Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-23 / 145. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. június 23. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 145. szám <B> Ára 50 fillér NÉPÜNK MEGOLDOTTA ALAPVETŐ NEMZETI ES SZOCIÁLIS PROBLÉMAIT Csehszlovák—szov jel bekeünnépség ČSTK — A* zvolení Bučina vállalat Lokomo­tíva testnevelési egyletének sportstadionja szóm baton délután a csehszlovák-szovjet barátság óriási békeünnepségének színhelyévé vált. Az ünnepség résztvevői szívélyesen üdvözölték Jo zef Lenárt elvtársat, a CSKP KB Elnökségének tagját, az SZLKP KB első titkárát, Vladimír ViroSikot, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkárát, a közép-szlovákiai kerület és a zvoleni járás párt- és állami szer­veinek más vezető képviselőit. Szívélyes fogad­tatásban részesítették Nyikolaj Andrejevics Gon- csarovot, a Szovjetunió bratislavai főkonzulját. Ezt követően ünnepi beszédet mondott Jozef Le­nárt elvtárs. JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZEDE Tisztölt Elvtársak, tisztelt polgártársak, kedves fiatalok! Engedjék meg, hogy a párt és állami szerveink, valamint Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a köztár­sasági elnök nevében szívélye­sen üdvözöljem az ünnepség résztvevőit, Zvolen ós az egész járás lakosságát. Örömmel fogadtam el a meg­hívást, hogy részt vegyek az ősrégi, a felkelő és ma már sokoldalúan fejlett, modern vá­rosban, Zvolenben megrendezett ünnepségen, amelyet a cseh­szlovák—szovjet barátság és a béke gondolata hat át. Szép, nemes és felemelő hagyomány, hogy városainkban és város­káinkban az emberek ezrei ün­nepi hangulatban találkoznak, hogy hitet tegyenek úl életünk eszméi mellett. A csehszlovák —szovjet barátság, valamint a barátsággal elválaszthatatlanul sggyó forrott béke gondolata, amelyek életünk alapvető érté­kelt jelentik, szocialista jele­nünk alapvető pillérei. Szeret­nék sok sikert kívánni e ren­dezvénynek, Önöknek pedig kellemes délutánt. Tisztelt Barátaim! Szocialista hazánk számára ez'az év különösen jelentős és emlékezetes. Az idén emlékez­tünk meg a Szovjetuniónak és szövetségeseinek a hitleri fasiz­mus fölött aratott győzelem 30. évfordulójáról, nemzeti felsza­badító küzdelmünk és hazánk felszabadításának 30. évforduló­járól. E jubileumok alkalmat nyúj­tanak arra, hogy nemzeteink és dolgozóink elgondolkozzanak az idáig megtett út felett, hogy megemlékezzenek azoknak a küzdelmeknek az értelméről, amelyeket népünk a múltban vívott, és amelyek meghozták szocialista jelenünket. Tudjuk, hogy a múltban a Cseheket és a szlovákokat két alapvető probléma gyötörte. Az egyik az volt, hogy önrendel­kezési jogú nemzetekként él­hessünk, a másik pedig a dol­gozók széles rétegei sziociális felemelésének problémája volt. E két probléma hatotta át nem­zeteink haladó erőinek minden küzdelmét. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása, amely az Oszt­rák— Magyar Monarchia romjai­ból épült fel, e törekvések ered­ménye volt. Ám ez a kapitalista köztársaság sem volt képes megoldani a nép lényeges prob­lémáit. Az idősebbek személyes tapasztalatból tudják, a fiatal­ság pedig az iskolában tanul­ta. hogy a burzsoázia mibe döntötte végül a köztársaságot: a müncheni csődbe, az ország belső és külpolitikai csődjébe, nyueati szövetségeseinek a hit­leri fasizmus előtti szégyenle­tes kapitulációjába. Volt itt azonban egy erő, amelv megmutatta a dolgozók­nak a biztonságos, a megbízha­tó kivezető utat. Ez az erő Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, amelyet több mint fél évszázada a csalódások és vereségek után a forradalmi munkásság alakított meg — itt Zvolenben is az Union gyár pro­letárjai — a tőko elleni küz­delemben saját élcsapatukként. A kommunisták voltak azok, akik Lenin tanításától vezérel­ve, a forradalom iskolájában megedződve hangsúlyozták, hogy csakis a Szovjetunióval való szövetségben biztosíthatja a nép nemzeti szabadságát, nemzeti létét. És csak akkor, ha az orosz munkások és pa­rasztok útjára térünk, csak ak­kor oldhatjuk meg a dolgozók szociális problémáit. Népünk súlyos megpróbáltatá­sok és nem csekély áldozatok árán, a Szlovák Nemzeti Felke­lésben vívott antifasiszta küz­delemben tört magának törté­nelmi utat. Hálával emlékezünk meg a forradalmárokról, akik Zvolen­ben, Hájnikyban,- Búdeöben és más községekben szívósan dol­goztak és harcoltak eszméink győzelméért. Hálával emléke­zünk meg azokról a hazafiak­ról, kommunistákról és párton- kívüliekről akik ebben a kerü­letben mint partizánok és fel­kelő katonák harcoltak a fa­sizmus ellen, a szabadságért. Értékeljük a munkásoknak, a parasztságnak, a hazafias ér­telmiségnek, a férfiaknak, az asszonyoknak, a fiataloknak ós az öregeknek jelentőségteljes és feledhetetlen hozzájárulását a zvoleni. járásban végbement harcokhoz az új, a szociális és nemzeti szempontból igazságos Csehszlovák Köztársaságért. És kérdezzük meg tisztelt barátaink, hogy népünk ebben a súlyos korszakban miben lát­ta reményét, ebben a küzde­lemben ki volt a támasza? A Szovjetunió, népe és hősies hadserege volt az, amely Moszkva alatt, Sztálingrádnál, Kurszknál, a Nagy Honvédő Háború frontjain harcolt ér­tünk. A szovjet emberek ott áltak mellettünk a felkelés idején. Szovjet repülőgépek hoztak éjszaka emberi és anya­gi segítséget, fegyvert és gyógyszert, majd elszállították a sebesülteket. A szovjet had­sereg volt az, amely felszaba­dította hazánkat, és lehetővé tette népünk számára, hogy szabadon dönthessen saját né­pi demokratikus útjáról. A Szovjetunió volt nemzeti és állami függetlenségünk szava- tolója, példájából merítettünk a szocialista átalakulások ide­jén, segítsége és a kölcsönös együttműködés volt sikereink egyetlen kútforrása. Ha tehát elgondolkozunk nemzeteink mozgalmas sorsa, jelene és jövője felett, akkor alapvető igazságként ki kell jelentenünk, hogy a Szovjet­unió nélkül nem vált volna valóra nemzeti felszabadító küzdelmünk győzelemre jutása. Ezért népünk, amely ezt az igazságot emlékezetében tartja, a felszabadítás 30. évforduló­ja alkalmából kifejezte a Szovjetunió iránti hűségét és barúlságát. Egész hazánkból őszinte üdvözleteket küldtek felszabadítóinknak, baj társaik­nak. E békeünnepélyről mi is üdvözletünket küldjük, és örökké élő, új tettekkel gaz­dagított hitvallásként mondjuk: „Örök Időkre a Szovjetunió­val és soha másként“. Ebből az alkalomból szívé lyesen üdvözöljük testvérein két, az elvtársakat, a szovjet katonákat és parancsnokokat, akik városukban tartózkodnak. Sok sikert kívánunk nekik a béke szamára sorsdöntő, be­csületes küldetésükben, sok szerencsét életükben. Tisztelt elvtársak! Ünnepségünket jó, lelkesítő légkör hatja át, és kijelent­hetjük, hogy minden okunk megvan rá — akár a belpoli­tikai, akár a nemzetközi hely­zetre gondolunk —, hogy biz­tos reménnyel tekitsünk a jö­vőbe. önbizalmunk forrását képe­zik azok a nagyszerű eredmé­nyek, amelyeket az elmúlt 30 év folyamán értünk el. Népünk megoldotta alapvető nemzeti és szociális problémáit, fel­lendítette a népgazdaságot, gyarapította a tudományt, és a kultúrát. Országunk a dolgo­zók boldog otthonává vált. E viharos fejlődés bizonyí­téka a zvoleni járás is, amely fejlett ipari-mezőgazdasági kör zetté vált. Dominánsai a kor­szerű üzemek, mint a Bucina faipari kombinát, a Detvai Pod polianske Gépgyár, a hríííovai üzem, a krupinai üzem, az új élelmiszeripari üzemek, ugyan akkor a fejlett egységes föld művesszövetkezetek, kutatóin tézetek és az országban jó hírnévnek örvendő Erdő- és Faipari Főiskola. Meg vagyunk győződve róla, hogy becsülettel teljesítik X az 5. ötéves tervidőszak utolsó évi feladatait, és hogv pár tünk XV. kongresszusát új munkasikerekkel köszöntjük majd. E nemes törekvésben sok szerencsét, sikert, család jaiknak pedig nyugodt életet kívánok. A zvoleni békeünnepsé^ résztvevői Lenárt elvtárs be széde után üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bi­zottságának, az SZLKP Köz ponti Bizottságának, a Szovjet­unió prágai nagykövetségének és a Szovjetunió braiislavai fő- konzulátusának. Ugyanakkor jóváhagyták a tiltakozó hatá­rozat szövegét a chilei fasisz­ta junta vérengzése ellen. Az ünnepséget a duklai ukrán népi együttes gazdag kultúrműsorral zárta. • « • Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára kíséretével együtt megtekintette a délelőtti órákban Európa egyik legna­gyobb faipari üzemét, a zvole­ni Bnőinát. A portugál forradalmi tanács nyilatkozata Cél a szocialista társadalom megteremtése Lisszabon — A portugál for­radalmi tanács nyilatkozatot tett közzé az országban ural­kodó helyzetről és a portugál forradalom jelenlegi szakaszá­ról. A nyilatkozat megállapítja, hogy a fegyveres erők mozgal­ma elsődleges céljának Portu­gália külföldtől való fiigget- lenítését tekinti. Ezért a for­radalmi folyamat az országban elengedhetetlenül megköveteli a „belső dekolonizáció“ folya­matát. A mozgalom célja az ember ember általi kizsákmá­nyolásától mentes portugál szó cialistu társadalom megterem­tése a termelőeszközök közös tulajdonbavéielé alapján-. A cél, hogy minden portugál ál­lampolgár számára biztosítsák a szabad emberi kibontakozást és a szocialista társadalom elő­nyeinek kihasználását. A Fegyveres Erők Mozgalma pártok feletti jellegű, ezért al­kalmas arra, hogy Portugáliá­ban biztosítsa a szocializmus­hoz vezető utat. Ez az út több szakaszra bomlik. A jelenlegi szakaszban a portugál társa­dalom, úgynevezett átmeneti stádiumban van. amelyben az április 25-i választások előtt a portugál politikai pártok a képviselőik által aláírt alkot­mányos megállapodás szelle­mében kívánnak együttműköd­ni. Ezt az átmeneti időszakot az aláírt nyilatkozat szerint úgy jellemzik, mint „a szo­cializmushoz vezető utat több párt egyidejű létezése mel­lett.* A nyilatkozat további részé­ben elemzéseket tartalmaz Por­tugália jelenlegi belpolitikai és gazdasági helyzetéről. A forra­dalmi tanács nyilatkozata rá­mutat arra, hogy az alkotmá­nyozó nemzetgyűlés feladata, hogy elkészítse Portugália al­kotmányát. A Portugál Forradalmi Ta­nács felhívta a portugál népet, hogy minden igyekezetével tá­mogassa a forradalmi tanács határozatait. A nyilatkozat megállapítja, hogy Portugália a nemzetközi politikai színtéren a nemzeti függetlenség politikáját kíván­ja folytatni és hozzá kíván já­rulni a béke és együttműkö­dés megszilárdításához az p*jész világon. A nyilatkozat azt is megállapítja, hogy Por­tugália tiszteletben tartja az előző kormányok múltban kö­tött megállapodásait, beleért­ve Portugáliának a NATO-tag- ságról szóló megállapodását. Portugália fejleszteni kívánja kapcsolatait a világ valameny- nyi országával. A jövőben el­tekint más országok belügyei- be történő beavatkozástól és ugyancsak nem engedi meg, hogy az ország belső életének alakulásába idegen erők be­avatkozzanak. Ciprusi tiltakozás az ENSZ-ben New York — A Ciprusi Köz­társaság kormánya a szigetor­szág törökök által megszállt részében június 8-án megtar­tott népszavazás eredményét nem tekinti érvényesnek — tartalmazza az a jegyzék, me­lyet Zenon Rosszidisz, Ciprus állandó ENSZ-küldötte nyúj­tott át Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárnak. Mint ismeretes, a június elején megtartott nép­szavazással Ciprus törökök ál­tal megszállt részében szentesí­tették a török fegyveres erők védelme alatt egyoldalúan ki­kiáltott ciprusi török szövetsé­gi állam alkotmányát. „A „népszavazás“, melyen a törökök által megszállt terüle­tek lakosai szavaztak, elfogad­hatatlan és nem valós“-tartal­mazza a jegyzék. SAMORA MACHEL LESZ A FÜGGETLENNÉ VÁLŰ MOZAMBIK ELNÖKE Lourenco Marques — A Mo­zambiki Népi Köztársaság első köztársasági elnöke Samora Machel, a Mozambiki Felsza­badítási Front (FRELIMO) el­nöke lesz. Mint ismeretes, a volt portugál gyarmat szerdán, június 25-én nyeri el függet­lenségét. A hírt a mozambiki ideig­lenes kormány elnöke, joaquin Chissano jelentette be. Ugyan­csak bejelentette, hogy az új mozambiki kormány 15 tagú lesz és az új alkotmány szö­vegét még a függetlenné vá­lás előtt nyilvánosságra hoz­zák. Hivatalos forrásokból szár­mazó értesülések szerint Mo- zambik függetlenségének kiki­áltásán részt vesz Antunes por­tugál külügyminiszter. Nairobi — A három angolai felszabadítási szervezet képvi­selői több napos tanácskozás után megállapodtak, hogy fel­hagynak az egymás elleni erő­szak alkalmazásával és a fel­merülő problémákat tárgyalá­sok útján oldják meg. Ankara — Genscher nyugat­német külügyminiszter az elmúlt hét végén Ankarában eszmecserét folytatott Bülent Ecevit volt török miniszterel­nökkel, valamint Sabri Cagla- yangil külügyminiszterrel. Ankarából történt elutazása előtt az NSZK külügyminisztere kijelentette, a török vezetőkkel folytatott tárgyalásokon megál­lapodtak: az NSZK fegyverszál­lításai töltik ki a jövőben azt az űrt, amely a Törökországba irányuló amerikai fegyverszállí­tásokra kimondott washingtoni embargó miatt következett be. Reakciós és szélsőséges török elemek szombaton merényletet kíséreltek meg Bülent Ecevit ellen. A volt török kormányfő­re Gereda városban tartott nyil­vános beszéde közben néhány revolverlövést adtak le. A go­lyóktól Ecevit megmenekült, azonban ellenfelei ezután pál­cákkal és kőzáporral támadtak iá. Az USA belvíz NSZK szállít fegvwrt liÉOfSIipiÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom