Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-10 / 84. szám, csütörtök

Tavaszi határszemlén A lő TERMÉS ARANYAT ÉR A CSKP KB novemberi ülése mezőgazdaságunk terén a leg­közelebbi évek legfontosabb feladatának a teljes önellátás elérését jelölte meg a gabo­nafélék termelése terén. E feladat megoldásának a kulcsát mindenekelőtt a nö­vénytermesztés fejlesztésében kell keresni. Rendkívüli jelen­tőségű lesz ebből a szempont­ból az idei esztendő. Ennek eredményei döntenek majd nemcsak az 5. ötéves terv fe­ladatainak általános teljesíté­séről hanem lényeges szerepet játszanak a következő ötéves tervidőszak első esztendejében esedékes állattenyésztési terv teljesítésében is. Ezért az idén a növénytermesztést 1974 hez viszonyítva 5,7 százalékkal kell növelni Ugyanakkor azonban biztosítani kell azt is. hogy a növekedés valamennyi mutató­ját tekintve egyenletes legyen, s így elérje a döntő fordulatot azokban a termelési ágazatok­ban. amelyek az elmúlt évek­ben lemaradtak, például a teri- més takarmányok, a zöldség­félék és más növények termesz­tésében E törekvés eredményeiről je­lentős mértékben dönt a tavaszi munkák elvégzése, annál is in­kább, mert ősszel a kedvezőt­len időjárás következtében nem sikerült teljesíteni valamennyi feladatot, főleg a gabonafélék vetési tervét. Értékelni kell azonban, hogy egyes komoly problémák, különösen az egyes traktortípusok és vontatott esz­közök pótalkatrészeinek hiánya, vagy a mütrágyaszállítással kapcsolatos nehézségek ellené­re, a mezőgazdasági dolgozók jól felkészültek a tavaszi mun­kákra. Ezek elvégezése azon­ban a jelek szerint nagyon függ az időjárási viszonyoktól. Eddig, akárcsak az ősz, a ta­vasz sem volt kedvező a me­zőgazdaság számára. Az első hektárokat ugyan már februárban bevetették, de azután a helyzet a kerületek többségében romlott, és külö­nösen a gabonafélék vetését tekintve, az elmúlt évhez vi­szonyítva bizonyos késés mutat­kozik. Ha megjavul az időjárás, a szövetkezetek és az állami gazdaságok néhány nap alatt képesek lesznek behozni a ké­sést. Át kell azonban dolgozni az új helyzetnek megfelelően a tavaszi munkák tervét, tökéle­tesen meg kell szervezni a gé­pek kihasználását, és kibonta­koztatni a versenymozgalmat. Az idei tavasz döntő fela­data a gabonafélék vetése. A gabonaprobléma megoldása nagymértékben függ attól, hogy ez milyen minőségben és agro­technikai időben történik, Az őszi vetésállomány az általában kedvező tél után jó. A tavaszi vetési terv feltételezi, hogy sze­mes terményekkel, vagyis ga­bonafélékkel és hüvelyesekkel kereken 1,55 millió hektárt ves­sünk be, s így a gabonafélék ez idei vetésterülete elérné a 2,87 millió hektárt, ami körül­belül 50 ezer hektárral több, mint az előző évben A gabonatermesztés hatékony­ságának további növelésével összhangban, de az ősziek ve­tése terén mutatkozó lemaradás következtében is megváltozik a gabonafélék szerkezete. Csök­ken a rozs és a búza, s ugyan­akkor növekszik a tavaszi ár­pa részaránya, melyből a ve­tésterület több mint 90 száza­lékán a legproduktívabb fajtá­kat kell termeszteni. Ugyancsak növelni kell a szemes kukorica vetésterületét. A megfelelő feltételekkel ren­delkező mezőgazdasági üzemek­ben rendkívüli figyelmet kelle­ne szentelnünk ennek a nagy terméshozamú, s a takarmány- keverékek összeállítása szem­pontjából is igen fontos növény termesztésének, s még most fontolóra kellene venni vetés- területének további bővítését. Nem kevésbé fontos azonban a tervezett hüvelyesek vetésé­nek a biztosítása is, ami je­lentősen hozzájárulhat a fehér­jetakarmányok terén tapasztal­ható hiány csökkentéséhez, ami a világpiacon is megmutatko­zik. A CSKP KB novemberi ülésé­nek határozatával összhangban s mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk, valamint külkeres­kedelmi kapcsolataink megjaví­tása érdekében a cukorrépater­mesztés Is az érdeklődés hom­lokterébe került. A mezőgaz­dasági vállalatok törekvése a cukorrépa vetésterületének to­vábbi növelésére és a termelés hatékonyságának fokozására irányul. A tervek szerint a cu- korrépa vetésterületének 1974- hez képest csaknem 10 000 hek­tárral, kereken 215 000 hektár­ra kell növekednie. Ezzel el­érjük, hogy 1966 óta ez lesz nálunk a cukorrépa legna­gyobb vetésterülete. Emellett számos mezőgazdasági üzem sa­ját kezdeményezésére és köte­lezettségeinek eleget téve kere­si azokat a lehetőségeket, ho­gyan tudná még tovább növel­ni a tervezett vetésterületet. Fontos azonban — és ehhez már a vetéskor, a tavaszi mun­kák első szakaszában meg kel­lett teremteni a feltételeket —, hogy minden hektáron elérjék az üzemek az optimális egyed- számot, vagyis a 75—85 ezret a növényápolás után, amivel teljesítik a nagy hektárhoza­mok egyik legfontosabb felté­telét. Nem szabad azonban megfe­ledkezni a hagyományos cseh­szlovák kiviteli cikk, a kom­ló, továbbá az olajos növények és más ipari növények foko­zott termeléséről sem. Biztosí­tani kell a zöldségfélék ter­vezett termelését, ami nálunk az utóbbi években az élelmi­szerellátás leggyengébb pont­ja volt. A tervek szerint 1975- ben mintegy 1,26 millió tonna zöldségfélét kell termelnünk, vagyis kereken 15 százalékkal többet, mint amennyit az utóbbi évek átlagában termeltünk: Emellett arról is gondoskodni kell, hogy a mezőgazdasági vállalatok a zöldségfélék ter­mesztési tervét ne csak mennyi­ségileg, például értékben tel­jesítsék, hanem olyan növénye­ket termesszenek, amelyeket a fogyasztók igényelnek. Az árutermelésre vonatkozó említett feladatokon kívül a ta­vaszi időszakban a terimés ta­karmányok termesztéséhez is szolid alapokat kell teremteni, éspedig mind az évelő takar­mánynövények, a rétek és a le­gelők gondozásával és trágyá-' zásával, mind pedig a silónövé­nyek vetésével. Ugyanakkor el kell terjeszteni a takarmány­félék betakarításának és tartó­sításának haladó technológiáit, különösen ami a nagy teljesít-- ményű, meleg levegővel műkö­dő szárítóberendezések és a takarmánypogácsák előállítására szolgáló gépsorok kapacitásá­nak maximális kihasználását il­leti. Ez az egyik legfőbb útja a szemes takarmányok takarékos felhasználásának, s ezzel a ga­bonaprobléma és a gabonával való önellátás problémája is fokozatosan megoldódik. A következő hetekre tehát rengeteg feladat gyűlt össze a mezőgazdasági dolgozók, számá­ra. S noha nem olyan bonyo­lultak, mint az őszi időszakban, amikor egyszerre párhuzamo­son kellett elvégezni több nö­vény betakarítását, s a földek vetés alá való előkészítését, azért nem lehet ezeket, különö­sen az idén, kevésbé igénye­seknek minősíteni. A változé­kony időjárás arra mutat, hogy harcot kell folytatni az idővel, mert a szó szoros értelmében minden nap számít. Ha már az idén meg akarjuk tenni a döntő lépést a növénytermesz­tés gyorsított fejlesztéséhez, és teljesíteni akarjuk azokat a kötelezettségeket, amelyeket a dél-morvaországi és a nyugat­szlovákiai kerület felhívására válaszolva a mezőgazdasági üzemek és egész járások vál­laltak, nem szabad, hogy az idén — ahogy az az elmúlt években sokszor megtörtént — a tavaszi munkák terén mu­tatkozó bármely feladat is háttérbe szoruljon. Fontos azonban, hogy a ta­vaszi munkák sikeres elvégzé­séért a szövetkezeti tagokkal és az állami gazdaságok dol­gozóival együtt a mezőgazdasá­gi szolgáltatások dolgozói is fa lelősséget érezzenek, ne marad­janak meg csak a megkötött szerződések és megállapodások teljesítésénél, hanem keressék az utakat, hogyan tudnák a legnagyobb mértékben fokozni a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott segítségüket. Egyes esetekben, például a komló- és a zöldségtermesztő körzetekben szükség lesz a nemzeti bizott­ságok és a társadalmi szerve­zetek segítségére is, éspedig a társadalmi munkában nyújtott segítség megszervezésében. A tavaszi munkák zökkenő- mentes'" és idejében való elvég- sésének az is feltétele, hogy a mezőgazdasági üzemeket ellátó gép- és vegyipari vállalatok hiánytalanul teljesítsék a me­zőgazdasággal szemben fennál­ló kötelességeiket. ZDEN^C HOFFMANN, a CSKP KB dolgozója Délután három óra feló jár az Idő, a nap az égbolton már javában lefelé tart. Bartalos Jó­zsef a kútnlkyi (hegyétei) szö­vetkezet agronómusa éppen ha­társzemlére indul. — Kétszer már bejártam a földeket — kezdi a kölcsönös üdvözlés és kézszorítás után —, ez lesz a harmadik utam. Hangsúlyozva mondja a har­madik szót, de nem panasz­képpen, mert ennyi a munká­ja, és nem is azért, mert ezért külön dicséretet, elismerést vár. — Egyszerre több munkát végzünk, történhet fennakadás, előfordulhat probléma, nehéz­ség. Jó, ha kéznél van az em­ber, és közvetlenül a munka­helyen megoldhatja, megbeszél­heti ezeket az ott dolgozókkal. — Nem sok ez így, hiszen ha jól tudom, a szövetkezet majd 1500 líektár szántóval rendelkezik — mutatok a mel­lette álló Pionír motorkerékpár­ra, amellyel a határt járja. — Nem, ós nagyon megfele­lő jármű. Útközben is állan­dóan figyelhetem a növénye­ket, nem okoz nehézséget Itt- ott egy-két percre megállni és alaposabban szétnézni. Kettőnknek a kis motorkerék­pár a határutakon azért mégis kevés lett volna. így közös ta­vaszi határszemlénkre autóval mentünk. — Két helyen vetjük a r i- korrépát — mondta már útköz­ben. — Az egyik helyen két hatsoros vetőgéppel, a másikon pedig 12 sorossal. Talán meg­nézzük az utóbbit. Beleegyezően bólintok, ő pe­dig folytatja. — Cukorrépát 115 hektáro.i fogunk termeszteni, a tavalyi­nál 15 hektárral nagyobb terü­leten. Tavaly 575 mázsás átlag­hozamot értünk el, ós e szin­tet az idén is tartani akarjuk. — Ez igen — mondom, ós oz eredményesség titkairól ér­deklődöm. — Gondos munka a növény- ápolás, és a nagykapa szám­űzése — feleli. — Igazítjuk, ha kell gyomláljuk a répát, de nem kapáljuk. Ez legkevesebb annyiszor 5000 egyedtöbblet, ahányan a répát kapálják. En­nek is köszönhetjük, hogy az elmúlt évben valamennyi répa- földön elértük a 95—100 000 egyedszámot. Közben megérkeztünk a ba- lázsfai részlegre, ahol Hegyi Jenő traktoros a cukorrépát ve­tette, Bugár József pedig a nyomában hangerezte a földet. A cukorrépát Nagy Tibor és Nagy Zoltán traktorostársaik­kal már rendszeresen évek óta ők vetik. A vetőgép azonban újdonság. — A cukorrépát az idén elő­ször vetjük vele — mondta He­gyi Jenő. — öt kilométeres óránkénti sebességgel haladunk, és nemcsak a dupla sorszám az újdonság, hanem az a utóm a ti* kus vetésellenőrző is. Ha va­lamelyik vetődob kihagy, ezt a traktorban felvillanó piros fény jelzi. — így menet közben nem kell megállni és ellenőrizni, hogy vet-e a gép, és üres he­lyek sem maradnak — foly­tatta Navrátil Vince részlegve­zető, aki a cukorrépa vetésé­nél szintén jelen volt. Az ellenőrzés azonban így sem maradt el. Az agronómus és a traktoros lehajoltak, gon­dosan kitakarták a répasort, és megnézték a szemek távol­ságát. Minden a legnagyobb rendben volt, a vetőgép való­ban pontosan vetett. További hasznos munkát kívántunk, és továbbmentünk. Megrakott műtrágyaszórókat vontató traktorodat hagytunk el, és üreseket húzókkal talál­koztunk. A közelben feltűntek a ker­tészet fóliasátrai és a hatal­mas üvegház. A kertésznek el kellett mennie, de Kanyik Já­nos készséggel végigvezetett a birodalmon. Munkájáról kér<Ie£- tem, a feleletben azonban az agronómus megelőzte. — János bácsi bizony má»* 67 éves, de ő a kertészet ezer­mestere. Neveli a palántákat. gondja a melegágyak szellőzte­tése, a fóliasátrak javítása és az öntözést is ő irányítja. Ez utóbbiról közvetlenül is meggyőződtünk, hiszen érkezé­sünkkor két munkatársával ép­pen a fóliasátrakban szépen fe­jesedé salátát öntözték. — Tíz nap és szállítani kezd­jük — mondta János bácsi, majd elismerő bólintásomra a nagyobb hatás kedvéért még hozzátette: — Az üvegházból eddig 20 000 fej salátát adtunk el, sőt a helyére már kiültet­tük a paprikát. A kertészettel szomszédos táblán a vegyszeres gyomirtást végezték. — Három búzatábla — ma­gyarázta az agronómus — tú? gyomos volt, gyorsan kellett intézkedni. Egyébként szépek a gabonák, ismét nagy hozamot ígérnek. Útban az iroda felé még meg­álltunk az egyik búzatáblánál. Kaukáz fajta, a területen né­hány napja permetezték ki a gyomirtót. Az agronómus le­guggolt, ellenőrizte a hatást, melyik gyom mennyire pusztult el. Elégedetten bólintott, u ha­tás azonos volt a vártte’. Mire elbúcsúztunk, a nap már a látóhatárt érintette. A hiva­talos munkaidő is véget ért, de a földeken még dolgoztak, és az agronómus is az iroda felé indult. A tavaszi csúcs- munkák ideje van, és ilyen­kor a mezőgazdaságban a munkaidőt nem órákban mérik. EGRI FERENC lmr.cn ia.ec a Nitrai Traktor- es Gépállomás legjobb dolgozói közé tartozik. Példás munkájáért és szép eredményeiért a tröszt kiváló dolgozója és a szocialista mezőgazdaság legjobb dolgozója kitüntetést is megkapta. (Felvétel: Matis Pavol) Hegyi Jenő traktoros a cukorrépát vetette. Az agronómus és a traktoros a szemek távols'gát is megmérték. (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom