Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-11 / 85. szám, péntek

SZOVJET—JUGOSZLÁV KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK AZ MFA ÚJ ALKOTMÁNYRA VONATKOZÓ TERVEZETE Moszkva — A Kr&mlben csü­törtökön folytatódtak a tárgya­lások Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke és Dzsemal Bijedics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormányJ elnöke között. A hivatalos közlemény szerint a megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben folynak. A felek megelége­déssel állapították meg a szov­jet— jugoszláv együttműködés sikeres fejlődését. Szerdán a Kremlben vacsorát adtak Dzsemal bijedics tiszte­letére. Alekszej Koszigin a vacsorán elhangzott beszédében kijelen­tette, hogy a jugoszláv kor­mányfő látogatása ismét meg­erősíti a két nép közötti ba­rátság továbbfejlesztését szol­gáló törekvés szilárdságát. — E barátságnak mély gyökerei vannak és ez valamennyiünket a kapcsolatok sikeres jövőjébe vetett hittel tölt el — mondot­ta, majd hangoztatta: — Erősen hiszünk ebben, mert szocialista államaink kö­zött, az SZKP és a JKSZ között az együttműködés a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség, az egymás beliigyeibe való be nem avatkozás alapján, a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus nagy elvei alapján fejlődik. A szovjet kormányfő kijelen­tette: országa a jövőben is kész a legtartósabb kapcsolatokat fejleszteni Jugoszláviával, kiszé­lesíteni a kölcsönös kereske­delmi forgalmat és koordinálni a két ország terveit. Az együtt­működés területeit Koszigin a termelés kooperálásában és spe. ciajizálásában, a tudományos­műszaki kapcsolatokban, jugo­szláviai iparvállalatok építésé­ben és újjáalakításában jelölte meg. Mint mondotta, a kétol­dalú kapcsolatokat a jövőben is összeegyeztetik a KGS‘T-én belüli sokoldalú együttműködés­ben, a szocialista gazdasági In­tegráció fejlesztésében való szovjet és jugoszláv részvétel­lel. Európára áttérve Koszigin kijelentette: létrejöttek a szük­séges feltételek ahhoz, hogy a közeli hónapokban legmagasabb szinten kerüljön sor az euró­pai együttműködési és bizton­sági értekezlet zárószakaszára. Beszédet mondott Dzsemal Bijedics is. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai a kétoldalú törek­vések eredményeképpen „magas színvonalra emelkedtek és ér­zékelhető haladás jött létre az együttműködés valamennyi te­rületén“. Ebben — mint mon­dotta — nagy szerepe van Jo- szip Broz Tito és Leonyid lljics Brezsnyev találkozóinak, vala­mint az e találkozókon elfoga­dott közös dokumentumoknak. LEMONDOTT A CHILEI KORMÁNY A junta csökkenti az élelmiszerek vásárlását Lisszabon — A portugáliai Fegyveres Erük Mozgalma ( MFA J Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa csütörtökön nyilvá­nosságra hozta annak a végle­ges megállapodás-tervezetnek a tartalmát, amelyet az új al­kotmánnyal kapcsolatban ter­jesztett a politikai pártok elé. Az MFA nak az a célja a javasolt közös platformmal, hogy „folytassák az 1974. áp­rilis 25 én elkezdődött gazda­sági és szociális forradalmat“. A tervezetben hangsúlyozzák az ország „szocialisztikus“ fej­lesztésének szükségességét és ezt összeegyeztethetőnek vélik a „politikai pluralizmussal“ vagyis ;i polgári demokrácia val. A köztársasági elnököt a Legfelsőbb Forradalmi Tanács és a törvényhozó nemzetgyűlés 490 tagja választja majd meg. Az elnök látja el a Forradalmi Tanács elnöki teendőit és ő lesz a fegyveres erők főpa­rancsnoka is. Az elnök jelöli ki — a Forradalmi Tanács vé­leményének előzetes meghall­gatása után — a miniszterel­nököt és ennek javaslatára ki­nevezi, illetve felmenti tisztsé­gükből a minisztereket. A For­radalmi Tanács jóváhagyásával feloszlathatja a törvényhozó nemzetgyűlést és új válasz­tást írhat ki. Az MFA-nak az alkotmányra vonatkozó javaslatában kiemel­kedően fontos szerepet szán­nak a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsnak. Ez a 28 tagú katonai testület határozza meg az or­szág bel- és külpolitikájának fő vonalait és intézkedik a hadtigyekben.. Felügyel a kor­mány tevékenységére és- joga van javaslatot tenni a törvény­hozó gyűlésnek az alkotmány módosítására. Az április 25-én megválasz­tandó alkotmányozó nemzet- gyűlés 3—5 évre szóló alkot­mányt szerkesztene meg. Az MFA szervei nevezik ki a majdani hadügy-, beliigy- és tervezésügyi minisztert. Az átmeneti időszakban — tehát 3—5 évig — a katonai hatalom független marad a polgáritól. „A fegyveres erők hajtóerőként kívánnak közre­működni abban a forradalmi folyamatban, amely egy iga­zi, gazdasági, politikai és szo­ciális demokrácia megteremté­sére irányul. A fegyveres erők, az MFA-án keresztül, részi vesznek az ország gazdasági, kulturális és politikai felemelé­sében“ — áll az MFA végleges tervében, amelyet a pártok képviselői előreláthatólag ma írnak alá. Az április 25-re tervezett vá­lasztásokon induló 12 párt kö­zül eddig négy közölte, hogy nem fogadja el az MFA javas­latát. Ezek: a szélsőbaloldali Internacionalista Kommunista Liga, a Népi Demokratikus Unió és a Kommunista Mar­xist a-leninista Választási Front, továbbá a „balos“ Baloldali Szocialista Mozgalom. Értesülé­sek szerint a két legnagyobb jobboldali párt, a Demokrata Szociális Centrum és a kor­mánykoalícióban résztvevő Demokratikus Néppárt hajlandó aláírni az okmányt. Santiago — A chilei kormány szerda este benyújtotta lemon­dását Augusto Pinochetnek, a katonai junta vezetőjének. Pi­nochet elfogadta a miniszterek lemondását és megbízta őket, hogy az új kabinet megalakítá­sáig maradjanak hivatalukban. A kormány lemondásáról szó­ló rövid hivatalos közlemény homályosan célzott arra, hogy a miniszterek ezzel a dönté­Az osztrák fővárosban már több mint két esztendeje foly­nak a tárgyalások a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzetek kölcsönös csökkenté­séről. A bécsi Hofburg nemzet­közi konferencia-termében a ti­zenhét európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői tegnap im­már 65. plenáris ülésükre jöt­tek össze, hogy folytassák e rendkívül bonyolult témakörről az érdemi tanácskozást. A bécsi tárgyalássorozatnak célja az, hogy a politikai eny­hülést kövesse a katonai jel­legű enyhülés, vagyis a föld­rész stratégiailag legnyugtala­nítóbb térségében a szemben­álló haderők és fegyverzetek mennyiségét kölcsönösen, az egyenlőség elvének szigorú tiszteletben tartásával csök­kentsék. Ezt a célt tűzte maga elé a szocialista országok által már 1973 őszén beterjesztett ja­vaslat. A lényege: 1. három szakaszban csökkentsék. Közép- Európában a fegyveres erők létszámát. 1975-ben húsz-húsz ezer fővel, természetesen mind a szocialista, mind a nyugati államok. 1976-ban további öt, 1977-ben pedig tíz százalékkal, 2. a haderő és fegyverzetcsök­ken lés kiterjedne a szárazföldi és a légierőn kívül a nukleáris fegyverzetekre is. A NATO-tagállamok nem ér­tenek egyet a szovjet, az NDK-, a csehszlovák és a lengyel kül-> döttség nevében beterjesztett javaslattal. Ellentervet készítet­tek, amely tulajdonképpen egy­sükkel „szabad kezet“ akartak nyújtani Pinochetnek a kataszt­rofális gazdasági helyzet elle­ni küzdelemben. Mint ismeretes, a fasiszta junta hatalomrajutá- sa óta a gazdasági élet rendkívül súlyossá vált, a megélhetési költségek magasabbak, mint a világ bármely országában és az inflációs ráta 1974-ben, s 1975 első három hónapjában ugyan­csak rekordmagasságot ért el. Buenos Aires — A chilei ka­tonai Junta a jövőben csökken­ti az élelmiszerek vásárlását, éhínségre kárhoztatva ily mó­don a lakosságot. Mint Patricio favar, a chilei agrártervezési igazgatóság vezetője Santiagó- ban újságírók előtt közölte: Ebben az évben az élelmiszerek importjára 735 millió dollárral kevesebbet fordítanak, 'mint az elmúlt esztendőben. Több mint 23 százalékkal csökkentik a búza importját és termelését, valamint szűkítik több mező- gazdasági kultúra vetésterüle­tének nagyságát is. KÉTES GYŐZELEM London — Az angol alsóház jóváhagyta Harold Wilson kö­zös piaci politikáját. A szerdán későn este megejtett szavazá­son azonban a brit kormányfő elvesztette saját parlamenti frakciójának támogatását. Sőt, a parlament háromnapos közös piaci vitája végeztével a belső munkáspárti nézeteltérések úgy elmélyültek, hogy Wilson a helyszínen menesztette egyik miniszterét. A közös piaci kérdésről Ha­rold Wilson úgynevezett szabad vitát engedélyezett miniszterei­nek és más politikusainak, de a háromnapos ülésszak előtt mégis eltiltotta kormányának tagjait az alsóházi felszólalás­tól. Eric lleffer iparügyi állam­miniszter nem fogadta el ezt az utasítást. Felszólalt és Wil­son egy órán belül, még a par­lamentben, eltávolította tisztsé­géből. Amikor a szerda esti szavazás eredményét összegezték, kide­rült, hogy Wilson konzervatív és liberális segédlettel kétszázhu­szonhat szavazatos többséget kapoU (396:170), de a Labour- párt parlamenti csoportja gya­korlatilag bizalmatlanságot szavazót) a kormánynak. A kö­zös piaci politika mögé felso­rakozó 138 munkáspárti képvi­selővel szemben ugyanis 146 törvényhozó szavazott Wilsonék elten. A teljes kormány mintegy egyharmada, harmincnyolc mi­niszter és miniszterhelyettes tartozott a kormánypolitika el­len szavazók táborába. A brit kormány tegnap beje­lentette, hogy Nagy-Britannia közös piaci tagságáról június 5-én tartják meg a népszava­zást. A szavazás eredményét június 8-án teszik közzé. oldalú előnyöket biztosítana számukra, s felbillentené a Kö- zép-Európában már régebben kialakult katonai egyensúlyt. A NATO-államok javaslata szerint a csökkentés két részletben HADERŐ­CSÖKKENTÉS bonyolódnék le. Először csak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok vonná ki haderejének egy részét a közép-európai tér­ségből, s csak ezt követően kezdenének tárgyalni arról, hogy miként csökkentsék a nemzeti erőket. A NATO-javas- lat jellemző vonása az, hogy kiragadja a szárazföldi erőket a többi tényező közül és tulaj­donképpen csak azokat kíván­ja csökkenteni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy korunkban a modern haderő legfontosabb ütőerejét a légierő, továbbá a rakéta-nukleáris fegyverekkel felszerelt alakulatok alkotják. A nyugati terv másik feltűnő vonása az, hogy a csökkentés első szakszában csak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőit kívánja csök­kenteni, tehát a NATO-erők zö­me érintetlen maradna: s a Szovjetunió két és félszer any- nyi szárazföldi erőt vonna ki, mint az Egyesült Államok! A fentiekből tehát kitűnik, hogy a két javaslat lényegesen eltér egymástól: míg a szocia­lista országok kölcsönös és arányos, a nyugatiak egyenlőt­len — úgynevezett aszimetri- kus — megoldást ajánlanak a maguk javára és nyilvánvalóan a szocialista országok hátrá­nyára. Az enyhülés azonban csak úgy folytatódhat, ha a két lél történelmileg kialakult erő­viszonyai nem változnak és a katonai erőket kölcsönösen, egyenlő arányban csökkentik. A Varsói Szerződés államai konstruktív, kezdeményező sze­repet játszanak a bécsi tárgya­lásokon. Határozottan bírálják a nyugati szemléletet, de ke­resik a kompromisszum lehető­ségét. E készség jele a tavaly előterjesztett új szocialista ja­vaslat, valamint azok az új fontos elképzelések, amelyeket ez év márciusában a lensgyel küldöttség vezetője az NDK, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország nevében terjesz­tett elő. Ezek arra hivatottak, hogy segítsék a tárgyalások si­keres előrehaladását és meg. gyorsítsák a kölcsönösen elfo­gadható döntések felkutatását a lényeges csökkentés érdeké­ben, s ezért figyelembe veszik a nyugati országok álláspontjá­nak néhány elemét is. A múlt év őszén beterjesztett javasla­tukban — a korábbi indítvá­nyokhoz kapcsolódva — a szo­cialista országok már figyelem­be vették a NATO-államok bizo­nyos szempontjait, elsősorban azt a kívánságát, hogy a világ­hatalmak elsőként vállaljanak szerepet a csökkentésben, és hogy ez a folyamat két fázis­ban bonyolódjék le. Ez az in-- dítvány 1975-ben, a tervezett „első lépcsőben“ oldalanként 26 ezer fős csöl^kentést javasolt, oly módon, hogy először a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok redukálná erőit, majd pedig az év másik részében a tárgyalásokon részt vevő többi állam. A bécsi tárgyalásokon részt vevő szocialista országok kül­döttségei teljesen reális javas­lataikkal ismételten megmutat­ták, hogy építő módon közelí­tik meg a megvitatás alatt ál­ló problémákat. Emlékeztet­nünk kell arra a legutóbbi kez­deményezésre is, amely sze­rint a tárgyalások közvetlen résztvevői közös nyilatkozat formájában vállaljanak kötele­zettséget arra, hogy a tárgya­lások időszakában a csökken, lés hatálya alá tartózó terüle­ten nem növelik fegyveres erőik létszámát. Nyilvánvaló, hogy ez bizonyos akadályt ál­lítana a fegyverkezési hajsza útjába. Mindezekre a javaslatokra azonban eddig nem kaptak po­zitív választ. Amint Moszkvában rámutatnak, bizonyos nyugati körökben szemmel láthatólag még mindig nem annyira az összehangolt terveken alapuló kölcsönösen elfogadható meg­állapodás elérésének módsze­rein gondolkodnak, mint inkább azokon az utakon és eszközö­kön, amelyek révén a NATO javára változtathatnák meg a kialakult erőviszonyokat. Éppen ebben kell keresni a bécsi tár-> gyalásokon való egyhelyben lo. pogás okait. PROTÍCS JOLÁN BUDAPESTEN tegnap meg­nyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képviselők meg­vitatják a társadalombiztosítás­ról és az alkotmány egyes ren­delkezéseinek módosításáról benyújtott törvényjavaslatokat. OLASZORSZÁGBAN a képvise­lőház külügyi bizottsága teg­nap állást foglalt az atomfegy­verek terjesztésének betiltásá­ról szóló szerződés ratifikáció­ja mellett. A javaslatot a jövő hét folyamán vitatja meg a képviselőház. IVÁN ARIHPOV, a Szovjetunió M iniszlerta nácsának alelnöke Moszkvában fogadta Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Len­gyelország, Románia és a Szov­jetunió turistaforgalommal fog­lalkozó kormányszerveinek kül­döttségeit. A tanácskozás napi­rendjén a szocialista országok együttműködése szerepelt. AHMAD MASÜR, a Szuezi-csa- torna karbantartásával megbí­zott hivatal elnöke közölte, hogy május végéig elhagyhatja a csatorna térségét az a 13 hajó, amely az 1967-es izraeli agresszió óta a térségben vesz­tegel. A „kényszerpihenőt“ tar­tó vízijárművek között van a „Lednice“ csehszlovák hajó is. TANZÁNIÁBAN a kormány államosította a British Ameri­can Tobacco társaság helyi fiókvállalatát. WALÉRY GISCARD D’ESTAING fHüncla elnök csütörtökön meg­érkezett Algírba. A Dar-El-Bei- da repülőtéren a francia ál­lamfőt Huari Bumedien, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Taná­csának elnöke fogadta. POKOLGÉP robbant Algéria párizsi konzulátusának épületa előtt csütörtökön, kevéssel éj­fél után. A robbanás egy járó­kelőt könnyebben inegsebesí-i tett, az épületben és a közel­ben parkoló gépkocsikban tete­mes anyagi kár keletkezett. GEOS-3 jelzéssel oceánográ- fiai kutatásokra alkalmas mű­holdat bocsátottak fel szerdán a Nauvsa kaliforniai kilövőál- lomásról. A műhold mindenek­előtt az óceánok hullámzása törvényszerűségeit vizsgálja. INDIRA GANDHI miniszterel­nök bejelentette, hogy India 1980-ig felépíti és felbocsájtja első távközlési műholdját. El­mondotta azt Is, hogy a közel­jövőben a Szovjetunióból lövik fel az első indiai kísérleti mű­holdat. INDIAI csapatok szerdán le­fegyverezték Palden Thondup Namgyal szikkimi király négy- százfőnyi palotaőrségét. A fegy­veres akcióban egy testőr éle­tét vesztette, többen megsebe­sültek. A király sorsáról nem szólnak a hírügynökségi jelen­tések. Az indiai beavatkozás Dordzsi szikkimi miniszterelnök kérésére történt. TIZENÖT évvel ezelőtt érke­zett meg Kubába az első szov­jet nyersolajszállítmány. Az elmúlt másfél évtized alatt 2800 szovjet hajó szállított ola­jat a szocialista Kubának. Az évforduló kapcsán, a havannai kikötőben rendezett ünnepség szónokai rendkívül nagyra ér­tékelték a szovjet nép interna­cionalista segítségét. Szovjet—izlandi közlemény Moszkva — Moszkvában csü­törtökön szovjet—izlandi kö­zös közleményt hoztak nyilvá­nosságra Einar Agustsson iz­landi külügyminiszter látoga­tásáról és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásairól. A közlemény leszögezi, hogy a tárgyalások során a felek megállapították nézeteik azo­nosságát, illetve hasonlóságát számos fontos nemzetközi kér­désben. Einar Agustsson az izlandi kormány nevében izlandi hiva­talos látogatásra szóló meghí­vást nyújtott át Andrej Groml- kónak. Kommentárunk TIZENÖTEN sebesültek meg szerdán a két Írország határán lévő Newry egyik szórakozóhe­lyén, amikor felrobbant a hely­ségben elrejtett időzített bom­ba. A robbanás okozta sebesü­lések nem komolyak. A MADRIDI rendőrség jelen­tése szerint letartóztatták az Illegális Spanyol Kommunista Párt hat tagját, a többi között Franco-ellenes röpiratok nyom­tatásáért. A letartóztatottak kö­zött két nő is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom