szepara- tlstákhoz tartoznak. A letartóztatottak életkora 12—17 év.

LAURENT DONA FOLOGÜ

elefántcsontparti tájékoztatási miniszter augusztusban a Délafrikai Köztársaságba látogat. Ez lesz az első eset, hogy fekete afrikai miniszter látogat hivatalosan Johannesburgba.

IDI AMIN ugandai elnököt tábornaggyá léptették elő.

ALEXANDER HAIG tábornok, a NATO európai egyesített haderőinek főparancsnoka bejelentette, hogy a NATO dél-európai szövetséges fegyveres erőinek főparancsnokául Stansfield Tur- ner aItengernagyot nevezte ki.

TANÁCSKOZÁSOK GENFBEN

Amerikai—török tárgyalásik

Ankara — Törökország és az Egyesült Államok képviselői a közeljövőben tárgyalásokat kezdened a török területen lévő amerikai katonai támaszpontok státuszáról, — jelentette ki Sü- leyman Uemirel török miniszterelnök.

Szerdán összeült a nemzetbiztonsági tanács és a kormány, hogy áttekintse a kérdéssel kapcsolatos legújabb fejleményeket.

Mint ismeretes, Törökország június 17-én Jegyzékben közölte az Egyesült Államokkal, hogy felülvizsgálja az országban lévő 25 amerikai katonai támaszpont státuszát, ha az Egyesült Államok egy hónapon belül nem oldja fel a Törökországba irányuló fegyverszállításokra kimondott embargót. Az amerikai kongresszus most tárgyalja Ford elnök javaslatát az embargó részleges megszüntetéséről. .

Cenf — Az európai biztonsági értekezlet genfi szakaszának koordinációs bizottsága kedden a későesti órákban egyórás tanácskozást tartott. Az ülésen részt vevő" 35 küldöttségvezető egyetértett abban, hogy a konferenciát lezáró csúcstalálkozó hivatalos összehívásáról legkésőbb péntekig dönteni kell, vagyis három nap áll rendelkezésre a hétfőn hozott elvi döntés megerősítésére, mely szerint július 30-án ül össze Helsinkiben az értekezlet csúcsszintű zárószakasza.

E^y diplomata a kedd esti ülés után úgy vélekedett, hogy ha péntekig nem születik megállapodás, akkor a július 30 i értekezlet egyszerűen az időtényező mi.itt nem lesz megvalósítható.

A koordinációs bizottság szej> dán folytatta tanácskozásait a még függőben lévő kérdésekről, így a hadgyakorlatok előzetes bejelentésével kapcsolatos török igényekről. A konzultációkon részt vevő egyik diplomata ennek kapcsán azt mondotta, hogy véleménye szerint a problémát sikerül rendezni. „A következő 24 órában pozitív fejleményekre számítunk — hangsúlyozta — még nem jutottunk túl teljesein a nehézségeken, de a megoldás körvonalazódik“.

Egyébként a konferencia titkárságának tisztviselői rámutatlak: hétfőn meg kell kezdeni, a dokumentumok nyomtatását, hogy azok a kitűzött időpontra a finn fővárosban aláírásra készek legyenek az állam és kormányfők számára.

Ford utazási tervei

Washington — fíerald Ford, az Egyesült Államok elnöke az európai biztonsági konferencia Helsinkiben tartandó csúcssziu- tű zárószakasza előtt vagy után több nyugat európai fővárosba fog ellátogatni — közölték az amerikai kormánykörökben.

Az elnök valószínűleg július

26-án utazik el Washingtonból, s mielőtt részt venne a helsinki csúcstalálkozón, ellátogat Ronn- ba és Varsóba A henlsinki

csúcsértekezletet követően európai kőrútjának további állomása lesz Hukares<tt Belgrád, Becs és London.

A Fehér lláz jól értesült körei ugyanakkor aláhúzták, Ford elnöknek augusztus 4-én vissza kell térnie Washingtonba, hogy fogadja Miki Takeo japán miniszterelnököt és utazási tervei a helsinki csúcs hivatalos ösz- szehívására vonatkozó végleges genfi döntéstől függnek.

SZOCIALISTA TÜNTETÉS LISSZABONBAN

Lisszabon — A Fegyveres Erők Mozgalmát támadták a jelszavak azon a tízezres tö meggyűlésen, amnly a szocialista párt felhívására gyűlt össze kedden este Lisszabonban. A szocialista tüntetés résztvevői Vasco Goncalves miniszterelnök leváltását követelték és szidalmazták Sáraivá de Carvalho tábornokot, a Copcon parancsnokát is.

Mairo Soares, a PSZP főtitkára a nagygyűlésen mondott beszédében kijelentette, hogy a szocialista párt mozgósította erőit az ország északi részétől egészen déli csücskéig és kész arra, hogy „szimbolikus módon megbénítsa“ az ország életét, ha nem teljesítik követeléseit. A főtitkár közölte, hogy szerdától kezdve gyűléseket tartanak a különböző vidéki városokban, majd szombaton „nagy népgyűlést“ szerveznek Lisszabonban. Soares azt állította, hogy a kommunista párt kedden nyilvánosságra hozott állásfoglalásával ellentétben nem a „csendes többség“ újabb megmozdulásáról van szó, szerinte „ma a szocialista párt képezi az ország hangos többségét“.

Mario Soares sötét képet festett az ország politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről, élesen támadta a portugál kommunistákat, de azt állította, hogy pártja továbbra is támogatni fogja a fegyveres erők mozgalmát, amennyiben a katonák készek, úgymind „a nqi többségével egyetértésben kormányozni.

Moszkva — A moszkvai Pravda szerdai számában a Portugál Fegyveres Erők Mozgalma közgyűlésének döntéseit kommentálja.

A kommentátor mindenekelőtt kiemeli, hogy az ország demokratikus közvéleménye nagy megelégedéssel fogadta a Fegyveres Erők Mozgalmának azt a döntését, hogy támogatja a Forradalmi Tanács által kidolgozott politikai akciótervet. A Fegyveres Erők Mozgalmának új programokmánya — húzza alá az SZKP sajtóorgánuma — igazolja a mozgalom által választott haladó irányvonal helyességét, s elősegíti a forradalmi folyamat további kibontakozását.

A moszkvai Pravda hírmagyarázója a továbbiakban a következőket írja:

A dolgozó tömegek helyeslik a Fegyveres Érők Mozgalmának döntéseit. Az a tény pedig, hogy a dolgozók aktívan részt vettek a tüntetésekben, azt mutatja, hogy kudarcot vallott a tömegek és a Fegyveres Erők Mozgalma szövetségének aláaknázására irányuló kísérlet, amellyel a jobboldali burzsoá körök, valamint a szocialista pártnak az utóbbi időben a Fegyveres Erők Mozgalma ellen támadólag fellépő vezetősége próbálkozott.

KINEK HASZNOS EZ?

Á moszkvai Pravda az egyiptomi sajtó rágalmairól

„Kinek hasznos ez?“ című cikkében a moszkvai Pravda hangoztatja, hogy törvénysze-» rűen zavart kelt, amikor az imperialista és a cionista propaganda kórusában megszólal egy olyan arab ország sajtószervének hangja, amely a Szovjetunióval hivatalos baráti kapcsolatokban áll.

Némely kairói újságírók politikai cikkei az utóbbi időben legalábbis különösek, mivel abból az ésszerűtlen feltételezés* bői indulnak ki, mintha nem lenne világos, hogy a nemzetközi küzdőtéren ki Egyiptom és az egész arab nemzeti felszabadító mozgalom barátja, s ki ellenséges velük szemben és támogatja az agresszort. Mit ér például az ilyen kijelentés: „Egyiptom szabad akaratának megőrzése céljából két erő ellen kezdett harcolni: az amerikai és a szovjet befoli/ás erői ellen“.

A szerző nyilvánvalóan hadilábon áll a valósággal. Egyip-. tóm ugyanis jól tudja, hogy a Szovjetunió következetesen és tevékenyen segítette és segíti a felszabadítás! harcban, az izraeli agresszió visszaverésében.

A moszkvai Pravda emlékeztet a kairói Al Aklibar hasábjain megjelent koholmányra,

amely szerint Khadafi líbiai államfő „beleegyezett az ország szovjet megszállásába, katonai támaszpontok létesítésébe“. — Nem kisebb csodálkozást kelt — írja a moszkvai Pravda — annak a megcáfolt állításnak a makacs ismételgetése, hogy a legközelebbi jövőben szovjet fegyvereket szállítanak Líbiába a tíz- milliárd dollárt meghaladó fantasztikus értékben. A moszkvai Pravda felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen valótlanságok kiagyalását úgy találják, mintha a Szovjetunió mindezt Egyiptom bosszantására tenné: megtagadja Kairótól azt, amit állítólag szívesen elad más országoknak, és majdhogynem fegyvertelenül hagyja az egyipto-* miakat az izraeli agresszióval szemben.

Itt nyilvánvalóan nem véletlen dezinformálásról van szó — írja a moszkvai Pravda, — hanem olyan rosszindulatú szándékról, hogy félrevezessék az egyiptomiak millióit és más arab országok polgárait, torz formában tüntessék fel a Szov-» Jetunió politikáját a Közel-Keleten, s végső soron szovjetellenes hangulatot keltsenek az arabok körében.

Ami a fegyvert illeti, a Szov* jetunió semmikor ós senkire

sem kényszerítette rá a fegyvereket, ugyanúgy, ahogy gazdasági segítségét sem. Mindig kötelességének tartotta azonban, hogy segítse a hódítók ellen a függetlenség erősítéséért küzdő arab országokat nemzeti fegyveres erőik létrehozásában és felszerelésében.

Az egyiptomiak és a más országokban élő arabok jól tudják, hogy éppen a szovjet lég-? védelmi berendezések biztosították a Nílus völgyének városait 1970 tavaszán, amikor izraeli repülőgépek bombázták Kairó és Manszura külvárosait, megsemmisítették az Abu Zabal-t kohóművet és a Bahr el-Bakr-i falusi iskolát. Az arabok tudják, hogy szovjet fegyverekkel harcoltak az egyiptomi, a szíriai és az iraki katonák 1973 októberében, és szovjet gyártmányú rakéták lőtték le az ellenséges Phantomokat. Skyhawkokat és Mirage-okat a Szuezi-csatorna és Damaszkusz fölött.

Ezeket a tényeket nem lehet elfelejteni, minthogy azt is lehetetlen tagadni, hogy a Szovjetunió továbbra is tevékenyen együttműködik az arab országokkal, beleértve Egyiptomot, különböző területeken. így a védelem területén is — ltja a moszkvai Pravda.