Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám, szerda

A kötelezettségvállalások teljesítésének nyilvános ellenőrzése A hajigyári dolgozok teljesítik ígéretüket A felajánlások megvalósítása elősegíti a tervben kitűzött célok elérését Az öntözés mesterei A komárnói Steiner Gábor Szlovák Hajógyár dolgozói is széles körű kötelezettségvállalási mozgalommal köszön­tötték hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóját. A hajógyáriak is bekapcsolódtak azok nagy táborába, akik a Slovnaft versenyfelhívására a tervfeladatok túlszár­nyalására, a gazdaságosság növelésére s a nyersanyagok s egyéb anyagok felhasználásánál a legnagyobb fokú ta karékosság elérésére törekszenek. Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében az eddiginél jóval nagyobb és igé­nyesebb tervfeladatokat valósítanak meg a hajóépítők, melynek maradéktalan teljesítése elképzelhetetlen lenne a munkakezdeményezés nagyarányú fejlődése nélkül. A gazdasági vezetőség, a párt- és a szakszervezeti vezetés ennek tudatában céltudatosan irányította a kötelezettségek vállalását, hogy a lehető legjobban elősegítsék a kitűzött célok elérését. Jaroslav Slavík elvtárs, a szocialista ver­seny előadója és Valent Károly elvtárs, a szakszervezeti üzemi bizottság alelnöke arról tájékoztatott, hogyan váltják valóra adoitt szavukat a hajógyár dolgozói, s a kötelezett­ségvállalások teljesítése miképpen járul hozzá a tervfel­adatok megvalósításához. A felszabadulás jubileuma tiszteletére 1975 első negyed­évében a hajógyári dolgozók számszerint ötszázharminchat egyéni és kollektív felajánlást fogadtak el, melyek megala­pozták az egész vállalatra ki­terjedő kötelezettségvállalást. Ezek arra irányultak, hogy biz­tosítsák a húszmillió korona értékkel megnövekedett áruter­melési feladatok teljesítését, s az idei esztendő legfontosabb feladatának, a C)L-400-as sze­mélyhajó építésének sikeres befejezését. A dolgozók célul tűzték ki, hogy a Szovjetunió­ba és a többi szocialista or­szágba irányuló kiviteli tervet 100,5 százalékra teljesítik, az egy dolgozóra eső munkater­melékenységet pedig az 1974-es helyzethez viszonyítva 113.14 százalékra növelik. A Slovnaft versenyfelhívásá­ra, mint már említettük, a ko­máromi hajóépítők is válaszol­tak. A 4080-as részleg dolgozói hat tonna gázolaj, az alapesz­közök osztályának alkalmazot­tai kétszáztizenhárom tonna tü­zelőanyag megtakarítását vál­lalták. Az anyagi-technikai el­látási osztály dolgozói azt tűz­ték célul, hogy a tőkésorszá­gokból importált fedélzeti bur­kolóanyagnál ötszáztízezer ko­ronás meg takarítást érnek el. A közlekedési osztály dolgozói harminchatezer korona értékű hajtóanyag megtakarítására vállaltak kötelezettséget. Az említetteken kívül ötszázhúsz­ezer korona értékű anyag meg­takarítását vállalták a hajó­gyáriak, s a „százezresek“ moz­galmának keretében újítási ja­vaslatokkal, technikai-szervezé- si és racionalizációs intézkedé­sekkel hárommillió százezer ko­rona értékű anyag megtakarítá­sa a cél. A munkakezdeményezés vál­tozatos formái nagyban hozzá­járultak a vállalati kötelezett­ségvállalás teljesítéséhez. Erről tanúskodik az a tény, hogy a hajógyár az első negyedévi árutermelési tervet folyó árak­ban számítva 108,1 százalékra teljesítette, s ily módon hat­millió korona többletet ért el; a kiviteli terv 102,9 százalékra valósult meg, a terven felüli érték itt 1 758 000 korona; a nyerstermelési terv teljesítésé­ben elért eredmény 100,3 szá­zalék, vagyis több mint hat­százezer korona többletet értek el. Nagyon szép sikerrel dicse­kedhetnek az idei legfontosabb feladat teljesítésében, az OL- 400-as személyhajó építésében. Ezek elérésében kiváltképpen a szocialista munkabrigádoknak és a komplex szocialista ra­cionalizációs brigádoknak van nagy érdemük. Tíz komplex ra­cionalizációs brigádot e hajó elkészítésének idejére alakí­tottak meg az építésben részt vevő osztályok és üzemrészle­gek dolgozóiból. A brigádok operatívan megoldják a mun­kálatok során felmerülő prob­lémákat. Ezenkívül a vállalat­ban három állandó jellegű ra­cionalizációs brigád működik. Az első negyedévben a „szakszervezeti milliárd“ kere­tében mintegy négyszázhúsz­millió korona értékű anyagot, a Slovnaft felhívására pedig kö­zel harmincezer korona értékű hajtóanyagot, tüzelőanyagot és villanyáramot takarítottak meg. A „százezresek“ mozgalmában műszaki-szervezési és racionali­zációs intézkedésekkel eddig elért megtakarítás értéke meg­közelíti a kétszázhúszezer ko­ronát. Az év első negyedében a ha­jógyár dolgozóinak 96,5 száza­léka vett részt a szocialista versenyben. A szocialista brigá­dok mozgalmában 1798 dolgo­zót tömörítő százhetven kol­lektíva versenyez. Ezek közül százhuszonkét kollektíva már elnyerte a szocialista munka­brigád címet, ebből hetvenhá- rom kollektíva 736 dolgozója már a szocialista brigádok bronz jelvényét viseli. A „száz­ezresek“ mozgalmába negy­vennégy dolgozó kapcsolódott be. A vállalatban verseny indult a „Csehszlovák—szovjet barát­ság kollektívája“ cím elnyeré­séért. A verseny a felszabadu­lás jubileumi éveljen csúcso­sodik ki. A . címért hatvanhat kollektíva, üzemrészleg, osz­tály és munkaközpont verse­nyez. Köztük 12 kollektíva és egy osztály már maigáénak mondhatja a megtisztelő cí­met. A hajógyár vezetősége a le­hető legjobb feltételeket ala­kítja ki annak érdekében, hogy a dolgozók alaposan kihasznál­hassák a munkaidőt, s követ­kezetesen teljesítsék a tervfel­adatokat, elérjék a kötelezett­ségvállalásokban kitűzött cé­lokat. A vállalat vezetősége havonta értekezletet tart, ame­lyen részt vesznek az összüze- mi pártbizottság, a szakszerve­zeti bizottság és a SZISZ össz- üzemi bizottságának képviselői is. Az értekezleteken mélyre­hatóan megtárgyalják a terme­lés helyzetét, a tervfeladatok teljesítését, a felajánlások meg­valósítását. s oneratív szerve­zési intézkedésekkel biztosítják a nehézségek leküzdését, a munka folyamatos menetét. GÁL LÁSZLÓ Minden ötlet jo segítség A topoföanyi Mier nemzeti vállalat dolgozói az elsők kö­zött válaszoltak a Slovnaft felhívására, amely — mint közismert — elsősorban az energiával, a tüzelőanyaggal, az anyagokkal és a nyersanyagokkal való takarékoskodásra hívta fel a vállalatokat, üzemeket. Az ismert bútoripari vállalatban az ötödik ötéves terv eddigi feladatait sikere­sen teljesítették, így most minden feltételük adva van ah­hoz, hogy a hátralévő feladatokkal is megbirkózzanak. Ezt a következtetést vonhattam le a Savéi Jozeffet, a vállalat munkaügyi osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésből is, akit azért kerestem fel, hogy megtudjam, hogyan telje­sítik kötelezettségvállalásaikat. — Vállalatunkban évente kö­rülbelül 7 százalékkal bővül a termelés, s a növekvő teljesít­ményt elsősorban a munkater­melékenység növelésével érjük el — mondja Savéi Jozef. A munkatermelékenység növeke­désének legfőbb forrása pedig a dolgozók kezdeményezése és a kiterjedt szocialista munka­versenyek. A szocialista munka­versenyeknek vállalatunk kere­tében már hagyománya van, és évről évre növekedik a külön­böző területeken működő szo­cialista munkabrigádok száma. Most, miután értékeltük az el­ső negyedév feladatainak telje­sítését, örömmel nyugtázhat­juk, hogy minden területen ki­váló eredmények születtek. A jó eredmények a kötelezettség­vállalások teljesítésében is megmutatkoztak. A Slovnaft nemzeti vállalat kezdeményezésére vállaltuk, hogy csökkentjük elsősorban a kapitalista államokból behozott nyersanyagok mennyiségét, és amennyiben lehetséges, hazai anyagokkal helyettesítjük. To­vábbá vállaltuk, hogy 200 000 kilowattóra villamos energiát és 500 tonna tüzelőanyagot ta­karítunk meg. Ezt később 400 tezer kilowattóra villamos ener­gia megtakarítására növeltük. Az első negyedévben 130 tonna tüzelőanyagot, 32 200 korona értékű villamos energiát és a kapitalista államokból vásárolt anyagok mennyiségének csök­kentésével jelentős mennyiségű devizát takarítottunk meg az állam számára. A felsorolt eredmények csupán a Slovnaft felhívására tett vállalások tel­jesítésének eredményei. Ezen­kívül a szocialista munkaverse­nyek különböző formáiba be­kapcsolódó dolgozók, műsza­kiak és mérnökök munkája is nagy mértékben hozzájárult a kötelezettségvállalások teljesí­téséhez. — A vezetőség mennyiben se­gíti a dolgozókat abban, hogy teljesítsék a vállalásokat? — Az irányítás egész rend­szere azt a oélt szolgálja, hogy a tervezett feladatokon kívül elfogadott szocialista kötele­zettségvállalásokat is teljesít­sük. Ehhez minden irányítási szinten megteremtjük a szüksé­ges feltételeket. Nagy segítsé­get jelent számunkra a párt- és szakszervezetek, valamint az ifjúsági szervezetek munkája, valamint a vezetőség és a ver­senyző kollektívák között ki­alakult szoros együttműködés. A segítség és az együttműkö­dés elsősorban a szocialista kötelezettségvállalások teljesí­tésének rendszeres ellenőrzésé­ben nyilvánul meg. Az ellenőr­zést a szakszervezet és a párt­szervezet konferenciáin nyilvá­nosan végezzük. Ezenkívül az évközben megtartott párt- és szakszervezeti gyűléseken is foglalkoznak a versenymozgal­makkal, és ha kell, megadják a szükséges segítséget. Elmondhatjuk azt Is, hogy az egyes üzemekben jó kollek­tívák alakultak ki, amelyeknek tagjai személyes ügyüknek te­kintik a tervek és a kötelezett­ségvállalások teljesítését. Dol­gozóink közül kilencen bekap­csolódnak a százezresek moz­galmába is. Schuchmann Stefan például olyan javaslatot dolgo­zott ki és valósít meg, amely- lyel 112 000 korona megtakarí­tást ér el a vállalat. Ján Ve- linsky pedig a bútorok csoma­golásánál alkalmazott kartonok összekapcsolásának technoló­giáját tökéletesítette, s ezzel 300 ezer korona megtakarítását teszi lehetővé. A Mier nemzeti vállalatban komolyan veszik a dolgozók azt, amit vállaltak. A topofCa- nyi, uhrovcei, nitrai, levicei (lévai), firakovói (füleki), lu- őeneci (losonci) és a további üzemekből kikerülő lakószoba-, konyha és más bútorok ideha­za és külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, egyaránt ismer­tek. Az, hogy olcsóbban és jó minőségű bútorokat tudnak előállítani, nem utolsósorban a kiterjedt szocialista verseny­mozgalomnak köszönhető, és annak, hogy a vállalatban min­den hasznos ötletet megvalósf­PÁKOZDI GERTRÜD Napfényes májusi délelőtt. Az égbolt kékségét csak itrt-Oit tarkítják apró bárányfelhők, a hőmérő higanyszála még ár­nyékban is a húszas jelzés fö­lé emelkedik. Szarka György, .a teSedikovói (peredi) szövetkezeit öntöző­technikusa ránéz az órájára. A nagymutató éppen a tizenket­tesnél takarja a kismutatót. — Még pár perc. Pontos em berefc;, nem szoktak késni — mondja, és a §aTa—koláirovói önt özőrendszer sz i vait t yúálil omá- sain dolgozókra gondol, akik az előírásoknak megfelelően hajnali öttől kilencig, majd déli tizenkét órától üzemeltetik az állomás szivattyúit. És lám, igaza van! A felszín ailatti nyomócső csapjától a sá­vos" öntözőberendezés dobjáig vezető tömlő egyszeriben kike­rekedik és megfeszül. Pillana­tokon belül a dobról kihúzott öntözőcső végén kettős vízsu- gár jelenik meg, amely előbb kisebb, majd rövidesen má/r 20 méteres ívben hull vissza a földre. A nyolc hektáros táblán összesen nyolc' ilyen vízsugár- pár látható. — A tábla, a kertészethez tartozik, paprikát és paradicso­mot palántáznak majd bele. A talaj túl száraz, így előöntözést végzünk folytait ja az öntöző- technikus. — Úgy látom, teljes a nagy­üzem — mondom a távolabbi táblákra mutatva, ahol a nap­fény ben csillogó vízsugarak so­kasága látható. — Igyekszünk — bóllmt be- leegyezően —, valamennyi nö­vény nagyon kívánja a vizet. Ma elsősorban a kukoricáikat és a lucernát öntözzük. Itt a sávos öntözőberendezéseiket használjuk, amelyekből megkö­zelítően 75 darab üzemel. A cukorrépát és a hagymáit is ön­tözzük, de hagyományos mód­szerrel, nehogy kár essen a növényben. Itt a lefektetett csö­vek biztonságosabbak. A répá- bam később ugyan használjuk az új berendezéseket is, de a szó­rópisztoly csúszói helyére előlbb nagyobb kerekeket szerelünk. Közben Szarka Béla öntöző is megérkezett. Kovács Fe­renccel 15 gépre felügyelnek. Tegnap déltől ma estig köny- nyebb a dolguk, mivel a nyolc hektárt nyolc gép is elfoglalja. — Azért így sem unatkozunk — mondja Szarka Béla. Kisebb hibák gyakran előfordulnak, amelyeket menet közben igyek­szünk eltávolítani. — Melyek a leggyakoribbak? — Ma például az egyik gé­pen fennakadt a hidromotort szabályozó szelep, aimimek kö­vetkeztében nem forgott a ki­húzott csövet feltekerő dob. Ugyancsak gyakori, főleg a víz bekapcsolásakor, a hirtelen nyomás következtében egy-egy csatlakozó szétválása. Ha nem lépnénk azonnal közbe, a nagy­nyomású víz bizony rövidesen jókora lyukat vájna, tönkreten­né a növényt. Mintha „kívánságra“ történ­ne, tőlünk pár méterre az egyik elosztóból kivágódott, a tömlő. Talán egy perc sem telt bele míg elzárták a vizet, a szántó­földön mégis kis tó keletkezett. — Ezért kell helyben lenni — mondta az öntözőtechnikus már útban az iroda felé. — Nem idegenkednek az em­berek az új öntözőberendezé­sektől? — kérdeztem. — Már megszokták, hiszen a második évben használjuk őket. Jó gépek, sok az előnyük. Nem kell kézi erővel áthordani az öntözőcsöveket egyik helyről a másikra. A gép forgó dobjáról a 250 méter hosszú csövet trak­tor húzza ki. Mindez száraz ta­lajon történik, a növény nem szenved a gyúrástól. Öntözés közben a cső pedig automatiku­san visszatekeredik a dobra, és csak a gépet kell továbbhúzat- ni. — Probléma, nehézség? — Az is van. A dobot hid- romotor, ezt pedig mint a ne­ve is elárulja, víz hajtja. A hid- romotorból percenként megkö­zelítően 15 liter víz folyik el. Ha figyelembe vesszük, hogy 30—35 millimétemyi víz adago­lásánál 24—25 centiméteres percenkénti sebességre állítjuk be a hidromotort, vagyis a gép egy helyen általában 10—15 órát áll, ez tekintélyes víz- mennyiség. Hiába szerelünk a motorra akár 5—10 méteres el­folyó csövet, ha laposban áll a gép, körülötte sár keletkezik. Ebből bizony nehéz kihúzatni» és a növényzet is tönkremegy. Úgy tudom, már vannak beren­dezések, amelyeknél a dobot külön villanymotor hajtja, eh­hez az áramot pedig benzinmo­tor fejleszti. — A délelőtti háromórás szü­netet mire használják fel? — Ekkor húzatjuk át a gé­peket, elvégezzük a szükséges kenéseket és eltávolítjuk a hi­bákat. A hagyományos módon öntözők pedig ekkor hordják át a csöveket. Közben megérkeztünk az iro­dába, ahol Nagy Béla mérnök, a szövetkezet elnöke fogadott. — Első számú munka az ön­tözés. Hiába vetettünk el ide­jében, a szárazság miatt nehe­zen kel a kukorica, a lucernák­nál pedig két-három hetes a le­maradás — mondta, amikor a napi teendőkről érdeklődtem. A szövetkezetben 2044 hek­tárt tudnak öntözni, vagyis csaknem az egész szántót. Nem titok, hogy a növénytermesztés­ben elért eredményeiket az ön­tözésnek is köszönhetik. Az ön­tözési lehetőség alapján vehet­ték be az idei tervükbe, hogy búzából 62, árpából 70, cukorré­pából pedig 600 mázsás átlag­hozamot érnek el. A szövetke­zetben az öntözési idényre ala­posan felkészültek. Ezt bizo­nyítja, hogy Galántán az ön­tözők szlovákiai aktívaértekez­letén versenyfelhívással fordul­tak a mezőgazdasági üzemek­hez. Ebben kötelezik magukat, hogy az öntözhető terület 97,3 százalékán teljes mértékben pótolják a föld hiányzó nedves­ségét. 1974-ben a növény igé­nyelte optimális nedvességet a terület 68 százalékán sikerült biztosítaniuk. — Sikerült megteremteni e kitűzött célokhoz a feltétele­ket? — kérdeztem az elnöktől, — A körülmények igazolják, hogy igen. Március 15-ig végez­tünk az öntözőberendezések ja­vításával, és idejében, vagyis több mint két héttel ezelőtt megkezdtük az öntözést. Az ön­tözéssel 26 tagú csoport fog­lalkozik. E csoporton belül külön alcsoportokat alkotnak a sávos öntözőberendezéssel dol­gozók, és külön csoportot a ha­gyományos módon öntözők. Az egyes csoportok versenyben állnak egymással és eredmé­nyeiket hetente értékeljük. Nem sajnáljuk a fáradságot, hiszen az öntözés sokszorosan meg­térülő befektetés. EGRI FERENÚ Tavasz az utakon Miroslav Vodéra felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom