Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-11 / 59. szám, kedd
MEGÉRTE HARCOLNI Az állattenyésztés eredményei több mint fíO százalékban az útiatok takarmányától függnek. A hús, a tej és a többi állati termék- termelési költségének csaknem 70 százalékát a takarmányra kiadott összeg képezi. A Cseh Mezőgazdasági Akadémia Takarmány- kutató Intézete a Brno melletti Pohorelicében sikeres kutatómunkát folytat új takarmánytartalékok feltárására és a meglevő takarmány féleségek tápanyagértékének korszerű módon történő dúsítására. Felvételünkön: Miroslav Hartman, tudományos dolgozó, a cukorminta adagolását végzi a gázkromatográfba. (Felvétel: F, Nesvadba — CSTK) BŐVÜLT AZ ÜZLETHÁLÓZAT A KoŠiee-vidéki járásban az utóbbi időben a CSKP XIV. kongresszusa, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága egyes plenáris Üléseinek határozatai alapján megkülönböztetett figyelmet fordítanak az üzlethálózat kiszélesítésére, a szolgáltatások bővítésének és minőségének javítására, valamint a közétkeztetés és a közellátás bővítésére és egyéb társadalmi tevékenységek elmélyítésére. 4 kosicei Jednota Fogyasztási Szövetkezet dolgozóin kívül a feladatok sikeres megvalósításában nagy részt vállaltak az egyes falvakban nagyon jól működő felügyelőbizottságok tagjai is. Főleg az önsegélyes karbantartási akcióknál fejtettek ki figyelemre méltó tevékenységet. 1974-ben ebben a járásban 24 ilyen akciót valósítottak meg, melynek anyagi értéke meghaladja a 178 ezer koronát. A „Z“ akcióban végzett tevékenységükért a Caňai, a krásna i, a Veľká Ida-i, a kechneci, a žarnovi, a hosťovcei, a Turnianska Nová Ves-i, a pederi, a behiakovcel szövetkezeti tagok érdemelnék külön dicséretet. Az új üzletházak építésére, valamint a régebbiek felújítására a Košice-vidéki járásban 1974- ben 14 millió 822 ezer koronát fordítottak. Hylovon, Nový Sa- lason, Nižná Myšlán, Jasovon, Perinben, Bohdanovcén nyitottak új iizletházat. Ezen kívül Barcán egy éttermet, Košicén az „Arany dukát“ nevet viselő éttermet, illetve bárt adták át rendeltetésének. Ez évben a műszaki alap fejlesztésére 26 millió 265 ezer koronát fordítanak. Velká Idán, Haniskán, Budimírben, Kokšov — Bakšan, Malá Idán, Trebejovon es Druzstevnán szándékoznak új üzletházakat nyitni. A košicei Jednota Fogyasztási Szövetkezet eredményes munkájáról tanúskodik az is, hogy kiskereskedelmi forgalmukat az elmúlt évben a tervezettnél 4 millió 892 ezer koronával szárnyalták túl, ami a terv 100,1 százalékos teljesítését jelentette. Hasonló eredményt ért a Túrná nad Bod- vou-i központi raktáruk is, amely a nagykereskedelmi forgalmat 7 millió 105 ezer koronával teljesítette túl a tervezettnél. /Sz. Gy.f RÁDIÓTÁVIRÁSZ, MAJD PARTIZÁNPARA'NCSNOK • A KOMMUNISTA HELYTÁLLÁSA A harminc évvel ezelőtti események dicső fejezete történelmünknek. A Szlovák Nemzeti Felkelésben, majd a hazánk felszabadításában részt vett emberek ma is becsületesen helytállnak. Igyekeznek mindent megvalósítani, amiért 30 évvel ezelőtt harcoltak, amit akkor a harcok közötti rövid pihenésük során elterveztek. Egyik ilyen harcos Kundráth József elvtárs, aki jelenleg a Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola szaktanára. Košicén született 1917. márcus 3-án. Jelenleg is itt lakik. Az apja mozdonyfűtő volt. Heten voltak testvérek, de Kundráth elvtársnak a nehéz körülmények ellenére is sikerült elvégeznie a Kassai Fémipari Technikumot. Ezután segédmunkásnak a vasúthoz került. 1935-től már távir- dászként dolgozott ugyanitt. Az életéről és a háborúban történtekről többek között ezeket mondta: — A Horthy-rendszer kommunistának minősített. Üldözésük elől Szlovákiába költöztem, 1939- ben az Apolló olajfinomító vállalatba léptem, ahol műszaki laboráns lettem. Az üzemet németek vezették, de működött az üzemben kommunista pártszervezet is. Itt kerültem kapcsolatba a párttal. Feladatunk fasisztaellenes röplapok és újságok terjesztése volt. 1940-ben, amikor a hitleristák lehengerelték az európai országokat, egyre nyilvánvalóbb lett előttünk, hogy most a Szovjetunió ellen készülődnek. Ebben az Időben az egyik legközelebbi kommunista munkatársam, Ľudovít Vanek elvtárs felhívott, hogy hajlandó vagyok-e részt venni a fasisztaellenes harcban. Erre igennel válaszoltam. — Schwarz János kioktatott, s mint rádiótávirász, felhasználhattam előző foglalkozásom tapasztalatait. Illegális rádióállomásunk hívta Moszkvát. Hetenként kétszer híreket továbbítottam a német fasiszta haderő mozdulatairól. Egy, a mozgalomba bekapcsolt vasutas segítségével rendszersen tudomást szereztünk a vasúti forgalom alakulásáról, főleg a katonai szerelvények útjáról és irányáról. — 1941 tavaszán Schwarz János lakásán, a Manderla-palota 4. emeletén robbanóanyagok készítésekor robbanás történt, s vezetőnk legközelebbi munkatársnőjével, Stefánia Križanová fiatal feleségével elmenekült. Bratislavában a Gestapo 48 illegális dolgozót letartóztatott, köztük engem is. A bíróság 1942 őszén helyezett szabadlábra. 1943-ban tényleges katonai szolgálatra hívtak be. A fasisztaellenes katonai parancsnokság révén a žilinai távirdászokhoz kerültem, hogy lehetőség nyíljon a kapcsolat felvételére. A Gestapo azonban közbelépett, és négyhónapos szolgálat után TrenCínbe a gyalogsághoz helyeztek át. A frontra való szállítás elől Ružomberokba menekültem, ahol felvettem a kapcsolatot az ottani illegális mozgalom tagjaival. — 1944. augusztus 27-én a szovjet partizánok segítségével felszabadítottuk Ružomberokot. Kiengedtük a börtönből a foglyokat, akik később fegyverrel a kezükben harcoltak a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Ružomberok újbólvaló német megszállása után Hiadef községbe kerültem. Itt Jegorov parlizánparancsnok egységébe tartoztam. Utasítására harcostársammal, Miloslav Zlámallal Bukovec községbe mentünk, ahol új alakulatot létesítettünk, főleg a novákyi munkatáborból kiszabadult emberekből. Olt 212 partizán kiképzését irányítottam. A kiképzés után az egység Nyikolaj Belov szovjet kapitány vezetése alá tartozott. Továbbra is én maradtam az egység parancsnoka. — Az SZNF ideiglenes leverése idején a kö- rülzárásból Donovaly, Kečka, és Prašivá alacsony-tátrai hegyeken át a Chabanec alá menekültünk. A KeCka-hegyen való átkelés során sok szlovák katona és tiszt csatlakozott alakulatomhoz. A sűrű ködben a menekülő civilek között nagy káosz keletkezett. Sok anya gyermekével együtt keresett menedéket. Azonban, sajnos, az egyik hágón való átkelésünk során a köd felszállt, s az ott portyázó SS-katonák az utánunk jövő civileket mind elfogták. Később Kremničkán és más helyeken kivégezték őket. — 1945. február 19-én a 4. ukrán front parancsára átkeltünk a Brezno nad Hronom melletti fronton és egyesültünk a felszabadító szovjet és a velük harcoló román alkulatokkal. Majd Poprádon leszereltünk, és hazajöttem felszabadított szülővárosomba. Kundráth elvtárs századosi rangban fejezte be a háborút. Az SZNF I. osztályú érdemrendjének és egyéb kitüntetések tulajdonosa. — A háború után hogyan alakult élete? Kundráth József — A háború befejezése után jelentkeztem a csehszlovák kormánynál, amely Koáicén székelt. Volt börtöntársaim tanácsára a kosicei rendőrség kémelhárító osztályára kerültem. Két év múlva « mezőgazdasági főiskolán folytattam tanulmányaimat, s 1950-ben mérnöki diplomát szereztem. Ugyanebben az évben nősültem meg. Ezután a Tőketerebesi Gép- és Traktorállomás főagronómusa lettem. 1958 óta a Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára vagyok. — Fenntartja-e a kapcsolatot régi harcostársaival, és hogy érzi, megérte? — A kapcsolatot fenntartjuk, főleg a szovjet partizánvezetőkkel, akikkel levelezünk. Harcostársaimmal az évfordulók alkalmával találkozom. S hogy megérte-e harcolni? Meg. Célunk nemcsak hazánk felszabadítása volt, hanem dolgozó népünk felszabadítása is, s ezáltal egy szocialista Csehszlovákia létrehozása. A szocialista építés eredményei méltán fejezik ki harcunk értelmét és lényegét. LIPTAK I.AJOS Kihasználják a lehetőségeket A NOVEMBERI PLÉNUM HATÁROZATAINAK SZELLEMÉBEN Baka és Trstená na Ostrove (Nádasd) Duna menti falvak földművesei közösen gazdálkodnak a Bakai Egységes Földmű vesszövetkezetben, melynek 1972 óta Bartal Rudolf az elnöke. — Az elmúlt évben ünnepeltük szocialista mezőgazdaságunk fennállásának 25. évfordulóját — kezdte a l>eszélgetést a szövetkezet elnöke. — Hogyan is indultunk? Néhány épülettel, pár lóval és elavult mezőgazdasági gépekkel. Ma pedig a szövetkezet vagyona 51 millió korona. Gazdasági helyzetünk jó, minden szövetkezeti tag megtalálja a számítását. Bár 1974-ben nagyok voltak a feladatok, mégis megbirkóztunk velük. Nem véletlen, hanem a jó munka eredménye, hogy termelési tervünket 117 százalékra teljesítettük. A többlet 3 millió 200 ezer korona értéket jelent. Eredményes termelésünket bizonyítja, hogy míg 1970-ben az egy dolgozóra jutó teljesítmény 57 ezer korona volt, 1974- ben már 99 300 koronára emelkedett. Egy állandó szövetkezeti dolgozó évi jövedelme 28 360 korona, s az év végén 865 000 koronát osztottunk szét a tagoknak. Szövetkezetünk 1318 hektár szántóterületen gazdálkodik. Növénytermelésünk az elmúlt évben 12 millió 371 ezer korona értéket produkált. Túlteljesítettük eladási tervünket és elegendő takarmányt adtunk az állattenyésztés részére. A' termelés értéke 1973-mal szemben több mint 3 millió koronával emelkedett. A hektárhozamok az előző évhez viszonyítya szinte hihetetlenül magasak voltak: búzából 65,3 mázsa, árpából 56,2 mázsa, cukorrépából 484 mázsa termett hektáronként, csak a kukorica terméshozama volt gyengébb. Ezen a szakaszon becsületes munkájukért köszönetét érdemelnek Hájos Titusz, Molnár László, Sidó Kálmán és Sidó Titusz gépkezelők. Jó munka folyt a kertészetben is. Meg kell dicsérnem dolgozóit, különösen Krascsenics Ágotát, Vajas Annát, Bölcs Mártát, Bölcs Irént és Bankó Mátyás mérnököt, a kertészet vezetőjét. Míg 1973-ban a kertészetből származó jövedelmünk 780 000 korona volt, 1974-ben már 1 millió 260 ezer koronát értünk el. Az állattenyésztés, sajnos, nem tud lépést tartani a növénytermesztéssel. Bár az állat- tenyésztésből eredő jövedelmünk 9 millió 36 ezer korona volt, nem lehetünk elégedettek, mivel az elmúlt évhez viszonyítva csak 161000 koronával emelkedett. A tejtermelésben állandó nehézségek vannak, mert az utóbbi két évben a szarvasmarha-állományunk több mint 60 százalékát kiselejteztük. A fenti hiányosságok ellenére vannak kiváló dolgozóink, akik évről évre rendszeresen jó eredményeket érnek el. Kovács László 3770 literes, Mészáros László 3647 literes és Csízik István 3520 literes évi fejési átlaggal bizonyította szakmai képességét. Jó eredmények voltak a malacelválasztásban is, a tervezett 17,5 darab helyett 21 darabot választottunk el. A húseladás tervét teljesítettük, 17,23 vagon marhahúst és 24.18 vagon sertéshúst adtunk el. A malacelválasztásnál a legjobb eredményeket Kucsera Márton, Mészáros András és Dobos Bernadett érte el. — Az eredményekből kitűnik, hogy a szövetkezet vezetősége 1974-ben jól végezte irányító munkáját. Hogyan valósítják meg 1975-ben a CSKP KB novemberi plénumának határozatait, amelyek a tartalékok fokozottabb kihasználását hangsúlyozzák? — A jobb eredmények érdekében a jövőben többet foglalkozunk majd a haladó munkamódszerek bevezetésével a növénytermesztésben. A cukorrépa vetésterületének a felén az egyelés nélküli termesztést akarjuk bevezetni, ez csökkentené a költségeket. Tovább fejlesztjük az évelő takarmányok hideglevegős szárításának módszerét. Az állattenyésztésben a tejtermelést szeretnénk növelni. Ennek érdekében feltöltjük a tenyészállományt, rendszeresítjük a próbafejóseket és szakemberekre bízzuk az állatok ki- selejtezését. A szövetkezet gépesítőjének a jövőben jobban kell irányítania a pótalkatrész-vásárlást és felhasználást, mert néha a feleslegesen megvásárolt alkatrészből nálunk elfekvő készlet van, máshol pedig hiánycikk. Csökkenteni kell a gépek javítási költségét, ami 1973-ban egy hektárra számítva 340 korona volt, 1974-ben pedig meghaladta az 550 koronát. A költségek csökkentésére és a termelés esszerüsítésére racionalizációs tervet dolgozunk ki, melynek teljesítését az egész év folyamán ellenőrizzük és értékeljük. Erre az intézkedésre okvetlen szükség van, mert míg 1970-ben anyagi és egyéb költségeink egy hektárra számítva 4000 koronát tettek ki, 1974- ben már meghaladták a 7500 koronát. Ezért a jövőben — a novemberi plénum határozatainak szellemében — kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyeket a technika és az új technológia, az új fajták és az új vegyszerek alkalmazása nyújt. Száz hektáron felüli szántóterületeket hozunk létre, így jobban kihasználhatjuk a nagy teljesítményű erőgépeinket, a traktoroknál csökkenteni tudjuk az üresjáratokat, s ezzel hajtóanyagot takarítunk meg. Még tovább sorolhatnám ezeket az intézkedéseket, melyek a novemberi plénum határozataiból erednek, s céljuk: új technológiával Jobban, olcsóbban és többet termelni. Remélem, hogy a vezetőség által kidolgozott tervek, intézkedések meghozzák a várt eredményeket szövetkezetünkben is. SÁRKÁNY IMRE A Bakai Egységes Földművesszövetkezet vezetősége
