Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám, szombat

KÖZLEMÉNY o Kölcsönös Gaidosági Segítség Imócsónok DDL Uléssnikóról /Folytatás az 1. oldalról/ A KGST XXIX. ülésszakán részt vett Luboinír Struugal, csehszlo­vák miniszterelnök aláírja a zárókiizleniényt. {Teletoto CSTK — MTI] Hazautaztak a küldöttségek Budapestről emelkedő eredményeit a gaz­dasági, politikai és szellemi élet valamennyi területén, va­lamint erősödő egységüket és összeforrottságukat. A szabad­ságáért és függetlenségéért ví­vott harcban kiemelkedő győ­zelmet aratott a hős vietnami nép. A testvéri szocialista orszá­gok kitartó és következetes harcot folytatnak a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a vi­lágbéke megerősítéséért. A KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése ér­dekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együtt­működés szakadatlan bővítése és elmélyítése és a KGST-tag- államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — amely a KGST 25. ülésszakán elfogadott Komplex Program­nak megfelelően valósul meg —, megalapozta gazdaságaik 1974. évi dinamikus fejlődését és a nép életszínvonalának to­vábbi emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedésében mu­tatkozott meg a legszemlélete­sebben. 1974-ben a KGST-tagál- lamokban megtermelt bruttó nemzeti jövedelem 6,4 száza­lékkal, az ipar bruttó termelése pedig kb. 8,5 százalékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkereske­delmi kupcsolatai. A jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagállamok köl­csönös árucsere-forgalma 51 százalékkal nőtt és 1974-ben a kölcsönös forgalom növekedési üteme 14,5 százalék volt az 1973. évi 10,9 százalékkal szemben. Az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok és a tanács szervei figyelmének középpont­jában a KGST-tagállamok 1976 —1980. évi népgazdasági terv- koordinációjának befejezésére irányuló munkák álltak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok, a KGST tervezési együttműködési bizottság^ és a tanács állandó bizottságai jelentős munkát vé­geztek az 1976—1980. évi nép- gazdasági tervek koordinálása terén, amelyeknek a KGST-tag­államok közössége számára igen nagy a politikai és gazdasági jelentősége. E munka során meghatároz­ták a KGST-tagállamok nép­gazdasága különböző területein a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés fejleszté­sének alapvető irányait, egyez­tették az ezek megvalósítását szolgáló konkrét intézkedése­ket, valamint előzetesen egyez­tették azon termékek kölcsö­nös szállítását, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészíté­sénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövetke­ző ötéves időszakra a folyó öt­éves tervidőszakhoz viszonyít­va — 1974. évi árakon számol­va — a kölcsönös áruforgalom több mint 50 százalékos növe­lését irányozták elő. Az áru- szállítások növekedése össze­függ a termelési és együttmű­ködés különböző formáinak megvalósításával, többek között új termelő kapacitások létreho­zásával, az érdekelt országok közös erőfeszítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesítmények beruházásainak koordinálásá­val, és a meglévő kapacitások rekonstrukciójával, valamint a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy foly­tassák az 1976—1980. évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési problémák ki­dolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgaz­dasági feladatok megoldásánál azokat a lehetőségeket, ame­lyeket az együttműködés to­vábbi elmélyítése és tökélete­sítése, valamint a KGST-tagál­lamok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú in­tegrációs Intézkedéseinek 1976 —1980. évi egyeztetett tervét, amelyet a KGST 28. ülésszaka határozatának megfelelően a KGST tervezési együttműködési bizottsága dolgozott ki, a KGST tudományos műszaki együttmű­ködési bizottságának részvéte­lével. A KGST tagállamok kol­lektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a Komplex Program elvei alapján kidol­gozott egyeztetett tervnek nagy jelentősége van a KGST-tagál­lamok közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttmüködés további elmélyí­tésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokoldalú integ­rációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az országok az elkö­vetkező ötéves időszakban kí­vánnak megtenni az érdekelt országok közös erőfeszítésével létesítmények felépítése és ki­egészítő termelőkapacitások létrehozása terén, hozzávetőle­gesen 9 milliárd transzferábi­lis rubel költségvetési értékben. Ezek üzembe helyezése lehető­vé teszi majd a termelés jelen­tős mértékű növelését s ezzel a beruházásokban részt vevő ér­dekelt KGST tagállamok igé­nyeinek kielégítését cellulóz­ból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferroötvöze- tekből, nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig haladó hatal­mas gázvezeték üzembe helye­zése lehetővé teszi a KGST- tagállamok gázszükségleteinek jelentős mértékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányainak meghatalmazot- tai általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel­kobalt tartalmú termékeket előállító új kapacitások létre­hozásában való együttműködés­ről. Az egyeztetett tervben kife­jezésre jutnak az országok erő­feszítéseinek összehangolásán alapuló intézkedések a nemzet­közi gyártásszakosítás és koo­peráció távlati fejlesztésére, főképpen a KGST-tagállamok gépiparában és vegyiparában, valamint a főbb tudományos­műszaki problémák megoldásá­ra az elkövetkező ötéves idő­szakban. A fűtőanyag-energetikai bá­zis továbbfejlesztésének kon­cepciójáról az érdekelt euró­pai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszeré­nek koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST 28. üléssza­kának megbízása alapján ki­dolgozott beszámoló megvizs­gálása után az ülésszak megál­lapította, hogy a KGST-tagálla­mok és a tanács szervei külö­nös figyelmet fordítottak a fű­tőanyag-energetikai ellátás problémáira. A KGST-tagálla­mok intézkedései eredménye­képpen fűtőanyag-energetikai gazdálkodásunk tervszerűen, alapjában véve kiegyensúlyo­zottan fejlődik. A KGST-tagál­lamok energiaellátásában igen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az atomenergetikának. Az ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nemzet­közi gyártásszakosítás és koo­peráció a gépipar, a rádiótech­nikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élel­miszeripar és az építőanyag­ipar területén és más népgaz­dasági ágazatokban. Egy sor új sokoldalú nemzetközi gyár­tásszakosítási és kooperációs megállapodást írtak alá ezeken a területeken. Az eltelt időszakban tovább­fejlődött a tudományos-műsza­ki együttmüködés. E téren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket a Komp­lex Programban meghatározott alapvető tudományos-műszaki problémák kidolgozására össz­pontosították. A sokoldalú tu­dományos-műszaki együttműkö­dés keretében jelenleg 270 olyan probléma és önálló té­ma van kidolgozás alatt, ame­lyek gyakorlatilag felölelik a tudomány és a technika fej­lesztésének valamennyi alap­vető irányát. A komplex prog­ram megvalósításának eredmé­nyeképpen jelentősen gazda­godtak és bővültek a tudomá­nyos műszaki együttműködés formái. 1974 ben 15 új sokolda­lú együttműködési megállapo­dást kötöttek a tudomány- és a technika területén, az össziss sokoldalú tudományos műszaki együttműködési megállapodás száma pedig meghaladja a 70-et. Folytatták a KGST-tagálla­mok közös intézkedéseinek ki­dolgozását Mongólia népgazda­sága fejlesztésének segítése ér­dekében. A KGST-tagállamok egyezményt írtak alá Mongólia különböző körzeteiben működő nemzetközi geológiai expedíció létrehozásáról, amelynek fel­adata komplex földtani feltáró, kutató és értékelő munkák el­végzése valamennyi ásványi kincsfajta tekintetében és a legfontosabb lelőhelyek előze­tes feltárása. Az expedíció ál­tal végzendő munkák Mongólia geológiai szolgálatának irányí­tásával folynak és azokat a KGST-tagállamok térítésmente­sen finanszírozzák. A Komplex Programnak meg­felelően intézkedéseket dolgoz­tak ki a KGST-tagállamok együttműködése és a KGST szerveinek tevékenysége jogi alapjainak, valamint szervezeti formáinak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mé­lyül a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-tagálla­mok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között, ezen belül a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket képező kérdésekkel kapcsolatos együtt­működés. Tovább fejlődött a KGST-tag­államok és a Finn Köztársaság között a KGST és Finnország közötti egyezmény alapján megvalósuló sokoldalú együtt­működés, jelentősen nőtt köl­csönös kereskedelmük. 1974- ben — az előző évihez viszo­nyítva — a KGST-tagállamok és Finnország közötti árufor­galom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresé­re nőtt. Más országok, valamint nem­zetközi szervezetek részéről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző for­mában kapcsolatokat tart fenn számos olyan nemzetközi gaz­dasági és tudományos-műszaki szervezettel, melyeknek külön­böző társadalmi, gazdasági rendszerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a vég­rehajtó bizottságnak a KGST 28. és 29. ülésszaka között vég­zett tevékenységét a Komplex Program feladatainak megvaló­sításával kapcsolatban, a KGST- szervek munkájának irányítása terén és megfelelő határozato­kat hozott a komplex program további megvalósítására. Megbízta a KGST végrehajtó bizottságát és a KGST terve­zési együttműködési bizottsá­gát, hogy megvizsgálás céljá­ból terjesszenek javaslatokat a tanács 30. ülésszaka elé az ér­dekelt európai KGST-tagálla­mok egységes villamosenergeti­kai rendszerének általános ter­vezetére, figyelembe véve a megfelelő együttműködést. A KGST-tagállamok között a polgári légiközlekedés terüle­tén megvalósuló együttműkö­dés továbbfejlesztése és tökéle­tesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehoz­za a KGST polgári repülési ál­landó bizottságát. Az anyagi és kulturális élet- színvonal növelése szempontjá­ból nagyjelentőségű egészség- védelmi, orvostudományi és orvostechnikai együttműködés fejlesztése és tökéletesítése cél­jából az ülésszak úgy határo­zott, hogy létrehozza a KGST egészségügyi állandó bizottsá­gát. A KGST ülésszaka továbbá határozatot hozott az irányítási problémákkal foglalkozó nem­zetközi tudományos intézet megszervezésére az érdekelt KGST tagállamok által és meg­bízta a KGST tudományos-mű­szaki együttműködési bizottsá­got, hogy dolgozza ki az inté­zet megszervezésével kapcsola­tos javaslatokat. A 29. ülésszak munkája a ba­rátság, az elvtársi együttműkö­dés és a megvitatott kérdések­ben való teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. Budapest — Pénteken elutaz­tok Budapestről a KGST 29. ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, mongol, NDK-boli, ro­mán és jugoszláv kormány kül­döttségek. A Lubomír Strougal vezette csehszlováfk küldöttség még csütörtökön hazautazott Budapestről. A küldöttségek búcsúz/tatásá­ra megjelent Lázár György, az Moszkva — A moszkvai Pravda pénteki számában kö­zölte az SZKP Központi Bizott­ságának az Egyesült Államok Kommunista Pártja XXI. kong­resszusának résztvevőihez inté­zett üdvözlő táviratát. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja az amerikai munkásosztály, az összes dol­gozók érdekeiért, a társadalmi igazságosságért és a fajüldözés ellen vívott következetes harca elismerést keltett és tisztele­tet ébresztett az amerikai köz­véleményben — hangoztatja a távirat. A szovjet emberek nagyra ér­tékelik az Egyesült Államok Kommunista Pártjának és az or­szág haladó erőinek a nem­zetközi enyhüléshez, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­Delhi — Indiában a rendkí­vüli állapot kihirdetése ellené­re nyugalom uralkodik. A kül­földi sajtótudósítók számára adott tájékoztatás elmondja, hogy a törvényesség és a rend megtartása érdekében az or­szágban 676 személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. Mint ismeretes, a rendkívüli állapot bevezetésére a nem kommunista ellenzéki pártok' nak a belbiztonságot veszélyez­KÜRT WALDHEIM ENSZ fő­titkár csütörtökön New York­ban az ENSZ-alapokmány alá­írásának 30. évfordulóján el­hangzott beszédében a fegyver­kezési hajsza megszüntetését sürgette. TOOOR ZSIVKOVOT, a Bolgár Államtanács elnökét tegnap a Vatikánban fogadta VI. Pál pá­pa. MARGARET THATCHER, a brit konzervatív párt vezére a nyugatnémet ellenzéki Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) meghívására egynapos látoga­tásra Bonnba érkezett. AZ NSZK-BAN most nyilvá­nosságra hozott adatok szerint 1973 elejétől 1975 májusáig a kőolaj 62 százalékkal, a szén 46 százalékkal, a földgáz pá­dig 26 százalékkal drágult. MNK Minisztertanácsának elnö­ke, Németh Károly, az MSZM!' KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, Szekér Gyula és Huszár István miniszterelnök­helyettesek és más hivatalos személyiségek. Az Alekszej Koszigin minisz­terelnök vezette szovjet kül­döttség megérkezett Moszkvá­ba. mok közötti, a békés egymás mellett élés elvein alapuló kapcsolatok fejlesztéséhez valá hozzájárulást, ami mindikét or­szág népeinek érdekeit és a vi­lágbéke megőrzését saolgáilja — mutat rá a távirat. Az SZKP KB üdvözlete hang­súlyozza, hogy az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja kö­vetkezetesen síkraszáll a nem­zetközi kommunista és munkás­mozgalomnak a marxizmus— leninizmus és proletár Interna­cionalizmus alapján álló egy­ségéért, töretlen és elvi harcot folytat azokkal szemben, aiklk megkísérlik, hogy megbontsák és gyengítsék • korunk nagy mozgalmát. Az amerikai kommunisták kongresszusa tanácskozással folytatja munkáját. tető tevékenysége miatt került sor. Számos szövetségi állam­ban ugyanis különböző kor- má n y e lilenes demonstrációk ra és provokációkra került sor. Az indiai kormány szóvivője hangozhatta, hogy a jobboldalt pártok a közrend megzavarásá­ra, a törvényesség megsértésé- re és a nemzetgazdaság felfor­gatására törekednek. A szóvivő a kérdésekre válaszolva han­goztatta, hogy az indiai kor­mányban esedékes változások­ról szóló híresztelések alapta­lanok. Uttar Pradesh, Nyugat-Bengá- lia és Orissa indiai államok főkormányzói egyébként teljes támogatásukról biztosították az indiai kormányt a rendkívüli állapot bevezetését kővetően, ami véleményünk szerint a szé­les néptömegek érdekeit vé­delmezi. A moszkvai Pravda tegnapi számában azt írja, hogy az in­diai kormány által bevezetett rendkívüli állapot annaik követ­kezménye, hogy a reakció össze­esküvést szőtt a demokratikut erőkkel és fejlődéssel szemben Indiában. Az 1971-es választá­sok során ugyanis a jobboldali pártok súlyos vereséget szen­vedtek és azóta az indiai reak- eió a parlament megkerülésé­vel próbálja kiélezni a politi- kai harcot. A lap véleménye szerint a rendkívüli állapot be* vezetése a haladó erők érde­keinek védelmét jelenti Indiá­ban. AZ SZKP ÜDVÖZLETE AZ AMERIKAI TESTVÉRPÁRT KONGRESSZUSÁHOZ Indiában nyugalom van fK moszkvai Pravda a reakciós erők összeesküvéséről ír

Next

/
Oldalképek
Tartalom