Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-27 / 73. szám, csütörtök

A föld - oz élelmezés pótolhatatlan forrósa

ELŐKÉSZÜLETBEN AZ AGROKOMPLEX 75 MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS

Második alkalommal rendezik meg az idén az Agrokomplex ’75 országos mezőgazdasági kiállítást. Színhelye ismét az évezredes múlttal és hagyományokkal rendelkező Nitra, az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának ta- va'y megnyílt kiállítási területe. A kiállítás előkészítési munkálatairól a napokban a gazdaság képviselői tájékoztatták az újságírókat. ,

A kiállítás, amelynek rendezője az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme: ^ügyi Minisztériuma, egyike azon kimagasló országos eseményeknek, amelyekkel hazánk szovjet hadsereg ál- t.íl történt felszabadításának 30. évfordulóját köszöntjük.

Az Agrokomplex ’75 országos mezőgazdasági kiállítás központi jelszava: „A föld — az élelmezés pótolhatatlan forrása“ már meghatározza az idei kiállítás elsődleges célját és kül- de 3sét. Feladata az, hogy szemléletes formában mutasson rá a földalappal történő korszerű bárásmódra, s bemutassa a termőföld gazdaságos fel- használását a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. A kiállítás látogatói megismerkednek a termőföld védelmének formáival, és az itt tanultakat odahaza, a saját munkahelyükön is kamatoztathatják, így a ľ lállítás egyben a haladó tapasztalatok iskolája lesz.

Az idei kiállításon az egész országból 90 kiállító vesz részt, tehát harminccal többen, mint

1974-ben. A kiállítási anyagot a központi jelszónak megfelelően

10 tematikus egységbe csoportosítják, és a három, összesen 7260 négyzetméternyi központi pavilonban, öt, összesen 1480 négyzetméternyi kisebb pavilonban, valamint a mintegy 20 ezer négyzetméternyi szabad Iv'tonterületen helyezik el. A látogatók ezúttal is ellátogathatnak az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának egyes üzemrészlegeibe, ahol megtekinthetik a legkorszerűbb mezőgazdasági technika gyakorlati' alkalmazását.

Az első és a második tematikus egység, ,,A földalap és védelme“, valamint „A föld termékenységének növelése“, hangsúlyozza a termőföld jelentőségét, védelmének törvényszerű fontosságát, és megismerteti a látogatókkal azokat az intézkedéseket, amelyeket hazánkban a föld termőbbé tétele érdekében tesznek. „A növénytermesztés“ és az ,,Agrokémia a növénytermesztésben“ tematikus egységek fő küldetése, hogy bemutassák a növénytermesztésben elért kimagasló eredményeket, egyrészt a nagy hektárhozamokat, másrészt a munkaszervezést illetően, és párhuzamosan a tartalékokra is rámutatnak. Az ötödik tematikus egység az élelmezéssel és az élelmiszeriparral foglalkozik, míg a hatodik a mezőgazdaságban használatos gépeket mutatja be. A mezőgazdasági gépeket bemutató egység még

A kiállítás keretébe szervesen beleilleszkedik a jubileumi, X. országos aratóünnepély, amelyet augusztus 30-án és 31-én tartanak meg. A kiállítás időtartama alatt megrendezik az országos szántóversenyt is.

Természetesen a kiállításról azok sem távoznak majd elégedetlenül, akik nemcsak a látnivaló kedvéért mennek el Nit- rára, hanem kikapcsolódni, szórakozni is szeretnének. A kultúrműsorok keretében hivatásos és műkedvelő csoportok lépnek fel, sportversenyek, lovasbemuA kiállítás bejárati része és a központi pavilonok.

(Rafaj Peter felvétele)

további két részre oszlik. Az egyik a föld megmunkálását és a növényvédelmet szolgáló gépeket fogja összpontosítani, függetlenül a növénytől, amelynél a gépet alkalmazni lehet. A másik csoportban az egyes komplex gépsorokat fogják bemutatni, növények szerint csoportosítva. A hetedik tematikus egységet a 12 000 négyzetméternyi mintaföldek teszik ki, a nyolcadik, a „Takarmány és a gazdasági állatok“ elnevezésű, pedig a takarmányozási technikát mutatja be. A kilencedik tematikus egységet a gazdaság egyes üzemrészlegei alkotják, míg az utolsó, a tizedik, az erdőgazdálkodás földalapjával és védelmével foglalkozik.

Az Agrokomplex ’75 keretében több országos, sőt nemzetközi jellegű értekezletet is tartanak. így nemzetközit a földalap védelméről, országos értekezletet „A fehérjeprogram szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében“ címen. Megrendezik a mezőgazdasági filmek II. bemutatóját, a kiállított tárgyak legjobbjai pedig benevezhetnek az „Aranysarló“ díjért folyó versenybe.

tatók és lóversenyek váltják majd egymást.

Külön kell szólni a kiállítás Időtartamáról. A kiállítást augusztus 16-a és szeptember 5-e között rendezik meg, de a kiállítás utolsó öt napja elsősorban az iskolásoké lesz. Ez nem jelenti azt, hogy e napokon az egyes mezőgazdasági üzemek dolgozói már nem nézhetik meg a kiállítást. Még ekkor is eljöhetnek, de a kimondottan szakembereknek szóló bemutatók és szolgáltatások ekkor már elmaradnak.

A kiállítás rendezői mindent elkövetnek, hogy a második országos mezőgazdasági kiállítás, az Agrokomplex ’75 valamennyi látogatója kellőképpen tudatosítsa a kiállítás mottóját, mely a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének áprilisi plénumán előadott jelentés egyik mondata: „Legnagyobb gazdagságunk a föld.“ Termőkiépességét, tudományos ismereteink és korszerű módszereink alkalmazása eredményeként állandóan fokozhatjuk, és mindjobban kihasználhatjuk az egész társadalom javára.

(egri)

Orvosolják a hiányosságokat

A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, a központilag irányított szervezetek, valamint a gép- és traktorállomások főmérnökeinek és gépe- sítőinek nemrégiben Košicén megtartott szlovákiai aktíváján számos probléma megtárgyalására került sor.

Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek gépállományának értéke meghaladja a 8 milliárd koronát, tehát ebből egy hektárra háromezer, egy dolgozóra pedig 30 000 korona érték jut. Ezek a számok figyelemre méltóak, igazolják az utóbbi években tapasztalható fejlődést, a mezőgazdaság gépesítése terén. Amint az aktíván elhangzott, a hai.dik ötéves tervidőszakban az alkatrészellátás terén javulás, s a gépállomány további növekedése várható.

A meleglevegős szárítóberendezések fejlesztéséről szóló előadásában B. Adamec mérnök több hiányosságra mutatott rá. Kihangsúlyozta, hogy a korszerű technika bevezetése ellenére sem szabad az üzemekben a szárításnak csupán ezt a módját alkalmazni, mert különösen kedvezőtlen időjárás esetén nagyon költséges az üzemeltetés.

TAKARÉKOSABBAN

AZ ENERGIAFORRÁSOKKAL

A tüzelőanyagok és más energiaforrások ésszerű kihasználásáról Ondrej Lovecký mérnök beszélt. Rámutatott arra, hogy az intenzív gépesítés, az energiahordozókkal való helyes gazdálkodás szükségessé teszi a kerületi és járási igazgatóságokon, gép- és traktorállomásokon, valamint a mezőgazda- sági üzemekben is önálló, a gépesítői munkakört jól ismerő energetikus alkalmazását. Nagyon sok esetben találkoztak az ellenőrzések során azzal, hogy a gépek és berendezések teljesítménye nem volt arányban az üzemanyag-fogyasztással. Megtörtént, hogy azonos természeti viszonyokkal bíró, egymás mellett lévő járásokban működő szárítóberendezések ugyanakkora teljesítménye mellett az anyagfogyasztás között 36 százalékos különbség volt. Ezek azok a hiányosságok, amelyeknek eltávolítására jobban kell ügyelni.

Ezen a területen hatékonyabb szervezési munkára van szükség. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdasági üzemek először fölállítják a szárítóberendezéseket, s csak azután biztosítják a működéshez szükséges üzemanyagot. Az eljárásnak fordítottnak kellene lennie s akkor nem származnának komoly veszteségek abból, hogy a nagy, megvalósított beruházások nem üzemelnek. Az elosztó üzemeknek jóval előre tudniuk kell egy-egy berendezés létesítéséről, hiszen beütemezés nélkül, azonnal és a semmiből ők sem tudnak könnyű fűtőolajat stb. elővarázsolni. Az ésszerűsítés célja éppen az, hogy évente 2—2,5 százalékos üzemanyag-megtakarítást érjünk el.

ÜJ TECHNIKA

A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN

Az utóbbi években mezőgazdasági üzemeinkben elterjedt a

préselt takarmányok gyártása. Juraj Hamaš mérnök beszámolójában kiemelte az ebben rejlő távlati lehetőségeket. A takarmányozási technika egyszerűsödésével, a szemes takarmányok iránti kereslet csökkenésével sikerül majd megoldani a takarmányalap körüli gondokat. Az eddigi tapasztalatok a következő előnyökről tanúskodnak: megközelítőleg 50 százalékkal kevesebb szemes takarmányra van szükség, 1,2—1,25 kilogrammos az átlagos súly- gyarapodás, csökken a hizlalás ideje, csökken a hús előállítási ára stb.

Az 1971—1974-es években Szlovákia mezőgazdasági üzemei számára összesen 44 takar- mánypogácsa-gyártó gépsort adtak át, ebből jelenleg 13 működik. Ez év végéig előreláthatóan további 36-ot helyeznek üzembe. A kedvezőtlen állapot részbeni okozója a főbb műszaki berendezéseket gyártó TMS Pardubice nemzeti vállalat (Továrne mlynských strojov) is, mivel nem gyártott és nem adott át komplex gépsorokat.

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a jelenlegi helyzet értékelése után határozott intézkedéseket foganatosított a hibák eltávolítása érdekében.

Amint a tanácskozáson is elhangzott, az idén 109 000 tonna, jövőre 150 000 tonna, 1980-ban pedig már 750 000 tonna préselt takarmányt kell előállítani. Ehhez a műszaki feltételek adva vannak.

(—mák)

A MŰVÉSZI SZÓ VARÁZSA

A kezdetről aránylag keveset tudunk. Tulajdonképpen csak annyit jegyeztek föl a krónikások, hogy a dionűsziák napjain született meg a görög dráma, s Theszpisz volt az első, aki kor- déjával kóborolt az országban, s tragédiákat adott elő a bámészkodóknak.

Távol-Keleten a mágikus táncokat kórussal kísért párbeszédek tarkították. A többit csak a későbbi szerzők — Arisztofánesz, Szofoklész, Zeami — halhatatlan műveiből következtethetjük ki. Mégsem nehéz kitalálni, hogy Theszpisz és sok száz számunkra ismeretlen társa mit akart elérni. Megérezték a művészi szó erejét, hittek annak varázsában, meggyőződésük volt, hogy az emberek megtisztulhatnak az előadásokon, jobbak lehetnek, ha művészi hőfokon olyan gondolatokról és érzelmekről vallanak a színpadon, amelyek közvetve vagy közvetlenül a nézőt is foglalkoztatják.

Az eltelt évszázadok során hatalmas méretűvé terebélyesedett, de az alapvető cél azonos maradt. írók és dilettánsok, színészek és ripacsok, szakértők és botcsinálta kritikusok léptek a világot jelentő deszkákra, s ügyködtek azok körül. Egyesek őszinte meggyőződéssel, mások hamis pátosszal, hazugsággal. De tartós sikert, halhatatlanságot csak a legőszintébbek és a legtehetségesebbek értek el, mert ezeken a deszkákon sok mindent lehet tenni, de hazudni nem. A rivaldafény könyörtelenül rávilágít az alakoskodókra, s a tehetségtelenekre és száműzi őket a színpadról. A drámatörténelem tele van új tehetségek jelentkezésével és a tehetségtelenek bukásával.

A mindenkori néző számára csillogó pálya. Tele babérokkal, különböző elismerésekkel. Színésznek, rendezőnek nehéznek, kegyetlennek tűnik ez a hivatás, hiszen itt egy könnyed mosolyt, egy finom mozdulatot izzadsággal teli, olykor gyötrelmes próbák előznek meg. Es mégis gyönyörű pálya. A múltban is, ma is úgynevezett biztos állásokat hagytak és hagynak el, hogy szerencsét próbáljanak a sikamlós deszkákon. Pedig a megbecsülés — legyünk őszinték — nem túlzottan nagy. A legnagyobb: a közönség tapsa, szeretete, s esetleg a szakma elismerése. Aztán már csak emlékezések maradnak írásban és szóban egy-egy szerepről, lévén a színjátszás az „itt és most“ művészete.

A múltban ugyanúgy, mint napjainkban sokat beszélnek a színház válságáról. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy amióta a színjátszás megszületett, ott kísért a válság is. S ez tulajdonképpen az állandó fejlődés egyik záloga, hiszen csak ellentétekből, nézetek különbözőségéből képzelhető el a fejlődés, méghozzá pezsgő szellemi légkörben. A drámatörténelem megszívlelendő tanulsággal szolgál: a színház helyzete mindig és mindenhol többé-kevésbé az adott társadalmi viszonyok, s a társadalmi légkör tükérképe.

Ma, a Színházi Világnapon nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy európai méretben a lakosság arányához képest nálunk van a legtöbb hivatásos színház. A színházak nálunk jelentős kultúrpolitikai missziót teljesítenek. Egyre kevesebb az olyan települések száma, ahol évente néhányszor nem lép fel hivatásos színtársulat.

A mai ünnepnapon szeretettel köszöntjük a Thália valamennyi hazai szolgálóját. Az lesz a legszebb ajándék a

számukra, s akkor becsüljük meg a legjobban a munkájukat, ha aktív részesei leszünk az előadásoknak, tehát nemcsak beülünk a nézőtérre, hanem együtt érzünk és gondolkodunk a színésszel, rendezővel és a drámaíróval. SZILVÁSSY JÓZSEF

vén jelennek meg. Az UNESCO adatai értelmében a világ legtöbb idegen nyelvű alkotása fordításban az első szocialista államban lát napvilágot. A külföldi szépirodalmi művek közt méltó helyet foglalnak el a csehszlovák írók alkotásai. így például a háború utáni időszakban kiadott 1800 irodalmi alkotásunk 74 millió példányban, ebből Jaroslav HaSek írásai 7 millió 200 000 példányban jelentek meg.

A Szovjetunió 200-nál is több kiadóvállalatában a népgazdaság valamennyi ágazatát felölelő szakirodalom is napvilágot lát. A szépirodalom az évente kiadott könyvek egyharmadára becsülhető.

A szovjet nép magas színvonalú kultúráját igazoló prágai könyvszemlén igazat kell adnunk Brezsnyev elvtársnak, aki szerint a világ legnagyobb olvasótábora a Szovjetunióban van. —km

NEMZETKÖZI FOGYASZTÁSCIKKVÁSÁR

Az idei, immár VI. brnói nemzetközi fogyasztáscikkvá- sárra április 12—20-a között „Az emberiség magas életszínvonaláért, Európa és a világ békéjéért“ jelszó jegyében kerül sor. A nagyvásár áttekintést nyújt arról, hogy a felszabadulás 30. évfordulójának évében milyen eredményeket ért el a csehszlovákiai fogyasztáscikk-ipar. Az idei vásárra eddig 39 országból vagy ezer kiállító jelentette be részvételét. A csehszlovák külkereskedelmi vállalatok expozíciói kb. 400 CSSZK- beli, illetve szlovákiai termelő- vállalat és termelőszövetkezet termékeit kínálják majd megvételre. A brnói vásáron az „UNIDO“, az ENSZ iparfejlesztési szervezete is tájékoztató szolgálatot létesít. A legnagyobb kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, a tőkésországok közül a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia és Brazília.

A vásár egyes pavilonjaiban az alábbi főbb fogyasztási cikkcsoportok szerepelnek: üveg, kerámia, bőripari termékek, textil, bútor, hangszer, elektronikai és gépipari fogyasztáscikkek, gépkocsijavító berendezések, víkendházak.

1964 óta az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékeket önálló szakvásáron, a „SALI- MA“-n mutatják be. Helyettük a brnói vásáron bővült a gépipari cikkek választéka.

A brnói vásár ismét alkalmat nyújt kül- és belkereskedelmi vállalatainknak a külföldi és a hazai termékek színvonalának összehasonlítására. Nagy a vásár jelentősége a nemzetközi és a hazai kereskedelmi kapcsolatok bővítése szempontjából is. A brnói tavaszi vásár fontos küldetése a részt vevő országok közti együttműködés elmélyítése.

A vásáron kialakult -hagyományoknak megfelelően aranyérmekkel jutalmazzák a kiváló termékeket. Értekezleteken vitatják meg egyes szakterületek Időszerű kérdéseit. Ismét megrendezik az ,,Intermóda“ nemzetközi divatversenyt, amelyre a kiállító országok már 713 modellt jelentettek be. A látogatókat Brnóban és a vásártelepen egyaránt gazdag kulturális és szórakoztató eseménysorozat várja.

(sm)

NAPONTA 4 MILLIÓ KÖNYV

Sokan keresik fel mostanában a prágai Komenium kiállítási termét, ahol a szovjet könyvkiadók sokoldalú, gazdag tevékenységével ismerkedünk meg. A társadalomtudományi, a tudományos-műszaki és a gyermekirodalom mellett nagy figyelmet érdemelnek a szép- irodalmi alkotások, melyek között a külföldi szerzők oroszra fordított művei sem mennek ritkaságszámba.

A könyvhónap és felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából a prágai könyvkiadóvállalatok védnöksége alatt megnyílt szovjet könyvszemle kétségtelenül tanulságos kulturális rendezvény. A feltüntetett adatok és számok a szovjet népnek a könyvek iránti rendkívüli érdeklődésére mutatnak. Az ország nyomdáit minden percben kb. 3000, naponta pedig 4 millió könyv hagyja el. Irodalmi alkotások a Szovjetunió kisebb- nagyobb nemzeteinek 89 nyel-