Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-24 / 96. szám, csütörtök

A SZABADSÁGÉRT KÜZDÖTTEK A cseh nép ellenállási harcának internacionális jellege Köztudott, hogy a cseh nép nem volt magára hagyva a fa­siszta megszállók elleni harc­ban. Mozgalmát az antifasiszta ellenállási szervezetekbe tömö­rült különböző nemzetiségű egyének titkos hírek és tájé­koztatások külföldre való jut­tatásával támogatták. Egyúttal a fasizmus ellen külföldön har­coló katonai egységekkel kap­csolatot kereső cseh hazafiak más országokba való távozásá­nak a megszervezését is vállal­ták. Különösen a cseh és a né­met antifasiszták szoros együtt­működése volt nagy jelentősé­gű, és okozott komoly gondo­kat a náciknak, akik a CSKP erejét és a népre gyakorolt be­folyását megtorló intézkedések­kel igyekeztek gyengíteni. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az ellenség 1938 vé­géig a határvidéken több mint 9 ezer kommunistát tartózta­tott le. Célját azonban nem ér te el. Az ellenállási harcok a kommunista párt irányításával az 1939. március 15-ét követő Időszakban az eddiginél is na­gyobb méreteket öltöttek. Különösen a szudéta vidé­ken, Karlovy Vary, Teplice kö­zelében tevékenykedtek az an­tifasiszták, akiknek példáját csakhamar Ostrava, Jilemnice. majd Sumava környékén is kö­vették a hazafiak. A cseh és a német antifasisz­ták internacionális összefogása főleg az ország északkeleti ré­szében, Jilemnice—Vrchlabí tá­ján volt eredményes. Kapcsola­tuk megteremtése és tevékeny­ségük irányítása Josef Hruby- nak, a kommunista párt alapító tagjának és tapasztalt funkcio­náriusnak a nevéhez fűződik, aki a CSKP első illegális köz­ponti bizottságától kapott meg­bízása értelmében kezdettől fogva elszántan harcolt a fa­siszta terror ellen. Fáradhatat­lan munkájának volt köszönhe­tő a Vrchlabítól Liberecig megszervezett, jól működő el­lenállási mozgalom. Josef Hru- by vállalta az illegális párt­sajtó terjesztését, nyilvántartot­ta a náci megszállók tevékeny­ségét és tisztában volt az ipa­ri üzemekben uralkodó hangu­lattal is. Emellett szabotázso­kat szervezett a hadiüzemekben és a vasutakon. A Vrclilabi kör­nyékén levő koncentrációs tá­borokban sínylődő hadifoglyok­kal is kapcsolatot tartott fenn, és a legkülönbözőbb módon gyógyszert, élelmiszert juttatott hozzájuk. A mindenütt jelenlevő nácik felfigyeltek az illegális párt- szervezet széles körű tevékeny­ségére. Kegyetlen megtorláso­kat alkalmaztak, noha a letar­tóztatottak között volt Josef Hru­bý is, a pártszervezet folytatta harcát. A cseh nép nemzetközi jelle­gű antifasiszta harcának újabb szakasza a Szovjetunió megtá­madásával kezdődött. Akkori­ban a nácik totális mozgósítás­ra határozták el magukat, és mert a háborúhoz egyre több hadianyagra volt szükségük, a cseh országrészek gazdagságát és üzemeink gyártmányait tar­tották legfőbb forrásuknak. A hadifoglyok ezreit irányították a hadiüzemekbe és a fontosabb építkezésekre, akiknek — érint­kezésbe kerülve a cseh munká­sokkal — alkalmuk nyílt meg­ismerkedni a cseh néppel és ellenállási harcával is. A párt különösen a náci koncentrációs- és fogolytábo­rokból menekült szovjet hadi­foglyok érkezésének tulajdoní­tott nagy fontosságot. A szov­jet katonák többsége azonban nem sokáig vette igénybe a cseh lakosság vendégszeretét és támogatását. Keletre tartot­tak, hogy mielőbb folytathassák harcukat a nácik ellen. Néhá- nyan azonban — 1942 második felében és 1943-ban — a cseh országrészekben maradtak. Par­tizánosztagokat létesítettek, me­lyeknek parancsnokaként vagy katonai szakértőkként irányí­tották a megszállók elleni ak­ciókat. A cseh nép antifasiszta har­cainak internacionális jellege, különösen a második világhá­ború végén, abban az időben volt szembetűnő, amikor az el­lenállási harcok tetőpontjuk felé közeledve, a legaktívabb formában kezdtek kibontakozni. A harcok résztvevőinek a szá­ma rohamosan emelkedett. A cseh országrészekben megala­kult partizánegységekben a csehekkel, a szlovákokkal és a Szovjetunió nemzeteivel vállvet­ve németek, osztrákok, magya­rok, bolgárok és jugoszlávok harcoltak, de soraikban a fran­ciák, a hollandok, az angolok, sőt a kanadaiak és az ameri­kaiak sem mentek ritkaság­számba. / A háború végét jellemző nagy népvándorlás következté­ben — akár a haláltranszpor­tokra, akár az európai nemze­teknek a legkülönbözőbb mun­kákban való részvételére' gon­dolunk — egyre erősödött a cseh országrészekben az ellen­állási harcok internacionalista jellege. Ezt a lényt különösen a cseh nép májusi felkelése tükrözte, melyet számos nemzet fiai támogattak. Cseh- és Mor­vaországban ma is — harminc év elmúltával — több emlékmű hirdeti a külföldi antifasiszták szolidaritását és a cseh népnek nyújtott segítségét. A cseh nép ellenállási har­cainak nemzetközi jellege te hát elvitathatatlan, és a jövő miatt sem törölhető ki emléke­zetünkből. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy a vi­lág demokratikus erői sokban hozzájárulhatnak a háború meg­akadályozásához, ahhoz, hogy többé ne ismétlődjenek meg a fasizmus borzalmai. A cseh nép antifasiszta har­cának nemzetközi jellege félre­érthetetlenül annak a bizonyí­téka, hogy a haladó gondolko­dású emberek a legnehezebb időkben is megtalálják az egy­máshoz vezető utat. Meggyőző­désünk, hogy együtt ma is eredményesen harcolhatunk az emberiség érdekeit fenyegető veszély ellen. KARDOS MARTA E redetileg az autószerelő szakmával jegyezte el magát, de közben szívó­san tanult, hogy alaposabban Ismerje választott életpályája és környezete összefüggéseit. Rendkívüli tudásszomja és ér­deklődése végül is meghozta gyümölcsét. Hosszú évek óta igazgatóhelyettesként működik és az igényes főmérnöki tiszt­séget tölti be — munkatársai és felettesei közmegelégedésé­re, — a Galántai Gép- és Trak­torállomáson. Ahogy tevékeny­sége felől érdeklődöm, rájövök, mégsem erről az oldaláról is­merik az agilis Egri Lászlót a járásban. Élethivatásán túl a járási nemzeti bizottság képviselője, a jnb közlekedési szakbizott­ságának elnöke, tagja a népi milícia üzemi egységének és mint elkötelezett pártmunkás a népnevelés területén is fon­tos szerepet tölt be a CSEMA- DOK galántai járási bizottsá­gán. Amikor emberközelbe kerül­tem vele, személye már talál­kozásunk első pillanatában nagy tiszteletet ébresztett bennem. Egyenlő szakmai meg­alapozottsággal beszélt munka­helye sokoldalú, szerteágazó problémáiról, képviselői meg­bízatásából eredő feladatairól, s minden szavának végcélja­ként az embereket, a járás fal­vainak dolgos népét említette. Jó huszonöt esztendeje ő is a faluból indult. Szülőföldje, a központtól és a városi élet zajától távol eső Tallós, sem­miben sem különbözött a járás más községeitől. Bár a nagy társadalmi átalakulások szele hozzájuk is elérkezett, a sport és a fiatalság élete pangott a faluban. Közeli barátai segít­ségével megalakították az ifjú­sági szervezetet, a nemzeti bi­zottság támogatásával kiépítet­ték a futballpályát, amivel si­került egyesíteniük a fiatalokat. Persze, egy ilyen rövid portré sem elegendő gazdag munkás- ságának felmérésére. Ezért rö­viden csak életútja egy-egy fontosabb állomásán időztünk. Őszintén bevallotta, hogy kez­dő testnevelési funkcionáriusi időszakának legkellemesebb emlékeként a II. országos spar- takiádot tartja, mivel Prágában ő vezette a sportünnepélyen részt vevő fiatalok járási kül­A pártmunkás Egri László döttségét. Ha az ideje enge­di, az idei nagy ünnepélyre is szeretne eljutni a fővárosba. A rohanás, a napi események sodró áradata, a körülöttünk zajló élet dinamikája — bár­miről is beszélgetünk — leol­vasható Egri László erőt su­gárzó, fiatalos arcáról. Legin­kább sokoldalúságának titká­ról faggatom. Meghallgat, kutatóan tekint rám, miközben simára fésült haját borzolgatja, majd gye­rekesen visszadobja a kérdést: — Ha reám, akkor azt hi­szem ugyanez a riporterre is vonatkozik ... Lényegében a felelős posztokat betöltőknek univerzális ‘ embereknek kell lenniök... Nevetünk az élcelődésen. De látom elemében van, és sietek a további kérdéssel, nehogy megszakítsuk a kialakult be­szélgetés folyamatát. — Hogyan jut annyi ideje, hogy a már említett feladatkö­rök betöltésén kívül a CSE- MADOK-ban vállalt pártmegbí­zatását is maradék nélkül tel­jesítse? — Ezen már én is sokat gon­dolkoztam — töri meg a- csen­det — Egy biztos! Nekem sincs feleslegesen elvesztegetni való idom. Néha bizony rá is kell hajtani... Nehezen mondja ki, hogy a pártmegbízatásból végzett nép­nevelő munka inkább kedvte­lést és nem megterhelést je­lent számára. Ha megbízatása úgy igényli, hogy igénybe kell vennie az autót, a saját kocsijába ül ős így látogatja a járás falvait. — Külön öröm számomra — mondotta —. amikor az embe­rek, a CSEMÁDOK tagjai és választóim a könyv és a kul- tura után érdeklődnek. Sok­éves munkám egyik eredménye az is, hogy a népnevelők, az öntevékeny kultúrmunkások között egyre több új arc je­lenik meg a falvakban. Gazdasági fejlődésünk ered­ményei a galántai járásban is lehetővé tették, hogy a falvak lakosai új népművelési ottho­nokat építsenek kultúrszomjuk kielégítésére. A CSEMÁDOK működési körzetében legalább 25 új kultúrház található, me­lyekben vidám kultúrmunka folyik. E munkában nemegy­szer ad segítséget, kölcsönöz ösztönző erőt a fáradhatatlan Egri elvtárs, akit mindenhol szeretettel várnak és megbe­csülnek. Vendéglátóm ideje, — mint mindig — most is ki van szab­va. Aki teljes tudásával, szel- lmi erejének egészével oly sok mindennek él — mondja bú­csúzóul —, annak okosan kell gazdálkodnia idejével. Akár­mit tesz, akármivel foglalkozik, munkahelyén vagy megbízatá­sának területén, fiatalos lendü­lettel, elvhűséggel és a belső vonzódás odaadásával tegye azt. SZOMBATH AMBRUS Megy már a betűvetés tudnmőnja .. . I Mát is jelvétel) Ha szeszélyes az időjárás Szeszélyes, változó volt a ta­vasz elejének időjárása, alapo­san megnehezítette a mezőgaz­dasági munkák végzését. Nem lehetett folyamatosan elvetni a cukorrépát, előkészíteni a ku­korica magágyát, vagy szét- permetezni a gyomirtókat. — Mit is tehet ilyenkor a mezőgazdaság dolgozója? — kérdeztem napokkal ezelőtt Szőcs Boldizsártól, a trsticei (nádszegi J szövetkezet agronó- musától. — Csakis egyet — felelte. — Messzemenően alkalmazkodik az időjáráshoz. Ha szeszélyes is az idő, alapos körültekintés után a legtöbbször azért min­dig akad valami munka. Vagy ha mégse, mert már annyi esett, akkor állandó készenlét­ben keli állnia. Ml akkbr is kimentünk a határba, ha dél­után négykor kezdhettük a munkát, s azt az egy-két órát is kihasználtuk. Szőcs Boldizsár a szövetke­zetben a növényvédelemért fe­lelős, és a permetező csoport­tal éppen a határba készülő­dött. — Tegnap és még ma reggel is — folytatta — a csoport tagjai a műhelyben dolgoztak. Az emberek a traktorok javí­tásában segédkeztek, illetve a permetező utánfutókon távolí­tották el a kisebb hibákat. Ké­sőbb annyira kiderült, hogy a kukorica területén folytathat­tuk a Zeazin permetezését, amelyet tegnapelőtt abba kel­lett hagynunk. — Tehát ezt végezték eddig. Keszi Tibor a permetező kol­lektíva négy traktorosának leg- idősebbike. Már 14 éve trakto­ros és a permetező csoportnak hét éve a tagja. 0 folytatta. — Nem, már korábban abba­hagytuk. Ugyanis később any- nyira megszikkadt a föld, hogy átmehettünk a búzába, és ezt ki is használtuk. Társa, Dobos Ferenc részle­tesebben is kifejtette az okot. — A gabonákba ugyanis még ritkábban enged be az eső, hiszen a nitratáció során, vagy a gyomirtó szétpermete- zésekor nemcsak azt kell néz­nünk, hogy bírja-e a talaj a gépet, hanem a növényre is tekintettel kell lennünk. Tehát megtörténik, hogy a szántóföl­dön már dolgozhatnunk, de a búzában csak két-három órával később láthatunk munkához. — Bár ez munkatöbblettel jár, hiszen a Zeazin után a tar­tályokat gondosan ki kell mos­ni, de megéri a fáradságot, és szívesen megtesszük, hiszen a feladat idejében való elvégzé­se mindennél fontosabb — summázta a tanulságot Kutruc Ferenc, a csoport további trak­torosa. Nagy István, a negyedik traktoros már kint volt a ha­tárban. A csoport további tag­jai Erdélyi József és Varga Dá­niel, akik a 10 000 literes tar­tályban a vizet szállítják a ha­tárba. Sándor Tibor pedig a vegyszert készíti elő. — Sokat nyerünk ezzel — mondta az agronómus. — A fel­oldott vegyszert beleöntjük a tartályba, és teleeresztjük víz­zel. Közvetlenül a szántóföld végén, pár perc alatt. Ezzel sok időt és kilométert takarí­tunk meg. — Most mi lesz u munka? — kérdeztem. — A 145 hektár cukorrépá­ból még néhány hektárt kell elvetni. Mivel a föld alkalmas a vetésre, így e területen szét­permetezzük a gyomirtót. — Ha végeznek a tavaszi növényvédelemmel, hány hek­tár lesz a csoport számláján? — Úgy 1700 hektár körül* de nincs kizárva, hogy még átugrunk segíteni valamelyik szomszédba. Közben a cukorrépát vető kettős is megérkezett. Koszto­lányi Ernő traktoros és Sár­kány Imre, aki a pontos vetés­re ügyel. — Mi volt a délelőtti mun­ka? — kérdeztem. — A műhelyben segítettünk* majd deszkát fuvaroztunk. Kosztolányi Ernő 25 évvel ezelőtt ült fel a traktor nyer­gébe és azóta is hű maradt a géphez. A szövetkezetben már évek óta ők ültetik a bur­gonyát, vetik a cukorrépát és a kukoricát. — Ha az idő engedi, e na­pokban reggel öttől este hétig is dolgozunk, így bizony este nyolc is elmúlik, mikorra haza­kerülünk — mondta a trakto­ros, majd társa folytatta. — Mondja is a feleségem, ez már nem egy munkanap; amit reggeltől estig csinálunk. — Ma meddig dolgoznak? — Természetesen estig, de ez nemcsak tőlünk függ, — felelte a vezető és felmutatott az égre, ahol a korábban né­hány órára előbújt napot már ismét felhők takarták el. EGRI FERENCI A munkaidő jobb kihasználásával A kelet-szlovákiai kerületben az egyik legjelentősebb, már eddig is több milliárd korona ráfordítást igénylő állami be­ruházás á kelet-szlovákiai és moldavai síkság vízgazdálko­dásának rendezése. Az idén például csaknem 340 millió koronát fordítanak ezekre a munkálatokra. A tervezett' munkálatokban több üzem: a Košicei Mélyépítő Vállalat, a Michalovcei, a Pre- šovi Magasépítő Vállalat, a Prešovi Mezőgazdasági Építke­zések, a Michalovcei és Vra- novi Agrostav, a Michalovcei Gépállomás, a Sobrancei Ta­lajjavító Szövetkezet vesz részt. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságán szerzett információk szerint az év első három hónapja folyamán az éves terv feltételezett 18 szá­zaléka helyett csupán 13 szá­zalékot teljesítették, összesen 41 millió korona értékű mun­kát végeztek. A sikertelen tervteljesítés okát elsősorban a nagy teljesít­ményű talajmunkáló gépek és gépi berendezések hiányos ki­használásában kell látni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az említett vállalatok nem gondoskodtak kellő időben a gépeknek az ország egyéb ré­széből történő átcsoportosítá­sáról. Az első negyedévi lemaradás 22,6 millió korona s ez jelen­tős mértékben megnehezíti a második negyedév feladatainak teljesítését, amikor a tervezett 92,8 millió helyett 115,4 millió korona értékű munkát kell el­végezni. Csakis úgy biztosítha­tó az éves terv 48 százalékos teljesítése az első fél évben, ha az eddiginél céltudatosabban kihasználják a vállalatok a munkaidőt, a gépi berendezé­seket, s ezek átcsoportosítását a szerződéseknek megfelelő időben elvégzik. (ik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom