Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-02 / 77. szám, szerda
A VEZETÉS SZÍNVONALA Teljesítik a párt határozatát ® Takarékoskodnak a nyersanyaggal A burzsoá köztársaság idején üres telkek, rétek, mezők voltak ázon a területen, ahol ma Prága egyik legkorszerűbb üzemének épületei vonják magukra a figyelmet. Ezt a valamikor kihalt vidéket mindössze egyetlen alacsony gyárépület tette élénkebbé, az, amelyet a franciaországi Michelin gumiabroncsgyár tulajdonosai — zsíros bevételeik reményében — építtettek. — Kifizetődő vállalkozás volt — vélik az azóta kiépített és továbbfejlesztett MI- TAS üzem dolgozói, akik közül többen is tanúi voltak munkahelyük fokozatos átalakulásának. Azt is elmondják, hogy a fasiszta megszállás idején a volt Michelin-gyár a Veritas nevet vette fel és hogy a mai Mitas elnevezés a két név összevonásának az eredményeként született meg. Összeforrtok munkájukkal Az autóbuszok és a tehergépkocsik részére gumiabroncsokat gyártó nemzeti vállalat prágai üzemének sikereiről és problémáiról Premysl Vandro- veccel, az üzemi pártbizottság elnökével beszélgetünk. — Tervfeladatainkat rendszeresen teljesítjük — utal vendéglátóm az üzem tevékenységére. A múlt évben a bruttó termelési tervet 101,4 százalékra, az exporttervet a szocialista országokba 101,7, a kapitalista országokba pedig 114,3 százalékra teljesítették, ám az egyre fokozódó kereslet kielégítése így ís sok nehézséggel jár. Ezért az idei terv a megnövekedett Igényekhez alkalmazkodva a tartalékok további feltárását, a technika korszerűsítésével pedig a villanyárammal és a nyersanyagokkal való még nagyobb takarékoskodást irányozza elő: A dologzók a még nagyobb mennyiségű, még jobb minőségű áru előállítását célzó követelményeknek megértéssel igyekeznek eleget tenni. Nem is. maradt el jutalmuk: az Iparügyi Minisztérium vándorzászlaját a napokban veszik át. Ez a kitüntetés elsősorban a pártbizottság körültekintő gondoskodásának, a funkcionáriusok lelkiismeretes politikai tevékenységének, osztályöntudatának az érdeme. Az életben és a munkában szerzett tapasztalataik, ismereteik és képességeik jóvoltából elsajátították az irányítás művészetét, összeforrtak a dolgozókkal, munkájukkal. Lelkesedésükkel és kezdeményezésükkel befolyásolják és kezdémériyezésre bírják a többieket, hogy teljesítsék kötelességeiket, sőt ennél valamivel többre törekedjenek. 1973 óta 17 munkacsoport versenyez a szocialista munkabrigád címéért, s kettő már elérte célját. Az idén a vulkanizációs osztályon további 8 csoport, a nemzetközi nőnap tiszteletére pedig a konfekcióosztályon dolgozó nők 12 tagú kollektívája is bekapcsolódott a versenybe. A szocialista munkabrigádok ö munkával kapcsolatos kötelezettségeiken kívül széles körű társadalmi tevékenységet fejtenek ki. A közös kirándulások és üdülés, a kulturális akciók együttes látogatásának megrendezését is vállalták. Tisztában vannak azzal, hogy azoknak a kollektíváknak a tagjai, akik a magánéletben is összetartanak, otthono'sabban érzik magukat munkahelyükön, s ezért nagyobb kedvvel és lelkiismei*ete- sebben dolgoznak. Ezzel megmagyarázható, hogy üzemük jó gazdáiként takarékoskodnak a nyugati országokból behozott nyersanyagokkal, melyeket igyekeznek hazaiakkal pótolni s hogy a legnagyobb figyelmet a selejt kiküszöbölésének szentelik. A jóindulat — fél siker — A villanyárammal is gazdaságosabban bánunk — utal a pártelnök az energia megtakarítására irányuló éjszakai műszakok bevezetésére. Ennek az intézkedésnek több előnyét is látják. Elsősorban elkerülhető általa a munkacsúcs idején bekövetkező tetemes áramfogyasztás, de az üzemeltetés is biztonságosabb. Ha ugyanis csak egy fél órára kapcsolnák ki minden nap a villanyt — és ez a téli időszakban nem megy ritkaságszámba —, akkor a számítások szerint a 30 perces kiesés következtében naponta mintegy 50 gumiabronccsal állítanának elő kevesebbet, ami kb. 50 000 koronás, fél éven belül pedig több mint milliós kárt jelentene. Az anyagmegtakarításra irányuló verseny keretében főleg a külföldről behozott szintetikus kaucsukkal és a többi, a gumiabroncs gyártásához szükséges vegyszerekkel kell elővigyázatosan bánniuk a dolgozóknak. Akik pontosan megtartják az előírásokat, azok tapasztalatból tudják, hogy fáradozásuk nem hiábavaló. A múlt év végén például a legjobb dolgozó címét 16-an érdemelték ki, de az üzemanyag megtakarításáért legalább háromszor eny- nylen részesültek pénzjutalomban. Kik ezek a kitüntetettek? Természetesen nemcsak kommunisták. A pártonkíviíliek sem vonják ki magukat a közös ügyből. Nekik is érdekük a feladatok pontos teljesítése, s ezt ötleteikkel, javaslataikkal is kifejezésre juttatják. — A pártonkíviiliek elkötelezettségéről először a CSKP KB novemberi plénumát követő gyűléseiken győződtünk meg, amelyeken a VIII. szakszervezeti kongresszus ránk vonatkozó határozatainak megvalósításáról volt szó — mondja Vand- rovec elvtárs. Ezeken az együttes értekezleteken azóta is mindenki nyíltan beszél, véleményt mond és rámutatva a problémákra a megoldásukhoz vezető utat keresi. Egyesek tanácsot kérnek, mások vitáznak, sokan az üzem korszerűsítésének a lehetőségeit fejtegetik, s nemegyszer kiderül, hogy ésszerű javaslatuk különösebb anyagi áldozatok nélkül is könnyűszerrel valóra váltható. — Aranyat érnek ezek a megbeszélések az olyan üzemben, mint a mienk, ahol naponta majdnem egymillió korona értékű nyersanyagot dolgoznak fel — jelenti ki vendéglátóm. Büszkeségük az ifjúsági brigád A Mitas-üzem dolgozói sikereiket sokban a munkásokból, a konstruktőrökből és a technikusokból álló két komplex racionalizáló brigádnak köszönhetik. Egyikük kizárólag SZISZ-tagok- ból áll. A brigádok a munka- erő-, az energia- és az anyagmegtakarításon kívül a terv teljesítését ellenőrzik és különös gondot fordítanak az általuk kifejlesztett, a jelenlegieknél 50 százalékkal hosszabb élettartamú kombinált gumiabroncsok gyártásának a bevezetésére. A pártelnök szerint főleg az ifjúsági brigáddal vannak kedvező tapasztalataik. Kezdeményezéséért és kiváló eredményeiért a prágai üzemek racionalizáló brigádjainak a versenyében a brigádot a moszkvai Komszomol vándorzászlajával tüntették ki. — Nagy volt az örömünk — mondja —, amikor a Komszomol küldöttsége néhány héttel ezelőtt felkereste üzemünket, hogy átadja a brigádnak a zászlót. A fiatalok munkájára tehát nincs panasz. A párt funkcionáriusai egyenjogú félként kezelik, öntudatosságra, kötelességtudásra nevelik a fiatalokat. Megszerettetik velük a munkát és a kollektív életet. A fiatalok természetesen meghálálják ezt a minden dicséretnél többet jelentő — ifjúsági klubhelyiségek, pingpongterem stb. létesítésében, kirándulások és más figyelmességek formájában megnyilvánuló — gondoskodást. A pártbizottság és az üzem vezetői azonban nemcsak a fiatalokkal törődnek. A levegő tisztántartását célzó intézkedéseikkel, vagy akár a fodrász- és kozmetikai szolgáltatásokkal ugyanolyan örömöt szereztek a női dolgozóknak, mint például a legszükségesebb élelmiszerek bevásárlási lehetőségének az üzemben való biztosításával. Ez a — párt tekintélyének megszilárdítását eredményező — fáradozásuk sem tévesztett célt. A dolgozók a munkaidő pontos megtartásán kívül értékes kötelezettségekkel válaszolnak az irántuk tanúsított jóindulatra. Vandrovec elvtárs a pártszervezet és a vezető gazdasági dolgozók szoros együttműködésére is kitér, ami — véleménye szerint — a zavartalan, zökkenő- mentes munka egyik legfőbb feltétele. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek köztünk véleményeltérések — mondja. Korántsem, hiszen a közös ügy érdekében elkerülhetetlenek a viták, sőt az összezördülések sem mennek ritkaságszámba, így ellenőrzik nézeteik igazát, és végül is azzal a jóleső érzéssel egyeznek meg, hogy helyesen döntöttek. Pártélet \ Az üzemi pártoktatásba a dolgozók 80 százaléka kapcsolódott be. A többiek mint lektorok és propagandisták érvényesítik ismereteiket. De mert az előadókból soha sincs elég, örömmel fogadják a városi párt- bizottság Politikai Nevelés Házától kapott segítséget. Az előadások átlagosan 70 százalékban látogatottak, ami — tekintettel a három műszakra — kielégítő eredménynek tekinthető. A távolmaradók részére természetesen — ugyanazzal a témával — megismétlik a pártoktatást, melyet — az üzem ajándéka — a hangos filmvetítőgép, a magnó és a kikölcsönzött tananyagok segítségével tesznek még élénkebbé. Ez a módszer a tapasztalatok szerint ugyanis jobban leköti a hallgatók figyelmét, akiknek azonban több időt kellene szánniuk a tanulásra, hogy az előadásokat követő vita is élénkebb legyen. Az üzemi ideológiai bizottság és a propagandisták feladata ennek a fogyatékosságnak a sürgős kiküszöbölése, mert köztudomású, hogy a dolgozók ideológiai színvonalának emelése is hozzájárul a jobb munkaeredmények eléréséhez. Nehézségek Vandrovec elvtárs nem hallgatja el a vagonhiány miatti gyakori nehézségeiket. Legutóbb a múlt év decemberében voltak hasonló gondjaik. Több mint 7000 gumiabroncsot nem tudtak határidőben eljuttatni rendeltetési helyére. Míg a megrendelők kétségbeesetten sürgették az árut, az üzem raktárai, sőt a garázsok is színül» tig megteltek vele. Amerre léptek, mindenütt gumiabroncsokba botlottak, mert a még nagyobb károk megelőzése érdekében nem hagyhatták abba a termelést. Végül a CSAD vállalat mentette meg őket, no meg a megrendelők, akiknek tehergépkocsijaik éjjel nappal az áru elszállításával voltak elfoglalva. — A további, a nyersanyagok behozatalával kapcsolatos probléma sem lebecsülendő — mutat a pártelnök az üzem hibáján kívül gyakran bekövetkező fennakadásra. Az utánpótlás a nyugati országokból, sajnos, nem mindig folyamatos. Noha megszokták, mégis többnyire sok izgalommal jár ez a késés. — Annál örvendetesebb a moszkvai gumiabroncsgyárral fenntartott kapcsolatunk — folytatja vendéglátóm. — A korszerű szovjet gépek és az értékes tapasztalatcsere a szovjet elvtársakkal, s példamutatásuk nagy segítségünkre van munkánkban és sokban hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók még lelkiismeretesebben, még öntudatosabban teljesítsék évről évre Igényesebb feladataikat. Ennek a ténynek a tudatosítása — a pártelnök szerint — különösen az 5. ötéves tervidőszak utolsó, döntő fontosságú esztendejében és felszabadulásunk 30. évfordulójának alkalmából nemcsak időszerű, hanem elengedhetetlen követelmény, és szilárd támaszunk: a Szovjetunió iránti hálára kötelezi a Mitas dolgozóit. KARDOS MÁRTA VAROSUNK SZABADSAGUNK A CSKP VEZETÉSÉVEL Bratislava, a Duna menti város történelmi szerepe, — évszázadokra visszamenően — jelentős helyet foglal el az európai események közel ezer esztendős sodrásában. A város gazdag és tarka történelmének legjelentősebb dátuma — minden fontos történelmi dátumot felülmúlva — mégis 1945. április ne- gyedike, a felszabadulás napja. E dátum történelemmeghatározó szerepe mindennél nagyobb. A béke, a szabadság, az újjászületés napja volt — se napot olyan harminc esztendő követte, melynek leforgása alatt életünk gyökeresen emberivé, szabaddá, és boldoggá formálódott. A Slavínon hétezer hősi halált halt szovjet katona nyugszik. Emléküknek és hősiességüknek örök időkre kegyelettel adózunk, hiszen a legdrágább kincsért, a szabadságunkért áldozták életüket. Síremlékük a város és a szabadság, a hősiesség szimbólumává nőtt. A sírjaikon virító virágok ezrei üde vörös színben pompáznak, — mintha tudva tudnák: a föld, amelyből táplálkoznak s nedveiket szívják — pékünk a legdrágább. A csend, melyben a Sla- vínra látogatók döbbenete megtestesül — a hála és emlékezés csendje. A felszabadulás esztendejében Bratislavának 134 000 lakosa volt, s ez a szám napjainkban jóval meghaladja a háromszázezret. Az ősi, sok százesztendős köveket őrző város hazánk egyik legfiatalosabb városa s egyben Európa legifjabb fővárosa. Kevesen tudják, hogy a mai lakosság egy- harmadának életkora a harminc évnél alacsonyabb, s hogy ez a fiatalodás állandó és folytatólagos. E tény a város gyors fejlődésének és átalakulásának egyik legfontosabb tényezője s a további fejlődés gazdag bázisa, markáns meghatározója is egyben. Az 1945-től számított évi lakosságszapo- rulat átlaga hatezer fő. E szám az utóbbi évek folyamán észrevehetően emelkedni kezdett s az előzetes számítások szerint az ezredfordulóig Bratislava lakosságának száma így közel hatszázezerre emelkedik. A város további fejlődésének perspektivikus terve — természetes módon e fontos tényező figyelembevételével alakul. Milyen volt a városkép a felszabadulás előtt? A maival tulajdonképpen ösz- szeliasonlíthatatlan. A közel nyolcezer épületben csupán harmincegyezer lakás volt. A háború során 805 épület könnyebben, 370 súlyosan megrongálódott. A város egykori és mai területi kiterjedése ugyancsak összehasonlíthatatlan. Vannak olyan városrészek, mint például a rózsavölgyi lakótelep — amelyek ma csaknem a város szívében fekszenek, harminc évvel ezelőtt pedig a városszéli szántóföldeket képezték. A példa természetesen nem egyedi. A város északnyugati fekvésű területein, a Kis Kárpátok völgyeiben alig néhány esztendővel ezelőtt még óriási lakatlan területek, erdőségek állottak — ma modern lakóházak sorakoznak, s biztosítanak otthont több tízezer embernek. Természetesen az új lakótelepekkel párhuzamosan iskolák, üzletek, napközi otthonok, szolgáltatási létesítmények épülnek, s ezzel párhuzamosan fejlődik a közlekedés. Az új lakótelepek elkészültükkel egy időben harmoniku san épülnek be a teljes városképbe, a város egyre jobban lüktető vérkeringé sébe. A lakótelepek neveit hosszan sorolhatnánk, hi szeri Bratislavában a fel- szabadulás óta több mint hatvanezer lakás épült fel Gyakorlatilag ez azt jelenti hogy minden második ember űj, a felszabadulás óta épült lakásban lakik. A la kásépítés rendkívül gyors tempójának ellenére is egyelőre még húszezer kö rül mozog a lakásra várók száma, ami nem alacsony szám ugyan — de ha fi gy elembe vesszük a lakásigény és lakásépítés közti fáziseltolódás körűimé nyeít — látnunk kell, hogv a fenti számadatok egyér telműen rendkívüli eredményességről tanúskodnak. Hadd tegyük hozzá, hogy csupán az ötödik ötéves tervidőszakban több mint 20 000 lakás épült — nem is beszélve arról, hogy az ötéves terv utolsó fázisá bán kezdték meg a petr 2alkai lakótelep építését A 41000 lakásból óriási és modern lakótelepen össze sen 150 000 ember talál majd otthonra. Bratislava hazánk leglátogatottabb városa. Az ország más területein s a szomszédos országokban élő emberek tíz- és százezrei, — kisebb nagyobb időkö zökben — újra és újra ellátogatnak Szlovákia fővárosába. Nehezen akadna köztük olyan, aki ne cső dálkozna el a napről-napra bekövetkező folyamatos változás és átalakulás tünetein, s ne nyilatkozna azokról az elismerés hangján. Az utóbbi esztendők min den igyekezete arra irányult, hogy Bratislava Szlo vákia fejlett iparának és kultúrájának metropolisává nője ki magát, s méltón reprezentálja hazánk szocialista fejlődésének eredményeit. Természetesen a város nem csupán ipari és kulturális, hanem politikai centruma is Szlovákiának Nagyon nehéz lenne felsorolni, leltárba venni mindazt, ami világszerte terjeszti és öregbíti a város jó hírnevét, s igazolja a törvénnyé szilárdult valóságot s azt, hogy mindez csakis a szocialista építő munka feltételei között, a harminc esztendeje szabad hazában élő, szabad nép al kotómunkájának révén jöhetett létre. Mindaz, ami mai valóságunkat képviseli csakis a CSKP vezető szerepének érvényesítésével, a Szovjetunióhoz és a baráti szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok folyamatos elmélyülésével, a szocialista tábor ideológiai egységének talaján, a szoros gazdasági és kulturális együttműködés feltételei között alakulhatott ki. Az első és legjelentősebb lépés hazánk felszabadítá sa volt. A szovjet nép iránt érzett hálánk ezért örök és megbonthatatlan. Szlovákia fővárosának lakossága mindennél többre becsüli ezt a szabadságot. A város él, fejlődik, erősödik. A szabadságban eltelt három évtized a város fennállásának csupán kis töredéke, mégis a legfontosabb és legtörténelmibb szakasza. A harminc szabad esztendő az életet emberivé tette és ebben a vá rosban is megváltoztatta a munka és a pihenés örö mét, az emberek gondolko dását. Az új életet hozó ta vaszt sohasem feledjük. RESZELI FERENC
