Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-04 / 79. szám, péntek

Történelmi jelentőségű dokumentum Hazánk területének nagyobb részén a nép és a felszabadító szovjet hadsereg még győzel­mes harcokat vívott, amikor Kosicén 1945. április 5-én ki­hirdették a Csehszlovákia Kom­munista Pártja fogalmazta első kormányprogramot. A csehszlo­vák kommunisták ezt nem mint saját „pártprogramjukat“, vagy valami sajátos kommunista kö­vetelményt fogalmazták meg. A marxista—leninista tanokból, valamint az általuk vezetett széles körű antifasiszta küzde­lemben szerzett tapasztalatok­ból, de a Szlovák Nemzeti Fel­kelés tapasztalataiból is kiin­dulva átfogó tervet dolgoztak ki mint a csehek és a szlová­kok Nemzeti Frontja első kor­mányának programját, amely kormány hivatott volt elfoglal­ni hivatalát a felszabadított Csehszlovákiában. Amikor te­hát megemlékezünk arról a 30 évvel ezelőtti eseményről, ami­kor a dicsőséges szovjet hadse­reg felszabadította Csehszlová­kiát, a£ évfordulóhoz szervesen hozzátartozik a Kosicei Kor­mányprogram aláírásának és kihirdetésének évfordulója is. A világméretű dráma már a végéhez közeledett. A szovjet hadsereg érdeméből a nácizmus és a fasizmus ellen vívott győ­zelmes küzdelem megszabadí­totta az emberiséget a halálos veszedelemtől, megmentette a bűnös barbarizmus uralmától, amely megsemmisítéssel fenye­gette az emberi civilizációt. Amikor az országok fokoza­tosan felszabadultak a fasiszta zsarnokság alól és visszanyer­ték szabadságukat, a népek ez­zel egyidejűleg új válaszút elé kerültök és határozniuk kellett. Az volt a feladat, hogy kivá­lasszák és kiharcolják a háború utáni fejlődés útját, kialakítsák a további progresszív és forra­dalmi fejlődés feltételeit. Az antifasiszta erők harcának in­dítóokai között általában túl­súlyban voltak az olyan köve­telmények, mint a szociális igazságosság és a nemzett! sza­badság, az olyan demokratikus követelmények, amelyekben már rögzítődtek a szocialista jellegű elemek. Csehszlovákia sem volt kivétel. Különösen megmutatkozott ez a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja ve­zette cseh és szlovák nép an­tifasiszta küzdelmében és né­peink széles rétegeinek a tár­sadalmi tudatában. Ez a tény, valamint az, hogy a szövetsé­ges antifasiszta koalícióban nőtt a Szovjetunió súlya és je­lentősége, s ezzel egyült szilár­dult az a hit, hogy a dicsősé­ges Szovjetunió felszabadítja Csehszlovákia népeit — fokoza­tostul egyre nagyobb mértékben akadályozta a BeneS emigráns kormánya körül csoportosult burzsoá erőket abban, hogy megkíséreljék nemcsak a Mün­chen előtti társadalmi politikai rendszer tartósítását, hanem hogy esetleg kialakítsák a „cor- don sanitair" űj szovjetelleims változatát. A Kosicei Kormányprogram Azok a fejlődési irányok, amelyek egyre markánsabban jelentkeztek a háborús küzde­lem befejező fázisában is, meghatározták az első cseh­szlovák kormány összetételét és különösen alapvető programdo­kumentumát, a Koáicei Kor­mányprogramot. A Kosicei Kormányprogram Moszkvában született. Itt tar­tották meg az ismert moszkvai tanácskozást a kormány össze­tételéről és programjáról 1945 márciusában. Ezen részt vettek a moszkvai, és a négy pártpo­litikai formációba tagolt lon­doni emigrációs képviselői, bár e formációknak egyelőre Szlo­vákiában még nem volt képvi­selőjük. A CSKP küldöttségét K. Gottwald vezette. A Szlovákia államjogi hely­zetéről szóló fejezet megvitatá­sában részt vett az SZLKP és a Szlovák Nemzeti Tanács kö­zös küldöttsége az SZLKP kép­viselőinek — Gustáv Husáknak és L. Novomeskynek — a veze­tésével. A kormányprogramról a Csehszlovákia Kommunista Pártja által előterjesztett ja­vaslat alapján tanácskoztak. Jóllehet a burzsoázia politi­kai képviselői igyekeztek kifor­gatni a kormányprogram for­radalmi lényegét, amely a szo­cialista változásokhoz vezető utat jelentette, a Koáicei Kor­mányprogramot ennek ellenére 1.945. március 29-én lényege­sebb változtatások nélkül jóvá­hagyták és aláírták. A program a maga egészében kodifikálta, hogy a felszabadult Csehszlovákiában a hatalom a nép, a nemzeti bizottságok, a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja kormánya — a kommu­nisták vezette első népi forra­dalmi kormány kezébe tnegy át. A Kosicei Kormányprogram szö­vege IG fejezetre oszlott. E fe­jezetek magukba foglalták a társadalmi-politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi területét, meghatározták álla­munk belső szerkezetének, köz­ig izgatásának, hadseregének, biztonsági szerveinek stb. új népi demokratikus jellegét. \ külpolitika területén egyértel­műen elfogadott alapelvvé vált az az orientáció, amely a Szov­jetunióhoz fűződő szövetségre épült, továbbá a szövetségi egyezmények értelmében meg­határozta a német és a magyar lakosság kitelepítése kérdései­nek megoldását, valamint az árulók és a kollaborál)sok meg­büntetését is. A program gaz­dasági része (X — XIII. fejezet) felvázolta a háborútól súlyo­san megrongált gazdasági fel­újítási és rekonstruálás! felada­tait, és rögzítette az alapvető gazdasági és szociális változá­sokat. Elrendelte az ellenséges elemek és a kollaboránsok va­gyonának elkobzását, a nemzeti gondnokságok létesítését és a földreform megvalósítását. A további részben megfogalmazta a szociális, a kulturális, az ok­tatásügyi és az egészségügyi területek programját. A záró­fejezetben a kormány kifejezte hitét a nép alkotóképességében és kötelezte magát, hogy tá­maszkodik a nép demokratikus kezdeményezésére, azt úgy fog­ja fejleszteni és támogatni, hogy mindennapi élő valósággá váljon az az elv, miszerint a nép az államhatalom egyetlen forrása. Szabadon a szabad hazában A kormányprogram megvita­tása során kiéleződött a harc a VI. fejezettel kapcsolatban, amely a felszabadított köztár­saságban megoldotta a két nemzetünk kapcsolatának mó­dosítását. A makacs viták ered­ménye az volt, hogy elismerték a szlovák nemzet sajátosságát. „ ... Elismerve, hogy a szlová­kok ugyanúgy urai saját szlo­vák földjüknek, mint a csehek saját nemzeti területüknek ... A kormány ennek elismerését fontos állampolitikai aktusnak Jelenti ki“ — hangsúlyozza a program VI. fejezete. „...A községek és a járások nemzeti bizottságaira támaszkodó Szlo­vák Nemzeti Tanácsban nem­csak az önálló szlovák nemzet képviselőjét fogja látni, hanem az államhatalom hordozóját is Szlovákia területén (a törvény­hozó, a kormányzó és a végre­hajtó hatalomét). A közös ál­lami feladatokat a kormány, mint a köztársaság központi kormánya, a Szlovák Nemzeti Tanáccsal I egk ö z vet 1 enebb együttműködésben fogja meg­valósítani.“ Harcban a program megvalósításáért A Kosicei Kormányprogram Csehszlovákia jövőjét és bizton­ságát a Szovjetunióhoz fűződő szi'árd szövetségre és két nem­zetünk, a csehek és a szlová­kok egyenjogú testvéri kapcso­latára építette. Jelentősen hoz­zájárult a cseh és a szlovák burzsoázia politikai és gazda­sági hatalmának a gyengítésé­hez is különösen azzal, hogy kiiktatta a köztársaság háború utáni fejlődéséből e burzsoázia láthatóan fasiszta és kollabo- ráus szárnyának és politikai pártjainak (agrárpárt, Kramá- rék, Hlrinkáék) befolyását. A burzsoázia hatalmi pozí­cióiban a valódi törést az je­lentette, amikor a községekben és a járásokban megalakultak a nemzeti bizottságok, minit a néphatalom szervei... „A nem­zeti bizottságok azok az eszkö­zök, amelyekkel alapjaitól kezdve változtatható meg egész államrendszerünk szerkezete“, mutatott rá Gottwald elvtárs, és a fejlődés igazolta szavainak helyességét. A nemzeti bizott­ságok lényegében teljesítették a feladatot, nevezetesen, hogy szétzúzzák a régi burzsoázia által kialakított és azzal össze­függő’ államapparátust és kiala­kítsák az új államapparátust, amely a munkásosztály kezében lehetővé tette, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom át nőj jön a szocialista forrada­lomba. A burzsoá pártok a forradal­mi hulláin erejétől kényszerítve kénytelenek voltak aláírni a KoSiceí Kormányprogramot. Ar­ra számítottak, hogy kihasznál­ják pozícióikat a kormányban, valamint arra, hogy a Benes- féle garnitúra a lakosság egy része előtt, különösen a közép- osztály előtt, tekintélynek ör­vendett, és a KoSicei Kormány- programot vakvágányra juttat­ják. A kormányprogram elvei­nek megtartásáért vívott harc hatékonyan járult hozzá a for­radalom további kibontakozta­tásáért vívott küzdelemhez. Klement Gottwald ezzel kapcso­latban rámutatott: „Ök mind­nyájan aláírták (a Koáieei Kor­mányprogramot — J. D. meg­jegyzése)... Azt gondolták, hogy ez még semmit nem je­lent. De mi bebizonyítjuk, hogy ha kényszerítettük őket a program aláírására, akkor ar­ra is kényszerítjük őket, hogy á programot megvalósítsák . .. Ha aggódnak amiatt, hogy a prog­ram csak papíron marad, a kommunisták jelenléte szava­tolja, hogy megvalósul." Szocialista távlatok A nemzeti felszabadító harc és a népi demokratikus forra­dalom, amelynek vezető ereje a Csehszlovákia Kommunista Pártja, vezette cseh és szlovák munkásosztály volt, megváltoz­tatta az osztályok erőviszonyait és rendkívüli mértékben meg­erősítette a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt hatalmi politikai helyzetét. Igaz, a helyzet még nem érett meg, annyira, hogy közvetlenül meg­teremthető lett volna a prole­tárdiktatúra. „Egyedül nem kor­mányozhatunk és ők sem kor­mányozhatnak egyedül“, álla­pította meg Klement Gottwald az osztályok erőviszonyáról szóló mélyreható elemzésében. „Ök nem kormányozhatnak nél­külünk és mi nélkülük. Nélkü­lözhetetlen tehát az együttmű­ködés a másik politikai cso­porttal, amoly kénytelen együttműködni velünk.“ Termé­szetesen az együttműködés az osztályharc formája volt, amely­ben a kommunisták a legszéle­sebb tömegek előtt leleplezték burzsoá partnereik igazi jelle­mét és népellenes céljait, ki­tűzték és sikeresen valóra váltották a jelszót, amely a nemzőt többségének megnyeré­sét hirdette. Eredményesen el­hárították a burzsoá politiku­soknak azokat a kísérleteit, amelyek arra törekedtek, hogy a Nemzeti Frontot a politikai pártok München előtti típusú koalíciós vitaklubjává változtas­sák. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a párttal együtt a dolgozók széles rétegei ugyan­olyan eredményesen harcolták ki a dolgozók olyan országos, egységes tömegszervezeteinek a Nemzeti Frontban való egyen­jogú részvételét, mint a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozga­lom, az ifjúsági mozgalom, az Egységes Parasztszövetség, az Antifasiszta Harcosok Szövetsé­ge és a Nőszövelség. Ügyeltek arra, hogy a Nemzeti Front, „a Kosicei Kormányprogram — a nemzeti és demokratikus forra­dalom programja alapján min­denekelőtt a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kom­munista párt körül felzárkózott valamennyi népi erő tömörülé­se legyen1'. Éppen ebben mutat­kozik meg Csehszlovákia Kom­munista Pártja nagy politikai bölcsessége és marxista—leni­nista érettsége, ugyanis kitűzte az adott feltételek és erőviszo­nyok közepette teljesíthető fel­adatokat. A munkásosztály és kommu­nista élcsapata egyre növekvő erejének kényszerítő hatására a Kosicei Kormányprogramban rögzített feladatokat fokozato­san megvalósították, s ez for­radalmunk további elmélyülésé­hez vezetett. Még az ideiglenes nemzetgyűlés összehívása előtt törvényben iktatták az üzemi tanácsok helyzetét és a ban­kok, a pénzügy, valamint a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és né­hány több mint 150 alkalmazot­tal dolgozó fontos vállalat ál­lamosítását. Az államosítási rendelet megvalósításával a csehszlovák ipar 60,9 százaléka köztulajdonba ment át. A Kosicei Kormányprogram és az új kormány összetétele megfelelt a csehszlovák ellen­állási mozgalomban kialakult helyzetnek és erőviszonyoknak. A kormányprogramban rögzí­tették az antifasiszta harc ered­ményeit is, s a nemzeti és de­mokratikus forradalomnak erre a programjára épültek a továb­bi kormányprogramok. A Kosicei Kormányprogram fejlődésünkben fontos felada­tot teljesített. A proletariátus demokratikus diktatúrájának forradalmi programja volt. Megvalósítása tette lehetővé a szocialista társadalom építésé­nek nyitányát. Dr. JOZEF DURIS ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS Kosicén gondosan készültek a Kosicei Kormányprogram kihirde­tése 30. évfordulójának megünneplésére. Ennek során renoválták a Kosicei Kormányprogram Házát is. Képünkön: az állandó kiál­lítás előkészítésének befejező munkálatai. (A, Hasőák felvétele — CSTKJ A KITÜNTETÉS KÖTELEZ A Jurovái (Dercsikai) Egysé­ges Földművesszövetkezet az utóbbi években különösen a ga­bonatermesztés fejlesztésében ért el nagyszerű eredményeket, amiért több kitüntetést kaptak a felsőbb szervektől. 1971-ben elnyerték „A CSKP megalaku­lása 50. évfordulójának üzeme“ megtisztelő címet, 1973-ban di­csérő oklevelet kaptak a hek­táronkénti 61,5 mázsás búzater­mésért. 1974-ben kitüntetést kaptak a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésében és a gabo­natermesztésben elért eredmé­nyekért, 1975-ben pedig meg­kapták a köztársasági elnök elismerő oklevelét az elmúlt év gazdasági eredményeiért és a kukoricatermesztés fejlesztésé­ben elért kiváló eredményekért. A szövetkezetben 1971 ben 194 vagon, 1973-ban 241 vagon, 1974-ben pedig 295 vagon ga­bonát termeltek ki. A hektár­hozamok az elmúlt évben szin­tén kitűnőek voltak, búzából 70,2, árpából 55,2, őszi keve­rékből 02.5, kukoricából pedig 65,1 mázsát takarítottak be egy hektárról. Az elmúlt évben 18(1 hektáron termesztettek kukori­cát és három hibridet próbál­tak ki. Az évekkel ezelőtt el­kezdett és folytatott módszeres munka meghozta gyümölcsét mind gazdasági eredmények ben. mind pedig az erkölcsi elismerésben. A jó eredményw- kért egyaránt dicséretet érde­mel Szakái Lajos elnök és Stolár András mérnök, aki 1963-tól dolgozik a 637 hektár szántó­területen gazdálkodó szövetke- kezetben. — A szövetkezet fejlődését sok adat bizonyítja — magya­rázza áz elnök. — Míg 1971- ben 10 millió korona volt a be­vételünk, 1974-ben ez 15 millió 500 ezer koronára növekedett, ami évente több mint egymillió koronás emelkedést jelent. 1971-ben munkabérekre 2 mil­lió 823 ezer koronát fizettünk ki, 1974-ben pedig 3 millió 707 ezer koronát. A párthatároza­tok teljesítését üzemi párt- szervezetünk is szorgalmazta, sikeresen fejlesztettük tovább a növénytermesztést és az állat- tenyésztést. 1974-ben a növény- termesztésből 6 millió 300 ezer korona, a% állattenyésztésből pedig 6 millió 469 ezer koro­na volt a bevételünk. Az elmúlt évben 582 ezer liter tejet ter­meltünk. átlagosan 3527 liter tejet fejtünk egy tehéntől, 19 malacot választottunk el egy kocától 696 q marhahúst és 3449 p sertéshúst adtunk el. Kertészetünkben a fóliasátrak­ban salátát, paprikát és saláta­uborkát termelünk. A kukoricatermesztés fejlesz­téséért kapott kitüntetés arra kötelez bennünket, hogy ebben az évben még nagyobb súlyt helyezzünk a racionális ter-i melésre és a munkatermelé­kenység növe'ésére. Ezekre az intézkedésekre nálunk is szük­ség lesz, mert a termelési ered­ményekkel párhuzamosan a ter­melés anyagi költségei is lé­nyegesen emelkedtek. Biztosít­juk a termelés optimális felté­teleit, főleg az agrotechnikai határidők pontos betartásával és a tápanyagok gazdaságos felhasználásával. A takarmá­nyokat szintén gazdaságosan akarjuk fa'használni. Két szom­szédos szövetkezettel közösen takarmány- és gabonaszárftót építünk, amely a korszerű me­zőgazdasági termelésben ma már teljesen nélkülözhetetlen. Részvényesei vagyunk a járás keretében épülő sertés- és szarvasmarha-hizlaldának. Na­gyon sok tennivalónk lesz a munkakörnyezet megjavításá­ban. A tagság számára üzemi konyhát tervezünk építeni, ami­vel megkönnyltenénk a szö­vetkezetben dolgozó asszonyok munkáját, így több idejük ma­radna a gyermekek nevelésére és a ház körüli munkákra. Szövetkezetünk gazdasági eredményei biztosítják, hogy tagságunk életszínvonala is egyre jobban emelkedjék, ami a termelés fejlesztésének kö­szönhető. Továbbra is ezen a megkezdett úton szeretnénk ha­ladni, erre kötelez bennünket az a sok dicsérő oklevél és kitüntetés, amelyeket a járási és a felsőbb szervektől kap­tunk. SÁRKÁNY IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom