Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám, kedd
MA RAJTOL A SZOJUZ—APOLLO VÁLLALKOZÁS SZOVJET—AMERIKAI RANDEVÚ A VILÁGŰRBEN Üj korszak kezdődik az űrhajózás történetében # Versengés helyett együttműködésre van szükség • A kozmosz hivatalos nyelve: az orosz és az angol A lengyel hajógyárakban épülő tengeri hajók részére a vítkovieei Klement Gottwald Vasmű szállítja a legtöbb könyöktengelyt. 1968- tói 1974-ig 278 ilyen tengelyt szállítottak. (CSTK-felvétel) VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN G. J.: Az ipari tanulóknak évente 4 hét szabadság, a báli yásztrnulóknak évi 5 hét szabadság jár. (I.íunkatörvényl.önyv 102. §.) Egyébként az ipari tanulókra is vonatkozik <i szab; dságigény általános feltétele: az öthavi várakozási idő és a kérdéses naptári évben 75 munkanap ledolgozása. A harmadéves, esetleg magasabb évfolyamú, tanoncviszo- ryukat év közben, rendszerint június 30-ával befejező fiatalokra a kérdéses naptári évben abban az arányban kell megosztani az ipari tanulói munkaviszonyra és a rendes dolgozó munkaviszonyára jutó rövidebb szabadságot, amilyen idő jut reájuk, pl. a június végével végző ipari tanulóknak a fél évre az egyébként őket megillető 4 hét szabadságból a fele- rész, tehát 2 hét jár, míg a másik fél évben a 18 évnél fiatalabb dolgozók esetében az ftket egyébk'-'t megillető 3 heti szabadság fele, ,a 18 évnél Idősebb, már munkaviszonyban dolgozóknak erre a második fél évi« az egyébként járó 2 JieJi szabadság fele, azaz 1 hét jár. Ez fizetett szabadság, amely időre munkabérmegtérítés jár a munkatörvénykönyv vé^. ehajtó rendelete értelmében. Mint ismeretes, a munkatörvénykönyv egyes rendelkezéseit módosító 1975/20 sz. törvény f. évi július 1-vel lépett hatályba. Ugyancsak ezzel a nappal lépett hatályba az 1975/54 sz. végrehajtási rendelet, amely szintén több változást tartalmaz a korábbi rendelkezésekkel szemben, de a szabadság bejére járó munkabérmegtérítést illetően, ha az ilyen igény 1975. december 31-ig keletkezik, az eddigi eljárások szerint kell eljárni. Az ön esetében a jtf'jius 1-től kezdődő rendes munkaviszony idejére már az új fizetése szerint kell majd a munkabérmegtérítést szabadságának idejére kifizetni. V. P.: A vállalat bérosztályán kell megérdeklődniük, hogy az Önök hajóbagger üzeme „építési termelésinek minősül-e? Igenlő esetben az 1967/96 sz. hirdetmény 19. §-a értelmében igényük lenne különélési pótlékra, a nősek esetében valószínűleg napi 15, a nőtlenek esetében valószínűleg 10 korona összegben. Valószínűbb azonban, hogy Önökre az idézett hirdetmény 20. §-a vonatkozik (ez vonatkozik egyébként a hajószemélyzetre is), amely az Ilyen dolgozók részére átalányt (pausált) állapít meg. A dolgozók könét és az átalány ösz- szegét a központi hivataluk az illetékes szakszervezeti szövetséggel és a Pénzügyminisztériummal való megegyezés alapján állapítja meg. A munkaadó vállalat (bérosztály) a munkatörvénykönyv 121. §-ának 3. bek. értelmében kérésükre köteles a kért felvilágosítást megadni, és betekintést engedélyezni azokba az utasításokba, előírásokba, amelyek az Önök üzemére vonatkoznak a különélési pótlék és az útiköltségek megtérítését illetően. Ha Önökre az említett átalány vonatkozik, akkor joggal kérhetik, hogy ezt magyarázzák meg Önöknek, illetve hogy az illetékes központi utasításba betekinthessenek. Ha ilyen címen kiegészítésre lenne igényük, ezt az igény esedékességétől számított egy éven belül lehet esetleg a járásbíróságon érvényesíteni, feltéve, hogy az Önök vállalatára vonatkozóan 1975. július 1-től nem vezették be a munkaügyi döntőbíráskodást. Igenlő esetben először ehhez a szervhez kell fordulniok. Ha 30 napon belül nem döntenének beadott indítványukról, akkor kérhetnék, hogy tegyék át az iratokat a járásbírósághoz. Erre vonatkozóan az üzemi bizottság nyújt tájékoztatást. NYUGDÍJÜGYEKBEN P. J.: A társas balesetbiztosításból az 1964-ben elszenvedett balesetért 2600 korona kártalanítást fizettek ki. További kártalanítást a balesettől számított 4 éven belül érvényesíthetett volna az Állami Biztosítóval szemben, ha a biztosítási feltételek szerint erre igénye lett volna. Mivel azóta már hosszabb idő telt el, még abban az esetben is, ha magasabb kártalanításra lett volna igénye, a biztosító jogosan védekezhetne az igény elévülésével. Az üzemi balesetével kapcsolatban a régebbi előírások értelmében (1961/150, ill. 1965/ 30) illette volna meg kártalanítás a munkaadó munkavállalatával szemben. Ha igényét annak idején idejében nem érvényesítette, ezek az igények már megszűntek és nem érvényesíthetők. Ha felesége teljesen rokkantnak számít, akkor ezen az alapon a járási nemzeti bizottság jánadékosztályán feleség járadék iránt folyamodhat. Ez a juttatás önkéntes, amelyre senkinek sincs perelhető igénye. Beteg, illetve rokkant gyermekére annak 21 éves koráig családi, majd nevelési pótlékot folyósítottak, ezután a megállapított testi, illetve szellemi fogyatékosságai alapján rendkívüli rokkantjáradékot folyósítanak. Ez az eljárás helyes. A korábbi időszakra a rokkantjáradékot igényelni nem lehet. Az általa elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőtörvény- könyv értelmében intézeti őrizetet rendeltek el (mivel valószínűleg nem lehetett beszá- míthatónak tekinteni). J. M.: Mivel már betöltötte 65. életévét, a járási nemzeti bizottság járadékosztályán (ha férje magasabb színvonalú efsz nyugdíjasa) feleségjáradék folyósítását kérheti. Ez önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető jogigénye. Mint feleségnek, aki a gyermekek felnevelése és a háztartás vezetése miatt nem szerzett igényt saját öregségi járadékra, igénye van arra, hogy férje a nyugdíjából és egyéb esetleges bevételeiből vele azonos anyagi és kulturális életszínvonalat biztosítson. Férje nyilván tévesen magyarázza, hogy az utolsó nyugdíj- emelés óta folyósított havi 55 korona az Ön része a nyugdíjból. Ha a kölcsönös viszony Önök között úgy elromlana, hogy férje nem gondoskodna önről, a családi törvénykönyv 91. §-a értelmében a havi 1000 koronás nyugdíjból kb. 400 korona ösz- szegű nőtartást igényelhetne a járásbíróságon beadott keresetben. A tartásdíjat a bíróság a törvény értelmében csak a kereset beadásától kezdve állapíthatja meg. Dr. F. J. Az emberiség legősibb vágyának megvalósulása, az ismeretlen égitestek titkai megismerésének eddigi legnagyobb napja érkezett el: ma indul közös útjára a világűrbe a Szojuz nevű szovjet és az Apollo nevű amerikai űrhajó. Egy kis visszapillantás Az űrkutatás eddigi, mintegy két évtizedes történetében a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kiilön-külön utakon járt, bár az így szerzett tapasztalatokat és tudományos ismereteket kölcsönösen felhasználták. Nemcsak a történelmi hűség, hanem a kozmosz ember általi meghódításában elért eddigi sikerek tárgyilagos megismerésének kedvéért is emlékeztetni kell arra, hogy szovjet állampolgár, Jurij Gagarin volt az első a világon,«aki 1961. április 12-én V oszt ok nevű űrhajójának fedélzetén végrehajtotta korszakalkotó tettét. Ezt követte az amerikai Apollo-program létrehozása, amely az emberiség régi álmát, a bolygóközi repülést teremtette meg. A következő nagy ugrást Valentyina Tyereskova tette, aki 1963 júniusában a Kozmosz első női utasa volt. A Szojuz űrhajó jelenlegi parancsnoka, Alekszej Leonov 1965-ben a történelemben elsőként tett szabad sétát a világűrben, miután Voschod nevű űrhajójából kilépve 12 percet „lebegett“ a kozmoszban. Neil Amstrong amerikai űrhajós 1969-ben első emberként ereszkedett le a Hold felszínére. Az Apollo 13 űrhajó egy évvel később drámai körülmények között, a tervezettnél korábban tért vissza Hold-körüli útjáról. Közben mind amerikai, mind szovjet részről is egy-egy tragédia figyelmeztetett arra, hogy a legtökéletesebb előkészítés ellenére is milyen veszélyeket rejt magában egy ilyen vállalkozás. Mindezen sikerek és tudományos eredmények következtében — s nem utolsósorban az általános nemzetközi enyhülés eredményeképpen — született meg egy közös szovjet—amerikai űr- kísérlet nagyszerű gondolata. Nixon volt amerikai elnök 1972-ben írta alá Moszkváiban a konkrét megállapodást a szovjet vezetőkkel. Bajkonur—Houston a vonalon ... Megszületett tehát a Szojuz—Apollo program, amely már eddig is nagy sikerrel járt: versengés helyett szoros együttműködés jött létre a két nagyhatalom űrkutatása között. A szovjet Bajkonur és az amerikai Houston űrkutatási központok • kapui szélesre nyíltak a két ország szakemberei és űrhajósai előtt. Megkezdődött a tervszerű, alapos előkészítés. A kijelölt és tartalékos szovjet és amerikai űrhajósok a bonyolult, a két űrkutatás szerkezetében mutatkozó eltérések és műszaki feltételek ismeretein kívül kölcsönösen tanulni kezdték egymás nyelvét is, hiszen a kozmosz hivatalos nyelve jelenleg az orosz és az angol. A felkészülés során számos alkalommal látogattak el egymáshoz a két ország tudósai, űrszakértői és maguk az űrhajósok is. Az előkészítési programnak megfelelően szovjet és amerikai repülésirányító központok közös gyakorlatokat folytattak. Az előkészületek záró szakaszában pedig megbízható és állandóan működő kapcsolat létesült Bajkonur és Houston között. Az űrhajók felbocsátására ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a drót mindkét végéről egyaránt jelentik: minden rendben van, indulhatunk! Találkozás — a világűrben Ma, 1975. július 15-én, közép-európai idő szerint 15.20 órakor indul el a Bajkonurról a Szojuz nevű űrhajó. Fedélzetén Alekszej Leonuo 41 éves űrhajóspilóta, a parancsnok és a 40 éves Valérij Kubászon fedélzeti mérnök, mindketten a Szovjetunió Hősei, s egyszer már jártak a kozmoszban. Ugyancsak ma indul útjára az Apollo is — 22.50 órakor. Ennek fedélzetén három személy tartózkodik, Tliomas Stafford 45 éves tábornok, az űrhajó parancsnoka, aki már háromszor járt a kozmoszban, továbbá Vance Érand és Donald Slaylon űrhajósok, akik viszont újoncok a világűrben, jóllehet az utóbbi már elmúlt ötven éves. A két űrhajó a Szojuz indítása után 51 óra és 50 perc múlva találkozik. Ezután 47 órán és 20 percen át keringenek együtt. Miután szétkapcsolódtak, a Szojuz további 47 órát tölt a világűrben és Kazahsztán területén száll le, míg az Apollo körülbelül három és fél óra múlva, a Csendes-óceánon a Hawaii-szigetek közelében éri a Földet. Tehát pontosan két teljes nap kell ahhoz, hogy az űrhajók 225 kilométeres magasságban egységes rendszerré kapcsolódjanak össze. Az összekapcsolás után az amerikai űrhajósok átszállnak a szovjet űrhajóba és több órát töltenek ott. A következő nap reggelén a szovjet űrhajósok lesznek hz Apollo legénységének vendégei. A hajók összekapcsolását az úgynevezett megközelítés előzi meg. A Szojuz és az Apollo rádióberendezése meghatározza majd az összekapcsolandó készülékek viszonylagos helyzetét. A közös repülés során a megkeresést és a viszonylagos sebesség adatait az Apollo rádiókészüléke méri. Az Apollo így az aktív hajó. A rádióberendezés úgynevezett válaszolórész® a Szojuzon lesz. Az amerikai űrhajósok megfejelő optikai k#- szüléke-k segítségével mái* több száz kilométerről észlelhetik a szovjet űrhajót. A Szojuz villogó bólyái és indexei sötétben is könnyítik a megközelítést. A megközelítés a következőképpen történik: az aktív hajó összekapcsoló keretének tapogatói beleilleszkednek a passzív hajó összekapcsoló keretének tapogatóiba. A hermetizáló mechanizmus biztosítja a szilárd és hermetikus összekapcsolódást. A következő lépésnek, az űrhajósok átszállásának szintén megvannak a maga nehézségei. Ezért az átszállásnál a lakókabinok között átmeneti zsilipkamrát alkalmaznak, amelyet az amerikai űrhajóval együtt juttatnak röppályárft. Fémolvasztás a kozmoszban A közös repülés során több tudományos kísérletre kerül sor. Az egyik ilyen kísérlet koz- mikusz fémolvasztás lesz. Másszóval: a fém kihűlésének megfigyelése. Ugyanis a vonzóerő híján az olvasztófém cseppjei a felületi nehéz- kedési erő hatására igyekeznek gömb formát ölteni. Ez rendkívül megnehezíti az olvasztást és megváltoztatja a varrat formáját. A második fő kísérlet az ibolyántúli sugarak elnyelésének megfigyelése lesz. Ezáltal ebben a magasságban megfigyelhető és meghatározható lesz az oxigén és az ózon tartalma a ritka légkörben. Ezenkívül több egészségügyi és biológiai kísérletre is sor kerül. Az összekapcsolt repülés körülbelül két teljes napig tart. A két űrhajó szétkapcsolása után — az Apollo közreműködésével — a Szojuzról, mesterséges napfogyatkozást figyelnek meg az űrhajósok. Ez úgy történik, hogy az Apollo egy időre eltakarja a Napot, s ekkor a Szojuz lefényképezi a Nap koronáját. A szovjet—amerikai űrrandevúnak azonban a szigorúan előírt tudományos program végrehajtásán kívül lesznek „családias“ percei is. Az előkészítés szinten minden mozzanatát megörökítő krónikások már megírták, hogy a találkozás alkalmával ki-ki mivel ajándékozza meg egymást a .kozmoszban, mi lesz a Szojuzba látogató amerikai űrhajósok és az Apolloban viszont vizitelő szovjet űrhajósok közös ünnepi „menüje“, kimond majd „pohárköszöntőt“ stb. Érthető, hogy az egész világ közvélemény» nagy érdeklődéssel várja a történelmi randevút. Ezért ma délután a moszkvai televízió egyidejű helyszíni közvetítést ad a Szojuz bajkonuri rajtjáról, majd pedig átvesai az amerikai tévéállomások közvetítését az Apollo elindulásáról Is. Az Intervízió-adásán keresztül nálunk is láthatjuk e történelmi pillanatokat. A hatalmas érdeklődést bizonyítja az a tény is, hogy a moszkvai Inturiszt szállóban felállított sajtó- központból közel 700 hazai és külföldi tudósító igyekszik majd beszámolni a nagy vállalkozás minden mozzanatáról. Túlságosan korai lenne még a nagy vállalkozás tudományos és politikai jelentőségéi taglalni, de az már kétségtelen bizonyos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös űrkutatásának megvalósulása önmagában is a világfeszültség további enyhülését, a sokoldalú együttműködés elmélyítését, következésképpen pedig az emberiség előrehaladásának nagy ügyét szolgálja. Szerencsés utat, bátor szovjet és amerikai űr- pilóták' T. G. 1975. VII. 15. 6 A Szo/uz űrhajó a hordozórakétával együtt kilövésre készen áll a kilövöközpontban. (Telefoto — CSTK — TASZSZ)
