Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-07 / 81. szám, hétfő

Csehszlovákia fljabhkori történelmének lantos határköve

(Folytatás a 2. oldalról)

lan, nehéz és néha kellőképpen nem értékelt tevékenységét csakúgy, mint a szakszervezeti, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek további tíz- és tízezer főnyi funkcionáriusainak munkáját, azokét, akik a községekben, a városokban, az üzemekben és a többi munkahelyeken naponta elkötelezetten vállalják Csehszlovákia Kommunista Pártja politikáját és járulnak hozzá a közérdekű feladatok teljesítéséhez.

Társadalmunk egész fejlődésének elért foka és a jövő szükséglete a mindennapok programjára tűzik a további tökéletesítés kérdéseit is, amelyek hivatottak megteremteni a lehetőségeket, hogy ezen a szakaszon is új lépést tegyünk előre. Különösen az a feladat, hogy a dolgozók, elsősorban a munkások nagyobb arányban vegyenek részt a termelés és általában az egész társadalmi élet irányításában. Emellett abból a szükségszerűségből indulunk ki, hogy szilárdítani kell a szocialista demokrácia osz- tálypolitikai alapjait, ami jelenleg mindenekelőtt a munkásosztály befolyása és a kommunista párt vezető szerepe céltudatos * megerősítésével függ össze.

Tudjuk, hogy a dolgozók kezdeményezése, a közügyek Iránti érdeklődése és elkötelezettségük mértéke attól is fUgg, hogy milyen következetesen követeljük a különféle fogyatékosságok és rendetlenségek felszámolását. amit az állampolgárok jogosan bírálnak, hogy milyen hatékonyan 16- piink fel minden rendetlenség, minden felelőtlenség ellen, ami súlyos társadalmi károkat okoz.

Nem térhetünk napirendre az olyan esetek felett, amelyek bizonyítják, hogy hiányzik a rugalmasság, a készség, hogy közömbösen foglalkoznak a néppel, a nép szükségleteivel és gondjaival.

Ez a gyakorlat sokszor a be- csoutosodott bürokratizmus következménye. Tehát olyan jelenségek, amelyeknek nagyon makacs életük van, azonban teljes ellentétben állnak a szocializmus lényegével. Táptalaja és jelenleg a leggyakoribb oka is a tudatlanság, a hiányos szakmai és politikai képzettség, a kultúra hiánya.

A javulás leghatékonyabb eszköze a magas fokú igényesség, a következetes ellenőrzés, amelynek fontosságát és jelentőségét a CSKP KB múlt évi novemberi plénuma ismét egyértelműen hang. súlyozta. Mindenütt, ahol ezt erélyesen érvényesítjük, az ártalmas magatartásformák és ezek hordozói gyorsan elvesztik lábuk alól a talajt.

Amikur arra törekszünk, hogy tovább tökéletesítsük a szocialista demokráciát, akkor nem csupán az a célunk, hogy egyszerűen számbelileg bővítsük a dolgozók részvételét az állam irányításában, a közügyekről való döntésekben. ’ Az alapvető kérdés itt befolyásuk mértékének a növelése, ami azt jelenti, hogy mindenekelőtt a minőségi mutatóra helyezzük a hangsúlyt.

Olyan folyamat ez, amely soha nem ér véget,

Alopvetö siker

Az elmúlt 30 esztendő mérlegében alapvető jelentőségű siker a nemzetiségi kérdés — a csehek és a szlovákok kapcsolatának megoldása. A csecho- szlovakizmus megtévesztő burzsoá elméletét és gyakorlatát még a nemzeti felszabadító küzdelem során felszámolták. Ezért lehetett nemzeteink kapcsolatát — az új közös államban — a Kosieei Kormányprogramban már egyértelműen és világosan kifejezni.

E program 6. fejezete, melyet Klement Gottwald elvtárs személyesen terjesztett elő a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén, a cseh és a szlovák kommunisták közös harcának az eredménye volt. Megfogalmazásában és kiharcolásában tevőlegesen vettek részt a vezető szlovák elvtársak, különösen Gustáv Husák és Laco Novomesky elvtárs.

A jelen teljes mértékben igazolta a koSicei program követelményeinek helyességét, annak ellenére, hogy e követelmények teljesítése során néhány olyan hiba történt, amelyek egyebek között abban mutatkoztak meg, hogy a nemzetiségi kérdést helytelenül mint ökonómiai problémát értelmezték. Azonban ezen az érzékeny területen Is sikerült teljes mértékben érvényesíteni a lenini alapelveket.

Megalakítottuk a föderációt, amelyben mindkét testvéri nemzetünk rendelkezik az optimális feltételekkel ahhoz, hogy fejleszthesse a társadalmi élet valamennyi szakaszát. Ez a nemzetiségek jogainak biztosításával együtt megteremti a csehek és a szlovákok tartós együttműködésének szilárd alapját és egységes államban az állam további felvirágoztatásáért.

Beigazolódott, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos megoldása úgy, hogy e megoldás megfeleljen valamennyi dolgozó érdekeinek, csak olyan államban lehetséges, amelyben a munkásosztály és forradalmi pártja a vezető erő, tehát a szocializmusban. Csak ez a társadalmi rendszer alakítja ki a politikai rendszerben a sokoldalú feltételeket arra, hogy a nemzetek egyenjogúsága a gyakorlatban teljes mértékben érvényesüljön.

Meggyőző változások Szlovákiában

Ezt meggyőzően bizonyítják azok a változások, amelyekre az utóbbi három évtizedben Szlovákiában került sor. Kétségtelen, hogy történelmében ez a legnagyobb fejlődés korszaka, olyan korszak, amelyben a társadalmi tevékenység valamennyi szakaszán alapvető fordulat következett be. A háború előtt tipikusan agrárország volt, jelentéktelen iparral, alacsony volt a társadalmi munka termelékenysége. A háború utáni fejlődés dinamikája révén, amely dinamika túlszárnyalja az európai átlagot, ezen a területen korszerű ipar és a nagy termelékenységű mezőgazdaság létesült. A szlovák ipar ma 2,5- szer többet gyárt, mint a háború előtt az egész köztársaság ipara. Míg a háború előtt képtelen volt eletartani lakosait, úgyhogy azok kénytelenek voltak külföldön keresni megélhetést, ma annyi itt a munka, hogy már munkaerőhiány mutatkozik. A személyi fogyasztás a háború előtti időszakhoz viszonyítva négyszeresen ilőtt, a csecsemőhalandóság egynyolca- dára csökkent, az átlagos életkor 50 év helyett 70 esztendő. Különösen figyelemre méltó a műveltség és a kultúra viharos ütemű fejlődése, amely nemcsak Szlovákia egész megelőző történetében példa nélküli, hanem amely ütemével, méreteivel és mélységével szemléltető módon láttatja azokat a hatalmas lehetőségeket, amiket a szocializmus nyújt a nép alkotóerői fejlesztéséhez.

A Szlovák Szocialista Köztársaság a háborút követő 30 év alatt modern, magas életszínvonalú ország lett.

Végül is hol, ha nem éppen Itt, Košicén és általában a kelet-szlovákiai kerületben láthatjuk nap nap után e valóban forradalmi változások bizonyítékait. Košice, valamikor vidéki város egy olyan térségben, ahol szinte a legalacsonyabb volt az életszínvonal és a legtöbb volt a kivándorló, ma a termelés terjedelme tekintetében a CSSZSZK második legnagyobb ipari városa fejlett gazdasági, politikai és kulturális élettel.

A várost a nép jogaiért vívott sokévi küzdelemért, a fasizmus ellen vívott rettenthetetlen harcért, a szocialista építés területén kifejtett önfeláldozó munkáért és e munka eredményeiért magas állami kitüntetéssel — a Munkaérdemrenddel jutalmazzák.

A szocialista internacionalizmus elveivel összhangban

Közös államunk föderatív elrendezése, amely a lenini elvek csehszlovákiai feltételekre való alkalmazása, úgy módosítja a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatát, hogy gyakorlatilag biztosítja sajátosságaikat és valódi egyenjogúságukat. Kölcsönös kapcsolatainkban ezt teljes joggal értékeljük, minőségi haladásnak és fordulatnak, olyan bázisnak, amely összhangban áll a szocialista inernacionaliz- mus elveivel, kialakítja népünk erkölcsi-politikai egysége további megszilárdításának feltételeit, egyesíti népünket és megteremti a feltételeket hazánk dinamikus, politikai-gazdasági, szociális és kulturális

gyarapodása számára.

A program alapelveit következetesen megvalósítottuk

A csehszlovák föderáció belső lehetőségeit még távolról sem merítettük ki. Ez természetesen azt jelenti, hogy nem elégedhetünk meg a mai állapottal. A szocialista állam funkciója kibontakoztatásával összhangban állandó figyelmet kell szentelni állam- rendszerünk problematikájának. Hatékonyan kell irányítani a jelentős társadalmi folyamatukat és kapcsolatokat, előre keli látni és szabályozni a szocialista társadalom további fejlődésének irányait. Ez megköveteli, hogy a csehszlovák föderáció a lehető legnagyobb mértékben hatékony leigyen, hogy a szövetségi és a köztársasági szervek szorosan együttműködjenek, s különösen azt, hogy tiszteletben tartsák az össztársadalmi érdekeket.

Ha ma, 30 év múltán értékeljük annak az útnak szociális-gazdasági eredményeit, amelynek kezdetét a Kosieei Kormányprogram jelentette, büszkén állapíthatjuk meg, hogy a programban meghirdetett elveket következetesen megvalósítottuk a gyakorlatban.

Azzal, hogy felszámoltuk a kapitalista viszonyokat, hogy győztek a szocialista termelési viszonyok és a termelőerők hatalmas fejlődésével megteremtettük az alapokat arra, hogy egyre jobban elégítsük ki a város és a ^vidék dolgozó népe valamenyi rétegének anyagi és kulturális szükségleteit és megszilárdítsuk társadalmi és létbiztonságát.

A céltudatus munkával kiépített szocialista ökunumika minden vonatkozásban kifejezetten magasabb színvonalú. Azzal, hogy preferáltuk az ipar fejlesztését, amelynek termelési terjedelme 1937-hez viszonyítva 9,5-szeresen nőtt, kifejezően megerősítettük az állam ipari jellegét. Mutatja ezt az ipari és a mezőgazdasági foglalkoztatottság arányában bekövetkezett változás is. Míg az iparban foglalkoztatottak száma több mint kétszeresen nőtt, a mezőgazdasági dolgozóké egyharmadára csökkent.

Megváltozott az ipar szerkezete, bevezettek számos új, technikailag igényes termelést, s ez az egész népgazdaság és az ország valamennyi része iparosításának alapja lett. Míg valamikor többnyire közszükségleti cikkeket gyártottunk, ma már gépeket és vegyipari termékeket gyártunk. A termelésben tehát a technikára és a haladásra helyeztük a hangsúlyt. Nagy, korszerű kohókat, gép- és vegyipari üzemeket, hatalmas hőerőműveket, energiavezetékeket, kőolaj- és gázvezetéket építettünk. Mindez lehetővé tette, hogy Csehszlovákia a szocializmus építésének éveiben termelési szerkezetével a világ iparilag fejlett államai közé kerüljön.

Alapvető történelmi változásra került sor a mezőgazdaságban. A tipikus törpegazdaságokból, amelyekben túlsúlyban volt az élőmunka, kialakítottuk a nagyipari termelést érvényesítő gazdaságot, amelynek alapja a gépi technika és a korszerű vegyipar. A mező- gazdasági munka egyre hasonlít az Ipari munkához.

Az egy lakosra számított mezőgazdasági termék ma kétötödével nagyobb, mint a háború előtt volt, a gabonatermesztés kétszeresen nagyobb, az egy lakosra számított hústermelés pedig több mint 130 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban az osztály- és a szociális összetétel, valamint a termelési mód mélyreható váltolásai alapjaiban változtatták meg a falvak népének életét is.

A személyi és társadalmi

szülkséo' jjban

kielégítjük

Az, hogy a kisipari termelés nagyipari termeléssé változott, éspedig nem csupán a mezőgazdaságban, hanem az iparban és az építőiparban is, az, hogy az egész népgazdaságban érvényesül a tudományos-műszaki haladás, egy idejűleg alapvetően megváltoztatta a munka jellegét is. Ez lehetővé tette a munkatermelékenység gyors növekedését, a munkaerők hatékonyabb kihasználását a termelő és a nem termelő szférában is, és e munkerők olyan át- csopurtosítását, hogy nemcsak nagyobb nemzeti jövedelmet biztosítanak, hanem minden szempontból és jobban elégítik ki a társadalom szükségleteit.

Az elért eredményekben jelentős része van a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióvaló való együttműködésnek. Ez minden szempontból fontos segítség volt, és kialakította a szilárd gazdasági fejlődés megbízható alapját.

Az a tény, hogy a nemzeti jövedelem több mint nétgy és félszeresére nőtt, lehetővé tette, hogy a háromszorosára emelkedjék a személyes szükséglet, és kifejezően növekedjen a társadalmi szükséglet minden része. Terjedelmével és törekvéseivel ma az életszínvonal emelkedésének alapvető része.

Jelentős módon egészíti ki a lakosság munkajövedelmét, hozzájárni a létbiztonság kialakításához és biztosítja az életszínvonal emelése egész folyamatának egyensúlyát.

A népnek mintegy a tele az 1945 után épült lakásokban él, az egészségügyi gondoskodás, a jobb táplálkozás és a nép életében be következett más változásuk eredményeként az emberi életkor átlagosan IS évvel hosszabb, mint a burzsoá Csehszlovákiában volt. Felszámoltuk az igazságtalan különbségeket a családok szociális csoportjainak bevételei között, felszámoltuk az éhség és a nyomor területeit, s a szociális biztosítást az állam valamennyi polgárára kiterjesztettük.

A 30 esztendő mérlege tartalmazza az oktatásügy, a kultúra, a művészet és a tudomány történelmi jelentőségű szakaszait is. Csehszlovákia a lakosság műveltségi fokának viszonylatában a világ legfejlettebb államai között az egyik első helyen áll.

1937-hez viszonyítva II,4 .szeresen nőtt a középiskolások és ötszörösen a főiskolai hallgatók száma. 1937-ben 13 főiskola volt az országban, ma pedig 37 működik.

Kultúránk gyakorlatilag minden megnyilvánulásával bekapcsolódott a szociális és ezzel a világ kulturális áramlatába. Társadalmunkban minőségileg változott a tudomány helyzete. Az állam állandó és nagyvonalú gondoskodása lehetővé tette, hugy kiépüljön és továbbfejlődjön Csehszlovákia korszerű kutatóbázisa.

Az utóbbi évek, amelyekben a XIV. kongresszus határozatainak értelmében fokozatosan megoldjuk társadalmi fejlődésünk alapvető kérdéseit, a legeredményesebbek közé tartoznak. Az öko- nomika színvonala egyre emelkedik és a jövő időszak eredményes fejlődésének megbízható alapja. Az a célunk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában mindenekelőtt nagyobb mértékben és tökéletesebben elégítsük ki a lakosság életszükségleteit és kialakítsuk a szocialista életformát. Az a cél, hogy hatékonyabban használjuk ki a társadalmi erőket, s az anyagi és az erkölcsi ösztönzők segítségével serkentsük az állampolgárok alkotóképességének és aktivitásának sokoldalú fejlődését, és kialakítsuk a feltételeket arra, hogy teljes mértékben vegyenek részt a termelés irányításában, az állam Igazgatásában és a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztésében, ami távlatilag a kommunista önigazgatásba nő át. E program tartós és megbízható alapja csak egész népgazdaságunk gyors és egészséges fejlődése lehet.

Az életszínvonal további emeléséért

Egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a nép életszínvonalának emelésére.

Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül az a követelmény, hogy harmonikusan és kiegyensúlyozottan fejlesszük az életszínvonal egész területét. Tehát az élet- és a munkakörnyezetről van szó a legtágabb értelemben.

Az energia, a nyersanyagok és egyes anyagok hiányát azzal hidalhatjuk át, ha következetesebben gazdálkodunk, ha megfelelően módosítjuk gazdasági szerkezetét és növeljük a termelés és a külkereskedelem hatékonyságát. Ezzel kapcsolatban igen jelentős szerepe lesz mezőgazdaságunknak, amelynek viszonylag rövid idő alatt biztosítania kell a teljes önellátást mindazokból a növényi és állati termékekből, amelyeknél ez az adott feltételek között lehetséges.

Ismert tény, hogy a szabad munkaerőforrások kimerültek, s ezért következetesen korszerűsíteni kell a termelés szerkezetét.

Az életszínvonal további emelkedése megköveteli, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés olyan stratégiáját válasszuk, amely hatékonyan hidalja át a csehszlovák népgazdaság belső korlátait. Ez az út az integráció és a gazdasági együttműködés a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval.

Szilárd barátságban és szövetségben a Szovjetunióval

A megújult Csehszlovákiában a KoSicei Kormányprogram külpolitikai orientációnkat egyértelműek

• Szovjetunióhoz fűződő szilárd szövetségben és barátságban jelöl, te meg. A programnak ez a cikkelye nem véletlenül lett történelmi jelentőségű, kulcsfontosságú pont, hanem már előre látta történelmünk új korszakát. Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátsága a múltban gyökerezik, s a fasizmus elleni harcban közösen ontott vér ezt a barátságot megpecsételte.

Népeink új kapcsolatait fejezte ki az a barátsági kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés, melyet 1943 decemberében, a második világháború legkegyetlenebb harcainak időszakában kötöttünk. Ez a szó legigazibb értelmében szabadságunk és népi demokratikus fejlődésünk születési bizonyítványa lett.

A Szovjetunióra támaszkodtunk az 1945—1948. évi osztályharcokban, a hidegháború és a gazdasági blokád időszakában, amikor ez a szövetség mentett meg bennünket az imperialista világ nyílt intervenciójától. Semmivel sem helyettesíthető jelentősége volt számunkra a Szovjetunió segítségének és a két ország együttműködésének a szocialista építés éveiben. Kapcsolataink megbízható és gyakorlatilag bevált elveit azzal az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel erősítettük meg, amely- nek ötödik évfordulójáról rövidesen megemlékezünk. Számunkra ez szilárd támasz, a biztonságérzet tartós forrása a jövőben is, mert a barátság, a szövetség és az együttműködés új, magasabb fokának a kifejezője.

A második világháború befejezése óta az európai földrészen hosszú, békés időszak következett, amit még a hidegháború legfeszültebb ével sem tudtak megzavarni. Ennek oka nem az, hogy a világiniperializmus megváltoztatta arculatát és lényegét. Ez annak a változásnak a közvetlen következménye, amely a szocializmus és a kapitalizmus erőviszonyában következett be.

A szocialista világrendszer kialakulásával új tényező befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat, és ezt tiszteletben kell tartaniuk a haladás és a béke legádázabb ellenségeinek is. Mindennél jobban bizonyítja ezt az a haladás, amit a világon és különösen Európában a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi testvéri szocialista ország összehangolt erőfe* szítésenek és a világ haladó tömegei egyre növekvő tábora tá- mogaitásának következtében a békeprogram teljesítésében elértek.

Itt lép előtérbe a szocialista országok egységének és együttműködésének jelentősége, amely megsokszorozza e közösség erejét és befolyását.

jogos büszkeséggel és mély elégtétellel tölt el bennünket az, hogy elválaszthatatlan és megbízható része vagyunk a szocialista közösségnek és a Varsói Szerződés tagállamai kötelékének, annak az erőnek, amely ma az egész emberiségnek szavatolja a következetes harcot a tartós békéért, ami nekünk is a biztonság érzésért adja.

A KoSicei Kormányprogram el~ fogadása és a Zdenék Fierlinger elvtárs vezette Nemzeti Front első kormánya megalakulása óta eltelt időben sok minden megváltozott bennünk és körülöttünk is. Azonban népeink emlékezetében örökre megmarad azok emléke, akik a fasizmus ellen, népünk boldogabb életéért harcoltak. Tisztelettel, szeretettel és hálával adózunk a 300 000 elesett és halálra kínzott hazafi emlékének, akik között több mint 25 000 kommunista áldozta életét azért, hogy jobban és boldogabban élhessünk. o

Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból tiszteletemet fejezzem ki mindazok előtt a bátor és áldozatkész emberek előtt, munkájuk és igyekezetük előtt, akik nem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem van bátorságok harcolni minden újért és haladó, ért.

Sok nehéz próbatétel után és számos akadály ellenére Csehszlovákia Kommunista Pártja vezeté- sével meg tudtuk oldani a csehek és a szlovákok nemzeti, állami és szociális létének valamennyi alapvető kérdését, s ezzel országunk- bán Is történelmi bizonyítékát adtuk a szocializmus kapitalizmus feletti előnyeinek. Ezért illeti őket tisztelet és dicsőség, a mi tiszteletünk és a jövő nemzedékek hálája is.

A Szovjetunióhoz és a többi testvérországhoz fűződő barátságra 6s szövetségre támaszkodva, a szocializmus és a kommunizmus új győzelmeibe vetett mély meggyőződéssel, bizalommal és biztonságérzettel tekintünk a jövőbe.

Éljen dolgozó népünk és vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártjai

Virágozzék hazánk — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság!