Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám, kedd
Az NDK-beli fesseni Föld- niuvesszövet- kezet íejörész- legének gépi berendezését az Elfawerk gyár gyártotta. A berendezéssel óránként BO tehenet lehet megfejni. VÁLASZ OLVASÓINKNAK SZÜLÉSI SEGÉLY ÜGYBEN V. M,: Olvasónk ez év júniusában fejezi be ipari tanulói munkaviszonyát és azt követően. rendes munkaviszonyba lép. Olvasónk szeptember 8-ra várja első gyermeke megszületését. Szülési szabadságát előreláthatóan augusztus elején kezdi majd meg. Olvasónk kérdi, lesz-e és milyen összegben igénye a 26 hetes (ha még hajadon, 35 hetes) szülési szabadságra. Mivel az ipari tanulói viszony a munkaviszony egyik formája, a szülés előtti két év idejére előírt 270 biztosított nap feltételét teljesíti majd és így igénye lesz majd 26 hetes (esetleg 35 hetes) fizetett szülési szabadságra. A szülési szabadság idejére önnek azon kereset 90 százalékára (nettó kereset) lesz majd igénye, amelyet az ipari tanulói ideje befejezte után kb. egyhavi munkaviszonya alatt (júliusl-től augusztus 8-ig | elért. A betegbiztosítási törvény végrehajtási rendelete értelmében ugyanis új munkaviszonyként kell értékelni és ennek megfelelően az új munkaviszonyban elért fizetés alapján kell a táppénzt illetve szülési segélyt kiszámítani az Ön esetében is, amikor az ipari tanulói viszony befejezte után rendes munkaviszonyba lép. Ha 1975. július 1- től számítva a szülési szabadsága megkezdéséig nem dolgozna le lagalább 25 munkanapot az említett rendes munkaviszonyban, a szülési segély havi összegét abból a keresetből I.ell kiszámítani, amit valószínűleg elért volna, ha az egész hónapban dolgozott volna. NYUGDÍJÜGYEKBEN Ibolya jeligére: Tekintet nélkül a végzett munka jellegére, Joga van állandó jellegű munkaviszonyban havi btto legfeljebb 800 korona összegű fizetéssel munkaviszonyba lépni teljes nyugdíjának folyósítása mellett. Ha a termelésben, szolgáltatásban, stb. (az ún. kiemelt foglalkozási ágakban) vállalna munkát, nyugdíját az elért keresetére való tekintet nélkül szintén tovább folyósítanák, mivel nyugdíja nem éri el a havi 1000 koronái. A törvény szerint csak az ön öregségi nyugdíja a mértékadó, tehát nem adják össze az ön és férje öregségi nyugdíját. Ha rövid ideig tartó munka- viszonyba lépne hivatali munkakörben, teljes nyugdíj és teljes fizetés mellett egy évben 120 munkanapot, a termelésben és a szolgáltatásokban (és az ún. kiemelt munkakörben) egy évben 180 munkanapon át dolgozhatna. J. P. Kosice: Mivel a rövid Ideig tartó munkaviszonya tavalyról megszakítás nélkül folytatódott (az ön esetében a bányaüzemben, ahol évi 240 napot engedélyeztek) 1975-ben, a két időt egybe kell számítani és így 1975. május 13-a után lejárt a megengedett 240 nap. Ezen időpont atán — mivel kiemelt munkakörről van szó — állandó jellegű munkaviszonyban dolgozhatna úgy, hogy erre az időre nyugdíját csak 1000 korona összegig folyósítják. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN R. L.: A polgári törvénykönyv 409. §-a értelmében az ajándékozó akkor igényelheti vissza a megajándékozottól az ajándékot, ha az vele és családjával szemben oly módon viselkedik, hogy ezzel megszegi a szocialista együttélés alapelveit. Az öröklési eljárás soráni esetleges öröklés, elutasítás vagy az olyan hagyatéki egyezség, amelynek értelmében több, egyébként igényjogosult örökös közül csupán egy vagy több örökös nyeri el az örökséget, nem ajándékozási szerződés és az ilyen hagyatéki egyezséget nem lehet a polgári törvénykönyv említett rendelkezése alapján megtámadni. „Szülői ház“ jeligére: Férje édesanyja házában laknak. Eddig magát a lakást elég jelentékeny beruházással modernizálták. Az épületet magát is rendbehozatnák, de aggályaik vannak azt illetően, hogy az édesanyjuk halála utáni egyezkedés során a többi testvér mint örökös elismerné e az ingatlanba befektetett beruházásokat. A rendes karbantartás nyilván Önöket is terheli azon az alapon, hogy édesanyjuk kai együtt egyébként ingyen használják a lakást, illetve az ingatlant. Nagyobb beruházáshoz (fő javításhoz) vagy nagyobb átalakításhoz kérjék ki édesanyjuk írásbeli engedélyét és kössenek vele lehetőleg írásban olyan megállapodást, hogy a beruházás maradék értékét édesanyjuk halála után a többi örökössel aránvlagosan a maradék redukált értékben számolják majd el. W. A.: A házasság jogerős felbontása előtt polgári törvénykönyvünk 148. §-a 2. bek. értelmében csak a bíróság engedélyezheti peres eljárásban hozott ítélettel komoly ok megállapítása esetében a házastársak osztatlan közös tulajdonának megszüntetését. A bírósági gyakorlat rendszerint ilyen komoly oknak ismeri el a hosz- szabb ideig való különélést, külön gazdálkodást a keresettel, stb. Az ilyen ítélet jogerőre emelkedése után a házastársak a már addig szerzett közös tulajdonukat vagv megállapodással osztják meg, vagy újabb bírósági perben valamelyikük indítványára a bíróság ítélettel dönt a vagyon megosztását illetően. Mivel az Önök esetében bírósági ítélettel nem szűnt meg a házastársak osztatlan közös tulajdona, az továbbra is fennáll, még ha a közös tulajdont képező tárgyak használatára vonatkozóan ideiglenesen a hnb előtt aláírt egyezségben meg is egyeztek. A kérdéses autó továbbra is osztatlan közös tulajdonukban lesz, bár a megállapodás értelmében Ön lógja használni. Ha van hajtási jogosítványa, és önnél vannak az autó iratai, nem okvetlenül szükséges az autó átírása az Ön nevére. Az esetleges ilyen „átírás“ a fentiekre való tekintettel nem változtatna semmit a bírósági ítélettel még meg nem szüntetett osztatlan közös tulajdon jellegét illetően. Illetékmentesség az átírásnál csak a már jogerősen megszűnt osztatlan közös tulajdon megosztásáról szóló egyezség, illetve bírósági döntés alapján Járna. A válási eljárás során még a házasság jogerős felbontása előtt kötött vagyonmegosztás csak akkor válik jogerőssé, ha azt a felek a válóperes ítélet jogerőre emelkedése után újból megerősítették. S. F.: Az üdülőház építkezési és használati engedélyéért 100 korona közigazgatási illetéket kell fizetni. Ez az illeték az üdülőházak (lényegében ennek kell tekinteni a betonalapú kerti házikót is) esetében egészen 2500 koronáig, a családi ház esetében pedig 5000 koronáig emelhető, ha az engedélyt később kérték, vagy eltértek a jóváhagyott tervektől. A kiadott végzés ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül joga van fellebbezni a helyi nemzeti bizottságon keresztül a járási nemzeti bizottságra. Dr. F. J. Másodlagos nyersanyagok felhasználása Másodlagos nyersanyagnak nevezzük az ipari termelés során hulladékként vagy mellék- termékként keletkező anyagokat, vagy azokat az elhasznált termékeket, amelyeket az Ipar — az üzemektől vagy a lakosságtól begyűjt ve — ismét nyersanyagként használhat fel. Hasznosításuk fontos népgazdasági feladat, hiszen nem egy közülük fontos ipari alapanyag, mint például az ócskavas, amely az acélgyártásban nélkülözhetetlen, a színesfém, vagy a papírhulladék, amely teljes vagy majdnem teljes értékben helyettesíti az elsődleges nyersanyagokat. A másodlagos nyersanyagok jelentőségét jobbára csak azok a vállalatok ismerik, amelyek nyersanyagként használják fel őket, vagy begyűjtésükkel, ipari hasznosításra való előkészítésükkel foglalkoznak. Azok a vállalatok, ahol ezek a nyersanyagok hulladékként keletkeznek, már kevésbé érdekeltek abban, hogy a hulladék minősége, fajtája szerint osztályozva kerüljön a felhasználókhoz. MILLIÓK SZEMÉTBEN Ezek a vállalatok természetesen a másodlagos nyersanyagok (hulladékok) abszolút és relatív csökkentésére törekednek, hiszen minden olyan nyersanyag, amely hulladékba kerül, további társadalmi munkát semmisít meg. De vigyázni kell arra, hogy ha már a technológia folytán elkerülhetetlenül keletkezik hulladék, azt ne szemétnek vegyék, hanem más iparág által hasznosítható nyersanyagként kezeljék, mert ezzel jelentős népgazdasági értéket menthetnek meg. Itt van például a legnagyobb tömegben előforduló ócskavas problémája. A kohászok tudják, hogy más rendeltetési céllal használják fel az öntvénytöredéket, a kovácsolt vasat, az acélhulladékot, a lemezáru hulladékot stb. Ennek különböző használhatósága a begyűjtő vállalatok által adott átvételi árakban is kifejezésre jut. Mégis a legtöbb helyen keverten tárolják őket, s szétválogatásukra a begyűjtő és értékesítő vállalatoknak sok munkát kell fordítaniuk. A válogatás- sohasem lehet olyan pontos, hogy teljesen egységes minőséget adjon, s az ócskavas kevertsége nemegyszer a belőle előállított acél minőségi romlásában mutatkozik meg. Hasonló problémát okoz a textil- és konfekció- iparban is a különböző alapanyagú és színű kelméből keletkező szabászati hulladék. Ha ezeket nem keverik össze, külön-külön háromszor olyan értéket képviselnek a továbbfelhasználó iparágban vagy a világpiacon, mint egyébként. A fehér kötött trikóhulladék világpiaci értéke például, ha színes anyaggal van szennyezve, egyharmadára csökken. A fehér hulladékba kevert szintetikus anyag szintén rontja az értékét, mert továbhteldolgozásnál, festésnél a szintetikus anyagok másképpen reagálnak a festékre, és így a végtermékben keletkezik kár. A legtöbb helyen nem gondolnak arra, hogy az egyre terjedő műanyagok és a műanyagbevonatú papírok a papírhulladék felhasználójának, a papírgyárnak milyen károkat okoz. Ezek a papírgyártásban használt hollandi malmokban nem foszlathatók, bekerülnek a papírgépbe, és a rostjaira oszlatott hulladékpapír között maradt nagyobb darabos műanyagok lyukat hagynak maguk után, nem beszélve arról, hogy mivel hőre lágyulók, a papírgyártó géj) kalanderét is beszennyezik. A vágóhíd ikon sem gondolnak sokszor arra, hogy fejtés közben egv-egy bevágás a bőrön milyen nagy minőségi és anyagi kihozatali károkat idéz elő, vagy a bőrök nem megfelelő kezelése, sózása milyen károkat okoz a bőrgyártásban. A FELHASZNÁLÁS PROBLÉMÁI Másfajta problémák jelentkeznek a felhasználóknál. Itt a kérdés már bonyolultabb. Azokban az iparágakban, ahol a másodlagos nyersanyagok nélkülözhetetlenek, mint például az acélgyártásban vagy a bőrgyártásban, legfeljebb az okoz gondot, hogy jó-e a nyersanyag minősége, vagv nem, mert eszerint tudják ló vagy rosszabb gazdasági eredménnyel felhasználni. Vannak egyes ágazatok, ahol viszont a másodlagos nyersanyagot (hulladékot) reguler anyag helyett is fel lehet használni, és a vállalat szabadon választhat a kétféle anyag közül. Itt a döntést az anyagi érdekeltség nagymértékben befolyásolja. Nem vitás, hogy jobb, tehát drágább nyersanyagból nagyobb termékenységet, jobb minőséget, magasabb termelési értéket lehet elérni. A termelés irányítóinak anyagi ösztönzése a legtöbb esetben ebben az irányban hat, ezért igyekeznek drágább nyersanyagot felhasználni még akkor is, ha ez az önköltséget rontja. Az, hogy valamely termékfajtából nem jó minőségű árut állítunk elő, nagy kár a népgazdaságnak, de hasonlóan nagy kár az, ha a biztonsági faktor vagy a torz anyagi érdekeltség miatt drágább terméket gyártunk. Ezért helyes lenne néhány iparágban az egyes gyártmányokhoz felhasznált anyagok minőségét felülvizsgálni abból a szempontból, hogy az nem haladja-e meg a vele szemben támasztott használati követelményeket. Ez nincs ellentétben azzal az elvvel, hogy a fogyasztók és a felhasználók részére szükség szerint a legjobbat adjuk. A DURRANÓ HANG A durranó hang keletkezésének megfigyeléséhez nem kellenek drága, bonyolult műszerek; az alapfogalmak tisztázására az alábbi két megfigyelés elegendő. Az első megfigyelés: ha egy kilenctized űrtartalomig vízzel telt üvegből hirtelen kihúzzuk a dugót, magasabb vagy mélyebb durranó hang keletkezik. A hang annál mélyebb, minél kevesebb víz volt az üvegben, és annál magasabb, minél kevesebb a dugó alatti légtér. A hang akkor a legmagasabb, amikor a víz és a dugó között egyáltalán nincs levegő. A második megfigyelés: a fent említett üvegbe olyan folyadékot töltünk, amely erős szénsavfejlesztéssel jár. Az üveget erősen bedugaszoljuk, melegítéssel és erős rázogatással a szénsavfejlődést — ezzel az üvegben keletkező nyomás fokozódását — siettetjük. Az így keletkezett túlnyomás a dugót kilövi, ami erős durranással jár. A hang magassága — a fenti megfigyeléssel megegyezően — attól függ, hogy milyen volt a palackban a levegő—folyadék viszony. Az első eset meggyőzött arról, hogy robbanás okozta túlnypmás nélkül is lehet durranó hangot előidézni. A fenti megfigyelésekből úgy tűnik, hogy a durranó hangot ellentétes okok is előidézhetik — erről azonban természetesen szó sem lehet. A durranó hang keletkezésének csupán egy oka van, a nyomáskülönbségek igen gyors — 1 milsec nagyságrendű — kiegyenlítődése. A keletkezett durranó hang magassága (rezgésszáma) függ a robbanótér nyomáskülönbségétől, amely több száz atmoszféra, és a robbanótér köbtartalmától, amely esetenként több száz köbméter lehel, s amely mint rezonátor szerepel. hogy a robbanó góc nem gömb, hanem egy hosszú hurka. Visszatérve az üvegből kihúzott dugó analógiájára, könnyen érthető, hogy h’a az atmoszférikus nyomású levegőből kihúzunk egy 4—6 négyzetméteres dugót (kb, ilyen a legnagyobb keresztmetszete egy szuperszonikus gépnek), több száz köbméter űrtartalomnak megfelelő léghíjas tér keletkezik. Tekintettel arra, hogy a gép 400 m/s sebességnél gyorsabban továbbrohan, mögötte a léghíjas tér megnyúlik, esetleg több száz méterre is. Ez esetben a robbantás, jobban mondva a szívóhatásé tér több száz köbméter lehet, ez a hatás mintegy száz kg dinamit robbanásának másodlagos (szívó ) hatásának megfelelő energiával rendelkezik. HOL A HANGFAL? Felvetődik a kérdés: miért nem keletkezik robbanó hang akkor, amikor a géf> Mach sebességről visszatér a normális sebességre? A hangfalon akkor is át kell haladnia ugyan, de a keletkezett vákuum kitöltése nem pillanatok alait, hanem fokozatosan ,,fojtva“ történik, így a nyomásdifferenciák időben elnyújtva egyenlítődnek ki, mintegy felaprózódva, annyira, hogy az akusztikailag hatástalan. A hangsebességnek, a 333 m/s-nek semmi köze az úgynevezett „hangfalhoz“. A durranó hang nem ennél a sebességnél, hanem kb. 400 m/s-nél következik be, ugyanis ez az a sebesség, amellyel a környező levegő a léghíjas teret igyekszik kitölteni. A léghíjas teret kitöltő 400 m/s sebesség nem egy állandó szám, függ a tengerszíni magasságtól, a levegő nedvességétől és a széliránytól. A DUGÓ ÉS A VILLÁM ANALÓGIÁJA Szép példa az alapfogalmak igazolására a villám okozta dörgő hang elemzése. A villám kö- lyökkorában csak serceg, pattog, nagyobb feszültség esetén már durrog is, de ehhez a teljesítményhez már több százezer volt szükséges. Nagyobb zivatarok alkalmával több millió volt feszültségről van szó a kisülés útja néha több kilométer, sebessége kb. 400—500 km/s. A villám útjában a levegőt 3000—5000 C-fok hőmérsékletre felmelegítí, száldobja úgy, hogy a villám útja mentén egy 80—100 cm átmérőjű hurka keletkezik, amelynek teljes hosszában egy túlnyomás (robbanás) által előidézett dörgő hang keletkezik. Közben egy milsec törtrésze alatt a robbanás hatására szétdobott levegőmennyiség lehűl, s a hurka egész hosszában léghíjas tér (szívóhatás) keletkezik. A minden irányból visszarohanó levegőrészek összeütközése adja a másodlagos, durranó, dörgő hangot, amelynek elnyújtott volta onnan származik, A Föld egyes területein lényegesen, akár egy- harmaddal is több kozmikus por található — ukrán geokémikusok jutottak erre a megállapításra átfogó kutatásaik eredményeként. A számítások szerint évente 1—2 millió tonna szilárd anyag hullik a kozmoszból a Földre. Ennek a mennyiségnek elméletileg egyenletesen kellene eloszlania az egész Földön. Az óceánok mélyén és a hegyekben azonban olyan térségekre bukkantak, ahol a kozmikus anyag részaránya jóval nagyobb. Ez derült ki azoknak a mintáknak az elemzéséből, amelyeket a „Ver- nadszkij akadémikus“ kutatóhajó emelt ki az Atlanti-óceán mélyéről és a geológusok gyűjtöttek a kaukázusi Elbrus térségében. A kozmikus porrészecskéket nagyobb, nehéz szénizo- toptartalmuk alapján lehet megkülönböztetni — a kozmikus sugárzás hatására jóval több nehéz szénizotópot tartalmaznak, mint a földi kőzetek. (dj) 1975. V. 27. 6 KOZMIKUS POR A FÖLDÖN
