Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-16 / 89. szám, szerda
A termelési értekezletek fontos szerepe MILYEN EREDMÉNYEKET HOZOTT AZ EGY ÉVE ELFOGADOTT DOKUMENTUM MEGVALÓSÍTÁSA A CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK knrniánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa a CSKP XIV. kongresszusának irányvonalával összhangban 1974 elején jóváhagyta a termelési értekezletek szervezésének alapelveit. Ez a dokumentum még jobban kiemelte a munkások, a műszaki szakemberek és a többi dolgozó kezdeményezésének, tapasztalatainak, ismereteinek és öntudatos fegyelmének döntő jelentőségét a termelési problémák megoldásában, az Üzemek irányításának tökéletesítésében, a belső tartalékok feltárásában és az állami terv teljesítésében. A dokumentum utasítást jelentett a dolgozók alkotó ereje fejlesztése alapján a .szocialista demokrácia további elmélyítése a tervjavaslatok kidolgozásában, a termelés minőségi mutatóinak megjavításában, a terv teljesítésének ellenőrzésében és az üzem munka- és életkörülményeinek megjavításában. Nagy súlyt vet a szakszervezeti szakaszbizalmiakra és a mesterekre, akik közvetlenül a dolgozók között dolgoznak és a kollektívával együtt nagy mértekben befolyásolhatják munkájukat, állásfoglalásaikat és magatartásukat. Egy év telt el a határozat elfogadása óta. A CSKP alapszervezeteinek, a szakszervezeteknek és a gazdasági vezetőségnek kötelessége, hogy értékelje a taggyűléseken vagy a szak- szervezeti konferenciákon a termelési értekezletek eddigi menetét. Meg kell állapítanunk, mi újat hozott az egy éve elfogadott dokumentum, hogyan szervezik a termelési értekezleteket, milyen fogyatékosságokat kell még megoldanunk. A minőség jelentős javulása Az új dokumentum elfogadása hozzájárult a termelési értekezletek jelentőségének és színvonalának emeléséhez, ha nem is olyan mértékben, mint ahogyan azt elvártuk. Az előző évekhez viszonyítva elsősorban azt értük el, hogy a termelési értekezletek tömegjel- legűek lettek. 1974-ben a CSSZSZK-ban csaknem 1 millió 200 ezer termelési értekezlete* szerveztek, amelyeken több mint 33 millió dolgozó vett részt. Ez azt bizonyítja, hogy a termelési értekezletek jó alkalom arra, hogy a dolgozók bekapcsolódjanak az irányításba, a termelés fejlesztésébe és ellenőrzésébe. Az értekezleteken való részvétel azonban eltérő, nemcsak az egyes szak- szervezetekben. hanem üzemekben is. Vannak olyan vállalatok, ahol a termelési értekezleteket rendszeresen munkaidő után, legalább egyszer havonta összehívják, de számos üzemben csak rendszertelenül tartják meg őket, kevés dolgozó részvételével. A termelési értekezletek rendszeres összehívása több irányban pozitív hatást gyakorol. Különösen ott, ahol a termelési értekezleteket a szocialista munkabrigádok, vagy műhelyek keretében hívják össze, a kollektívák aktivitása elősegíti, hogy sok munkahely és műhely sikeresen oldja meg a mai igényes feladatokat. Elmélyül a dolgozókkal való aktív kapcsolat, s ez lehetővé teszi, hogy jobban megismertessük őket a tervfeladatokkal, á termelési problémákkal, megismerjük tapasztalataikat és bíráló észrevételeiket. E folya- niat eredménye — a CSKP KB novemberi plénumának határozatait megvalósító konkrét tettek. Így például az általános gépipari üzemek dolgozóival megvitatták a feladatokat és ez hozzájárult ahhoz, hogy idén 400 millió korona értékű árut akarnak termelni a terven felül. Változó tartalom Azáltal, hogy az új dokumentum a termelés minőségének emelésére és a hatékonyság növelésére irányítja a termelési értekezleteket, fokozatosan megjavul tartalmuk is. Sok esetben a dolgozók a jobb tájékozottság és a tervfeladatok megindokolása alapján melyebben behatolnak a termelés és a gazdaság problémáiba és szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek. A Pluto bányában a termelési értekezleteken oldották meg azt a tervfeladatot, hogy 380 000 koronát kell megtakarítaniuk és ezenkívül még elhatározták, hogy további 20 000 koronát takarítanak meg. A Kru§nó Hory-1 Gépgyárban a termelési értekezleten született meg az a javaslat, hogy minden dolgozó egy motort a megtakarított anyagból javít meg. A Mosti Városi Közlekedési Vállalatban termelési értekezleten oldották meg a villamosok gyors javításának problémáját, annak ellenére, hogy munkaerőhiány- nyal küszködnek. Bevált az a gyakorlat, hogy a gazdasági vezetőség az üzemi szakszervezeti bizottsággal együtt konkrét célokat és feladatokat tűz ki, amelyeket jnegvitatnak a termelési értekezleteken, úgy, hogy a dolgozók maguk is segítenek ezek megvalósításában. A prágai Metrostavban így született meg az a szocialista felajánlás, amelynek értelmében 1 millió koronával csökkentik idén az anyagi és más költségeket. Az ostravai Hlubina Bányában 444 000 koronát, a Považská Bystrica-i Gépgyárban 2 millió koronát, a pŕišovicei Baromfigyárban 582 000 koronát, a nitrai Plastikában 2 millió koronát, a Nové Mésto nad Metuji-i Eltonban 310 000 koronát takarítanak meg, és ezzel hozzájárulnak a „szakszervezeti milliárd“ mozgalomhoz, amelynek idén rendkívül nagy politikai-gazdasági jelentősége van. Az egyinilliárd korona megtakarításra irányuló törekvés arra ösztönzi a termelési értekezletek szervezőit, hogy foglalkozzanak az állóalapok és a tartalékok kihasználásával, az anyagfogyasztási normákkal, a munkaidő kihasználásával, a racionalizálási intézkedésekkel, az újítási javaslatokkal és feltalálásokkal. A jó politikai munka gyümölcse A termelési értekezletek jó munkája a kommunista párt, a szakszervezetek és a gazdasági vezetőség politikai-szervezőmunkájának eredménye. A dokumentum elfogadása után a ti'ineci Vasmfivekben, a Keletszlovákiai Vasművekben és más üzemekben nagy figyelmet szentelnek a szakszervezeti szakaszbizalmiak és a mesterek képzésének és kidolgozzák a termelési értekezletek tervét. Ezek a tervek tartalmazzák azokat a problémákat, amelyeket meg kell vitatni, Illetve oldani. A termelési értekezleteken tájékoztatják a dolgozókat az adott problémák megoldásának lehetőségeiről. Külön figyelmet szentelnek az élet- és munka- feltételek megjavításának, valamint az elfogadott intézkedések, így pl. a munkavédelmi szabályok megtartása ellenőrzésének. Minden termelési értekezleten jegyzőkönyvet kell készíteni, alnelynek tartalmaznia kell az elhangzott javaslatokat és észrevételeket. Fontos a javaslatok elintézése és ennek következetes ellenőrzése. Sok üzemben ez a gyakorlat hozzájárult ahhoz, hogy 1974-ben az előző évekhez viszonyítva jobban valósították meg a termelési értekezleteken elhangzott javaslatokat (a javaslatok 71,7 százalékát), habár ez az eredmény még nem kielégítő. Mit kell még megoldani? A szakszervezeti és gazdasági szervek jelentő része, különösen a kisebb üzemekben, egyelőre még nem tudatosítja a CSKP KB, a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa dokumentumának és a termelési értekezletek rendszeres összehívásának politikai jelentőségét. Előfordulnak olyan esetek, hogy az üzemi szak- szervezeti bizottságok és gazdasági vezetőségek nem vitatták meg ezt a dokumentumot a dolgozókkal és még nem léptették életbe. Ezekben az üzemekben még előfordulnak a termelési értekezletekkel kapcsolatos régi fogyatékosságok. Elsősorban az értekezletek összehívásának véletlenszerűségéről, a programok nem kielégítő előkészítéséről, a munkások javaslatainak és észrevételeinek figyelmen kívül hagyásáról és a résztvevők aktivitásának hiányáról van szó. Több üzemben a gazdasági vezetők lebecsülik a dolgozók részvételét a termelés irányításában, inkább az utasítások és rendeletek erejében bíznak, a termelési értekezleteket többletmunkának tekintik és személyes bírálatnak tartják a dolgozók észrevételeit. Egyes üzemek szakszervezeti bizottságai nem nyújtanak segítséget a szakszervezeti szakaszoknak, nem támogatják a termelési értekezletek szervezését, megtűrik, hogy az értekezletek helyett taggyűléseket hívjanak össze, elnézik a hiányos jegyzőkönyveket, és nem vonják le a következtetéseket a termelési értekezletekre vonatkozó dokumentum nem teljesítéséből. Elsőrendű cél a minőség emelése Jelentős előrehaladást értünk el azokban az üzemekben, ahol a pártszervezetek ellenőrzik a termelési értekezletekre vonatkozó dokumentum teljesítését, és arra vezetik a szakszervezetekben és a gazdasági vezetőségben dolgozó kommunistákat, hogy emeljék a termelési értekezletek színvonalát és hatékonyságát. Elsősorban arra kell törekedni, hogy mindenütt emelkedjen az értekezletek színvonala és minden értekezlet megvitassa a CSKP KB novemberi határozatából és a szakszervezetek 1975. évi aktivitási tervéből eredő feladatok megvalósítását. Számos üzemben, elsősorban a fémiparban, az építőiparban, a vegyiparban, a bányászatban és az energetikában a termelési értekezleteken fel kellene vetni a kérdést, vajon miért nem kezdődött még meg a munkakezdeményezés nyilvános ellenőrzésének második szakasza? Miért nincs még üzemi szocialista felajánlásunk a „szakszervezeti milliárd“ keretében? Miért gépesítik lassan a nehéz- és fárasztó munkafolyamatokat? A termelési értekezletek teret biztosítanak ahhoz, hogy a dolgozók küzdjenek az üzem irányításában és a munkaszervezésben tapasztalható fogyatékosságok, a nyersanyag, tüzelőanyag és energiapazarlás, a munkaidő rossz kihasználása, a munkafegyelem megsértése stb. ellen. Jobban ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a termelési folyamatban egymással összefüggő munkahelyek közös értekezleteket tarthatnak, amelyeken megvi-, t&tják közös problémáikat és elmélyíthetik az elvtársi kapcsolatokat. A jól működő termelési értekezletek a dolgozók érvényesülésének egyik útját jelentik a CSKP gazdasági programjának megvalósításában, hozzájárulnak, hogy a dolgozók érdekeltek legyenek a jobb gazdasági eredmények elérésében, hatékony eszközei az űj típusú szocialista ember nevelésének. LADISLAV JASIK, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára KRIVÁŇ i. Ci'ossmann felvétele CSÖKKENT A PANASZOK SZAMA Egy népi ellenőrző bizottság tapasztalatairól Különös gonddal, megkülönböztetett figyelemmel törődik a Rožňavai (Rozsnyói) Jnb, népi ellenőrző bizottsága a lakosok panaszaival. Dubovský Alexander elvtárs, a bizottság elnöke így jellemzi ezt a törődést: — A panaszok vizsgálásakor figyelmünket egyetlen pontra irányítjuk: Megállapítani, hogy a panasz indokolt-e, vagy csak részben indokolt, esetleg teljesen indokolatlan. — Ez tehát a megítélés mércéje. — Csak ez. — Egyébként a panaszokról vezetett kimutatás azt bizonyítja, hogy mostanában egyre kevesebb a panasz. Tavaly 47 panasszal kevesebb érkezett, mint régebben. Így tehát arra is módja volt a járási bizottságnak, hogy átvegye a helyi nemzeti bizottságokhoz beadott panaszok, észrevételek elintézését. Egy év alatt 249 beadványt intéztek el. A megítélés mércéje szerint a beadott panaszok 46,98 százaléka indokolt volt, 11,2 százalék részben indokolt, 38,5 százalék pedig teljesen indokolatlan. Mire panaszkodnak? Erre is választ ad a kimutatás. Főleg a szolgáltatásokra, hiszen ebben a tárgykörben 118 panasz érkezett egy év alatt. A RAJ vállalat szolgáltatásaival kapcsolatosan 29 panaszt kapott a bizottság. A gyógykezelés minőségével kapcsolatosan 14 panaszt adtak be a lakosok. A kereskedelem, a lakásügyek problémáival 10—10 beadvány foglalkozott. Szociális és vagyonjogi problémákkal pedig 9 beadvány. — A névtelenül érkezett beadványokat is figyelembe veszik? — Értékarányos módon. Ez a meghatározás gyakorlatban annyit jelent, hogy bár illetlen névtelenül panaszkodni, mégis intézkednek, ha indokolt, vagy részben indokolt a panasz. Egy év alatt 14 névtelen be advámv érkezett. Közülük kettő teljes egészében, három pedig csak részben volt indokolt. Érdekes az egyik részben indokolt panasz, melyet a Szolgáltatási Vállalat intézkedéseivel kapcsolatosan adtak be. Indok- talan volt a panasz azon része, mely a vezetőket vádolta. Viszont ugyanez a panasz felfedett egy nagyon furcsa jelenséget: az árképzésben hibát követtek el, így jogtalanul 29 427 koronával magasabb bevételhez jutottak, s ugyancsak jogtalanul 8643 koronával több munkabért fizettek ki az alkalmazottaknak. Főleg a szolgáltatásokra panaszkodnak a lakosok. Vegyük tehát szemügyre először a panaszok értékét: a beérkezett 118 panasz közül 77 (65,2 százalék) indokolt volt, 12 (10,1 százalék) részbein indokolt, 29 124,5 százalék) pedig teljesen indokolatlan. A RAJ vállalat szolgáltatásaival kapcsolatosan a panaszok 42 százaléka a kiszolgálás minőségével foglalkozott. Sajnos, de való, hogy jogos volt mindegyik panasz. A beadványok 17 százaléka az áruválasztékkal, másik 17 százaléka az áruk minőségével kapcsolatosan jelezett hibákat. A Szolgáltatási Vállalat tevékenységét illetően két jogos panasz érkezett a bizottsághoz. Egyik eset: a vállalat alkalmazottja nem tartotta be az előre megegyezett feltételeket amikor a cementgyár egyik részlegéből a mosodába szállították a fehérneműt és a ruhákat. Másik eset: a női fodrászatban tartós ondolálást rendelt az egyik vendég, s a fodrásznő elhagyta munkahelyét mielőtt befejezte volna munkáját. Nagyon fontosnak tartja a járási ellenőrző bizottság a jogos panaszok elintézését, hiszen ezt külön,sürgeti az 1974. június 5-én kiadott 44. számi kormányrendelet. Ezért működési területén tizenhárom intézményben vizsgálta a beadványok intézését. Megállapította, hogy a régebbi tapasztalatokkal ellentétben, javult a beadványok elintézése. A vizsgálat feltárt bizonyos fogyatékosságokat is. A járási népi ellenőrző bizottság helytelen ügyintézés miatt 31 büntetést szabott ki. — 12 esetben dorgálást vagy nyilvános dorgálást, 15 esetben pénzbírságot (összesen 1700 korona értékben), három esetbein káderintézkedést javasoltak, egy esetben pedig szigorú megróvást. A panaszok elintézésére vonatkozólag a kormányrendeletek határidőket szabnak ki. Két esetben a 18 napos határidejű panaszt 47 nap alatt intézték el. Az Illetékes osztályvezető természetesem megrovást kapót. Egy esetben 32 nap volt szükséges az intézkedéshez. Ugyancsak megrovást kapott az illetékes osztályvezető. Az ilyen intézkedés következménye, hogy nagyon sok ügyintéző feljegyezte irattartójára, melyben a beérkezett panaszokat tartja, ezt a fontos figyelmeztetést: A feladat állandó. És ez így helyes. Viszont jóleső megállapítani azt is, hogy egyre kevesebb a panasz. HAJDÜ ANDRÁS