Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetekí SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. május 14. SZERDA BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 111. szám Ára 50 fillér A VARSÓI SZERZŐDÉS A BÉKE SZILÁRD BÁSTYÁJA írta: JOZEF REMEK altábornagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese A csehszlovák néphadsereg katonái és dolgozó népünk 1975. május 14-én ünnepli annak a történelmi pillanatnak a 20. év­fordulóját, amikor Varsóban aláírták „a barátsági együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.“ A Varsói Szerződés 20. évfordulója arra készteti néphadsere­günk katonáit, hogy ismét tudatosítsák, milyen fokozott mér­tékben felelős a szocialista katonai szövetség a szocializmusért és a békéért, s újfent tisztázzuk e szövetség sikereinek okait és további tevékenységünk számára levonjuk belőlük a tanul­ságot. Ez lehetővé teszi, hogy még jobban és egységesebben tel­jesítsük internacionalista osztályküldetésünket, s készen álljunk arra, hogy bármikor szembeszálljunk a szocializmus ellenségei­nek alattomos támadásaival. A Varsói Szerződés aláírása óta eltölt 20 esztendő igazolta, hogy a szocializmus fejlődése, az európai népek békéje és biz­tonsága döntő mértékben függ a szocialista országok közössé­ge sokoldalú megszilárdításától ós megerősítésétől, egységes és megbonthatatlan barátságától. Csak a szövetkezett országok szilárdan összeforrott testvéri szövetsége biztosíthatja a tagállamokban a szocializmus építését és a tagállamok függetlenségét, s alakíthat ki olyan szilárd katonai szövetséget, amely bármikor képes szembeszállni a vl- lágimperielizmussal. A Szovjetunió vezette testvéri szövetség fáradhatatlan igyeke­zetének eredményeként a szocialista országok közössége ko­runkban döntő mértékben befolyásolja az emberiség sorsának további alakulását. E közösség nagy érdeme, hogy Európa az évszázad leghosszabb békés időszakát élvezheti. A Varsói Szerződéssel új típusú szövetség alakult ki, amely­ben érvényesül a proletár internacionalizmus új minősége. Ez a szocialista katonai szövetség szilárd bástya a nemzetközi i’eak- ció és az ellenforradalmi agresszió ellen is. A testvéri szocia­lista hadseregeket egyesíti az azonos ideológia, az érdekek, fe­ladatok és célok közössége. Az emberi társadalom történetében első ízben alakult olyan közösség, amelyben nincsenek objektív ellentétek. Amikor szembe kellett nézni a szüntelenül fokozódó katonai veszéllyel, amivel az ötvenes években a világimperializmus fe­nyegette a szocialista országokat, e kollektív védelmi szerződés megkötése helyes válasz volt az imperialisták előkészületeire. Amikor a nyugati hatalmak ratifikálták a párizsi egyezményt, ós az NSZK a NATO tagja lett, az európai béke és biztonság szavatolásával foglalkozó második európai konferencia részve­vői 1955. május 14-én Varsóban aláírták a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, s elhatároz­ták, hogy megalakítják fegyveres erőik főparancsnokságát. A NATO-tól eltérően minden államnak lehetősége volt arra, hogy a Varsói Szerződés tagja legyen, és a NATO-államok pá­rizsi szerződéseitől eltérően a Varsói Szerződésben biztosítot­ták valamennyi részvevő felségjogait. A Varsói Szerződésnek köszönhető, hogy a szocialista orszá­gok sikeresen szálltak szembe az imperialifmus minden fenye­getésével és győzelmesen kerültek ki a két ellentétes ideoló­gia összecsapásából. A Varsói Szerződés fennállása húsz éve alatt mindenkor tel­jesítette történelmi küldetését — megbízhatóan védelmezte a részvevő államokban a szocializmust építő népet, őrizte a bé­két, s ezzel hozzájárult az európai biztonság megszilárdításá­hoz. ' A szocialista tábor katonai ereje az a legfőbb tényező, amely meghunyászkodásra kényszeríti Európában az imperializmus erőit, de egyidejűleg félelmet nem ismerő fellépésével kialakít­ja a kapitalista országok munkásosztálya számára a. kedvező teltételeket az imperializmus elleni harcra. A Varsói Szerződés nagy jelentőségű a nemseti felszabadító mozgalmak számára is. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőinek egyre jobban növekvő túlsúlya volt az elmúlt húsz évben a világbéke fenntartásának legfőbb tényezője. A szocialista országok és fegyveres erőik erélyes, de mindenkor megfontolt magatartásá­nak köszönhető, hogy sikerült számos olyan veszélyes helyzetet megoldani, amelyek nyílt, fegyveres konfliktussal fenyegettek. A Varsói Szerződés tagállamainak következetes békepolitiká­ja a világbéke fenntartására a kritikus időkben is igazolta teljes megbízhatóságát és fontosságát. Emlékezzünk csak vissza a szuezi válságra és az arab országok ellen irányuló közép-keleti fegyveres összecsapásra, a magyarországi ellenforradalmi puccs- ra, az NDK ellen irányuló és Nyugat-Berlinből előkészített el­lenforradalmi puccs meghiúsítására, a karibi válságra és nem utolsósorban arra az internacionalista segítségre, amit a baráti hadseregek nyújtottak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1968 augusztusában, amikor e hadseregek határozott beavatko zása meghiúsította az imperialistáknak azt a törekvését, hogy a hazai antiszocialista és szovjetellenes erők részéről is támo­gatott ellenforradalmi puccs segítségével kiszakítsák a CSSZSZK-t a szocialista országok közösségéből és hazánkban meggátolják a szocialista fejlődést. A Szovjetunió és a többi szocialista ország már évek óta na­gyon hatékony módon támogatja és segíti a vietnami népet. E segítségnek köszönhető, hogy az ország hősies népe elháríthat­ta az USA bűnös agresszióját és kényszeríthette a békeszerző­dés aláírására. Ezért a vietnami nép sikereit jogosan tartjuk sa­ját sikereinknek, a szocialista országok és hadseregei sikeré­nek is. A Varsói Szerződés fennállása alatt a tagállamok nemegyszer tetteikkel és magatartásukkal is bizonyították, hogy a szerző­(Folytatás a 4. oldalon) Ünnepi gyűlés a Varsói Szerződés szervezete megalakításának 20. évfordulója alkalmából A Varsói Szerződés szervezete megalakulásá nak 20. évfordulója alkalmából tegnap a bra­tislavai P. O. Hviezdoslav Színházban ünnepi gyűlést tartottak, amelyen a város dolgozói, ifjúsága és a fegyveres erők képviselői vettek részt. Az ünnepségen megjelentek a szlovák párt- és állami szervek vezető képviselői: Jozef Le­nárt, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, a szlovák kormány elnöke, a CSKP KB Elnök­ségének tagjai, Milosluv HruSkoviő, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ladislav Abrahám, Herbert Öurkoviő, Ján janik, Elena Litvajová és Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, Viliam Salgoviö, az SZLKP KERB elnöke, Bohus Trávniöek, az SZLKP KB Titkárságának tagja, lozef Gajdosik és Fábry István, az SZNT alelnökei, az SZNT Elnökségé nek tagjai, Július Hanus, a szlovák kormány alelnöke, az SZLKP KB osztályvezetői, a szlovák kormány miniszterei, Fedor Gulla, az SZSZK NF KB vezető titkára, az SZSZK NF KR Elnök­ségének további tagjai, Sámuel Kodaj vezér ­ezredes, u keleti katonai körzet parancsnoka, a csehszlovák néphadsereg, a nyugat-szlovákiai kerület és Bratislava képviselői, érdemrendek és kitüntetések tulajdonosai, s a szlovák kultu­rális és tudományos élet személyiségei. A gyűlésen a bratislavai konzuláris hivatalok vezetői is megjelentek. Az ünnepség résztvevői szívélyes tapssal fo­gadták Konsztantyin Viktorovics Jugov altábor­nagyot, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának képviselőjét. Az ünnepi gyűlést, amelyet az SZLKP Köz­ponti Bizottsága a városi és a kerületi párt- bizottság, a Szlovák Nemzeti Tanács, az SZSZK kormánya, az SZSZK NF Központi Bizottsága és a keleti katonai körzet rendezett, a cseh­szlovák és a szovjet állami himnusz elhangzása után Ignác Janák, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet' Miloslav HruSkoviö elvtárs mondott. Miloslav Hruškovič elvtárs beszéde A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe e napokban ünnepelte a hitleri fasizmuson aratott győzelem 30. évforduló­ját. Vélűink együtt ünnepelték ezt a dicső évfordulót a szo­cialista világközösság országai, s a haladó és békeszerető em­berek az egész világon. Ha­zánk népe ugyanekkor ünne­pelte Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszaba­dításának 30. évfordulöjáit. A szocializmus építésére ki­fejtett gyümölcsöző muntka, a népünk jólétéért végzett békés munka 30 esztendeje volt ez. Az európai béke 30 esztendeje a népek, mindenekelőtt a Szov­jetunió és a szocialista közös­ség országai elvhű, következe­tes politikájának köszönhető. Ez időszak alatt a szocialista államok sokoldalúan fejlesztet­ték gazdaságukat, a kulturá­lis és a társadalmi életet, meg­szilárdították a rendszerüket, s ugyanígy pozíciójukat a többi ország között. Ennek következ­tében az erőviszonyok a világ­ban egyértelműen a szocializ­mus javára változtak meg. A fasizmuson a II. világhá­borúban aratott győzelem kö­vetkeztében alakultak meg a népi demokratikus államok, amelyek a szocialista fejlődés útját választották. Fokozatosan kialakult a szocialista világ­közösség, amely a belső bur­zsoáziával és a világ imperia­lista erőivel folytatott osztály- h arcok objektív folyamatának következménye volt. Ebből a nemzetközi osztály harcból tör­vényszerűen következett a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjai közötti szo­ros együttműködés szükséges­ség« valamennyi területen. Ez az együttműködés lehetővé tet­te a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek megsok­szorozását, minden egyes szo­ciálisba ország részére külön- kiilön, s ugyanígy a szocialista közösség számára is. A kommunista és munkás­pártoknak ez a tevékenysége a közös külpolitikai célok tu­dat ában valósult meg. Ezek kö­zött az első helyen szerepelt a kötelesség: békés viszonyok között biztosítani a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sének legkedvezőbb nemzetközi! feltételeit. A szocialista társadalom és anyagi bázisa építésével egy- időben a szocialista államok­nak gondolniuk kellett a szo­cialista vívmányok védelmére is, de úgy, hogy ez ne csaik ki­zárólag a katonai kérdéseiket érintse, hanem felölelje a tár­sadalmi élet valamennyi térti letét. Ezért a szocializmus sikeres építése törvényszerűen megkö­vetelte a szocialista országok anyagit erőinek és szellemi po­tenciáljának összefogását ka­tonai területen is, hogy bizto­sítani lehessen a szocialista vt- lágközösség hatékony védel­mét. Ez a lépés abból a tör­ténelmi tapasztalatból ered, hogy amíg létezik imperiaiiz mus, minden társadalmi és szo­ciális haladás közös ellensége, addig együttes erővel és min­den eszközzel védeni kell a szocialista forradalmat és vív­mányait. Hatékony gátat kell emelni az intervenció ós az el­lenforradalom minden fajtájá­val szemben. Ehhez alkalmazkodnak a szo­cialista államok kommunista és munkáspártjai a katonapoli­tikai program kialakításakor és megvalósításakor. Csehszlovákiának az 19öö— 69-es években szerzett tapasz­talatai megmutatták, hogy a reális ellenforradalmi vészéi y növekedésének folyamán a szo­cializmus sorsa nem lehet kö zömbös a többi szocialista szö­vetséges számára. A nálunk ve­szélyeztetett szocializmus vé­delme az internaciona>List)a se­gítség megnyilvánulása volt. A Varsói Szerződés tevékeny­ségének tartalma a szervezel megalakulása óta a szocialista országok politikai egysége és egybehangolt magatartása bíz- i tonsága érdekében, s ajz impe­rializmus támadásaina/k — ka­tonai támadásainak is — elhá­rításán oz el kerülheteti énül szükséges feltételek megterem­tése a béke- biztosításának ér­dekében. A Varsói Szerződés megala­kulását az 1945 utáni helyzet kényszerítette ki, amikor az imperialista államok kezdtek katonai tömböket, csoportosulá­sokat szervezni. A szocialista államoknak saját védelmük ér­dekében hatékony ellensúlyt kellett keresniük politikai, ka­tonai és gazdasági téren. Az alkkor NATO néven létesült a,g­(F oly tat ás a 2. oldalon) NAPIPARANCS a Varsói Szerződés megkötése 20. évfordulója alkalmából A Varsói Szerződés megkötésének 20. évfordulója alkalmából Martin Dzúr hadseregtábornok, a CSSZSZK nemzetvédelmi mi­nisztere tegnap napiparancsot adott ki, melyben a többi között hangoztatja, hogy a Varsói Szerződés határkövet jelent a nem­zetközi kapcsolatok, a szocialista világ és a szocialista orszá­gok hadseregeinek történetében. Az imperialista Északatlanti Egyezmény növekedő agresszivitására adott válaszként jött lét­re. A Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok tántorít* hatatlanul a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének lenini pnlitikáját követik. Nemes célokat tartanak szem előtt — a szocializmus, a szabadság, a nemzeti függetlenség és a világbéke védelmét. A szocialista tábor hatalmas gazdasági, erkölcsi, katonai, va­lamint tudományos-műszaki potenciállal rendelkezik, s ezt tel­jes mértékben kihasználja a szocializmus és a béke nemes cél­jainak megvalósítására. A testvérországok rendíthetetlen inter- nacionális egysége, a szocialista rendszer szilárdsága, a nép erkölcsi és politikai egysége, valamint a szocialista és a kom­munista építninnnka óriási fejlődése legyőzhetetlenségének a forrása. A Varsói Szerződés alapja és gerince a Szovjetunió és dicső­séges hadserege, amelynek döntő szerepe van a szocialista or­szágok kollektív védelmi rendszerében. A Varsói Szerződés táborának a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság is szilárd tagja. A csehszlovák néphadsereg szilárdan áll a szovjet hadsereg és a többi szocialista ország hadseregei­nek oldalán. Katonái fokozott tevékenységgel és kezdeménye­zéssel következeteseo oldják meg a harci és a politikai kikép­zés igényes feladatait, amelyek a CSKP XIV. kongresszusának katonai és politikai irányvonalából erednek. Szocialista hazájuk védelmének érdekében szünet nélkill tökéletesítik harci készült* ségüket, fokozzák rátermettségüket;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom