Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-14 / 163. szám, hétfő

Elérte célját! Már jóval az 1975. évi or­szágos spartakiád nagy napjai előtt a spartakiád-stáb vezetői többször és egy érte Imiién han­goztatták a következőket: „A spartakiád legfőbb célja, hogy bebiztosítsa a testnevelés, a sport és a turisztika további fejlődését." Most, röviddel az országos spartakiád befejezése után, amikor nemcsak idehaza hang­zottak el dicsérő vélemények, s jutott elismerés a rendezők­nek, a szereplőknek egyaránt, feltehetjük a kérdést, vajon el­érte e célját ez a méreteiben és kivitelezésében páratlan ese­ménysorozat? Nem kell této­váznunk, nem kell a válasszal várnunk, azonnal mondhatjuk: „Igen és föltétlenül!" Országszerte olyan volt az érdeklődés, amilyenre talán még a legnagyobb derűlátók sem számítottak. A lelkesedés, az odaadás ezer és ezer pél­dáját láthatták a nézők a já­rási, a kerületi, a helyi, majd a prágai nagy napok során. Azt a lelkesedést, amely ilyen spontán módon nyilvá­nult meg, természetesen át fog­juk és át is kell mentenünk a kővetkező hetekre, hónapok­ra, sőt évekre is. A következő országos spartakiádig nem fo­gunk csak a most sorra került hasonló rendezvény sikereire hivatkozni, s várni arra, hogy az újabb megint kiválóan sike- ■ rül. Olyan kiváló edző és oktató­gárdával rendelkezünk, amely valóban csillagos egyest érde­mel munkálkodásáért, odaadá­sáért. Ezek a jobbára névtelen ezrek rengeteg szabadidejüket áldozták fel a közös ügy, a spartakiád sikere érdekében. Jó volna, ha egyetlenegyükről sem feledkeznének meg az il­letékesek. Nem azért tették, hogy anyagi hasznuk legyen belőle, de az elismerést föltét­lenül megérdemlik és az jól is esik nekik. Ha róluk, vagy csak néhányukról is megfeled­keznének, ennek közös ügyünk, testnevelésünk, sportunk to­vábbi tömegesítése, fejlődése láthatná kárát. Himl elvtárs, a CSSZTSZ KB elnöke nagyon helyesen állapí­totta meg a prágai bemutatói második napja után: „Az orszá­gos spartakiád nem volt a fő célunk, hanem segítőtársunk ahhoz, hogy hazánkban a test­nevelés tömeges fejlesztését még inkább elősegítsük. A spar- takiádda! ilyen irányú igyeke- tünk nem fejeződik be, hanem folytatódik ...“ A spartakiád-előkészületek és ' -bemutatók előtt és során pél­dás volt a CSSZTSZ, valamint a társadalmi szervezetek együtt­működése, s erre joggal lehet számítanunk a spartakiádot kö­vető időszakban is. Az ilyen együttműködést igényelte pár­tiunk, s ugyanezt hangsúlyozta a XIV. pártkongresszuson, meg a CSSZTSZ IV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs, u CSKLJ KB főtitkára. A CSSZTSZ SZKB az előbb említettek szellemében már* jóideje rögzítette, mit vár el a sportszövetségektől a testneve­lési tevékenység tartalma és formái terén, mi az alapfokú testnevelés és a turisztika fel­adata. Intézkedések történtek arra vonatkozóan, hogyan le­het elsősorban az ifjúságot, de a felnőtteket is megnyerni az állandó testedzés, sportolás szá­mára. Testnevelésünk és sportunk vezetői meg vannak arról győződve, hogy a spartakiád fényes példája újabb és újabb követőkre talál. Ma már senkisem állíthatja, hogy kedve volna sportolni, de erre nincs lehetősége. Sportol­ni, testedzést folytatni nem csu­pán jól felszerelt, s a legmo­dernebb igényeket is kielégítő tornatermekben, vagy sportpá­lyákon lehet. Elvégre egész szó cia lista hazánkban a sporttele­pek sora ált rendelkezésre. Sok helyen a választási programok keretéljen ezeket a létesítmé­nyeket bővítették, szebbé tót - ték, modernizálták, s ez a se­gítség, amit végeredményben önmagunknak nyújtunk, folya­matos jelenséggé kell, hogy Je­gyen. Kisigényű sporttelepeket, pályákat mindenütt lehet léte­síteni, csak összefogás, tévé kenység, akarás kell hozzá. Ma már senkisem tűnődik afelett, vajon megéri-e a fáradságot... A spartakiád-gyakorlatok kö­zül nem egy további szereplésre számíthat, különösen a szülők és gyermekeik változat, de nem ez az egyetlen ilyen jellegű szám. Az egyes szervezetek, intéz­mények saját programjaikban felelősséget vállaltak a testne­velési, a sport és a turisztikai tevékenység támogatására, s erre most is, majd az elkövet­kező hónapok során ismételten lehetőségük kínálkozik. A saját egészségünk, hazánk népeinek egészsége, edzettsége a célunk, s biztosak vagyunk abban, hogy az országos spar­takiád eddig is elérte, s a to­vábbiakban is eléri kitűzött ne mes és közérdekű céljátl f zala / Jellegzetes kép az országos spartakiád prágai első napi bemutatójáról. A nézők esernyők a>?t bújva figyelték, hogyan dacol az időjárás viszontagságaival, s hogyan mutatja be gyakorlatát a „labdás diákok“ serege ... A labdarúgó KEK győztese a kenguruk hazájába tart 1975. VII. 14. Végleges megállapodás értel­mében a Dinamó Kijev labdarú­gó-csapata, a szovjet bajnok és a Kupagyőztesek Európa Ku­pájának védője novemberben hat mérkőzésből álló ausztráliai portyát bonyolít le. A labdarúgó-szurkolók Auszt­ráliában máris örülnek ennek a látogatásnak, hiszen a Dinamó Kijev földrészünk egyik leg­jobb klubcsapata. Az Ausztrál Labdarúgó Szö­vetség vezetői a portya végle­gesítene után azonnal lemond­tak az előzőleg tervbe vett ázsiai és európai portyáról. A labdarúgó VB óta nagyobb az érdeklődés az ausztrál lab­darúgás iránt. A hazai színvo­nal is határozottan emelkedett. A skót bajnok, a Glasgow Rangers Sydneyben két alka­lommal mérkőzött és 2:l-es győzelem után 1:0 arányú ve­reséget szenvedett. Ez a két találkozó túl sok erejébe került az ausztrál ama­tőr legénységnek, s az angol I. ligába visszajutott Manches­ter United már fölényes, 4:0 arányú győzelmet tudott arat­ni a vendéglátók fölött. Ez nem csodálható, mert az auszt­rál csapat tagjai a két bajno­ki fordulóval és a Rangers el­leni két találkozóval együtt tíz nap alatt ötödször futottak ki a játéktérre, hogy megkiizdje- nek az ellenféllel. Az Ausztrál Labdarúgó Szö­vetség egyébként ismét az idestova tíz éve ott élő jugo­szláv Rasicsot bízta meg a vá­logatott felkészülésének irá­nyításával. A jugoszláv szakember a VB után felmondott. Helyére pró­báltak új edzőt találni, de eredménytelenül. Rasics ezen­túl mellékállásban irányítja majd az ausztrál labdarúgó- válogatott tevékenységét. Az ausztrálok nem indítják csapatukat az olimpiai selej­tezőben. Túl magasak az utazá­si költségek, s egy-egy ilyen vendégjáték, mint amilyennek a Dinamó Kijévé ígérkezik, sok­kal hasznosabb. A sok utazás miatt a hazai bajnokságban is felborulna a rend, az egyensúly. A szövetség a következő vi­lágbajnokságig továbbra is ne­ves, jelentős játékerőt képvise­lő külföldi csapatok meghívá­sát szorgalmazza. A Dinamó Kijev csapata előtt két híres együttes szere­pel Ausztráliában, mégpedig a portugál Benfica Lisszabon és a görög PAOK Szaloniki. A jelenlegi Ionnak szerint Jan Kudesre vár a legnagyobb feladat a Prágában sorra kerülő Csehszlovákia—Magyarország tenisz Dh- vis Kupa találkozó keretében . . . AZ ASZTALITENISZ-LIGÁBAN Az I. asztalitenisz-liga új idé­nyében 14 egyesület szerepel majd. A küzdelmek szeptember elején veszik kezdetüket és 1976 március 14-én fejeződnek be. A részvevő csapatok: Spoje Bratislava, Lokomotíva Ra£a, Strojár Malacky, VTZ Chomu- tov, VS Praha, VZKG Ostrava, Bánik Havífov B, NHKG Ostra­va, Spartak Vlasim, Sparta Pra­ha. Rudé Doly jeseník, VTj Lip- ník, Bánik Ostrava OKD és Bá­nik llavírov A. Változtattak a kiíráson A svéd Kirá'ly Ku|>a fedettpá­lyás teniszverseny évek óta a téli időszak egyik legjelentő­sebb sporteseménye. A rendezők most változtattak az eddig érvényes kiíráson. Két csoportot állítanak fel. Az egyikben Európa nyolc legjobb válogatottja szerepel és mér­kőzik oda-vissza alapon január és március közötti időben. Az úgynevezett „második osz­tályban“ két csoportban föld­rajzi beosztást eszközölnek és a csoportgyőztesek az első cso­portból kiesők helyére kerül­nek. ÍGY iS LEHET Décsi Károly az Elektrosvit Nővé Zámky volt labdarúgója akkor vette át a Druzstevnik Vojnice (Bátorkeszij csapatá­nak edzői tisztét, amikor ez az együttes kiesett a kerületi IB osztályból. A szívós, szorgalmas szakembernek a vezetőség, s a játékosok segítségével sikerült ezt a csapatot konszolidálnia. A tavaszi idényre jó volt a felké­szülés, s az eredmény nem vá­ratott magára. A komárnói (Ko­márom) járásban Búö együtte­sét megelőzve a bálorkesziok . végeztek a táblázat élén. Így sikerült oda visszajutnia a csa­patnak, ahonnan előbb távoz­nia kellett. Az együttes átla­gos életkora elég alacsony, akarásban, szorgalomban nincs hiány, s ezért bizalommal te­kintenek az új idény felé. Az ificsapat szereplése már nem ilyen ígéretes. Különösen az edzések rendszeressége hiányzik. Többet kellene fog­lalkozni tagjaival, hogy majd a felnőtt csapat utánpótlásai le­hessenek. Mivel a politikai-nevelő mun­ka jó ebben az egyesületben, a szakvezetés további fejlesztésé­vel, s a játékosok lelkismere- tes hozzáállásával sikeres sze­replés várliató Bálorkeszi lab­darúgóitól. MIRIAK F. A női I. ligában a következők szerepelnek: Lokomotíva Rača B és A, Lokomotíva Bratislava, Start Praha B és A, Sparta Pra­ha B és A. VZKG Ostrava, NHKG Ostrava, Spartak Vlasim A és B, Slávia Hradec Králové, Isk­ra Ostí nad Orlici és Moravská Slávia Brno. Hogy volt ľ-Civ-. -. J*'': Balázs László. Bratislava: „Játszott-e Szepesi Gusztáv a magyar labdarúgó válogatottban az 1966-os világbajnokságon? Ha igen, akkor szíveskedjenek közölni, hogy ki ellen és mi­lyen volt a magyar csapat ösz- szeállítása.“ A Tatabánya volt védőjáté­kosa háromszor szerepelt az angliai VB-n a magyar csapat­ban: Brazília, Bulgária és a Szovjetunió ellen. A kért ösz- szeállítások — Magyarország: Gelei — Káposzta, Mátrai, Mé­szöly, Szepesi — Mathesz, Sípos — Bene, Albert, Farkas, Rákosi. Brazília: Gilmar — D. Santos, Bellini, Altair, P. Henrique — Gerson, Lima, — G&rrincha, Tostao, Alcindo, Jairzinho. K. J., Košice: „Két kérdéssel fordulnék a „Hogy volt“-hoz. Rendezett e valamikor Csehszlo­vákia vívó-viláigba jnokságot? Nyert-e bajnoki címet csehszlo vak versenyző?“ A II. vívó világbajnokságot 1938. május 15. és 29. között Piešťanyban rendezték. Itt sze­rezte Mária Šedivá az eddigi egyetlen csehszlovák világbaj­noki címet női tőr egyéniben. Egyébként a fürdővárosban a csehszlovák férfi tőrcsapat bronzérmet nyert. Azólt várat­nak magukra a sikerek. Takács T., Rožňava: „Melyik években futballozott Jozef Veng- loš a Slovan csapatában?“ Jozef Vengloš, a Slovan mos­tani edzője 1954-től 1966 ig rúgta a labdát az említett együttesben. K. I., Dunajská Streda: „Visz- sza tudnak arra emlékezni, hogy mikor játszott a Sparta Praha a II. ligában?" Igen. Még sohasem. A Sparta az első osztályú bajnokság be­vezetése óta mindig a legjob­bak között szerepelt. Cs&k az idén „sikerült“ lejjebb csúsz­nia. IT. V.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom