Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám, csütörtök
EGYRE TÖBB A TENNIVALÓ Közép-Szlovákiában ezekben a napokban még a takarmánybegyűjtés számít a mezőgazdasági dolgozók legfontosabb feladatának. A kerület déli járásaiban azonban már az aratásra való feilkészülésre is nagy gondot fordítanak az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói. Az évelő takarmányok és a széna első kaszálású termésének betakarítása már a befeje- zéshez közeledik a legtöbb helyen. Az eredetileg 12—14 napra tervezett munka menetét mindenütt több alkalommal megzavarták a gyakori esők. Ennek ellenére nem történt nagyobb lemaradás, mert az idén jóval több betakarítógép és szállítóeszköz áll a földművesek rendelkezésére, mint az elmúlt évben. JÓL HALAD A MUNKA A Seöiankyi (Szécsénkei) Egységes Földművesszövetkezet növénytermesztőinek egyrészt sokat kedvezett, másrészt pedig komoly gondokat okozott az idei tavasz. Az őszi, Illetve a téli fejlődésben elmaradt gabonavetéseket jól helyrehozta az utóbbi hónapok kedvező időjárása. A cukorrépával kapcsolatban és a takarmányok betakarítása során azonban nem kevés többletmunkát kellett elvégezni a gyakori esők miatt. — A nagykürtös! járásban elsőként vetettük el a cukorrépát — magyarázta Deák Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Mindent megtettünk a jő termés érdekében. Nagy gonddal végeztük el a magágykészítést, a kedvező időt kihasználva éjszaka Is dolgoztunk a földeken. Jó feltételek között kcült talajba a mag. A vetés után azonban egy hirtelen jött nagy eső jókora területen elmosta a talaj felső rétegét. Nyolcvan hektáron pusztult el a répa. Nagy gondot jelentett az, hogy újra el kellett végezni a talajmunkákat és a vetést. Az ezután bekövetkezett száraz időjárás miatt azonban eg/enletlenül kelt ki a mag. A tavalyi 500 mázsás átlaghozamot. amire az idei évben is számíthattunk volna, már semmiképpen sem érjük el. A szövetkezet dolgozói két évvel ezelőtt teljesen gépesítették a cukorrépa termesztését. Ezúttal viszont ismét szükség van a fárasztó kézi kapálásra. Áz első vetéssel földbe került gyomirtószerek már el-» vesztették hatásukat. Az újra bevetett parcellákon gyorsan fejlődnek a gyomnövények. — Néhány nap múlva ietesz- szük a takarmánybegyűjtés gondját. Már csak a rétekről kell begyűjteni a kint maradt szénát. A hozamokkal elégedettek vagyunk, ölven mázsa az eddigi hektáronkénti átlag. A takarmány begyűjtés kezdete óta már 100 vagon jó minőségű szenázst, és 25 vagon lucernalisztet készítettünk. Ezenkívül mintegy 25 vagon takarmányt természetes módon szárítunk. Ha a silókukorica is így sikerül, az idén nem lesz-j nek takarmányozási gondjaink. A mostaninál valamivel nagyobb hozamokat is elérheti tünk volna, a réteket azonban elöntötte az Ipoly. A szénatermés mintegy ötven százaléka víz alatt maradt. Félmillió korona az ebből származó kár. — Melyek a soronkövetkezó legfontosabb feladatok? — A hét folyamán már elkezdjük. a korai burgonya betakarítását. Ezúttal nem számítunk rekordhozamokra, mert a szokásosnál két héttel korábban kezdjük a szedést, június tizenötödikéig azonban így is jelentős mennyiséget szeretnénk értékesíteni. Ezenkívül már az aratásra is készülünk. Előreláthatólag egy hónap müU ,va, a járásban az elsők között kezdjük majd betakarítani a gabonát. A Mironovszkája, a Kau- kaz és a Jubilejna ja búzafajták tavaly 58,5 mázsás hozamot adtak. Az idén szeretnénk elérni a hatvan mázsás átlagot. Az aratás zavartalan menetének biztosítása sokoldalú és jó felkészülést igényel. Sajnos nem megy ez mindig könnyen. Jelenleg az alkatrészek beszerzési gondjai nehezítik meg a gépjavítók munkáját. Az efsz udvarán már hónapok óta kihasználatlanul vesztegel három nagy teljesítményű Crystal traktor a javításhoz szükséges pótalkatrészek hiánya miatt. Sok gonddal jár a kombájnok és a szalmabetakarítás gépi eszközeinek javítása is. Nem kis kára származik ebből a szövetkezetnek. SZÉP TERMÉS MUTATKOZIK A Hosticei (Gesztetej F.t/ységes Földművesszövetkezet dolgozói az elmúlt .hét végéig 130 hektáros területről takarították be a takarmányok első kaszálását. A megmaradt mintegy 40 hektár előreláthatólag a hét végéig ad munkát a betakarítók- nak. — Ami a hektárhozamokat illeti, úgy hiszem elégedettek lehetünk — mondta Cstuik Zoltán, a szövetkezet elnöke. — Mennyiségileg jobb termést takarítottunk be eddig a tavalyinál. A május végi kiadós esők azonban sokat rontottak. A takarmánybegyűjtés mellett ezekben a napokban főleg a dohány kapálása foglal koz tatja a növénytermesztés dolgozóit. Az idei tavaszon 25 hektáron ültették ki a palántákat. A dohánytermesztés már évek óta jelentős bevételi forrásnak számít. Ezért most is mindent meglesznek a lehető legnagyobb és a jó minőségű termés érdekében. — Az idén hetven hektáron termesztünk szemes kukoricát. Már gépi művelést és vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. Öröm látni, milyen szépen fejlődik a növényzet. A szövetkezet dolgozói azonban nemcsak ennek örülhetnek. Gabonából és szőlőből egyaránt jó termésre van kilátás. A ta valyi aratáskor hektáronként 36 mázsa volt a gabona álla gos termése. Az idei évre hasonló hozamot terveztek az efsz vezetői. A legutóbbi határ- szemlék során szerzett tapasztalatok azonban jól igazolják azt a bizakodást, hogy ennél gazdagabb termést kell majd betakarítani. — Az ilyenkor szokásos tennivaló végzése mellett már nagy gonddal készülünk az aratásra. Javában folyik a kombájnok és más gépek javítása. Sajnos, nálunk is komoly problémát jelent az alkatrészek beszerzése. Ezúttal a német gyártmányú E-512-es gabonakombájnokra hiányzanak az ékszíjak. Remélhetőleg július közepére, amikor számításunk szerint nálunk is megkezdődik az aratás, sikerül megoJdani ezeket a gondokat is. A szövetkezet nagy kiterjedésű határában átlagosan 14 napig tart a gabona betakarítása. Az idei nyáron az efsz három kombájnján kívül a Stará Lu bovfía-1 járásból meghívott bri gádosok segítenek majd abban, hogy késedelem nélkül biztos helyre kerüljön a szépnek ígérkező termés. LALO KÁROLY egyéneket, akik pl. munkaidejüket nagyobbrészit spekulációval, különféle anyagok, autók, alkatrészek, olcsó áron való beszerzésével töltik, vagy beosztottjuktól barátjuktól ilyesmit követelnek „ma nekem, holnap neked44 alapon. Az önzés és o protekció Az individualizmus és a nyerészkedés is a kispolgáriasság megnyilvánulása. Gyakran hallunk ilyen és ehhez hasonló megállapításokat: ml közöm a többiek dolgához, a fő az, hogy én jól vagyok. Senkinek az ügyeibe sem ártom bele magamat, magamnak és családomnak akarok élni. Ennek a felfogásnak a következtében az ilyen emberek munkahelyükön nem veszik észre sem a saját, sem a mások hibáit. Ilyen hangokat is hallani: semmi közöm hozzá, hogy milyen problémák vannak a vállalatnál, az efsz- ben, az állami gazdaságban; ezeket oldják meg azok, akiknek magas a fizetésük. Ezen az alapon távol tartják magukat a problémák orvoslásától, de ne>- adjisten, hogy az illető kevesebb prémiumot kapjon, mint az, aki fontos feladatokat teljesít. Akkor viszont kinyitják a szájukat! Semmibe sem veszik azokat az embereket, akik a társadalmi érdekű feladatok megoldására szabad idejüket is feláldozzák, és gyakran népszerűtlen problémák megoldásán dolgoznak. A szocializmusban a protekcionizmus, a megvesztegetés és az élősködés idegen jelenség. Ezek a jelenségek leggyakrabban a fiatalok főiskolai felvétele során, az egészségügyi szolgáltatásokban, az építkezési engedély megszerzésével kapcsolatban, lakás- és garázsszerzéskor, valamint nehezen beszerezhető építőanyagok vásárlásakor lépnek előtérbe. Egyévsek azt vallják, hogy protekció nélkül semmi sem érhető el. Ez ellentétben áll a szocialista erkölccsel. Minden becsületes állampolgárnak el kell utasítania, meg kell bírálnia és le kell lepleznie azokat, akik ezeket az antiszocialista cselekedeteket elkövetik. A gyakorlatból azt is tudjuk, hogy néha magunk is tudatosan vagy ludat alatt kialakítjuk a kispolgárias szellem talaját. Szinte naponta láthatjuk, hogy például bevásárlás közben, de főképp az éttermekben és a vendéglőkben eltűrik, hogy a személyzet az aprópénzt nem adja vissza, borravalót adnak a borbélynál vagy a fodrásznál, megfizetik a félig kimért sört, érdemtelenül jutalmakat, prémiumokat adnak stb. Sokan a kontárok munkáját támogatják azzal, hogy az üzemből ellopott alkatrészekért és anyagokért fizetnek. Akik ezt megteszik, nem gondolnak arra, hogy ezzel az élősködési támogatják. Közös erőfeszítést Egyes személyek bizonyos cselekedeted t és viselkedését egyesek a szocializmus lényegével azonosítják. Persze helytelenül. Nem mindenki ismeri fel, hogy az életüket kellemetlenné tevő tényezők, mint pl., a termelésben mutatkozó hiányosságok, a rossz és a rend- szertelen nyersanyagellátás, a kereskedelemben, a közlekedésben, az egészség- és az iskolaügyben tapasztalható hiányosságok stb. oka nem a szocializmusban keresendő. Előfordulásuk néhány ember felelőtlen munkájának a következménye. A szolgáltatásokban végzett rossz munka néhány személy felkészületlensége okozza, hogy időnként jól megy a feketézők nek és a kontároknak. Ha ezekről a szocializmusban Idegen jelenségekről beszélünk, azt nem azért tesszük, mintha növekedne a számuk, hanem mindenekelőtt azért, mert akadályozzák, fékezik a gyorsabb fejlődést, és szöges ellentétben állnak a szocialista erkölcsösei. Ezért nem állja meg a helyét az a vélemény, hogy a kispolgáriasság, mint jelenséggel nem érdemes foglalkozni, mert meg nyilvánulásal csak elszórtan fordulnak elő. Másrészt vannak olyanok, akik azt állítják, hogy lehetetlen a parazitizmus és a korrupció ellen védekezni. Mind a két vélemény hamis. Ha elérjük, hogy a felső rolt megnyilvánulások és cső kevények ellen mindenki határozottan fellép, a kommunistákkal, a pártszervekkel, a szakszervezettel és a SZISZ szervezetekkel az élen a becsületes állampolgárok leleplezik a visszaéléseket, akkor ez a helyzet a jövőben jelentős mér tékben javulni fog. Hiszen azok az eredmények, amelyeket a magasabb szintre emelt ideoló giai munkával a szocializmusban idegen jelenségeik elleni harcban elértünk, valóban dicséretre méltóak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az eddig) eredményekkel nem elégedhe tünk meg. Ideológiai munkánkat úgy irányítsuk, hogy a jövőben minél nagyobb mértékben megakadályozhassuk a parazitizmus terjedését, azt, hogy egyesek a becsületes dolgozók munká jából élhessenek. Tudatosítanunk kell, hogy a felsorolt hibák elleni harc fokozása a legjobban a dolgozók sokoldalú nevelésével, meggyő zésével érhető el. Dr. JAN MACHYNIAK Kémiai forradalom a mezőgazdaságban Épül az agrokémiai központ a komárnói járásban Bakii Ferenc mérnök az agrokémiai kö/.piint tervrajza előtt. Alig több mint száz évvel ezelőtt állították elő az első műtrágyát, s ez jelentette az első lépést, hogy a mezőgazdaságba is betörjön a kémia, azokkal a vegyszerekkel, amelyek segítik a növények növekedését, pótolják a talaj hiányzó tápanyagait és védelmet nyújtanak a kártevők, a betegsé gek és a gyomok ellen. A komárnói járásban 1970-ben egy hektár mezőgazdasági területre átlagosan 256 kg mezőgazdasági vegyszert szór tak szét, s tavaly már húsz kg mai többet. Ez a szám 1990- re 382 kg ra növekszik. A múlt évben csupán ebben a járásban 7954 vagon műtrágyát és 7870 métermáz^a növényvédőszert használtak fel. Ez a néhány számadat arról tanúskodik, hogy a mezőgaz daságban már előkelő helye van a vegyiparnak. A mező- gazdasági üzemeknek azonban nem voltak megfelelő helyisé geik a vegyszerek tárolására, és sok helyen a mezőgazdasági dolgozók hiányos szakismeretei következtében kárt is szenve ilett a növényzet. A korszerű gépi felszerelések is komoly szaktudást igényelnek. Ezért a párt- és állami szervek határozata alapján agrokémiai vállalatokat létesítenek, amelyek komplex intézkedésekkel és szakmai segítséggel gondoskod nak a növények tápanyagellátásáról és védelméről. A komárnói járásban országos méretben is az elsők között létesült az agrokémiái központ. Amikor 1973-ban a szocialista mezőgazdasági vállalatok és gabonafelvásárló üzem képviselőinek együttes ülésén megállapították a járási agrokémiai üzem szükségességét, hozzáfűzték, hogy közös „kasszából“ kelj kialakítani annak a műszaki anyagi bázisát. Az első feladat tehát az. építkezés volt. Bakó Ferenc mérnök, az agrokémiai központ igazgatója az építés körülményeiről így nyilat kozott: — Ilyen jellegű építkezés eddig még nem folyt járásunk területén, s így tapasztalataink sem voltak. A legfontosabb feladat a kedvező terület kiválasztása volt. A Komámétól alig pár kilométerre fekvő Chotín (Hetényj mutatkozott a legmegfelelőbbnek. Csaknem a járás központjában fekszik, s minden oldalról könnyen megközelíthető. A múlt év júliusiában megérkeztek az első építők. Az öt és fél hektáros területű központot az állomás közeié ben, a lakott településtől távolabb kezdtük el építeni. Nem egészen egy év leforgása alatt alapos munkát végeztünk. Annak ellenére, hogy egyszer a munkások hiányoztak, máskor pedig az építkezési anyagok, már kezd kialakulni a központ arculata. Készen van már a hétszáz méter hosszú bekötőút és a csatornázás. A négyszáz méter hosszú és tizenkét méter széles betonszőnyegen már landolhatnak a repülőgépek. Hamarosan felépül a kilencezer tonna ipari műtrágyát befogadó hatalmas raktár, a növényvédő szerek központi raktára, az agrokémiai központ gépparkjának 24 garázsa, a gépjavítóműhely, a repülőgéphangárok, a robbanóanyagok különleges biztonsági raktára, a szerelőterület, a központi irodaépület és a vasúti tehervágány. Már 1977 végén szeretnénk az egész központot átadni rendeltetésének. Beruházási költsége ötvenmillió korona. Több különleges berendezés biztosítja majd az itt dolgozók egészségvédelmét. Légkondicionáló berendezéssel ellátott, teljesen légmentes kabinban dolgozik majd a központi műtrágyaraktár kiszolgáló személyzete. A központ egy részét azonban már ez év augusztusában átadják, amikor megérkezik a Slovair három mezőgazdasági repülőgépe. A mezőgazdasági dolgozók egyre jobban hozzászoktak a repülőgépekhez, s segítőtársukat látják benne. Tavaly repülőgépről 12 ezer hektáron végeztünk vegyszeres gyomirtást és növényvédelmet, ebben az évben azonban már hetvenezer hektárra szeretnénk kiterjeszteni a repülőgépek munkáját. A repülőgépek a vetésnél is nagyszerűen beváltak. Tavasszal kétezer hektáron vetettünk így gabonát, s már- most megállapíthatjuk, hogy kedvező időjárást körülmények között a repülőgépről történő vetés jobb, a magok hullása egyenletesebb, s a „földi“ mezőgazdasági gépek Is kevesebb kért okoznak a felszántott termőföldben. A chotíni agrokémia, vállalat még fiatal. Két-három év múlva azonban már kiépül, s hatalmas gépparkja lesz. Átveszi majd a trágyázás és a növény- védelem gondját az egész járásban. Azzal is számolnak, hogy gépparkjukat felhasználják majd a környező szövetkezetek a gabona, a kukorica *és a cukorrépa szállításánál. Bár Chotín a komárnói járás központjában fekszik, mégsem lesz képes valamennyi mezőgazdasági üzem igényének eleget tenni. Ezért, és a szállítási költségek csökkentése érdekében az agrokémiai központ mellett „fióküzemeket“ Is létesítenek. Sor kerül majd Bajion (Bajcsonj, Kolárovón (GútánJ, Zemianská OlCán (NemesócsánJ és BúCon (Búcson), tehát a járás négy további pontján egy- egy kisebb kémiai központ építésére. Ezeken az állomásokon mezei repülőterek várják a mezőgazdasági repülőgépeket, raktárak lesznek műtrágyák és növényvédőszerek tárolására, s nem fog hiányozni o szükséges géppark és a megfelelő számú szakember sem. Ma még nehéz lenne megállapítani, hogy milyen változásokat hoz a jövő a mezőgazdaság kemizálásában. Rövid időn belül azonban általánosan használni fogják a folyékony és a kombinált műtrágyák egész sorát, s az istállótrágyát is robbanószerekkel szórják szét a földeken. Hamarosan feltűnik majd a földek fölött a mező- gazdasági helikopter, amely jó tulajdonságainál fogva (alacsony és lassú repülés, viszonylag nagy teherbírás) főleg a gyümölcsösökben és a szőlőkben nyújt majd nagy segítséget a mezőgazdaságnak. Ez, és még sok más dolog vár a ko- márnől járás agrokémiai vállalatára, amely úttörő munkát is végez majd a hektárhozamok további növelésében s a nehéz fizikai munkák felszámolásában. MOROVICS LAJOS
