Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám, szerda
Egyre eredményesebben érvényesíthetjük a feszültség enyhülésének politikáját IFolytatás az 1. oldalról.) nek a termonukleáris tömegpusztító fegyverek, amelyeknek egy háborús összetűzésben való alkalmazása a vegyi és a bakteriológiai fegyverekkel együtt egész népeket, jelen és jövő nemzedékeket, az emberi civilizációt és általában földünkön az egész életet fenyegetné. A Jozef Lenért elvtárs beszéde népek mindenekelőtt a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országoknak, és elvszerű békepolitikájuknak köszönhetik, hogy Európa nem lett háborús tűzfészek színhelye, és hogy békében élhetünk. NINCS MÁS ÜT — CSAK A BÉKE ÚTJA Országaink dolgozói kommunista és munkáspártjaik vezetésével béketörekvéseiket a szocialista és a kommunista társadalom építésére összpontosították. s országainkat páratlan mértékben felvirágoztatták. Alkotómunkájuk eredménye az a tény, hogy a szocialista közösség befolyása a nemzetközi ese- ménvek fejlődésére meghatározó jellegű lett, ami lehetővé tette a hidegháborús időszak felszámolását, s lehetővé teszi, hogy a világon egyre aktívabban és eredményesebben érvényesíthessük a fnszültség enyhülésének politikáját. Abban, hogy az erőpolitiká- nak meg kellett hátrálnia a feszültség enyhülését célzó po litika elől, nagy érdemük van a nyugati országok kommunista és munkáspártjainak, a különféle szociális rétegekhez tartozó. különböző politikai meggyőződésű ós hitvallású haladó, demokratikus és békeszerető erőknek. Pozitív szerepet játszottak a tőkésállamok reális gondolkodású politikusai is, akik tudatosítják a mai reális erőviszonyokat. valamint egy esetleges világháború katasztrofális következményeit és megértik, hogy nincs más út, mint a nemzetközi problémák békés eszközökkel történő megoldása. A háború utáni időszakban a helyzet nem mhidenkor volt olyan, mint ma. Emlékezzünk vissza, milyen körülmények között került sor a Varsói Szerződés megalakítására. A hidegháború tetőzésének időszaka volt ez, és ezt a hidegháborút a legagresszívabb imperialista erők bontakoztatták ki, s hátat fordítottak a legnehezebb évek antifasiszta koalíciója hagyományos együttműködése szellemének. A nyugati reakciós uralkodó körök akkor a szocialista országok elleni harc útjára léo- tek, mégpedig azzal a céllal, hogy szétzúzzák az alakulóban levő szocialista világrendszert, a szocialista országok egységét, s belső fejlődésüket a kapitalizmus javára fordítsák vissza. Az észak-atlanti tömb fokozta háborús előkészületeit, hevesen nőttek a tőkésállamok kiadásai, további katonai-politikai tömörülések alakultak, és a szocialista országokat katonai támasz pontokkal vették körül. A Német Szövetségi Köztársaságot felvették a NATO-ba Ilyen körülmények között, amikor is elutasították a Szovjetunió és a további szocialista országok minden olyan javaslatát, amely az európai béke és biztonság megerősítését célozta, különösen az európai biztonsági szerződés megkötésére vonatkozó javaslatot, az európai szocialista országok elhatározták, hogy megalakítják a saját, de a NATO katonai tömörüléssel ellentétben valóban védelmi szövetségüket. 1955. május 14-én megkötötték a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelyben kötelezték magukat, hogy „megteszik a szükséges intézkedéseket saját biztonságuk szavatossága és az európai béke fenntartása érdekében.“ KÖZVÉLEMÉNYÜNK TÁMOGATJA A VARSÓI SZERZŐDÉST Országaink közvéleménye, valamint társadalmi és érdekképviseleti Sízervezetei különösen azért támogatják a Varsói Szerződést, mert e szerződés célja a béke biztosítása az európai népek számára, és az egész világ békéje, s ez az értelme minden tevékenységünknek. Ez teljes mértékben összhangban áll nemcsak a szerződés tagállamai, hanem Európa és az egész világ többi országai népeinek létfontosságú érdekeivel és vágyaival. A Vai*sói Szerződés, amint már mondottuk, nem irányul más államok ellen. A különböző társadalmi rendszerű orszá gok bél<és egymás mellpft élése és együtt működése nélkülözhetetlen követel mén véből indul ki. Ezért idegen tűlünk az elszigetelődés politikája a fontos nemzetközi kérdések megoldásában, ezért tartjuk a világ megosztását katonai csoportosulásokra és tömbökre természetellenes állapotnak, amit azok az imperialista körök idéztek elő és tartanak fenn, amelyek a nemzetközi kaocso- latokban nem mondanak le az erő alkalmazásának gondolatáról. Amíg létezett és létezik a NATO támadó tömörülés, és amíg nem foganatosítanak hatékony leszerelési intézkedéseket. szükségesnek tartjuk erősíteni védelmi képességünket, fejleszteni ilyen irányú szoros együttműködésünket. Ezt kell tennünk saját biztonságunk, valamint a békeszerető erők érdekében is az imperializmus részéről fenyegető agresszió ellen. Országaink közvéleménye ezt a politikát mindenkor megértette, s teljes mértékben és aktívan támogatja. A Varsói Szerződés megalakulásával tovább mélyültek és fejlődtek az új történelmi típusú kapcsolatok a szocialista országok között, s e kapcsolatok alapját a közös célok, a marxizmus'—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei képezik Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere iogosan állapíthatta meg a Varsói Szerződés megalakulása 20. évfordulójának alkalmiból Moszkvában tartott ünnepi beszédében, hogy a Varsói Szerződés tagállamai szoros egységében tovább élnek azoknak az éveknek halhatatlan forradalmi hagyományai, amelyekben Október ideáljaiért a szovjet köztársaságok népeivel vállvetve harcoltak a lengyelek, a magyarok, a bolgárok, a csehek és a szlovákok, a románok, és más nemzetek képviselőinek ezrei. A testvér országok jelenlegi harci közös ségét népeink legjobb fiainak vére pecsételte meg, a közösen kiöntött vér a fasizmus ellen vívott kíméletlen harcban. Ez valódi osztályszövetség, amit egvbeötvözött a dolgozók internacionalista szolidaritása és a marxizmus—leninizmus eszméje. A szocialista közösség és az egész világ népeinek nagy szerencséje, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja bölcsességére és határozataira támaszkodhatnak, mert az SZKP a legtapasztaltabb párt, amely lenini szellemben elemzi a világ fejlődését, és az elemzések alapján dolgozza ki a bel- és a külpolitika olyan tudományosan megalapozott programját, amely jelentőségével túlnő a Szovjetunió határain. A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikai stratégiája megfelel a béke és haladás szükségleteinek, az egész világ népei létfontosságú érdekeinek. Ezért támogatják ezt a programot, s ebből ered ereje és sikereinek lényege. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉLVONALÁBAN Azok az eredmények, amelyeket a nemzetközi kapcsolatok egész légkörének javításában, a jelen sürgető kérdéseinek megoldásában elértünk, országainak fejlett népgazdaságára támaszkodnak. Országainkban a népgazdaság építésének és további fejlesztésének jelentős eszköze közös tagságunk a KGS'l’-ben és az a széles körű gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés, amit e szervezet keretében valósítunk meg. Ez az együttműködés jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogv országaink ma a világ legfejlettebb ipari álla mai közé tartoznak, és népgazdaságunk növekedési ütemével megelőzik az élvonalbeli tőkésországokat is. A népgazdaság fejlesztésében elért eredményeink révén növelhetjük részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban, fejleszthetjük kereskedelmi és kooperációs kapcsolatainkat a nyugati, valamint a fejlődő tőkésországokkal a kölcsönös előnynyújtás alapján és diszkrimináció nélkül. Egyidejűleg hozzájárulunk a nyugati országok munkásosztályát és dolgozóit érintő és a válságból eredő negatív következmények enyhítéséhez. A szocialista országok közös külpolitikai fellépése hozzájárult a jelen legégetőbb problémáinak megoldásához. Ezt világosan bizonyítja az a tény, hogy a hidegháborús politika megbukott, hogy a szocializmus minden eddiginél szilárdabb, hogy sor került a nemzetközi feszültség enyhülésére és a nemzetközi kapcsolatok alapvető átépítésére, amiben érvényesülnek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelvei. EURÓPA A FIGYELEM HOMLOKTERÉBEN A Varsói Szerződés tagállamai a világbékéért vívott harcban jelentős figyelmet szenteltek mindenekelőtt az európai földrész békéje és biztonsága szavatolásának, mivel erről a földrészről indultak el az elmúlt ötven és alatt a legborzalmasabb háborús katasztrófák, arai emberéletek millióit követelte áldozatul, s hatalmas anyagi és kulturális értékeket pusztított el. A nemzetközi kapcsolatokban az utóbbi években bekövetkezett változások egyik jellemző és legjelentősebb eseménye az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása, amit a Varsói Szerződés tagállamai kezdeményeztek. E gondolat valóra váltásáért teljes súlyukkal kiálltak az európai kommunista és munkásmozgalmak, melyek számára a konferencia összehívását akciófeladatként jelölte meg a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1967-ben Karlovy Varyban megtartott első össz európai tanácskozása A konferencia összehívása és lefolyása — amely egyedülálló esemény a földrész történetében, és megfelel a kontinens minden nemzete létfontosságú érdekének — a szocialista országok, a haladó békeszerető erők és a nyugati országok realista körei békés külpolitikájának nagy sikerét jelenti. A szocialista közösség országai számára a konferencia nemesek törekvéseik célja, hanem fontos határkő abban az erőfeszítésben, amely Európában, a tartós béke, a biztonság és az együttműködés rendszerének kialakítását, az európai országok kölcsönös bizalma légkörének kialakítását szorgalmazza. Ezért az európai biztonságért folytatott harc véleményünk szerint nem fejeződik be a konferencia záróokmányainak aláírásával, hanem a szocialista országok külpolitikájának tartós feladata marad. Testvérországaink nemegyszer kinyilatkoztatták, hogy az európai politikai enyhülésért kifejtett erőfeszítéseket ki kell egészítenie a katonai enyhülésnek is. Országaink legfelsőbb képviselői a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete múlt évi ülésén ismét igazolták, hogy továbbra is készen állanak arra, hogy feloszlassák a Varsói Szerződés szervezetét, ha egyidejűleg feloszlatják az észak-atlanti tömböt is, s az ehhez vezető első lépések katonai szervezeteik felszámolása lehetne. Egyes nyugati erők, mindenekelőtt a NATO vezető körei a nemzetközi kapcsolatok e pozitív alakulásához sajátosan járulnak hozzá. Egyre több anyagi eszközt fordítanak a felhalmozott fegyverzet korszerűsítésére és más, halált hozó fegyver tökéletesítésére. így képzelik el ezek a körök a béke légkörének elterjesztését a világon? Elvégre lehetetlen ösz- szeegyeztetni a nemzetközi feszültség enyhülését az államok katonai erejének szüntelen növelésével, ami ezen túlmenően még súlyos teherként nehezedik a dolgozókra és megakadályozza, hogy ezeket az eszközöket életszínvonaluk emelésére fordítsák. És ezek nem elhanyagolható összegek. Hiszen a NATO 20 év alatt olyan összeget fordított katonai célokra, amiért több száz hatalmas hőerőművet lehetett volna felépíteni, s az ezekben gyártott energia háromszor nagyobb lett volna, mint a világ jelenleges áramtermelése. A világban évente 250 milliárd dollárt fordítanak katonai célokra, ami több, mint az ázsiai és afrikai fejlődő országok egész nemzeti jövedelme. A tőkésországokban az összes tudósok és mérnökök egynegyede a katonai és a fegyverkezési szakaszon dolgozik. Csupán a katonai kutatásra fordított összeg ma közel 40-szer nagyobb, mint ,az az összeg, amit a világ az orvosi kutatásra fordít. De még ennél is sokkal, de sokkal nagyobb az a veszély, amit a felhalmozott katonai anyag rejt magában. Ezért a szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folytatott tanácskozásoknak, a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai kétoldalú tanácskozásoknak, s minden olyan tanácskozásnak, amely a fegyverkezési láz meg* gátlását szorgalmazza, és arra törekednek, hogy az ENSZ keretében megvitassák a fegyverkezés fokozatos csökkentését. Ezért támogatják a leszerelési világkonferencia összehívását, ami új erővel ösztönzi az általános és teljes leszerelésért vívott harcot. A SZABADSÁGÉRT HARCOLÓK OLDALÁN ÁLLUNK Az a befolyás, amit a Varsói Szerződés szervezete gyakorol a nemzetközi helyzet pozitív fejlődésére, túllépi Európa határait. Országaink abból indulnak ki, hogy a világbéke oszthatatlan. A Varsói Szerződés tagállamai mindenkor felléptek és fellépnek az imperialista agresz- szió ellen, a vitás problémák békés megoldásáért, mindenkor a szabadságukért és nemzeti függetlenségükért harcoló nemzetek oldalán állnak. Támogatták és támogatják Indokína, a Közép-Kelet, Afrika és Latin- Araerika népei igazságos követeléseit. Örömmel üdvözöljük a vietnami nép győzelmét az imperialista agresszió ellen vívott küzdelemben, amely harcot megkönnyítette a szocialista közösség szolidaritása és sokol dalú támogatása. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják az arab népek igazságos követeléseit, valamint azt, hogy a Közép-Keleten kialakuljon a tartós béke, és biztosítsák a térség valamennyi népének törvényes jogait. Azonban nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a béke megszilárdításához vezető út könnyű lesz. Ez sokrétű és bonyolult folyamat, amelyben két ellentétes irányzat találkozik. Az első, amely a nemzetközi feszültség további enyhülését szorgalmazza, a második amely ezt a folyamatot lassítani akarja, sőt arra törekszik, hogy visszafordítsa. A feszültség enyhülésének ellenfelei különösen az utóbbi időben aktivizálódnak, fokozzák ellenállásukat, igyekeznek fékezni a szocialista és a tőkésállamok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejleszté sét. Azonban a világ jelenlegi bonyolult helyzete ellenére a Szovjetunió és a további szocialista országok rendszeres és kitartó erőfeszítéseinek következtében a fejlődés domináló fő irányzata a béke megszilárdítása, a feszültség enyhülése. A jelenlegi nemzetközi helyzet minden eddiginél jobban megköveteli, hogy a feszültség enyhüléséért vívott harcba még aktívabban kapcsolódjanak be a legszélesebb néptömegek, a dolgozók minden rétege, szervezeteik és intézményeik, mindenki, akinek kedves a béke. NEMCSAK AZ ÁLLAMFÉRFIAK ÉS A KORMÁNYOK ÜGYE Az élet igazolta, hogy a békéért, a népek biztonságáért és együttműködéséért vívott harc nemcsak az államférfiak és a kormányok ügye, hanem e küzdelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a közvélemény legszélesebb rétegei. Ezt igazolta már a béke-vi- lágmozgalom, valamint csúcsszerve, a Béke-világtanács megalakulása, amelynek 25. évfordulójáról a múlt évben mi Prágában is megemlékeztünk. Nagyra értékeljük azoknak a kommunistáknak, valamint a szocialista és más pártok tagjai, a hívő és az ateista emberek áldozatkész erőfeszítéseit, akik a tőkésországokban hatalmas áldozatok árán és nehéz feltételek közepette dolgoznak a béke és a nemzetek köl csönös megértése érdekében. A szocialista országokban a béke ügye a vezető szervek és a dolgozók legszélesebb rétegeinek mindennapi ügye. A béke és a szocializmus elválaszthatatlan egymástól. A Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok, amelyek közvéleményének képviselői ma ösz- szegyültek, egész politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és katonai erejükkel a béke pártján állnak. A béke számunkra a legnagyobb érték. Ebben a szellemben élnek és dolgoznak a szocialista Csehszlovákia polgárai, akik szorgalmas munkájukkal valóra váltják társadalmunk életének valamennyi területén a CSKP XIV. kongresszusának határozatait. Országunk népe. amely ezekben a napokban ünnepelte a fasizmuson aratott győzelem és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, űj erővel tudatosítja, mit jelentett és jelent a Szovjetunió nemzeti szabadságunk, állami függetlenségünk, hazánk szocialista felvirágoztatása és békés élete számára. A CSKP XIV. kongresszusa szellemében erősítjük tovább a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri, barátsági és szilárd szövetségi kapcsolatunkat. A lehető legtöbbet teszünk azért, hogy minél nagyobb mértékben vegyünk részt a Varsói Szerződés tagállamai politikai egységének megszilárdításában, s hogy sokoldalúan elmélyítsük együttműködésünket a KGST keretében. A mai konferencia résztvevőit biztosíthatjuk, országunk és népünk tevőlegesen vesz részt minden olyan konkrét lépésben. amelynek célja a tartós béke megszilárdítása Európában és a világon. Egész közvéleményünk nevében kifejezzük teljes támogatásunkat a Szovjetunió vezető szerveinek felhívása iránt, amit az egész világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz címeztek, ami újfent bizonyítja a Szovjetunió szilárd elhatározását mindent megtenni azért, hogy az emberiség életéből kiiktassák a háborút, és a világ minden népe számára biztosítsák a tartós békét és a szabadságot. Küldöttségünk kifejezi azt a meggyőződését, miszerint ez a prágai találkozó hozzájárul ahhoz, hogy az egész emberiség legszentebb célja, a tartós béke biztosításának, még eredményesebben nyerjük meg országaink dolgozóinak széles tömegeit, valamint a világ valamennyi országa demokratikus közvéleménye képviselőit is. Ebben a szellemben kívánunk tanácskozásuknak teljes sikert.
