Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám, csütörtök

Amerikai erőfitogtatás Washington, Bangkok — Nyolcszáz amerikai tengerész- gyalogos szállt partra szerdán hajnalban a thaiföldi Uíapao légitámaszponton és további ez­ret helyeztek riadókészültségbe Okinawa szigetén. A hongkongi kikötőben három amerikai ha­dihajó húzta fel a horgonyt olyan meg nem cáfolt feltétele­zések közepette, hogy útirá­nyuk a Sziámi-öböl. Kambod­zsa felé tart a Coral Sea re­pülőgép-anyahajón kívül körül­belül fél tucat kísérő hajó és további két romboló. Hat Phan- tom és két F-lll-es vadászbom­bázó, továbbá meg nem neve­zett számú A-7-es vadászbom­bázó „járőröz“ a Sziámi-öböl­ben fekvő Koali Tang sziget térségében. Az amerikai erőfi­togtatás oka az, hogy a kam­bodzsai hatóságok nem bocsá­tották szabadon az ország fel­ségvizein elfogott Mayaguez amerikai fehérhajót. Egyes amerikai hivatalos személyek szerint az erőfelvonultatás cél­ja nem annyira az esetleges tényleges aillkalmazás, hanem inkább „Kambodzsa meggyőzé­se". „Világosan megmondtam, hangsúlyoztam és újra megerő­sítem, hogy semmiféle beavat­kozást nem akarunk“ — jelen­tette ki Kukrit Pramodzs thai­földi miniszterelnök, alig né­hány perccel az előtt, hogy a 800 amerikai tengerészgyalogos megérkezett az ország területén fekvő támaszpontra. Ha az Egyesült Államok — folytatta —, thaiföldi támaszpontokat hasznán fel Kambodzsa elleni katonai akciókra, akkor ve­szélybe sodorja Thaiföld és az Egyesült Államok régi barátsá­gát. A két ország közötti szer­ződések szerint az Egyesült Ál­lamok a támaszpontokat csak bérli, s azok jogilag Thaiföld felségterületéhez és a thaiföldi kormány ellenőrzése alá tar­toznak. Az Egyesült Államok­nak elvben értekeznie kell a bangkoki kormánnyal, mielőtt jelentősebb csapatmegmozdulá­sokat hajt végre az ország te­rületén. Formailag ez a múlt­ban így is volt, most azonban — mint Kukrit Pramodzs kö­zölte — semmiféle hivatalos előzetes tájékoztatást sem ka­pott. Washingtonban kétszer tar­tott rendkívüli ülést az ameri­kai nemzetbiztonsági tanács. Hazarendelték emiatt Noel Gayler-t, az Egyesült Államok csendes-óceáni fegyveres erői­nek parancsnokát és Kissinger külügyminiszter is megszakítot­ta vidéki körútját. Hivatalos közleményt egyik ülésről sem adtak ki, de az UPI olyan ér­tesülést közöl, amely szerint fontolóra vették a Mayaguez erőszakos „kiszabadítását“ ab­ban az esetben, ha csütörtök reggelig diplomáciai úton nem boldogulnak. Nyugati hírügy­nökségek pekingi jelentései szerint eredménytelen maradt az ottani amerikai összekötő iroda kísérlete. A Reuter úgy tudja, hogy az összekötő iroda megbízottja érintkezésbe lépett a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány pekingi nagy- követségével és a kínai köl­ti g y m i niszt éri um m al, de egyik kapcsolatfelvétel sem hozott eredményt. , A magyar nagykövet fogadása (CSTK) — Martin Dzúr had­seregtábornok, a CSSZSZK nem­zetvédelmi minisztere kedden fogadta Barity Miklóst, a Ma­gyar Népköztársaság rendkívü­li és meghatalmazott csehszlo­vákiai nagykövetét, akit Vo- rinko Mihály ezredes, a kato­nai és légügyi attasé kísért. A nagykövet jókívánságait fejezte ki a nemzetvédelmi mi­niszternek a Varsói Szerződés fennállása 20. évofrdulója al­kalmából, egyben átadta a csehszlovák néphadsereg pa­rancsnokságának és katonáinak elvtársi és bajtársi üdvözletét. ünnepi Ülés Moszkvában Moszkva — Valamennyi moszkvai lap megemlékezik arról, hogy húsz évvel ezelőtt, 1955 május 14-én jött létre a szocialista országok európai védelmi és politikai szerveze­te — a Varsái Szerződés. A szovjet fővárosban szerdán dél­után ünnepi ülésen emlékeztek meg az évfordulóról. A moszkvai Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában tartott ünnepi ülésen az elnök­ségben helyet foglaltak Andrej Grecsko marsall, Andrej Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsztan- tyin Katusev, az SZKP KB tit­kára, Iván Jakubovszkij mar­sall, a Varsói Szerződés or­szágai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, és más hivatalos személyiségek, valamint a szocialista orszá­gok nagykövetei. Az ünnepi ülésen jelen voltak munkások, tudományos dolgozók, kulturá­lis és katonai tényezők. Az ülésen Andrej Gromiko külügyminiszter mondott ünne­pi beszédet, amelyben hang­súlyozta, hogy a szocialista közösség országainak döntő ér­deme az, hogy Európa immár 30 éve békében él és hogy a világfejlődést egyre erőtelje­sebben befolyásolja az enyhü- lési folyamat. „A béke és a szocializmus szerződése“ címmel a moszk­vai Pravda szerkesztőségi cik­ket közöl az évforduló alkal­mából, melyben hangoztatja, hogy a Varsói Szerződés Szer­vezete szilárd, hatalmas állam- szövetségként érkezett ehhez az évfordulóhoz, olyan államok szövetségeseként, melyeket a kommunizmus felépítésének kö­zös nagy céljai egyesítenek. Államosítások Portugáliában Lisszabon — A portugál kor­mány államosította a cement-, a dohány- és a papíripart. Az eddigi 3300 escudo helyett 4000 escudóban állapította meg a bérminimumot — jelentették be Lisszabonban szerdán. A TASZSZ hírügynökség liisz- szaboni tudósítója hírmagyará­zatában megállapítja: az újabb ilöntések részei annak az anti- monopolista politikának, amely- lvel a Fegyveres Erők Mozgal­ma arra törekszik, hogy meg­javítsa a portugál nép anyagi helyzetét. A portugál kormány 35 ezer i scudóban állapította meg a ki­fizethető legmagasabb havi hért, a 12 ezer escudnt elérő, illetve meghaladó havi béreket pedig az év végéig befagyasz­totta. Nyugati hírügynökségek meg­jegyzik, hogy az újabb portugál államosítás körülbelül 20 nagy- vállalatot érint. * Moszkva — „Kivívott szabad­ságunk megvédésének legfőbb biztosítéka a nép és a Fegyve­res Erők Mozgalmának (MFA) forradalmi szövetségében rej­lik“ — mondta Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a moszkvai Pravdá­nak adott nyilatkozatában, ame­lyet a lap szerdai számában kö­zöltek. Erre a szövetségre nél­külözhetetlenül szükség van a társadalmi élet demokratizálá­sának folytatása, az új, demok­ratikus Portugália felépítése, a mélyreható gazdasági és szo­ciális átalakítások miatt továb­bá azért, hogy rátérhessenek a szocializmus felé vezető útra. MÁJUS 15-RE összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság nemzetkö­zi kérdésekről szóló tájékozta­tó megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását javasolja a központi bizottság­nak. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGA és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfordu­lója alkalmából szerdán jubi­leumi megemlékezést tartott a parlament Kongresszusi Termé­ben. SZERDÁN izraeli egységek ismét határsértést követtek el és behatoltak a határtól egy kilométerre fekvő dél-libanoni településre. A házkutatást tar­tó katonákat a libanoni tüzér­ség tüze fogadta és visszafor­dulásra kényszerítette. AZ OLASZ KORMÁNY egy olasz—dél-vietnami diplomáciai jegyzékváltás kapcsán lényegé­ben elismerte a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányát — jelentették be az olasz külügyminiszté­riumhoz közelálló körökben. BUDAPESTEN tegnap meg­kezdődött Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Ma­gyarország igazságügyminiszté­riumai képviselőinek tanácsko­zása. KAREL KOMÁREK, hazánk bécsi nagykövete Bécsben meg­nyitotta a „Csehszlovákia 30 éve“ elnevezésű fényképkiállí­tást. A BÉKE ÉS A SZOCIALIZMUS MEGERŐSÍTÉSÉNEK HATÉKONY ESZKÖZE /Folytatás az 1. oldalról) ff A Varsói Szerződés országai természetesen mindig felléptek az agresszív imperialista kö­rök szándékai és cselekedetei ellen. Mindig a szabadságukért harcoló népek oldalán álltunk és örülünk sikereiknek. Ebből az alkalomból jőkívánatainkat fejezzük ki a hős vietnami népnek, amely a súlyos harcok hosszú évei után teljesítette a felejthetetlen Ho Si Minh elv- társ hagyatékát. Éppen a viet­nami és a kambodzsai fejle­mények erősítették meg újból, hogy hiábavaló minden kísér­let a kolonializmus felújításá­ra. » A Varsói Szerződés tagálla­mainak politikája — hangsú­lyozta Indra elvtárs —, első­sorban a Szovjetunió kezdemé­nyezése és kitartó erőfeszíté­sei azt bizonyítják, hogy béke­vágyunkat nemcsak szavakkal hirdettük. A Varsói Szerződés fennállásának 20 éve alatt ál­landóan a békés alapelvek ér­vényesítésére és fejlesztésére törekedtünk. Ez az összponto­sított erőfeszítés a Varsói Szerződés tagállamainak egy­behangolt eljárása, a világ ha­ladó békés erőinek mozgalma, az el nem kötelezett orszá­gok csoportjának fellépése és a tőkésországok számos politi­kusának reális eljárása — mindez meghozta gyümölcseit. Küldöttségünk kötelességé­nek tartja újból rámutatni a 1945 májusában Európa már Láketmámorban ünnepelte a fa- j izmus feletti győzelmet, azon- 1 ;»n földrészünk egyes részein a hitleri csapatok még nem tették le a fegyvert. A május !' én aláírt kapitulációt köve­iben Európa több országában még napokig folytatták véreng­* ás ükét a német fasiszták. íg-y volt ez Csehországban, Jugo- .«■ iláviában, főleg Maribor és Uravograd szlovén városok tér­ségében. A német csapatok az wsztasa fegyveres alakulatok maradványaival közösen arra törekedtek, hogy eljussanak Jugoszláviából Ausztriába és itt egyesüljenek az angol—ameri­kai csapatokkal. 1945. május 15-én azonban Jugoszlávia nemzeti felszabadító hadserege végérvényesen pontot tett a próbálkozások végére. Döntő • «apást mért a megmaradt fa­siszta csapatokra és így e na­pon szívta igazán magába elő­ször egész Jugoszlávia népe a szabadság levegőjét. Oj Ju­goszlávia volt ez már, amely megedződött a fasisztaellenes négyéves kemény küzdelemben, olyan Jugoszlávia, amely új társadalmat kívánt felépíteni nemzetiségi és szociális szem­pontból egyaránt igazságos alapokon. Nem véletlen, hogy a ju­goszláv nemzetek magatartását a második világháború idején a történelemben úgy tartják számon, mint a fasizmus elle­ni harc egyik hősi szakaszát. 1941. június 22-én, amikor a hitleri Németország megtámad­ta a Szovjetuniót, Jugoszlávia Kommunista Pártja Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozta, hogy fordulat következett be a fa­sizmus ellen folytatott harcban. A nyilatkozat az ország nem­zeteit a megszállók és azok hazai kiszolgálói elleni fegy­veres ellenállásra hívta fel. „Ez a mi harcunk is, melyet minden erőnkkel, még életünk arán is támogatni kell“. A fel­hívást követően öt nap múlva ellenőrzése alatt tartotta Ju­goszlávia területének több mint a felét, és ebben az időben — a Szovjet Hadsereg után — az európai kontinensen a Hitler- ellenes koalíció legerősebb ka­tonai ereje volt. „A nagy hár­mas“ az 1943-as teheráni kon­ferencián hivatalosan is beso­HARMINC ÉVE SZABAD JUGOSZLÁVIA megalakult Jugoszlávia nemzeti felszabadító és partizánegysé­geinek főparancsnoksága, élén Joszip Broz Titóval, és július 4-én a kommunista párt fegy­veres felkelésre szólított fel. Még ugyanabban az évben a felkelő csapatok mintegy 50 000 négyzetkilométer terüle­tet szabadítottak fel a meg­szállók uralma alól. Ezek vol­tak az első területek, melyek Európában lerázták magukról a fasiszta megszállókat. Ennek eredményeképp 1941. november 7 én Uzsice szerb városban — ugyanúgy, mint a hitleri csa­patok támadása ellen védekező Moszkvában — megtartották a partizánegységek ünnepi felvo­nulását a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­jának tiszteletére. 1941 végén, amikor megalakult az első pro­letárbrigád, a jugoszláv nem­zeti felszabadító hadsereg első alakulata, már több mint 80 000 harcos küzdött a parti­zánegységek soraiban. 1942-ben Hitler kénytelen volt a fokozódó ellenállás miatt újabb csapaterősítéseket küldeni Jugoszláviába. Ennek ellenére, a nemzeti felszabadí­tó hadsereg már 1943 őszén rolta a harcoló fasisztaellenes Jugoszláviát a Hitler-ellenes koalícióba. Még ugyanabban az évijen a Kommunista Internacionále ve­zetősége táviratban kérte Jo­szip Broz Titót, hogy Jugoszlá­via Kommunista Pártja fordul­jon felhívással a megszállt Európa többi kommunista párt­jaihoz a fegyveres fasiszta- ellenes felkelts megszervezése érdekében. 1944-ben, abban az időben, amikor az angol—amerikai csapatok partra szálltak Nor- mandiában, a jugoszláv nem­zeti felszabadító hadsereg már 40 hadosztályból állt. 1944 szeptemberében a jugoszláv— román határon a jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg csatlakozott a Szovjet Hadse­reghez és együttes erővel fel­szabadították Szerbia keleti részét, valamint Vojvodinát és október 20-án meghozták a sza­badságot Belgrádnak is. 1945 tavaszán a Szovjet Hadsereg a bolgár hadsereg hozzácsat­lakozott egységeivel együtt Magyarország területére lépett, míg a jugoszláv csapatok foly­tatták Jugoszlávia középső és nyugati területeinek felszabadí­tását. A szovjet és jugoszláv katonák barátsága a közös fa­sizmus ellenes harcban ková- csolódott és a szovjet—ju­goszláv kapcsolatok egyik tartós alappillére. Tito elvtárs egyik közelmúlt­ban elhangzott nyilatkozatában mondotta, hogy a Szovjetunió nélkül nem sikerült volna ve­reséget mérni a fasizmusra. De a jugoszláv nemzetek is mér­hetetlen áldozatot hoztak a nagy felszabadító fasisztaelle­nes küzdelemben, hiszen a há­borúban az ország 1,7 millió lakosa vesztette életét. Vagyis minden harmadik lakos, kö­zöttük a hadsereg és a parti­zánegységek tagjai, mintegy 305 ezren. Jugoszlávia Kommu­nista Pártja, amely a fasiszta­ellenes harc élén állt, mint­egy 50 000 tagját vesztette el a harcban, közöttük 8000 ala­pító tagot, vagyis a háború előtti párttagok kétharmadát. A háború befejezése óta el­telt három békés évtized alatt Jugoszlávia figyelemreméltó társadalmi, gazdasági és kul­turális átalakulásokon ment át. Az egykori elmaradott agrár­országból (a háború előtt a la­kosság 80 százaléka mezőgaz­dasággal foglalkozott) közepe­sen fejlett ipari állammá vál­tozott. Megváltozott a lakos­ság összetétele, a háborús ro­mokon új városok, gyárak épül­tek. Jugoszlávia, mint szocialis­ta, el nem kötelezett ország fontos és pozitív tényezője a nemzetközi politikai életnek, az imperializmus ellen, a bé­kéért és a haladásért vívott harcnak. LŐRINCZ P. GYULA Szovjetunió szerepére a béker politika megvalósításában. Nagyra becsüljük az SZKP óriási kezdeményezését és szír vósságát, valamint Brezsnyev elvtárs tiszteletre méltó szer mélyes elkötelezettségét. A „szovjet békeoffenzíva“ világ­szerte ismertté vált, a szovjet diplomácia erőfeszítései elr nyerték az egész haladó embe­riség rokmszenvét és támogat tását. Csehszlovákia megtiszte­lő feladatának tartja, hogy mindig vállvetve haladjon e szovjet törekvésekkel, s erejé­hez, lehetőségeihez mérten mindig, mindenütt feltétel nél­kül támogassa őket. Az enyhülés terén elért ered? menyek természetesen nem jo­gosítanak fel bennünket önelér gültségre, vagy hamis illúziók táplálására. Mindnyájan tudjuk, hogy a tartós és igazságos bé­kéhez vezető út még sok erő­feszítést követel. Békepolitikánk küldetésével és célkitűzéseivel Brezsnyev elvtárs ez év május 8-án be­hatóan foglalkozott. Támogat­juk a Brezsnyev elvtárs áltat kifejtett gondolatokat. Ogy véljük, hogy azokkal egyetért mindenki, akinek szívén fek­szik az emberiség sorsa, a mai ós a jövő nemzedékek sorsa. Csehszlovákia népe érdekeivel és vágyaival teljes összhangban támogatjuk az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány május 9-én a fasiz­muson aratott győzelem 30. évfordulójának napján közzé­tett felhívását. Különösen fon­tosnak tartjuk hozzájárulni az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet második szakaszának sikeres befejezé­séhez, hogy minél előbb sor kerülhessen a harmadik sza­kaszra, mégpedig a legmaga­sabb szinten. Csehszlovákia tapasztalatai, a szocialista közösség legnyu­gatibb európai határán fekvft ország tapasztalatai, — hang­súlyozta végül Alois Indra — bebizonyították a Varsói Szer­ződés életképességét és hasz­nos voltát. Husák elv társ a CSKP XIV. kongresszusán ki­jelentette: „Csehszlovákia a jövőben is hozzájárul ahhoz, hogy a Varsói Szerződés or­szágai sikeresen egybehangol­ják eljárásukat a külpolitikai kérdésekben, a szocialista kö­zösség forradalmi vívmányai és határ ti sérthetetlensége bizto­sításában.“ Biztosítom önöket, elvtársak, hazafias ós interna­cionalista kötelességünknek tartjuk, hogy a Varsói Szerző­dés szelleméhez és betűjéhez igazodjunk. Hazánk népe kész mindent megtenni azért, hogy a CSSZSZK a szocialista kö­zösség országainak mindig szi­lárd láncszeme legyen. Most és a jövőben is úgy fogunk eljár­ni, hogy a Varsói Szerződés mindig a szocializmus és a bé­ke megbízható védőpajzsa le­gyen. GEORGE McGOWERN szená­tor sajtóértekezletén az Egye­sült Államok és Kuba kapcso­latainak normalizálására szólí­tott fel. McGowern véleménye szerint a kapcsolatok normali­zálásának első fontos lépése lehetne a Kubára kivetett ke­reskedelmi embargó feloldása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom