Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám, szerda
Ji póri poilikója a mezögozdasúgbim következetesen az inlenzifikálásra, az i| az ésszerüsllésre, a tudományos—műszaki haladás éivényesílésére irányai“ Lopunk szerkesztőségében o Pravda és a Csehszlovák Rádió magyar adása szerkesztőségének részvételével beszélgetést folytattunk a mezőgazdasági termelés irányításával foglalkozó vezető politikai dolgozókkal és szakemberekkel a CSKP KB novemberi ple náris ülésén elfogadott határozatok teljesítéséről. Vendégeink voltak: VARGA JÚLIUS, a CSKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője, NÉMETH JENŐ, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese, SLADOVNÍK JÓZSEF, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának dolgozója, ÖLLÉ GYULA, az SZLKP KB Dunajská Stre- da-i (Dunaszerdahelyi) Járási Bizottságának titkára, PLUTKO ONDREJ, az SZLKP Trebišovi Járási Bizottságának titkára, PÖ- KA VILIAM, az SZLKP Komárnói Járási Bi zottságának titkára, FARSKÝ IMRICH, a Zlaté Klasy-i (aranykalászi) Agroprogres vállalat igazgatója, valamint TÓTH JÁNOS, a Rapovcei Efsz elnöke, a lučeneci (losonci) járásból. A meghívottak felszólalásait la púnk mai és holnapi számában közöljük. JÚLIUS VARGA, a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője: „Az elért eredmények újabb feladatokat szülnek" A CSKP XIV. kongresszusa szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztésé nek programjában nagy súlyt helyezett a népgazdaság tartós és dinamikus fejlesztésé nek szükségességére, a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítésére. A hagyományos növekedési források korlátozottságából kiindulva meghatározta a gazdasági fejlődés távlati stratégiáját. E stratégia alapja az új források, különösen a társadalmi munkamegosztás folyamatainak elmélyítése. A gazdasági fejlődés hatékonyságának sokoldalú növelésére irányuló fő irányvonal egyúttal a mezőgazdaság szerepét és feladatait is meghatározza. Társadalmunk szükségleteivel összhangban, valamint az új belső és külső gazdasági feltételekre való tekintettel a CSKP XIV. kongresszusa megállapította e jelentős ágazat alapvető feladatát: az élelmiszerfogyasztás növekedési többletének saját termelésből való fedezését. A CSKP KB elmúlt évi novemberi ülése az elért eredmények elemzése alapján nagyra értékelte azt a körülményt, hogy a mezőgazdaság bruttó- és árutermelése az ötéves terv eddigi négy éve alatt az előirányzottnál gyorsabb ütemben növekedett. Az említett időszakban néhány mezőgazdasági fő termény termesztésében a világ legfejlettebb mezőgazdasági államai közé kerültünk. Az elmúlt évben begyűjtött gabona mennyisége — több mint 10 millió tonna — legnagyobb a csehszlovák mezőgazdaság történetében. Az 5. ötéves tervidőszakra összesen 41—42 millió tonna gabona kitermelését irányzotuk elő, ezzel szemben már az eddigi 4 év alatt 37,7 millió tonnát sikerült kitermelnünk. Ha a gabonatermesztés feladatait ebben az évben is sikeresen teljesítjük, ez azt jelenti, hogy az ötéves terv előirányzatát 14—17 százalékkal teljesítjük túl. Az a tény is jelentős, hogy tavaly a cukorrépa és a cukor termelési tervét is teljesítettük, bár a négy év összesített feladatát nem sikerült teljesíteni. Az 1974-es évben 1,5 millió tonnával csúcseredményt értünk el a hús felvásárlásban, s idő előtt teljesítjük az állati termékek felvásárlási tervét. Mezőgazdaságunk és az élelmiszeripar említett és további jó eredményei lehetővé tették a belkereskedelem folyamatos ellátását élelmiszerekkel, s dolgozóink többet fogyaszthattak. Mezőgazdaságunk ma már teljes mértékben fedezi a tej, a vaj, a tojás, a hús és egyéb termékek fogyasztását, amelyekből nem is olyan régen még behozatalra szorultunk. A mezőgazdasági termelés fejlődése és a dolgozók szükségleteinek kielégítése az 1971—1974-es években teljes mértékben igazolja a CSKP politikájának és a XIV. kongresszus határozatainak helyességét. A mező- gazdaság népgazdaságunk fejlődésében stabilizáló tényezővé vált, ami a világpiacon tapasztalható kedvezőtlen jelenségek szempontjából különösen fontos. Ismételten bebizonyosodnak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyei, s tapasztalatok bizonyítják, hogy az 5. ötéves terv éveiben a mezőgazdasági befektetések rendszeresen és gyorsuló ütemben térülnek meg. A CSKP KB novemberi plenáris ülése elismerően értékelte a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók munkáját. A fejlődés elért színvonala és szocialista társadalmunk szükségletei alapján azonban új társadalmi feladatot fogalmazott meg számukra: a fokozottabb élelmiszer-önellátás elérését, s már a legközelebbi években teljes önellátást a gabonafélékből. Az említett igényes cél sikqres teljesítése érdekében nagy felelősséggel kell teljesíteni és túlszárnyalni az .1975-ös állami terv feladatait az 5. éves terv befejező évében. A CSKP KB novemberi ülése óta eltelt fél esztendő megmutatta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói soha nem tapasztalt aktivitással és kezdeményezéssel bontották le a plenáris ülés határozatait saját konkrét feltételeikre. A pártszervek, a pártszervezetek és a mezőgazdasági vállalatok intézkedései olyan fő feladatok teljesítésére irányulnak, mint például az önellátás elérése a gabonafélékből, a behozataltól való függőség csökkentése az eddig kihasználatlan tartalékok feltárásával. Pozitívan kell értékelni elsősorban azt a körülményt, hogy a feladatok kitűzésével együtt az elérésükhöz vezető utakat és módszereket is meghatározták, amelyek főleg az Irányítás hatékonyságának növelésében, a dolgozók aktivizálásában, s a feladatok pontos időrendi elosztásában jutottak kifejezésre. Az 1975-ös év tervei következetesen tartalmazzák a cukortermesztés növelésének feladatát, a takarmány- termelés problémáinak megoldását az erre alkalmas termelési körzetekben, továbbá a gyümölcsfélék, a zöldség, a komló és néhány más termény termelésének megnövekedett feladatait. A novemberi plenáris ülés határozatainak lebontása ' az állattenyésztés szakaszán főleg a szarvasmarha tenyésztés fejlesztésére, a tehénállomány létszámának biztosítására és termelésének további növelésére, az abraktakarmányokkal való helyes gazdálkodásra, a beruházási problémák megoldására, a beruházások megfelelő széthelyezésére és a beruházási költségek csökkentésére irányult. Megállapíthatjuk tehát, hogy a novemberi plénum határozatait a pártalapszervezetek többsége a mező gazdasági vállalatokban s az irányítás járási szintjén helyesen bontotta le. Ennek ellenére ez még nem jelenti azt, hogy az 1975-ös állami terv teljesítésének előkészítése befejeződött. Az elfogadott intézkedéseket a járások szintjén, az alapszervezetekben és a mező- gazdasági vállalatokban állandóan és pontosan ki kell egészíteni. A novemberi plénum feladatainak teljesítését nem lehet egyszeri akcióként felfogni, arra van szükség, hogy ez a pártpolitikai és irányítási munka gerincét képezze a következő időszakban egészen a XV. pártkongresszusig. Ezért már a jelenlegi időszakban különösen nagy jelentőségű az elfogadott intézkedések teljesítésének rendszeres ellenőrzése. A Központi Bizottság novemberi ülése nem véletle nül hangsúlyozta, hogy növelni kell az irányítás és az ellenőrző tevékenység színvonalát a párt-, az állami és a gazdasági irányítás minden fokozatán. A pártszerveknek és -szervezeteknek a novemberi plénum szellemében az 1975-ös fél évi feladatok teljesítésére és túlteljesítésére kell irányítaniuk a gazdasági vezetők figyelmét. Ennek érdekében olyan munkastílusra és munkamódszerekre van szükség, amelyek biztosítják az eredmények elérését. Szükséges, hogy a pártszer-; vek és -szervezetek, az állami szervek és a gazdasági irányítás munkáját a kritikai igényesség, a mély felelősség és pártosság jellemezze Ebben az évben ünnepeltük meg hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulóját. Ez az esemény újabb lendületet adott a politikai aktivitás, a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny széles körű fejlesztéséhez. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk dolgozói a jelenlegi időszakban tömegesen kapcsolódnak be a szocialista munkaverseny különböző formáiba. Helyes, hogy kötelezettségvállalásaik a legfontosabb feladatokra, a gabonafélék, a takarmányok, a cukorrépa, a hüvelyesek, a gyümölcs- és a zöldségfélék termesztésének növelésére irányulnak, s az élelmiszeriparban is a minőség javítását, a választék bővítését, s a termelés hatékonyságának növelését tűzték ki célul. Az is helyes, hogy a szocialista kötelezettségvállalások az anyagok és nyersanyagok takarékos felhasználására, az üzemanyagokkal és az energiával való takarékosságra is kiterjednek. A novemberi plénum határozatainak teljesítéséhez hasonlóan a felszabadulás 30 évfordulójával kapcsolatban kibontakozott kötelezet lségvállalási mozgalom sem lehet átmeneti jellegű, ezért az év folyamán az egyes vállalatokban a fejlődésnek megfelelően részletezni kell a vállalásokat. A szocialista munkaverseny és a kötelezel tségválla- lási mozgalom jelentősége megköveteli a mozgalom rendszeres ellenőrzését, valamint a formális jelleg kiküszöbölését, amely helyenként még mindig előfordul. Az ötéves terv négy éve alatt elért eredmények a politikai szervező és irányító munka színvonalának emelkedése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak munkakezdeményezése reális biztosíték arra, hogy a CSKP KB novemberi plenáris üiú feladatokat sikeresen teljesítjük. SLADOVNÍK JÓZSEF, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának dolgozója: „A siker feltétele a következetes és felelősségteljes pártmunka” A Szocialista mezőgazdaságunk jelenlegi pozitív fejlődése, a gazdasági feladatok rendszeres és idejében való teljesítése szorosan összefügg az egész párt, a pártszervek és -szervezetek politikai-szervező, ideológiai-nevelő munkája hatékonyságának állandó növelésével. Az elért eredmények erősítik a párt tekintélyét a dolgozók körében, szilárdítják a politikája iránt érzett bizalmat. A tömegek pártban való bizalmát mi sem fejezi ki jobban, mint az a nagyarányú munkakezde- ményezés, melynek gazdasági életünk valamennyi szakaszán, de különösen a mezőgazdasági dolgozók körében tanúi lehetünk. Lényegesen növekedett a párt ve zető szerepe, emelkedett a pártmunka színvonala, A pártmunka színvonalának emeléséhez, a párt vezető szerepének elmélyítéséhez döntő mértékben hozzájárultak a CSKP KB ülései. A pártszervek és -szervezetek következetesen lebo ották az egyes határozatokat és a problémák megoldásánál a helyi adottságokból és lehetőségekből indultak ki. A párt a gazdasági szervek és szervezetek, valamint a dolgozók figyelmét a tartalékok feltárására irányította. Pozitív fejlődésünk jelenlegi időszakának egyik legfőbb feladata: teljesíteni az ötéves terv utolsó évé nek előirányzatait a mezőgazdaság valamennyi szakaszán, túlteljesíteni azokat a mutatókat, amelyek népgazdaságunk to vábbi fejlődésének szempontjából döntő fontosságúak. Ha a múltra jellemző volt a párt tömegpolitikai munkájának fontos sága, a jelenlegi folyamatban a dolgozók körében folytatott pártmunka hatékonyságának növelése alapvető követelmény. Az „Arccal a tömegek felé“ jelszónak valamennyi pártszervnél és -szervezetnél élő valósággá kell válnia. A párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése érdekében fokozni kell a párt szervezeti és akcióegységét, növelni a kommunisták ideológiai színvonalát, gondoskodni a párttagság gyarapításáról és összetételének javításáról. E feladatok teljesítése lehetővé teszi a párt vezető szerepének további elmélyítését, és akcióképességének növelését. A pártmunkában tovább kell tökéletesíteni az irányító és szervező munkát. Az új körülményeknek megfelelően kell alkalmazni a már bevált munkamódszereket, és nem szabad idegenkedni az újtól, a kezdeményezéstől. Az utóbbi években az efsz ek életében óriási fejlődést tapasztalhatunk. A termelőerők fejlődése, gazdasági és anyagi feltételeink lehetővé tették, hogy a XIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően fokozatosan megvalósítsuk a termelés koncentrációját. Ez a folyamat ma már hatalmas méreteket öltött. Az efsz-ek összpontosításával megnövekednek a pártmunkával szemben támasztott igények. A pártmunkának biztosítania kell az üzemekben a termelés növelését, a dolgozók kezdeményezésének fokozását, azok politikai és szakmai nevelését, a párt vezető szerepének helyes alkalmazását. Az efsz-ek mellett egyre több üzemi pártszervezet alakult, s az üzemi pártszervezetek munkájában elért eredmények teljes egészében igazolják azok szükségszerűségét. Az üzemi pártszervezetek kiszélesítésé nek üteme nagyban függ a szövetkezetben dolgozó kommunisták számától, valamint a faluban élő és dolgozó kommunisták összetételétől. A járási pártbizottságra hárult az a felelősségteljes feladat, hogy a párt alapszabályzatának megfelelően, a helyi problémák figyelembevételével szabja meg a pártszervezetek szervezeti felépítését. A pártszervezetek szervezeti felépítésében bekövetkező változásoknak a párt vezető szerepének további elmélyítéséhez, akcióképességének megszilárdításához kell vezetniük. Nem engedhető meg az olyan változás, amely a párt erejét szétforgácsolja és csökkenti a párt akciókéjjes- ségét. A szervezési intézkedések esetében szem előtt kell tartani a CSKP KB titkárságának 1973. november 13-án kiadott irányelvét. A párt szervezeti felépítéséről a mezőgazdaságban és a falun. Az irányelv alapján le kell szűrni a tanulságokat a jelenlegi tapasztalatokból és olyan szervezeti felépítést kell jóváhagyni, amely teljes egészében biztosítja az alapszervezet vezető szerepének további elmélyítését. Nem elégséges azonban csupán a szervezetek elnevezésében történő változás, ha nem változnak a munkamódszerek, ezért a szervezeti felépítésben bekövetkezett változásoknak elsősorban ezen a téren kell megmutatkozniuk. Ám a falusi pártszervezetek munkájában is javítani kell az irányítást. Ha az efsz mellett nincs külön alapszervezet, abban az esetben a falusi pártszervezet teljes egészében valósítja meg a párt vezető szerepét a szövetkezetben. Helyes, ha az efszben dolgozó kommunistákból pártcsoport alakul, amely részletesen megtárgyalja az efsz-ben felmerülő problémákat és a gazdasági vezetőkkel közösen teljesítik a pártggyűlések határozataiból reájuk háruló feladatokat. Az efsz mellett működő pártcsoport létrehozása azért is jelentős, mert sok esetben a falusi pártszervezetben az efsz-ben dolgozó kommunisták vannak kisebbségben, és itt nagyon fontos, hogy az egyes határozatok kidolgozásánál és elfogadásánál az efsz-ben dolgozó kommunistáknak egységes állásfoglalásuk legyen. A falusi párt- szervezet határozata kötelező az efsz-ben dolgozó valamennyi kommunista és gazdasági vezető számára. Amennyiben az efsz-ben dolgozó kommunisták száma lehetővé teszi, hogy megalakuljon az üzemi pártszervezet, ebben az esetben az üzemi pártszervezet valósítja meg a párt vezető szerepét. Amennyiben a község területén az efsz mellett működő üzemi pártszervezet az egyedüli szervezet, ebl>en az esetben az üzemi szervezet tölti be a falusi pártszervezet szerepét — funkcióját is, és összfalusi méretben valósítja meg a párt vezető szerepét. Amennyiben az üzemi pártszervezetnél vannak szervezve a falun élő, de más szakaszokon dolgozó kommunisták, ezek szintén részt vesznek a pártmunkában. A párt alapszabályzata értelmében az alapszervezetnél valamennyi párttagnak (a regisztrált tagokat kivéve) egyforma jogai és kötelességei vannak. Lényegesen megváltozik a helyzet abban az esetben, ha a község területén egy falusi és egy külön, efsz-mellett működő üzemi pártszervezet van. Ebben az esetben az üzemi pártszervezet a párt alapszabályzatának megfelelően a hatáskörébe tartozó területen, az üzemijen valósítja meg a párt vezető szerepét, a falusi pártszervezet hatásköre pedig a helyi nemzeti bizottságokra, a tömegszervezetekre és az olyan gazdasági szervezetekre terjed ki, ahol nincs külön üzemi pártszervezet. A falusi pártszervezet ebben az esetben nem szól bele az efsz problémáiba, a két párt- szervezet azonban szorosan együttműködik a politikai akciók megszervezésében s a választási program teljesítésében. Egyre bővül a közös szövetkezeti vállalatok száma. Ezek a vállalatok igen fontos szerepet töltenek be a tervfeladatok teljesítéséljen. Ilyen üzemek a közös hizlaldák, a borjúneveldék, a baromfifarmok, konzervgyára ho SZ4 ■III bi: let a bi: ko eg au sz» tol kö zo ká po vá a ni: gy Pá sz» re áll té: P< B15 no ült lal ko; gai tel vei po: éri lᣠtár fői gy* sa< er* ne! tel tik és 10« ér' let ált kí\ gy tűi rés eno Mi ne i má vö sze ad, plf ele ly« da: gy' ziti gil- mi tér irá ga: 1.1 sV* mé sár az érr I vei ra. cat ját! fig me kea ból kö; elé F les: mii szü rül sze fi pol öss pár roz eln cső az vár A len hez kel
