Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-16 / 113. szám, péntek
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. május 16. PÉNTEK BRATISLAVA XXVIII. ÉVFOLYAM 1S3. szám Ára 50 fillér ésszerűsítés AZ ÉLELMISZERTERMELÉSBEN Népgazdaságunk 5. ötéves tervének eddigi teljesítését értékelve megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói a terv előirányzatait meghaladva gondoskodnak a társadalom szükségleteiről. Ez még természetesen nem jelenti azt, hogy ebben az ágazatban minden a legnagyobb rendben és problémák nélkül halad, s hogy a mezőgazdaságtól nem várhatunk többet, mint amennyit jelenleg ad. A CSKP KB múlt évi novemberi ülése a népgazdaság fejlesztésének elemzésével kapcsolatban szintén rámutatott, hogy az élelmi szertermelés jó átlagos eredményei mögött jelentős tartalékok vannak, amelyeket különösebb befektetésiek nélkül is hasznosítani lehet a társadalom javára. E lehetőségek kihasználásának optimális megoldásait keresve abból kell kiindulnunk, amit Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondott a XIV. párkongresszuson: „A párt politikája a mezőgazdaságban következetesen az intenzifiká- lásra, az ipari termelési módszerek további fejlesztésére, a tartalékok mozgósítására, az ésszerűsítésre, a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére irányul.“ Ez tehát azt jelenti, hogy az élelmiszeriek termelésében is korszerűsíteni kell a technológiai folyamatokat, összpontosítani kell a tudást és a becsületes munkát azokra a területekre, ahol az irányító és a szervező munka hiányosságai következtében hatalmas értékek hevernek parlagon. A topoícanyi járásban például kiszámították, hogy ha a múlt évben 17,4 malac helyett 19 malacot választottak volna el átlagosan egy anyától, akkor a tervezett feladatok teljesítéséhez 623 anyával kevesebbre lett volna szükség. Ez nem kis költségmegtakarítást jelenthetett volna, hiszen a különbözet eltartásához mintegy 100 vagon abraktakarmányra és 300 vagon terimés takarmányra volt szükség. A mezőgazdaságban nem ritkaság a hasonló példa. Szembelűnöek például a különbségek az élenjáró és a lemaradozó gazdaságok eredményei között, s ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, liogy az eredményesen gazdálkodó vállalatokban is sok még a sürgősen kihasználásra váró tartalék. ; A tervfeladatok sikeres teljesítése, az irányítás és a munka- szervezés tökéletesítése kérdéseivel kapcsolatban a CSKP mindig kiemelte és most is hangsúlyozza a dolgozók öntudatos részvételének szükségességét, az alkotó kezdeményezés feltételeinek biztosítását. Az utóbbi években e társadalmi folyamat jelentős formájává váltak a komplex racionalizációs brigádok. Mint tudjuk, e brigádok legfőbb célja az átlagosság elleni harc a termelésben és az emberek gondolkozásában. Munkájuk tartalmát a legújabb tudományos ismeretek, a korszerű technika és a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazása képezi. A komplex racionalizációs brigádok keretében találkozik össze a munkások, a műszaki dolgozók, a tudósok és a gazdasági vezetők tapasztalata, s új kapcsolatok fejlődnek ki az emberek között. Bár az élelmiszerek termelésében még nem terjedt el széles körben ez a mozgalom, de ott, ahol gyökeret vert, máris termékeny hajtásokat nevelt. Ezt egyértelműen bizonyította a komplex racionalizációs brigádok és a százezresek szlovákiai aktívaértekezlete ez év februárjában. A mezőgazdasági százezresek úttörője, Iván Hacher mérnök, a Mojmírovcei Jövő Efsz fögépesítője találóan fejezte ki ezen az értekezleten a komplex racionalizációs brigádok küldetését: ,,Egyes emberek úgy tekintenek ránk — mondotta, — mint az aktívákra, értekezletekre, konferenciákra járó emberek különleges csoportjára, s közben azt gondolják, hogy a brigádok csak a tevékenység látszatát keltik. Én azonban úgy gondolom, hogy a százezresek és a kompié* racionalizációs brigádok valóban a tartalékok feltárását szolgálják, s egyúttal összehasonlítási alapot is adnak az adott lehetőségok kihasználásában. Az emberek tehát nem azért vesznek részt a komplex racionalizációs brigádok munkájában, hogy ezzel ^dicsőséget, elismerést, kényelmesebb beosztást szerezzenek maguknak, hanem azéri, hogy növeljék a termelés hatékonyságát, feltárják a tartalékokat, javítsák a termelési befektetések megtérülésének mértékét, s hogy ezzel szakmai és politikai téren saját maguk is fejlődjenek, javuljon munka- és életkörnyezetük. A mezőgazdaságban ebben az irányban valóban csak az első barázdáknál tartunk, bár a kibontakozás lehetősége eléggé széles. A szarvasmarha hagyományos hizlalásánál például egy dolgozó 35 állatról gondoskodik. Ugyanakkor olyan tenyészetek is vannak, ahol 300 állat jut egy gondozóra. Ez 9—10-szeres különbséget jelent a munkatermelékenység színvonalában, hiszen amíg az előbbi 1 kg húst, 2,50 korona munkabérért termel, addig a másodiknál 1 kg hús kitermelése csupán 0,25 korona bérköltségbe kerül. . A komplex racionalizációs munkabrigádok tevékenysége természetesen nem merülhet ki a jelenlegi termelési problémák megoldásában. Arra is szükség van, hogy tevékenységüket a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének koncepciós kérdéseire irányítsák. Ebben az irányban van a legnagyobb szükség a tudományos intézmények, a főiskola és a kutatóintézetek dolgozóinak segítségére, akik a mezőgazdaságban e mozgalom gesztoraivá válhatnak. A gabonaprogram realizálásával kapcsolatos tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a tudomány képviselőinek hozzájárulása nagy segítséget jelenthet mind a termelés hatékonyságának növelésében, mind a dolgozók nevelésében. A komplex szocialista ésszerűsítés előtt minden mezőgazda- sági vállalatban szélesre kell tárni a kaput, mert a tudományos technikai forradalom az élelmiszerek termelésében is olyan követelményeket támaszt, amelyekkel csak a politikailag és szakmailag fejlett emberek tudnak sikeresen megbirkózni, akiknek őszinte érdekük, hogy holnap jobban éljünk mint tegnap. Próbaüzemije helyezték a Zlaté Moravce-i új téglagyárat, amelynek évi termelése több mint 59 millió tégla lesz. Az új üzem pótolni fogja a több mint 70 éves elavult régi téglagyárat, amelynek kapacitása és berendezése ina már nem felel meg a korszerű téglagyártás követelményeinek. Felvételünkön: Milán Barink (balról) és Ludovit Hitka ellenőrzik az automatikus gépsorok működését. (Felvétel: A. Zagar ml. — CSTKJ Joze! Lenárt fogadta V. V. Mackevicset (CSTK) — Jozef Lenári, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavában fogadta V. Mackevicset, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki néhány napos látogatáson a Szlovák Szocialista Köztársaságban tartózkodik. A fogadásom részt vett fán Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, FrantiSek Magara erdő- és vízgazdálkodási miniszter és Ján Janovic mezőgazdasági és elel- mezésügyi miniszter. Jelen volt N. A. Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkon- zulja. A BEKÉÉRT, BIZTONSÁGÉRT, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT ÉS EURÓPA NÉPEI KÖZELEDÉSÉÉRT Varsó — A lengyel szejm oszlopcsarnokában csütörtök délelőtt folytatta tanácskozását a Varsói Szerződés országai parlamenti képviselőinek találkozója, amelyet a szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A találkozón részt vevő bolgár küldöttséget Vlagyimir Bit nec, a nemzetgyűlés elnöke, a csehszlovákot Alois Inára, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a lengyelt Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, a magyart Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az NDK-ét Gerald Götting, a népi kamara elnöke, a románt Stefan Mocuti, a Nagy Nemzetgyűlés adetnöke, a Szovjetunióét Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Ta/nács Szövetségi Tanácsának elnöke vezeti. A küldöttségvezetők saerdán elhangzott felszólalásai alapján átfogó vita bontakozott ki az európai és a nemzetközi liedy- zet, a béke védelme, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az államok közötti konstruktív együttműködés további fejlesztése, a nemzetközi enyhülés! folyamat visszafordíthatatlanná tétele és a szocialista közösség egysége erősítésének időszerű kérdéseiről. A tanácskozás befejezéseként Stanislaw Gucwa, a szejm marsallja felolvasta azt a fel* hívást, melyet A békéért, biz- tcnságért, együttműködésért és Európa népei közeledéséért néven az európai országok parlamentjeihez intéztek a varsói tanácskozás részvevői. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése Napirenden a környezetvédelem (Tudósítónktól) — Fábry István, az SZNT alelnöke nyitotta meg tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács ülésének második napján a tanácskozást, melyen jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Juraj Busa, az SZSZK fejlesztési és építésügyi min.isz.tere terjesztette elő a kormány jelentését a környezetvédelemről. A jelentés bevezető részében hangsúlyozta, hogy szocialista társadalmunkban az egészséges életfeltételek kialakítása és védelme, szerves része politikai, gazdasági és kulturális feladatainknak, a dolgozók életszínvonala emelésének. A tudományos-technikai forradalom megvalósítása nem ellentétes ezzel az igyekezetünkkel. Az elmúlt harminc szabad esztendő ailatt lényeges eredményeket értünk el életszínvonalunk emelésében, a munka és egészségvédelemben. Ma Szlovákiában a lakosság kétharmada a felszabadulás óta épített házakban lakik. A CSKP következetes politika járnak eredményeként emelkedik az életszínvonal, azt mondhatjuk egészen új falvak és városok épültek. A nemzeti bizottságok és a képviselők a lakosok százezreit serkentik aktív munkára a falu- és város- szépítési akciók során. Az elmúlt négy évben a „Z“-aikció keretében 3,5 millió korona beruházási költséggel 5,ö millió korona értéket hoztak létre a lakosok. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy hazánkban — éppen úgy, mint más országokban — az iparosítás kedvezőtlenül hat a víz, a levegő tisz-. taságára. A XIV. pártkongresz- szus feladatul adta, hogy alakítsuk ki a feltételeket az élet- környezet fokozatos javítására. Csökkenteni kell a levegő szennyezettségét Szlovákiában az ipari termelés 194H óta a 14-szeresére növekedett. Szinte minden régi üzemet korszerűsítettünk, bővítettünk, egész sor nagyüzemet építettünk, még a mezőgazda^ sági jellegű járásokban is. Iparunk szerkezetének alakulása, melyet a tüzelő- és energia- alapunk szabott meg, kedvezőtlenül hatott a levegő tisztaságára. Számítások szerint Szlovákia légterébe 668 millió tonna gázhalmazállapotú és 597 millió tonna szilárd szennyező anyag jut évente. Bár a levegő csupán a terület 1,4 százalékán szennyezettebb a megengedeti normánál, viszont itt él Szlovákia lakosságának 12 százaléka. Legszennyezettebb a levegő [Folytatás a 2. oldalon}
