Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-09 / 108. szám, péntek

JUBILEUMI ÜNNEPSÉG A KREML KONGRESSZUSI PALOTÁJÁBAN A Nagy Honvédő Háborúban kivívott győzelem nemzedékek békéjét és szabadságát hozta meg Kedves polgártársak, volt frontharcosok! Tisztelt külföldi vendégelnie! E dicső napokban a szovjet emberek, minden szovjet csa­lád, egész népünk 1945 felejt­hetetlen májusára emlékezik. Mintha újból átélnénk a nép mérhetetlen lelkesedését, ame­lyet akkor a hosszú és borzal­mas háború után a nehezen ki­harcolt béke felett érzett. A háborúra nem volt szüksé­günk. De amikor már elkezdő­dött, a szovjet nép hősiese« ha­lálos küzdelemre kelt a táma­dókká.!. A győzelem kivívása Lenin hagyatékának teljesítése A hitleristák óriási katonai gépezetet vetettek l>e ellenünk. Leírhatatlan kegyetlenséggel vetették magukat a Szovjet­unióra. Csaknem négy éven át nem ült el a csatazaj, azoknak a csatáiknak a zaja, melyeknek kegyetlensége páratlan volt, s amelyekben mindkét oldalon a katonák milliói vettek részt. A megszálló seregek Moszk­vámén elszenvedett veresége, Leningrád védelme, a hős Sztá­lingrád eposza, a Kaukázusért vívott harcok, a kursz—oreli félkörben vívott nagyszabású csata, a Kor szuny—Sevcsen- kovszkij térségben végrehajtott hadműveletek, Berlin győzel­mes bevétele és számos más ha­talmas hadművelet, amelyek egyszer s mindenkorra beíród­nak a háború történetébe, soha nem múló dicsőséget hoztak a szovjet fegyvereknek. A szovjet emberek a legsúlyo­sabb próbatételeket állták ki, megvédelmezték a haza becsü­letét és függetlenségét, megvé- deilmezték a Nagy Október vívmányait és így teljesítették Lenin hagyatékát. A szovjet nép hős harca alapjaiban megváltoztatta a második világháború lefolyá­sát. A csaták kiterjedtek a vi­lág óriási részére — az Atlan­ti-óceántól egészen a Csendes­óceánig, a grönlandi jégmezők­től az afrikad sivatagokig, de a hadműveletek fő színtere a szovjet—német front volt. A valóságban itt dőlt el nemcsak a szovjet nép sorsa, hanem az egész emberiség sorsa is. A mai ünnep a fasizmus el­len vívott nagyszerű harc vala­mennyi résztvevőjének az ün­nepe. Arról, hogy ez valóban így van, számos ország párt-, ál­lami, katonai és társadalmi szervezeteinek jelenléte tanús­kodik itt, ezen az ünnepi gyű­lésen. A szovjet emberek szí­vük mélyéből üdvözlik a kül­földi vendégeket, akik azért Jöttek el hozzánk, hogy osztoz­zanak e nagy országos ünne­pünk örömében. Forró szeretettel üdvözöljük e teremben a testvéri szocialis­ta országok — a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Ku­bai Köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Mongol Népköz­társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság küldöttségeit. Szívélyesen üdvözöljük a Hit- ler-ellenes koalíció országaiból — Nagy-Britanniából, az Egye­sült Államokból és Franciaor­szágból érkezett vendégeinket. A szovjet emberek örülnek an­nak, hogy e napon országunk­ban üdvözölhetik a hitleri ag- resszorok és hódítók elleni küzdelmek harcostársait. A jugoszláv népi felszabadító hadsereg kommunisták vezette hősi harca, a lengyel és a cseh­szlovák hazafiakból alakult hadseregek és kötelékek előre­nyomulása, a nemzeti felkelés Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában, az albán nép fel­szabadító harca, az ellenállási mozgalom, a partizánalak ula­védelmezése, a szocialista haza megvédése során. A háború évei óta eltelt idő távlatából alaposabban és tel­jesebben értékelhetjük a kato­nák halhatatlan tetteit, akik meghaltak az életért, a sza­badságért, a szeretett haza füg­getlenségéért és becsületéért, életüket áldozták a szocializmu­sért. Velünk voltak és velünk maradnak — szívünkben és csel aked ete i kbe n. T isztgle ttel megőrizzük a felkelés elesett hőseinek emlékét. Szeretném most megmonda­ni a háború volt harcosainak: becsülettől teljesítettétek köte­lességeteket a haza iránt, a párt iráni, a történelem iránt. A haza ezért hálás nektek. Ne­vetek mindörökre l>eíródott a szovjet nép hőstetteinek kró­nikájába. E krónikába mindörökre be­íródott azoknak a hős parti­zánoknak a neve is, akik az ideiglenesen megszállt terület­ieken pokollá tették a fasiszta hódítók életét. Ma a második világháború valóban népi jel­legén e k egy i k legki f e j e z őbb jelképeként a szovjet partizán hős képe lebeg szemünk előtt. A háború népi Jellege külö­nös erővel nyilvánult meg a front és a hátország meglx>nt- hatatlan egyöntetű egységében, ami biztosította számunkra a győzelmet. Az üzemek és a gyá­raik ezreinek igen rövid idő alatt történt átköltöztetése az ország keleti területeire mérhe­tetlenül fontos cselekedet volt a haza védelmi képességének megőrzése szempont jáiból. A hátország dolgozói nem retten­tek vissza semmilyen szenve­déstől. Mindent megtettek azért, hogy a hadseregnek jó fegyvereket adjanak, hogy a katonák számára cipőt, élelmet biztosítsanáik és gondoskodja­nak az egész népgazdaság fo­lyamatos tevékenységéről. A háború alatt úgy dolgoztaik, mintha az emberi lehetőségek­nek nem volnának határaik. Ezzel összefüggésben szeretnék említést tenni főként nagysze­rű nőinkről, akik a frontokon harcoló férfiak munkájának oroszlánrészét magukra vállal­ták. A haza sohasem feledke­zik meg a hátország áldozat­kész dolgozóinaik a közös győ­zelemben szerzett érdemeiről. Elvtársak! A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háború éve­iben végrehajtott kimagasló tettei elválaszthatatlanul össze­függnek a kommunista párt sokoldalú, céltudatos tevékeny­ségével. A párt Központi Bi­zottsága volt az a vezérkar, amely politikailag és stratégiai­lag irányította a hadművelete­ket. A párt szervezte meg és egyesítette az emberek tízmil­lióit; erejüket, akaratukat, mun- kájukat egy célra — a győze­lemre összpontosította. A hábo­rú újból világosan megerősítet­te azt, hogyha a párt és a nép egységes, nincs az az erő, amely e legyőzhetetlen egysé­get szétzúzhatná. Kedves elvtársak! A Nagy Honvédő Háború egyre keve­sebb résztvevője van körünk­ben. Munkájuk és tetteik le­gendává, emlékké, válnak, amely mindörökre bevésődött a nép szívébe. A történelmi csa­ták résztvevői iránti tisztelet és gondoskodás életünk erköl­csi törvénye az államhatalmi szervek és minden egyes állam­polgár számára. Az új nemze­déknek méltóképpen kell foly­tatniuk apáik és anyáik hős­tetteit, becsülettel kell tovább- vinniök a stafétabotot. A fasizmus felett aratott gyö­tok akciói Franciaországban, Olaszországban és más orszá­gokban, az antifasiszta ellenál­lási harc az ellenség táborá­ban — mindez a szovjet nép harcával együtt hatalmas áram­lattá egyesült, amely elsöpörte a fasiszta csőcseléket Európa térképéről. A fasizmus veresége mély nyomokat hagyott számos nem­zet életén és megváltoztatta a világ arculatát. Számos ország felszabadult a fasiszta iga alól és felújítot­ta függetlenségét. Lengyelország, Csehszlová­kia, Jugoszlávia, Bulgária és Magyarország, Románia és Al­bánia, a Német Demokratikus Köztársaság népei, Kína, Viet­nam és Észak-Korea népe sza­badon választhatta meg szocia­lista fejlődését. Létrejött a szo­cialista világrendszer. A nem­zetközi élet új törvények alap­ján kezdett fejlődni. A haladó demokratikus és békés erők világszerte megszilárdították helyzetüket. Mindenütt megnö­vekedett a kommunista pártok tekintélye és politikai befolyá­sa. A munkásmozgalom újabb sikereket ért el a demokráciá­ért és a dolgozók jobb anyagi helyzetéért vívott harcban. Már a háborút követő első években bekövetkezett a gyar­matbirodalmak intenzívebb szét­hullása, ami végül a kolonia- lizmus csődjéhez vezetett. A XX. században országunk két ízben állt a világban bekö­vetkezett legnagyobb változá­sok kezdetén. így volt ez 1917- ben, amikor Október győzelme az emberiség új történelmi kor­szakba való belépését jelentet­te. így volt ez 1945-ben, ami­kor a fasizmus veresége, mely­ben a Szovjetunió döntő sze­repet játszott, az egész világ­ra kiterjedő társadalmi-politi­kai átalakulások hatalmas hul­lámát indította meg, ami a békés erők megszilárdulásához vezetett az egész világon. így még jobban, még nagyobb erő­vel kidomborodnak az egész vi­lág előtt azok a hőstettek, ame­lyeket a szovjet nép a Nagy Honvédő Háború idején hajtott végre. Ezek a tettek beíródtak a történelembe, és sohasem mennek feledésig. Elvtársak! A Nagy Honvédő Háború csatáiban kiharcolt győzelem hős munkásosztá­lyunk, a kolhozparasztság és értelmiségünk győzelme, a szovjet nép valamennyi nem­zetiségének győzelme. A forra­dalomban született, a párt által nevelt és a néppel elválaszt­hatatlanul összefüggő dicső szovjet hadsereg győzelme. A szovjet hadtudomány győzel­me, valamennyi fegyvernem harci művészetének, a népből származó szovjet hadvezérek tudásának a győzelme. A szovjet katonák a fronto­kon kínzó visszavonulásokat, szakadatlan könyörtelen harco­kat éltek át, napokon, hónapo­kon, éveken át néztek szembe a halállal, hosszú, kimerítő me­netelésekben vettek részt — csi­korgó fagyban és nyári hőség­ben, szűnni nem akaró őszi esőzésekben, tavaszi sártenger­ben. Amikor három évtized múl­tán visszaemlékezünk arra, mit szenvedtek a katonák, el sem akarjuk néha hinni, hogy mind­ez valóság volt, hogy mindezt kibírták... Kibírták, mindnyájan kitar­tottak, megállták helyüket a próbatételekben, győztek, szét­zúzták a fasiszta támadókat. Mi mindnyájan, akik azokban az években a lövedékek és a bombák záporában küzdöttünk, azzal a tudattal mentünk a csatákba, hogy készek vagyunk életünket áldozni szeretett ha­zánk megvédéséért, népünk sza­badságáért és boldogságáért. A győzelemhez vezető út ne­héz volt. Sokan az életüket ál­dozták ezen az úton. Ma is min­denekelőtt azokra gondolunk, akik nem tértek vissza az arc- vonalakról, akik életüket vesz­tették apáik országának meg­zelem népünk számára nem. csak a háború ütötte sebek legrövidebb időn belül való be- gyógyítását tette lehetővé, ha-* nem azt is, hogy megsokszoroz­za az ország gazdasági erejét és a népgazdaság termelését. Ma teljes bizonyossággal je­lenthetjük ki, hogy országunk ipara és mezőgazdasága szi­lárd alapokon nyugszik és si­keresen fejlődik. Ugyanakkor lényegesen megjavult az embe­rek élete is. A XXIV. kongresszus határozatainak szellemében építjük kommunista társadalmunkat így van ez ma, elvtársak, s így lesz a jövőben is. Termé­szetesen vannak még fogyaté­kosságaink és megoldatlan problémáink. A szovjet emberek életszínvonalának emelése, éle­tük megjavítása azonban pár­tunk megdönthetetlen célja, amit újból megerősített XXIV. kongresszusán. A háborút követő három év­tized alatt jelentősen, minősé­gileg megváltozott mind gaz­daságunk, mind népünk kultu­rális színvonala és társadal­munk egész arculata. Még jobban megszilárdult a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetsége. Meg­szilárdult országunk valameny. nyi népének és nemzetiségének testvéri egysége, a szovjet nép felzárkózottsága. Tudatában va­gyunk erőinknek, lehetőségeink­nek, s bizonyossággal tekintünk a jövőbe. Hadseregünk a béke hadserege. Nincs más célja, mint biztosítani a népek béké­jét és biztonságát. Erőnk életadó forrása a kom­munista eszmeiség volt és ma­rad. A párt óriási eszmei-poli- tikai munkája hatalmas jegy­verünk volt a háború ideién és hatalmas tényező ma is a nagy­szabású belső és nemzetközi feladatok megoldása során. Pártunk következő, XXV. kongresszusáig nem egészen egy év van hátra. A kommu* nisták, minden szovjet ember azon gondolkozik, hogyan üd­vözölheti méltóképpen ezt az ország életében oly jelentős eseményt. Népünk élmunkával válaszolt a párt felhívására, és sikeresen befejezi ebben az év­ben a 9. ötéves tervet. A végé­hez közeledik a jövő, 10. ötéves terv feladatainak előkészítése. A párt azonban messzebbre is tekint, fejlődésünk távlataira gondol. Nem telt el sok év, és a szovjet nép a gyakorlatban tel­jesíti azokat a feladatokat, amelyekről nemrég még csak álmodtunk. Ezt azért mondom, mert egész országunk tulajdonkép­pen egy óriási építkezés. A szovjet emberek és min­denekelőtt kiváló ifjúságunk bátor munkája lehetővé teszi új, óriási területek és természet ti kincsek uralását az ország keleti részében. A haza térké­pén új üzemek és városok je­lennek meg. öntudatosan lép be az életbe a kommunizmus építőinek új nemzedéke, teljes középiskolai vagy főiskolai kép­zettségű emberek. Igen, elvtársak, valóban nagy feladatok állnak előttünk. A jö vőben már ifjúságunknak kell megoldania e feladatokat, azok­nak, akik ma ügyességre tesz­nek szert a műhelyekben és a földeken, akik ma az Iskola padjaiban a tantermekben ül-» nek akik a szovjet hadsereg­ben szolgálnak. Kedves fiúk és leányok, em­lékezzetek rá, hogy a negyve­nes évek ifjú nemzedéke visel­te a Honvédő Háború harcai­nak fő terhét. Életetekben és munkálatokban méltóképpen kell követnétek apáitok példá­ját. A párt és a nép bízik ben­netek! Elvtársak! A szocializmus megszilárdítá­sa egyúttal a világbéke meg­(Folytatás a 6. oldalon) Leonyid Brezsnyev ünnepi beszéde Moszkva — A Kreml Kongresszusi Palotájában tegnap a Nagy Honvédő Há­borúban aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendeztek. Az ünnepi megnyitó során katonai díszkísérettel vitték be a terembe a győzelem zászlaját, azt a vörös lobogót, amelyet a szovjet katonák 1945 májusában Berlinben a Reichstag épületére tűz­tek ki. A jubleumi ünnepségen részlvettek a szovjet társadalom kiváló képviselői, a volt fronthar­cosok, munkások, parasztok, az értelmiség képviselői és a katonai parancsnokok. Jelen vol­tak a szocialista pártok küldöttségei, valamint a Hitler-ellenes koalíció országainak — Nagy- Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország — küldöttségei. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára ünnepi beszédet mondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom