Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-05 / 54. szám, szerda

SIKERES TAGGYŰLÉS Teljesítik a párt határozatát • Fiatalok kerülnek a pártba A vállalat munkájával szem­ben támasztott igényesség, őszinte bíráló szavak, és a munkásmozgalmi hagyományok­ban gyökerező elvtársi légkör jellemezte a Gemerská Horka-i (gömörhorkai) Gömöri Cellu­lóz- és Papírgyár nemzeti vál­lalat mellett működő pártszer­vezet értékelő taggyűlését. A közel 93 éve« üzem pártszer­vezete a legrégebbiek közé tar­tozik a rozftavai (rozsnyói) já­rásban. Az 1974-es esztendő munká­jának elemzésekor a beszámo­lóban Baltiszko Péter, a párt- szervezet elnöke első helyen említette a XIV. pártkongresz- szus határozatainak a vállala­ton belül történő teljesítését. Megjegyezte, annak ellenére, hogy a termelési feladatokat túlteljesítik, nem lehetnek elé­gedettek. Kell, hogy a közel­jövőben kiszélesítsék a szocia­lista raeionalizációs intézkedé­sek sorát, és fellendítsék az újítómozgalmat. Szükséges, hogy az ezeken belül megva­lósítandó akciók elsősorban az energia- és a nyersanyag-ta­karékosság terén hozzanak po­zitív változásokat. A jó gazda­sági eredmények elérésében meghatározó szerepe van a szo­cialista munkaversenyben részt­vevő dolgozók kezdeményezé­sének. Munkájuk elismerése­ként a vállalatból három, a szocialista brigád címért ver­senyző munkakollektívát java­soltak a bronz fokozatra. A műszaki és a beruházási feladatok a közeljövőben még nagyobb erőfeszítést és oda­adást kívánnak majd minden kommunistától. Az üzem jövő­je nagymértékben összefügg majd a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak helyi méretekben történő bevezeté­sével. A 117 tagot számláló párt- szervezet — melynek elnöke Dusza Károly —, jelentős ered­ményeket ér el a fiatal párt­tagok és tagjelöltek nevelésé­ben. Jelenleg 11 fiatal tagje­löltje van a szervezetnek. A közelmúltban 4 fiatal tagjelöl­tet javasolt a szervezet a párt­ba való felvételre. Gondosko­dásuk egyik bizonyítéka, hogy a vezetőség rendszeresen elbe­szélget a fiatalokkal, s érté­keli a fiatalok munkáját, a közéletben kifejtett tevékeny­ségét. Az 1974—75-ös pártoktatási évben a szervezetben három tanulókörben folyik az oktatás. Az alapkörökben tanulnak pár- tonkívüliek is, akiknek az üzem irányításában betöltött funkció­jukból eredő feladatok tökéle­tes megoldásához szükségesek az itt kapott ideológiai és po­litikai ismeretek, A járás egyik legjobb népi milíciaegysége működik a gö­mörhorkai pártszervezet mel­lett. A járási parancsnokság ál­tal kiadott harci feladatokat példásan teljesítik. Amint a pártszervezet elnöke elmon­dotta, az egységben a szerve­zet legaktívabb, politikailag és eszmeileg is a legmagasabb fokon álló elvtársak tevékeny­kednek. S hogy ez mennyire így van, ezt az a tény is bi­zonyítja, hogy köztársasági el­nökünk a népi milícia fenn­állása 25. évfordulójának al­kalmából — 1973-ban — a Győ­zelmes Február Érdemrendet adományozta az egységnek. Az értékelő taggyűlés vitá­jában felszólalt elvtársak — Volcsko Gyula, Harár Aladár, fancskár József, Zakhar László, Balázs István, Dusza Bálint, Lipták Barna, Gál Zoltán, Lip- ták János — hangsúlyozták, hogy mindennemű feladat meg­oldásához egyetlen út vezet: a párt vezető szerepének a ter­melés irányításában való érvé­nyesítése. Ezt tartották szem eiőlt az értékelő taggyűlésen részt vett párttagok is, amikor a határozati javaslatot elfo­gadták. így biztosítottnak lát­szik, hogy a cellulózgyár kom­munistái teljesítik a XIV. párt- kongresszus határozatait, vala­mint az ötödik ötéves terv ál­tal megszabott feladatokat. DUSZA ISTVÁN A pártaktíva — a pártpolitika megvalósításának eszköze IRÁNYELVEK, HATÁROZATOK • A CSKP XIV. KONGRESSZUSÁNAK ÚTMUTATÁSA A CSOPORTVEZETŐ FIATAL PÁRTTAGJELÖLT A Öulov Dvor-i (Gyulama­jori) Állami Gazdaság Kra- vany nad Dunajom-i (kur­vái) gazdaságának pártái ap- szervezetében céltudatosan készítik elő a fiatalokat a párttag jelöltségre, és a je- löltségi idő alatt is figye­lemmel kísérik tevékenysé­güket, segítik őket. A gaz Holop Ilona daság párttagjelöltjejnek egyik legtehetségesebbje Ho- lop Ilona, a zöldségkerté- szeti csoport 22 éves veze­tője. A fiatal csoportvezető négy évvel ezelőtt Vojni- céről (Bátorkesziről) került az állami gazdaság kerté­szeti csoportjába. A vidám kedélyű fiatal munkásnő hamarosan beilleszkedett a kollektívába. Munkájára, eredményeire, szervezőkész­ségére nemsokára felfigyel­tek az állami gazdaság és a pártalapszervezet vezetői. Munkája mellett szakmailag esti tagozaton képezte ma­gát, ami szintén sikerrel járt. A kertészeti munka mindig örömet jelentett számára, ennek következté­ben a munkához való hoz­záállása is nagyon jó volt. Ennek köszönhette, hogy fiatalon, húszévesen már őt bízták meg a zöldségter­mesztésben dolgozó nők cső p or t j ána k v ez et ésével. Irányítása alatt a csoport­ban jó közösségi szellem alakult ki, s egyre jobb eredményeket értek el. A 17-tagú csoport az elmúlt év folyamán például egy hektár területen fólia alatt termelt paprikát, kelt és ká­posztát, s ez 630 000 ko­ronát hozott az állami gaz­daság kasszájába. „Ilyen kiváló szervezőnek a pártban lenne a helye" — mondogatták a pártalapszer vezet tagjai 1973 őszén, amikor felvételét kérte a pártba. Neki is az volt a meggyőződése, hogy mint párttag, sokkal hasznosab­ban kiveheti részét a párt politikájának megvalósítá­sából. Ürült, amikor a tag­sági gyűlés egyértelműen befogadta őt a párttagjelöl­tek sorába. Azóta elsőrendű feladatának tartja, hogy eszmeileg, politikailag to­vábbképezze magát. Nem* csak a párttagjelöllek já­rási iskoláztatását látogatja, hanem rendszeresei! reszt vesz az alapszervezet által szervezett alapfokú politi­kai iskolázásokon is. Csoportjában is párttagje­lölthöz méltó példával jár elől. Ezért Is közkedvelt. Mindig igényesebb feladatok megoldására törekszik. El­mondotta, hogy csoportjával hazánk felszabadításának 30. évfordulója tiszteletére szeretne bekapcsolódni a szocialista munkabrigád mozgalomba! KOLOZSI ERNŐ A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak egyértelműen arról tanúskodik, hogy a párt­nak, szerveinek és szervezetei­nek munkájában megszilárdul­tak a pártirányítás lenini elvei és normái. Szüntelenül növek­szik a pártszervezetek akciókó- pessége, s a kommunisták akti­vitása, amit pozitívan értékelt a CSKP KB novemberi plenáris ülése is. A CSKP XIV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán ki­tűzött feladatok következetes megvalósítása terén azonban még sok munka vár ránk. A CSKP KB novemberi ülésének határozata irányelveket tűzött ki e kérdések megoldásához, rámutatva azokra a problémák­ra, amelyeket a közeljövőben, az ötödik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében meg kell oldanunk. A CSKP KB Elnöksége jelen­tésében a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatai teljesítéséről és az 1975. évi feladatokról megállapítja, liogy az irányító munka színvonala további eme­lésének legfőbb értelme min­denekelőtt az alapszervezetek akcióképességének és munkája színvonalának emelése. „Az alapszervezetekben folyik a legfőbb fronton a harc a XIV. kongresszus határozatainak si­keres teljesítéséért, ezekben tárgyalják meg az üzemek, a szövetkezetek, a hivatalok és a falvak politikai és gazdasági problémáit A kommunisták munkája A cél tehát az, hogy még jobban bekapcsolódjanak az aktív munkába az alaps ter­vezetek, a kommunisták. Két­ségtelen viszont, hogy a szervezetek, a kommunisták aktivizálását nem lehet elérni csak a járási pártbizottságok tagjainak erőfeszítéseivel, noha a pártpolitika konkrét megva­lósításában, az alapszervezetek akcióképességének növelésében a járási pártbizottságokat tart­juk a legfontosabb szerveknek. Itt van szükség nagyobb számú pártmunkásra, akik gyorsan megismertetik az összes szer­vezetekkel azokat a feladatokat, amelyeket még el kell végez­ni a CSKP XV. kongresszusáig, s egyszersmind segítenek ezek teljesítésében.' ‘ A járási pártbizottságok szá­mára ilyen segítség a párUiktí va. Leszögezi .ezt a CSKP alap- szabályzata is, amelynek 27, cikkelye kimondja: „A pártbi zottsúgok rendszeresen aktívák­kal dolgoznak, összehívjak az aktíva ütéséi a feladatok meg­tárgyalására és dz ezek teljesí­tésére irányuló gyakorlati. in­tézkedések kidolgozására, fel- használják az aktíva tapaszta­latait és javaslatait, s ennek se­gítségével szervezik a dolgozó kát a termelésben és a társa dalom egész életének fejleszté­sében mutatkozó feladatok tel­jesítésére." A pártmunkával kapcsolatban az utóbbi években szerzett ta­pasztalatok azt mutatják, hogy o pártbizottságok nagy többsé­ge az alapszabályzat e cikke­lyének szellemében dolgozik. A pártszervek sokkal inkább, mint azelőtt támaszkodnak az aktí­vára, ami megnyilvánul az alap- szervezetekkel való kapcsola­taikban. Ámde az aktívával való mun­kákban ma is vannak pi'oblé- mák, éspedig főképp az aktíva tagjainak kiválasztását, irányí­tását és nevelését, s olykor ami a pártaktíva jelentőségének ér­telmezését illeti. E problémák gyökerei a múltba nyúlnak vissza, amikor torzulásokat szenvedett a kollektív irányítás elve, minek következtében alá­becsülték az aktívával való munkát. Az első lépés e nega­tív jelenség — a pártaktíva sze­repének alábecsülése — kikü­szöbölése felé, a CSKP KB El­nökségének 1969. november 3-i határozata volt, aktivista-testü­letek létesítéséről a CSKP já­rási bizottságain az alapszerve­zetekkel való munka céljaira. Ez volt tulajdonképpen (a párt­ban és a társadalomban meg­nyilvánult válság jelensége után) a pártvezetés első reagá­lása az alapszervezetek politi­kai és sziervezési tevékenysé­gében mutatkozott nem kielégí­tő helyzetre. A döntő változás azonban a CSKP XIV. kongresz- szusa után állt be, amely kö­rülhatárolt,! és aláhúzta a párt­nak, apparátusának és aktívá­jának feladatait. Az aktívával kapcsolatban a CSKP XIV. kongresszusa kimondta, hogy a párt egész tevékenységének igen fontos része a kollektív vezetés elvének alkalmazásával kapcsolatban az aktívával való munka. Igen jelentős követel­mény tíz, mivel az aktívával va­ló munka annyit jelent, mint megvalósítani az egyik legfon­tosabb lenini elvet: „tanulni az emberektől, odafigyelni rájuk". V. I. Lenin azt tanította, hogy csak akkor tudunk kormányoz­ni és irányítani, ha helyesen kifejezésre tudjuk juttatni azt, amit a nép gondol. Ez azonban megköveteli, hogy tökéletesen ismerjük az emberek mindenna­pi problémáit, gondjait és gon­dolkodását. „A pártaktíva iftinl a pártban szervezett és párton- kívuli tömegek szervezője lép fel harcukban az államhatalom sokoldalú megszilárdításáért, a kommunista építés nagyszerű terveinek megvalósításáért" — olvashatjuk az SZKP XXIV. kongresszusának határozatában, A pártaktíva jelentősége A párt szervezeti felépítése elméletének és gyakorlatának a CSKP KB által belső haszná­latra kiadott kislexikon a párt- aktíva fogalmát a következő­képpen határozza meg: „A kommunista párt aktíváját a legöntudatosabb és legfejlet­tebb párttagok alkotják vala­mennyi fokozatú pártszervben és -szervezetben. A kommunis­ta párt aktívájának alapját az apparátus alkotja, az alapszer­vezetek bizottságának és * pártszerveknek tagjai, egészen a Központi Hízottságig." A CSKP KB Elnökségének az 1969. november 3-án hozott ha­tározata világosan kimondja, hogy kik legyének a pártáktí- vák tagjai:- a választott pártszervek tag­jai, — a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok kom­munista funkcionáriusai, • — az állami szervek apparátu­sának dolgozói, — a kádernyilvánlartásban sze­replő pártmunkások, . — a párt propagandistái, lek­torai, előadói és agitátorai. Tehát a párt aktív tagjai, a legöntudatosabb es legfejlettebb párttagok, akik a pártmunka te­rén gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, szakmailag jól képzettek, jól ismerik a mar­xista—leninista tanítást, pozitív jellembeli és erkölcsi tulajdon­ságokkal rendelkeznek, tanúsá­got tettek elvhűségükről, a kommunista eszmék és a prole­tár internacionalizmus iránti odaadásukról. Nélkülözhetetlen követelmény a pártaktíva tag­jainál a politikai tömegmunka lenini elveinek ismerete, s ezeknek érvényesítése konkrét feltételek között. Ezzel függ össze a következő követelmény, hogy viszonyuk pozitív kell le­gyen az emberekhez, meg kell tudniuk- nyerni a bizalmukat, megmagyarázni nekik a párt politikájának feladatait és meg­nyerni őket e feladatok megva­lósítására. Az említett követel­mények érvényre juttatása mel­lett a pártaktíva, a pártszervek, főként azonban a járási pártbi­zottságok meghosszabbított ke­ze. A pártaktíva feladata A pártaktíva elsődleges fel­adata, hogy a lehető leggyor­sabban és leghatékonyabban át­vigye a feladatokat mégha t& rozott szervezetekbe, ott segít­sen ezeknek a szervezet felté­teleire lebontani, s egyszer­smind segítsen ezek megvaló­sításában. Az aktíva ily módon összekötő kapocs a pártszerv és az alapszervezetek között. Segít gyorsan mozgósítani a pártszervezeteket, a társadalmi szervezeteket és a gazdasági szerveket. Áttekintést nyújt a pártszervnek a helyzetről az emberek problémáiról, nézetei­ről és hangulatáról. Az aktíva feladatainak ponto­sabb, konkrétabb körülhatárolá­sa az aktíva jellegétől függ. A gyakorlatban több szempont és követelmény szerint osztjuk fel a pártaktívákat. így például a párt szervezeti felépítési szem­pontjából beszélünk alapszerve­zeti, járási, kerületi és központi bizottsági funkcionáriusok aktí­váiról. Továbbá vannak válasz­tott és megbízott aktívák. A vá­lasztott aktívához tartoznak mindenekelőtt a párt választott szerveinek — az alapszervezeti bizottságoktól egészen a Köz­ponti Bizottságig, — tagjai és a társadalmi szervezetek veze­tő kommunista funkcionáriusai. A megbízott aktívához tartoz­nak a pártaktíva összes további tagjai: a pártszervek nyilván­tartásában szereplő pártmunká­sok, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek funk­cionáriusai, az újítók, élenjáró munkások és szövetkezeti pa­rasztok, tehát nemcsak a párt­tagok, hanem pártonkívüliek is. A pártapparátus dolgozói mint aktivisták összekötő láncszem­ként szerepelnek a felsőbb és az alsóbb pártszervek között, vagyis a magasabb pártszerv megbízásából ellátnak bizonyos feladatokat a párt tevékenysé­gének elemzésével kapcsolat­ban. A munkabeosztás, illetve a munka tartalmának szem­pontjából beszélünk szakosított pártaktívákról, az időtartam szempontéból pedig állandó és ideiglenes aktívákról. A CSKP KB novemberi plénu­ma hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottságok munkájának na­gyobb céltudatossága és haté­konysága kifejezettebben meg kell hogy nyilvánuljon az alap­szervezetek konkrét és diffe­renciált irányításában is. Az iránytű a párt határozata A járási pártbizottság aktivis­tájának feladata, hogy a gond­jaira bízott szervezetnél elérje a munka színvonalának tartós em e lk edését, mind eneke 1 őtt módszertani segítséggel, amely arra irányul, hogy a szervezet munkastílusa megfeleljen a le­nini munkastílusnak, amelynek megvannak a maga szigorú tör­vényei, s ebből eredően a pártélet elvei, normái és a párt­irányítás elvei. Különösen nagy gondot kell fordítania a bizott­sági ülések előkészítéséi*e. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok aktivista többnyire csak megjelenik a tagsági gyű­lésen (ezzel saját szervezési funkciójukat is korlátozzák). Noha a taggyűlés az alapszer- vezet legfőbb szerve és az ak­tivista jelenléte kívánatos, még­is hatékonyabb a munka az alapszervezet bizottságában, mert a taggyűlés sikere, tár­gyalásainak eredményessége mindenekelőtt az előkészítéstől függ, amely az alapszervezet bizottságának feladata. A járási bizottságok aktivistá­jának munkáját egy mondattal így jellemezhetjük: olyan ha­tást kell kifejtenie, hogy az alapszabályzat szerint folyjék az alapszervezet élete és mun­kájában a pártszervek határo­zataihoz tartsa magát. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom