Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-06 / 105. szám, kedd

Vállvetett harcunk vívmányai JOSEF KORCÁK elvtársnak, a CSSZK miniszterelnökének beszéde a prágai dolgozók nagygyűlésén, a cseh nép májusi felkelésének 30. év­fordulófa alkalmából 1975 V. 6. — Jelkép erejű — mondotta többek között KorCák elvtárs —, hogy a szovjet hadsereg utolsó európai hadművelete — a ,,prágai hadművelet“ — je­lentette Csehszlováika felszaba­dulásának befejezését, s így tulajdonképpen egyesült a cseh nép májusi felkelésével, amely a prágai felkelésben csúcso­sodott ki. A Szovjetunió fiaival és leányaival együtt harcoltak népeink legjobb fiai és leányai, s a közös harcban, a közös munkákban alakultak ki népe­ink és országaink törhetetlen baráti és szövetségi internacio­nalista kapcsolatai. Közösen ün­nepeljük ma a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelem és Csehszlovákia fel- szabadulásának 30. évforduló­ját. Velünk együtt ünnepük ezt a nagy évfordulót egész Európa népei, mert a fasizmus feletti győzelem nemcsak a cseheket és a szlovákokat, hanem Euró­pa számos más országának a népét is megmentette a pusztu­lástól. Ezért a népek soha de soha nem felejtik el a Szovjetunió­nak és dicső hadseregének a hitleri fasizmus elleni harcban szerzett történelmi érdemeit, soha nem felejtik el azokat a végtelen áldozatokat, amelyek­kel ezt a dicső győzelmet ki­vívták. Nincs a Szovjetunióban olyan család, melyet a háború kegyetlensége ne sújtott volna. Amikor a felszabadulás dicső évfordulójára emlékezünk, tisztelettel és hálával adózunk azoknak, akik a legnagyobb ön- feláldozás árán elhozták ne­künk és utódainknak a szabad­ságot, az emberi méltóságot, a boldog és nyugodt életet. Fényes emlékük örökké él szí­vünkben és tudatunkban. Örök időkre őrizni fogjuk a közös harc eszmei hagyatékát, a küz­delemből eredő testvéri és in­ternacionalista érzéseket. A fasizmus felett aratott győ­zelem a demokratikus és ha­ladó erők széles körű interna­cionalista egységének közös műve volt, s e küzdelem élén a munkásosztály, a kommunis­ta és munkáspártok haladtuk. A hősies szovjet népre és hadseregére nehezedett a má­sodik világháború legnagyobb terhe. A szovjet nép óriási ál­dozatokat hozott, döntő szere­pet játszott a fasizmus leveré­sében, s számos ország, köztük Csehszlovákia felszabadításá­ban. A makacs és erős ellen­séggel vívott harcban közel 20 millió szovjet ember áldozta fel életét. A fasizmus felett aratott 1945. évi győzelem világtörté­nelmi jelentőségű volt. Hatal­mas mértékben megerősítette a Szovejtunió nemzetközi tekin­télyét, számos európai és ázsi­ai országban szobáddá telte d szocializmushoz vezető utat, rendkívüli mértékben ösztönöz­te a nemzeti felszabadító és Imperialistaellenes mozgalma­kat. A szocializmus túllépte egyetlen ország határát, s vi­lágrendszerré lett, s ma a vi­lág fejlődésének legerősebb té­nyezője. Népeink büszkék arra, hogy a szovjet néppel és számos más ország népével együtt harcba indultak a hitleri fasizmus el­len, hogy hozzájárultunk vere­ségéhez. A müncheni garnitúra és a megalkuvók által elárult cseh és szlovák nép soha nem nyugodott bele a náci megszál­lásba. Hazánk területén a ne­héz helyzet ellenére kibontako­zott a sokoldalú antifasiszla ellenállási mozgalom. Ez az elszánt küzdelem csak a cseh országrészekben közel 230 000 áldozatot követelt. De a legkegyetlenebb terror, a ná­cik őrjöngése, a tömeges ki­végzések. egész községek fel­égetése sem tudta megtörni sz antifasiszta nemzeti felszabadító harc lendületét. Az európai ellenállási moz­galom legjelentősebb politikai és katonai akciói közé tarto­zik a Szlovák Nemzeti Felke­lés. Kezdeményezője Szlovákia Kommunista Pártja V. illegális Központi Bizottsága volt. Tagjai között volt Husák elvtárs, pár­tunk mai főtitkára is. Népeink nemzeti felszabadítási harcá­nak egyik legjelentősebb része volt az a küzdelem, melyet Ludvík Svoboda elvtárs, köztár­saságunk mai elnöke parancs­noksága alatt a Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai alakulatok vívtak. A cseh nép nemzeti felsza­badító küzdelme 1945 ben hatalmas méreteket öltött. A szovjet "hadsereg ostravai és brnói hadműveletével kezdő­dött 1945 ben a cseh föld fel­szabadítása. A cseh és a mor­va területen forradalmi hely­zet lakúit ki. Kirobbant a cseh nép májusi felkelése, majd a prágai felkelés. A cseh nép felkelése az egész világ előtt bebizonyította népünk kifeje­zetten antifasiszta magatartá­sát. Ribalko marsall páncélosai siettek a harcoló Prága segítsé­gére és ezzel befejezték Cseh­szlovákia felszabadítását. Cseh­szlovákia a hitleri agresszorok első áldozatai közé tartozott. Prága felszabadításával és Csehszlovákia felszabadításával értek véget a szovjet hadsereg európai hadműveletei. A szov­jet hadsereg 234 napig harcolt hazánk területén. A befejező prágai hadműveletben 2 mil­lió 100 ezer ember vett részt. A Csehszlovákia területén ví­vott harcokban több mint 140 ezer bátor katona halt hősi ha­lált és kb. 350 000 megsebesült. Az első csehszlovák hadtest több mint 4000 katonája vesz­tette életét ezekben a harcok­ban. A fasizmus Európában ve­reséget szenvedett, a Szovjet­unió és hősies hadserege meg mentette népeinket a pusztulás tói. Segítségüket, áldozataikat, kiontott vérüket népünk soha nem felejti el. A nemzeti felszabadító küz­delem nagy és dicső tettei el­választhatatlanok népeink leg­haladóbb erőitől, a Gottwald elvtárs vezette Csehszlovákia Kommunista Pártjától. A párt a legsúlyosabb pillantokban sem hagyta el a népet, hanem élé­re állt annak a rettenthetetlen és elszánt küzdelemnek, melyet a fasizmus ellen, a nemzeti sza­badság és állami függetlenség felújításáért, a csehszlovák nép új, boldogabb életéért vívtak. A kommunista párt politiká­ja a nemzeti felszabadító moz­galom forradalmi értelmezésé­ből indult ki, ezt a politikát következetesen érvényesítette a burzsoá koncepcióval szemben, amely csak arra törekedett, hogy felújítsa a háború előtti Csehszlovákiát. Csehszlovákia Kommunista Pártja ebl>en a harcban óriási áldozatokat hozott. A kommunisták ezreit börtönöz- ték be és kínozták halálra a koncentrációs táborokban, de nem sajnálták egészségüket és életüket is feláldozni a cseh­szlovák nép jobb jövőjéért ví­vott igazságos küzdelemben. A kommunista párt lett népeink demokratikus és antifasiszta erőinek vezére, mivel tagjai be­csületesek és önfeláldozóak vol­tak, s mert kezdettől fogva olyan világos programot adott, amely kifejezte minden becsü­letes cseh és szlovák ember létfontosságú vágyait és érde­keit. Az a nagy bizalom és tekin­tély, amit a CSKP a nemzeti politika és a szociális jogokért vívott harcával kivívott, vala mint a Szovjetunióhoz, ahhoz az országhoz fűződő szövetség, amely a legnehezebb időkben leghűségesebb barátunk volt — a harminc évvel ezelőtti tör­ténelmi események alapvető eszmei hagyatéka. A szocializ­mus építésében elért sikerein­ket annak köszönhetjük, hogy rendíthetetlenül hűek marad­tunk ezekhez az alapelvekhez Ma is ezek az alanelvek a fel­tételei annak, hogy sikeresen teljesítsük szocialista társadal­munk további fejlesztésének igényes feladatait. Harminc évi munka és ha­tártalan igyekezet után a kom­munista párt, a munkásosztály és dolgozó népünk felelőssége tudatában és nyílt tekintettel állhat nemcsak a mi orszá­gunk, hanem az egész világ né­pei elé, és számot adhat a jól végzett munkáról. Nem cse­kélység ez és senkinek sem kell érte szégyenkeznie. El­mondhatjuk, hogy a párt kiáll­ta a próbákat, tudott dolgoz­ni a legnehezebb feltételek kö­zött is és programja számára megnyerte — úgy, ahogy azt Gottwald elv rs követelte — népünk széles tömegeit és fele­lősségteljesen teljesítette fel­adatát. A háborút követő harminc év alatt hazánkban az élet alapjaiban megváltozott. Oj üzemek nőttek fel és egé­szen új iparágak keletkeztek. A szocialista forradalom győ­zelmet aratott a falvakban is. Felszámoltuk az évszázados ro­botot, és jelentősen emelkedett a falusi nép élet- és kulturális színvonala. A nők számára biz­tosítottuk a politikai és a jogi egvenjogúságot. A burzsoá Csehszlovákiára annyira jellem­ző jogfosztás, válság, munka­nélküliség, szociális bizonyta­lanság és nyomor örök időkre a múlté. A szocializmus ha­zánkban gazdagabb, teljesebb és boldogabb életet adott a dol­gozóknak. Ez a harminc évvel ezelőtt megkezdett út nagy és dicső mérlege. Igaz, hogy ezen az úton nemcsak sikerek és győ­zelmek születtek, hanem elő­fordultak jelentős akadályok, fogyatékosságok és hibák is. A hatvanas években szem elől té­vesztették hazánkban a szocia­lizmus fejlődésének új szük­ségleteit, lebecsülték az osz­tályellenség lehetőségeit és erejét, ami végül oda vezetett, hogy közvetlenül veszélybe ke­rültek a szocialista építés vív­mányai és alapjai. A Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág testvéri segítségével el­hárítottuk az ellenforradalom veszélyét, s aránylag rövid idő alatt felújítottuk életünk szo­cialista alapelveit. A CSKP ma ismét társadal­munk vezető ereje. A nehéz történelmi próbatétel idején szerzett tapasztalatainkból in­dul ki pártunk jelenlegi elvsze­rű, következetesen lenini poli­tikája. A XIV. kongresszus óta eltelt négy esztendő tanúsítja, hogy a párt programját a leg­szélesebb rétegek a magukénak vallják, hogy ezzel a politiká­val azonosulnak, s önfeláldozó és tetterős munkával támogat­ják és megvalósítják. A munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiség al­kotó munka- és politikai aktivi­tása, s az aktivitás egyre gaz­dagabb eredménye biztosítja hogy ez a politika kifejezi a szocializmus fejlesztésének szükségességét hazánkban és a dolgozók érdekeit, és tanúsít­ja a párt és a nép egységét. Mi kommunisták soha nem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk. Ez most is így van. Pártunk Központi Bizottsága a múlt év novemberi ülésén értékelte eredményeinket és sikereinket, bírálta munkánk fogyatékosságait és kijelölte, mit kell tenni azért, hogy helytálljunk az ötéves terv be­fejező szakaszában is. Olyan vívmányokat értünk el. amilyeneket csak a szocialista társadalmi rendszer nyútjhat. Olyan mű keletkezett, amelynek örök időkre helye van történel­münkben. Mindaz, amit az el múlt harminc évben építet­tünk, a CSKP vezette népünk harcának és önfeláldozó mun­kájának és a Szovjetunióhoz, valamint az egész szocialista közösséghez fűződő testvéri kapcsolatoknak az eredménye. A békvyulumb jegyében . . . (Borai László felvétele) Kiapadhatatlan erőforrás H azánk szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadításá­nak 30. évfordulója alkal­mat ad arra, hogy elgondolkoz­zunk a két ország gyümölcsöző gazdasági együttműködése, s a Szovjetunió részéről Csehszlo­vákiának nyújtott testvéri se­gítség fölölt. Az utóbbi évek­ben, különösen a Csehszlovákia és Szovjetunió közötti barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási egyezmény 1970. május 6-án történt meg­erősítése óta az egyik legfonto­sabb területen, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés szakaszán is elmélyült a két ország közös munkája. • Az SZKP XXIV. és a CSKP XIV. kongresszusán egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a jelen időszakban a tudományos és a műszaki fejlődés a társadalmi haladás egyedüli útja, s hogy éppen a szocialista társadalom­ban válik lehetővé a tudomá- nyos-lechnikai forradalom megvalósítása az egész társa­dalom javára. Ezek a kérdések nálunk is előtérbe kerültek és részletes elemzésükre került sor a CSKP KB és az SZLKP KB májusi plenáris ülésein. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés keretében 27 évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a tudományos műszaki együttmű­ködésre vonatkozó egyezményt, melynek eredményei jelentősen elősegítették hazánk műszaki, gazdasági és társadalmi fejlő­dését. Mint ismeretes, ma a Szovjetunióban több mint 10 ezer kutatási munkahelyen és intézményben mintegy 4 mil­lió dolgozó fejt ki tudomá­nyos kutatási tevékenységet. Pártunk és kormányunk cél­tudatos politikája lehetővé te­szi, hogy a Szovjetunió hatal­mas tudományos-műszaki po­tenciálját az együttműködés ke­retében mi is kihasználjuk. A közvetlen együttműködésre vo­natkozó egyezmények kereté­ben évente körülbelül 1400 kon­zultációra kerül sor, s a Szov­jetuniótól átvett dokumentációk száma eléri az évi ötszázat. A Szovjetunióval kapcsolatos tu­dományos műszaki együttműkö­dés pénzben kifejezett ered­ménye 1973-ban meghaladta a 107 millió koronát. Ez elsősor­ban a termelés növelésében, a termelési költségek megtakarí­tásában, az új termelési ágaza­tok bevezetésében, valamint a beruházási megtakarításokban jutott kifejezésre. Az említett évijen elért jelentősebb ered­mények közül megemlíthetjük az aszinkron motorok egységes sorának, továbbá a személyau­tók automatikus sebességváltó jának kifejlesztését, a széles területen kibontakoztatott atomenergetikai és atomfizikai együttműködést, valamint a mezőgazdaságban, a vegyipar­ban és a többi termelési ága­zatban kifejtett közös kutatási munka eredményeit. A kölcsö­nös együtt működésben szereplő témák a népgazdaság szükség­leteinek megfelelően állandóan bővülnek. A tudomány os-műszaki együttműködés elmélyítését az is indokolttá teszi, hogy a Szovjetunió Csehszlovákia log- nagyobb kereskedelmi partne­re, amely hatalmas ipari poten­ciáljával és természeti gazdag­ságával szilárd alapot biztosít a KGST-tagállamok és a szocia­lista gazdasági integráció sike­res és gyors fejlődéséhez. A Szovjetunió Iparában különösen gyorsan fejlődnek a tudomá- nyos-mOszaki fejlődést elősegí­tő progresszív ágazatok, a szá­mítógépek, a numerikusán ve­zérelt szerszámgépek és az automata beiendezések gyár­tása. A 9. szovjet ötéves terv első három évében több mint 9 ezer új ipari termék, 1974- ben 4 ezer új gép, berendezés és műszer gyártását kezdték el, s ezek nagy szériákban tör­ténő termelése jó feltételeket teremt a szovjet kivitel állandó növeléséhez. A szovjet export legdinamikusabban növekvő té­telei a gépek és a gépi beren­dezések. A szovjet kivitelben termé­szetesen továbbra is jelentős szerepet játszanak az energeti­kai és a nyersanyagforrások, amelyek legnagyobb átvevői h KGST-tagállamok, amelyek a Szovjetunióból fedezik a kőolaj és a nyersvas csaknem tel;es szükségletét, a kőolajderivátu- mok és a foszforműtrágyák 3/4 részét, a hengerelt anyagok és a kőszén 3/5 résziét, a vasérc 90 %-át, a koksz 50 %-át, a gyapot és a mangánérc 60 %-át, valamint a la 80 %-át. A Szov­jetunió az említett termékekeu kívül élelmiszereket, főleg ga­bonát, húst, vajat, napraforgó- magot, növényi olajokat, hala­kat és halkészítményeket is exportál a KGST-tagállamokba. Az említett kiviteli termékek­kel szemben a KGST-tagorszá­gok elsősorban közszükségleti ipari termékeket szállítanak. A Szovjetunió a KGST-tagállamok- ból fedezi az importált bőrci­pők 73 %-át, a behozott kon­fekció és fehérnemű 68 %-át, a gyapjúanyagok 54 %-át. Ugyanakkor a Szovjetunió is szőllít fogyasztási cikkeket a KGST-tagországokba, például órákat, fényképezőgépeket, vil­lanyborotvákat, hűtő- és mosó­gépeket, tévé- és rádiókészülé­keket, Volga, Moszkvics és Zsi­guli személygépkocsikat, kerék­párokat és egyéb termékeket. A fogyasztási cikkek szovjet importja azonban kilencszerese az exportnak. A közös tevékenység egyik újabb és fontos formája a gaz­dasági prognózisok készítése és egyeztetése. A Komplex Prog­ram szerint „A KGST-tagálla­mok abból indulnak ki, hogy a prognózisok készítése a szocia­lista tervezési folyamatok ki­indulási szakaszát képezi, egyik feltétele a távlati és az ötéves tervek összeállításának.“ A prognózisok a gazdasági fejlő­dés legfontosabb területeire vo­natkoznak, például a szocialis­ta világpiac távlati fejlődésére, az integrált energetikai rend­szerek fejlesztésére, a vas-, az acél- és a színesfém-kohászat nyersanyagszükségleteire, a leg­fontosabb ipari ágazatok fej­lesztésére. A KGST-tagállamok villany energia-szükségletének előrejelzését 1980-ig már ki­dolgozták, jelenleg az 1990-ig ferjedő prognózis kidolgozása van folyamatban. 1972-ben fe­jezték be a textil-, a bőr-, a konfekció-, a cipő- a fa- és a poligráfiai gépek szükségleté­re vonatkozó prognózisok ki­dolgozását. Szintén ebben az évben dolgozták ki a KGST- tagállamok 1980-ig terjedő ki­viteli és behozatali prognózisát. A szocialista államok közös tervező tevékenységének alapvető formája a nép- gazdasági tervek koordinálása, amely a Komplex Programban előirányzott feladatok teljesíté­sére irányul. Ezt a munkát két­oldalú és sokoldalú alapon a KGST Tervezési Együttműködé­si Bizottsága szervezi. A közel­jövőben a szocialista gazdasá­gi integráció elmélyítése folya­mán nagyon sok szakosítási és kooperációs kérdést kell még megoldani, amelyek hozzájárul­nak 6. ötéves tervünk sikeres előkészítéséhez és teljesítésé­hez. KAROL ILLf

Next

/
Oldalképek
Tartalom