Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám, csütörtök

A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ a vilAgfejlődés jelentős tényezője A KGST legfőbb szerve 29. Ülésszakának alkalmából az SZLKP KB lapja, a Pravda ér­dekes beszélgetést közölt Ru­dolf RohlíCek mérnökkel, a szövetségi kormány alelnöké- vel, hazánk állandó KGST-kép- viselőjével a nemzetközi szo­cialista gazdasági együttműkö­dés jelenlegi színvonalának kérdéseiről. A KÖZÖS TERVEZÉSRŐL A KGST 28. és 29. ülésszaka közötti időben a tagállamok nagy figyelmet szenteltek a kö­zös tervezés fejlesztésének. Rohlícek elvtárs ezzel kapcso­latban rámutatott, hogy a Komplex Program feladatainak teljesítése a tervezésben is új, magasabb szintű formákat kö­vetel. Ezzel összefüggésben elő­térbe került a tagállamok öt­éves népgazdasági terveinek koordinálása az 1976—1980-as évekre, s ugyancsak nagy fi­gyelemmel dolgozták ki a KGST-tagállamok sokoldalú in­tegrációs intézkedéseinek terv- javaslatát az említett időszak­ra. A népgazdasági tervek koor­dinálását, valamint a sokolda­lú integrációs intézkedések ter­vét új minőségi tartalom jel­lemzi. Ezen a szakaszon új ele­mek érvényesültek, ilyen pél­dául az intenzívebb együttmű­ködés az anyagi termelés terü­letén. Itt elsősorban termelő- objektumok közös építéséről, távlati szakosításról és koope rációról, a beruházások koor­dinálásáról, egyes termelési ágazatok közös tervezéséről van szó. A tervjavaslatba foglalt fela datok az együttműködés fő irányzatait tartalmazzák, ame­lyek elősegítik a KGST-tagál­lamok szükségleteinek biztosí­tását, megerősítik azok népgaz­daságát, valamint a tagállamok közös gazdasági potenciálját. Csehszlovákia képviselői e terv keretében négy kötelező sok­oldalú keretszerződést írtak alá, éspedig az Orenburg gáz­vezeték közös építéséről, a vas­érctermelés közös fejlesztésé­ről, a vasöntvények termelésé­nek lejlesztésében való együtt­működésről, valamint a 750 kV feszültségű nemzetközi táv­vezeték megépítéséről és üze­meltetéséről. A csehszlovák fél ezeken kívül részt vesz az együttműködés feltételeinek ki­dolgozásában, valamint a ke­retszerződés előkészítésében egy kubui nikkelkohó közös építésével, a Cagan-Suburg-i réz-molibdén-lelőhely, valamint a jugodzyri wolfram-molibdén- lelőhely kihasználásával, u mongóliai chubsurguli foszfá­tok feltárásával és más közös feladatokkal kapcsolatban. A SZOCIALISTA NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSRÓL A nemzetközi termelési sza­kosítással és kooperációval kapcsolatos kérdésre válaszol­va Rohlícek elvtárs kifejtette, hogy a KGST-tagállamok a Komplex Program előirányza­tainak megfelelően intenzíven dolgoznak az együttműködés elmélyítésén a népgazdaság va­lamennyi ágazatában. Ez a fo­lyamat különösen a gépipar te­rületén volt eredményes. Ezen a szakaszon az együttműködés jelentős mértékben elősegítheti a népgazdaság fő ágazatainak hatékonyabb fejlesztését. A gépipari termékek részaránya rendszeresen növekedhet a ke­reskedelemben, s kialakulhat­nak a magas fokon koncentrált szakosított termelés feltételei az egyes tagállamokban. Ezért a KGST 28. és 29. ülésszaka között tovább folytatták a sok­oldalú együttműködés tervja­vaslatainak kidolgozását, bele­értve a gépipari termékek köl­csönös szállításainak az 1976— 1980 as évekre vonatkozó ter­vét. E javaslatok alapján meg­tárgyaltak több szakosítási és kooperációs tervet, s ezeket az érdekelt államok képviselői aláírták. Több fontos tárgyaláson kívül 1975 februárjában sor került egy jelentős tanácskozásra, amelyen a KGST-tagállamok ré­széről az állandó gépipari és a közszükségleti ipari bizott­ság tagjai, a tervező szervek, valamint az Intertextilmas nem­zetközi társulás képviselői vet­tek részt. Ezen a tanácskozá­son a közszükségleti ipar gé­pesítésével, a korszerű gépek nagyüzemi termelésének szer­vezési kérdéseivel foglalkoztak. A küldöttségek vezetői meg­egyeztek abban, hogy még 1975-ben létrehozzák a nagy gépipari alapegységek kialakí­tására vonatkozó egyezménye­ket, s az ezzel összefügő sza­kosítás és kooperáció feltéte­leit. A CSSZSZK képviselői ak­tívan és kezdeményezően vesz­nek részt a szakosítás és a ko­operáció elmélyítésére irá­nyuló munkákban. Az egyezmé­nyek többségében a csehszlo­vák népgazdaság is érdekelt, s ezek realizálására kialakítjuk a feltételeket mind a népgaz­dasági tervekben, mind pedig közvetlenül a termelés szaka AZ EGYÜTTMÜKÖDÉS ELMÉLYÍTÉSÉNEK FÖ FELADATAI A szocialista államok gazda­sági együttműködésének kér­déskomplexuma nagyon széles, s valamennyi terület nagy Je­lentőségű mind a tagállamok népgazdaságának fejlesztése, mind a KGST összesített gaz­dasági potenciáljának erősítése szempontjából. Énnek ellenére hangsúlyozni kell — mondotta Rohlífíek elvtárs —, hogy a mostani időszakban a szocialis­ta államok tüzelőanyagokkal, energiával, nyersanyagokkal és alapanyagokkal való ellátását tartjuk a legfontosabb feladat­nak. A tömegtájékoztatási esz­közök több hirt közöltek már azokról a közös akciókról, ame­lyek a nyersanyagok és az energetikai források, például a vasérc, az azbeszt, a kőolaj és a földgáz feltárására irányul­nak. Kevésbé ismert téma a tagországok villanyenergia ellá­tásában kibontakozó együttmű­ködés, s ezen belül az atom­erőművek közös építési prog­ramja. Az eddigiek lolyamán már sor került az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes ener­getikai rendszerére vonatkozó terv kidolgozására, amely a jugoszláv iával fennálló energe­tikai együttműködést is figye­lembe vette. Kidolgozták to vábbá az energetikai rendsze­rek távlati fejlesztésének alap­vető irányzatait, valamint az együttműködés bővítésére és elmélyítésére vonatkozó javas­latokat. Az érdekelt államok kétoldalú és sokoldalú alapon dolgoznak az energetikai rend­szerek összekötésének megerő­sítésén. Egyezmény jött létre 400 kV feszültségű távvezeték építésére Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország között, amely az 1975-ös és 1976 os években készül el. Tárgyalások folynak új 400 kV-os feszültsé­gű vezetékek építéséről Cseh­szlovákia és Magyarország, Ma­gyarország és Jugoszlávia, az NDK és Lengyelország között. A szovjet és a magyar tervező szervezetek már megkezdték a 750 kV feszültségű távvezeték építésének műszaki tervezését, amely a nyugat-ukrajnai Viny- nyica és a magyarországi Al- bertirsa között fog megépülni. A KGST-tagállamok közös igyekezettel létrehozzák az atomenergia hatékony népgaz­dasági kihasználásának tudo­mányos-műszaki, termelési és szervezési feltételeit. Bulgáriá­ban, az NDK-ban, a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában jelenleg már 12 atomerőmű üzemel, amelyek együttes tel­jesítménye 6050 MVV. Ebből 1320 MW teljesítményt 1974-ben helyeztek üzembe. További 440 MW-os blokkokkal üzemelő atomerőművek épülnek Bulgá­riában, Magyarországon, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában, s a Szovjet­unióban megkezdődött az első 1000 MVV-os teljesítményű atom­erőmű építése. Feltételezhető, hogy 1980-ig a KGST-tagálla­mok atomenergetikai kapacitá­sa eléri a 30 000 MW-ot. Len­gyelországban, Romániában és a Kubai Köztársaságban 1980 után kezdik meg az atomerő­művek építését. örvendetes dolog — mondot­ta RohlíČek elvtárs —, hogy az atomerőmüvek építési program­jában jelentős feladat hárul Csehszlovákiára, ahol a Szov­jetunió mellett a gépipar ma­gas műszaki fejlettsége, a bo­nyolult gépek, berendezések és műszerek gyártásában szer­zett tapasztalatok jó feltétele­ket biztosítanak az ilyen igé­nyes feladatok teljesítéséhez. Csehszlovákia első atomerő­műve már két éve működik, most további kettő épül, mind­egyik két-két 440 MW-os telje­sítményű könnyűvizű reaktor­ral. Ezeket az atomerőműveket 1977-től 1980-ig fokozatosan he­lyezzük üzembe. Ebben az év­ben megkezdik a harmadik VVER 40 es típusú atomerőmű előkészítési munkáit, amelyben 1981 —1982-ben megkezdődik a termelés. Csehszlovákia 1990 ig vesz részt a könnyűvizű atomerőművek építésében, mi­közben egyes csehszlovák gép- és kohóipari vállalatok — pél­dául a Sigma Olomouc, a Víl - kovicei Klement Gottwald Vas­mű, a Skoda Plzeň, a SES TI inaée és a ZES Brno — atom- erőművi berendezések gyártá­sára is berendezkednek. Az atoniprogram szükségleteire a bratislavai Hegesztési Kutatóin­tézetben speciális hegesztő- automatát fejlesztettek ki. A ha­todik Ötéves terv végére már meg kellene teremteni az 1000 —1500 MW-os gyorsreaktorok tervezésének műszaki és tech­nológiai teltételeit. A KAPITALISTA VILÄG VÁLSÁGAI Arra a kérdésre, hogy mi­ként viszonyul a KGST és Cseh­szlovákia a kapitalista világban lezajló gazdasági eseményekre, Rohlícek elvtárs részletesen válaszolt. Az utóbbi években — mondotta — jelentősen bővül tek a szocialista és a kapitalis­ta államok kapcsolatai. A köl­csönös kereskedelemben állan­dóan növekszik a gépek és be rendezések aránya, s az együtt­működés magasabb formái is érvényesülnek. Előtérbe kerül a termelési kooperáció, a tu­dományos-műszaki programok közös realizálása, a műszaki is­meretek kicserélése, a termé­kek közös gyártása és értéke­sítése. Ezt az együttműködést a Szovjetunió és a szocialista ál­lamok következetes békepoliti­kája, a nemzetközi feszültség enyhülése, s ennek következté­ben a hidegháború jelenségei­nek fokozatos felszámolása te szí lehetővé. Ugyancsak jelen tős szerepe van ebben a szó cialista államok, főleg a Szov­jetunió növekvő gazdasági po­tenciáljának, valamint annak a körülménynek, hogy az egy­mást követő válságjelenségek az európai kapitalista államo kát és az USA-t a szocialista államokkal való együttműködés bővítésére kényszerítik. Az elmúlt év negyedik ne­gyedében a fejlett kapitalista államokban a válság jelentősen kiéleződött. Lényegesen csök­kent a termelés és a foglalkoz­tatottság. Egyre kifejezőbbé vá­lik a különbség a szocialista államok dinamikusan fejlődő gazdasági s a kapitalista orszá­gokban uralkodó depresszió, bi zonytalanság között. Nem cso­da tehát, hogy a stratégiai ter­mékek diszkriminációs jegyző kében az eredetileg kimutatott termékeknek már csupán a tized része szerepel. A KGST-tagállamok nem zár­kóznak el — kereskedelmi­gazdasági korlátozásokkal — az együttműködés elől. A gyakor­lat azt bizonyítja, hogy a KGST- tagállamok különösen azokon a területeken érvényesülnek a nemzetközi munkamegosztás­ban, ahol a műszaki fejlesz­tést, a szakosítást és a koope­rációt az együttműködés segíti elő. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország béke­politikájával összhangban azon a véleményen van, hogy vég­legesen fel kell számolni a gazdasági kapcsolatok befa­gyasztására irányuló politikát, s szabad teret kell biztosítani a kölcsönösen előnyös együtt­működés számára. (ai| KODES ÉS NAVRÁTILOVÁ FOLYTATJÁK Wimbledonban folytatták a füves pályás nemzetközi tenisz­tornát. A férfi egyesben KodeS a francia Goven ellen 8:6, 6:2, 6:3 arányban győzött. Nem si­került Hrebeu rajtja, aki az ausztrál Roi:lietöl szenvedeti 6:3, 6:3, 6:3 arányú vereséget. Kiesett Písecky is, akit az ausztrál Dent győzött le 7:5, 3:6, 6:4, 6:2 arányban. A férfi egyes néhány további eredmé­nye: Okker (holland) — Pilics (jugoszláv) 6:3, 8:6, 6:3, Nasta- se (román) — Kakulja (szov­jet) 6:2, 6:4, 6:2, Riessen (ame­rikai J — Proisy (francia) 6:3, 6:2, 6:2, El Shafei (egyiptomi) — Gorman (amerikai) 6:1, 6:2, 6:4. Navrátilová sikeresen rajtolt, a veszélyesnek tartott Turnbull ellen 6:2, 8:6 arányban győzött. Néhány további eredmény: King (amerikai) — Vlotinan (dél-af­rikai) 6:1, 6:4, Newberry (ame­rikai) — Schaar (holland )'6:1, 6:1. A férfi egyes eddigi legna gyobb meglepetése a fiatal Bertram (dél-afrikai) 6:1, 6:2, 6:1 arányú győzelme az egyik legesélyesebb, az amerikai Smith ellen. EREDMÉNYEK — ESEMÉNYEK l.en gyei ország labdarúgó váloga tudja az amerikai Seattleban 14 000 néző előtt 4:0 (2:0) arány­ban győzött az Kgyesült Államok csapata ellen. Gőllövők: Bula, La­to, Szarmach és Wyrobek. A len­gyelek 36, az amerikaiak 12 lö­vést küldtek kapura. A Norvégia — Svédország — NŐK hármas atlétikai találkozón a norvég Bőrt) 27:5(i,2 perces ered mónyt ért el a 11) 000 méteres futásban. Nem nagy reményekkel indul­nak az ausztrál úszók a júliusi világbajnokságon. Legalábbis ez derül ki Carlile edző szavaiból: „Négy szám döntőjében ott le hetünk, de legfeljebb két éremre van reményünk.“ Ausztráliát nyolc úszónő és öt úszó képviseli a VB-n. A selejtezőkben nem tudta kiharcolni a részvétel jo gát az olimpiai bajnoknő Whlt- f leld és a világbajnok Stephen Holland. A junior kerékpáros világbaj­nokság 3000 méteres egyéni üldö­zőversenyét a svájci Uillbunde nyerte 3:42.07 perccel. 2. Palrna (argentin), 3. Pelityenko (szov­jet). A svéd labdarúgó-bajnokság 13. forduloja után az FF Malmö áll ASZTALITENISZ VVK-DÜNTDK Reykjavikban bonyolították le a férfi és a női asztalitenisz VVK-döntőt. A férfiaknál a BVSC, a nőknél a Bp. Építők szerezte meg az elsőséget. Eredmények: BVSC—Kfum Stockholm 5:4, (Rózsás és Bör- zsei 2-2, Gergely egy győzel­met aratott). Bp Építők—Start Praha 5:1, (Csík és Galambos 2-2, Molnár egy győzelmet ara­tott. A csehszlovák Silhanová egyszer volt eredményes. Ul- ryehová és Pauknerová nem tu­dott mérkőzést nyerni). az élen 21 ponttal. Néhány ered- nteny: Sundsvaii — FF Malmö 0:2, Ürgrite — Aatvldaberg 1:1, Öröb- ro — Djurgaarden 0:0. A nieuburgi nemzeküzi női röp­labda-torna két eredménye: USA — NSZK 32, Olaszország — Svájc 3:1. BrUsszelben hivatalosan bejelen­tették, hogy a világ egyik leg­híresebb országúti kerékpárosa, a belga Kddy Merckx ma a char- leroi-i városházán megkapja a becsületrendet. A magas kitünte­tést Franciaország sportügyekkel foglalkozó államtitkára adja át. A junior kerékpáros világbaj­nokság országúti csapatbajnoksá­gát a Szovjetunió együttese nyer­te meg. A Bondarenko, Karava- jev, Romanov, Toropov összetéte­lű csapat 1:28:24 óra alatt tel­jesítette a Ö6,6 km hosszú távot. Második helyen a lengyel csapat, harmadikon az NDK együttese végzett. A norvég Anderssen új világ csúcsot ért el a 3UUU méteres női síkfutásban. Az új rekord: 8:4b,ti. A régi csúcsot a szovjet Bragina tartotta 8:52,74 gyei. A sportfogadás hírei A Sportka 25. játékhete I. húzásának nyereményei: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 38 nyertes á 35 095 korona, III. díj: 2811 nyertes á 700 korona, IV. díj: 66 791 nyertes á 50 ko­rona. A II. húzás nyereményeinek elosztása: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 80 nyertes á 15 145 korona, III- díj: 4194 nyertes á 415 korona, IV. díj: 76 442 nyertes á 40 ko­rona. A Sazka 25. játékhetének nyereményei: I. díj: 7 nyertes á 6270 koro­na, II. díj: 187 nyertes á 36tl korona, III. díj: 1968 nyertes á 55 korona. A KUPÁSOK DICSÉRETE A második legrangosabb európai klub kupaküzdelemben, a Kupagyőztesek EK-jában az utóbbi évek egyik legsikeresebb csehszlovák egyUttese, a Spartak Trnava képviseli színein­ket. Malatinský edző menetköz ben, vagyis az 1974/75-os baj­noki év jolyamán olyan játé­kosoktól vált meg, akik előző­leg nagy sikereihez segítették a trnavui együttest, de távlat már nem állt előttük. Elsősor­ban Hagara, Majerník, Hrusec- ký, Martinkovič és Bôžik neve kívánkozik ide, hogy csak a legismertebbeket említsük. A hi­res edző saját bevallása szerint is kissé későn, de annál alapo­sabban látott hozzá a sorok fel­frissítéséhez. Ennek megjelelő volt az őszi és tavaszi mérleg. Ősszel a 8. volt a Trnava, IS—6—4—-5, 18:21 — 16 pontos összesítés­sel, tavasszal a 11., mégpedig 15—6—2—7, 14:15-ös gólarány- nyal, 14 ponttal. Végleges 6. he­lye, — különös tekintettel arra, hogy csak rosszabb gólaránya miatt szorult az ugyancsak 30 pontos Slávia mögé —, nem ál­lít ki róla rossz bizonyítványt. Az mindenesetre szokatlan, hogy ezúttal passzív a Spar­tak gólaránya. A hajdani gólerős játékosok, Adamec és Kuna inkább irányí­tószerepet kaptak, s az utóbbi nem egyszer a középhátvéd posztján is feltűnt. A kapuban Kéketi nagy ígéret, de még Ge- ryk is hallat magáról. Dobiáš a védelem minden posztján válo­gatott szintüt tud nyújtani. Zva- rík már egyik legjobb közép­hátvédünk. Varadint túl korai volt mellőzni a válogatott szak­vezetésének. A betyárból lett pandúr Kabát sokat betegeske­dett. Horváth inkább középpá­lyás, de változatlanul szögletes. Az új emberek közül Kramoli'š és Gasparik a legnagyobb ige rét. Az idősebb évjáratokhoz tartozó Jancula jól illeszkedett a csapatba. A hajdan szélvész- gyors Masrna a l)erby County elleni mérkőzésen szerzett sú­lyos sérülése, majd a műtét után csak árnyéka azelőtti ön­magának. A trnavaiak gyengéje a „gólképesség“. Változatlanul sok helyzetet dolgoznak ki, de a végrehajtásnál hiányzik a na gyobb higgadtság, a határozott­ság, az erő, meg az ötlet. Ha a KÉK mezőnye nem is olyan erős, mint a BEK é, abban nagyképességű csapat elég sok akad. Ha Ilyennel hozza össze a sors a Trnavát, akkor bajo­san lesz elég a jól megszerve­zett védekezés, a labdatartás, mert gyors, meglepetésszerű és eredményes ellentámadások nélkül nincs sok gól, nincs ku­pasiker. Márpedig a mi labda­rúgásunk csakúgy, mint a bará­ti államok futballja eddig ép­pen a Kupagyőztesek EK-jában volt a legsikeresebb, s a ha­gyomány a trnavaiakat is kö­telezi ... A summázás végén feltétle­nül az elismerés hangján kell szólnunk a négy csehszlovák kupacsapat edzőiről, Jozef V englosról, Valerian Bvecről, Bohumil Musilról és Anton Ma- latinskyról. Mindegyikük híres arról, hogy nem csupán elmé­leti, hanem elsősorban gyakor­lati szakember. Mindegyik a fiatal tehetségeket keresi, épí­ti be a csapatba, igyekszik ele- vi. 26. get tenni a modern labdarúgás követelményeinek, a támadójá- m ték eredményesebbé tételével. szorgalmazásával. ZALA JÖZSEF 1975.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom