Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-17 / 64. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN CSEHSZLOVÁK—INDONÉZ KERESKEDELMI SZERZŐDÉS Az elmúlt hét elején Bo­huslav Chfíoupeknek, a CSSZSZK külügyminiszterének meghívására hazánkba láto­gatott Adam Malik, az Indo­néz Köztársaság külügymi­nisztere. Ez a látogatás, amint azt a megbeszélések is iga­zolják, igen jelentős a két ország kapcsolatainak további bővítése szempontjából. A külügyminiszterek megbeszé­léseik során áttekintették a jelenlegi külpolitikai helyze­tet és tájékoztatták egymást országaiknak a fontos nem­zetközi kérdésekben kialakí­tott álláspontjáról. Az eszme­csere fontos részét alkotta hazánk és Indonézia bilaterá­lis kapcsolatainak értékelése és a további fejlesztés lehe­tőségeinek felmérése. Az in­donéz külügyminiszter tanács­kozott Andrej Baröák külke­reskedelmi miniszterünkkel és a tanácskozás eredményeként aláírták az új csehszlovák- indonéz kereskedelmi szerző­dést. Ez a szerződés alapot nyújt a két ország gazdasági kapcsolatainak további bőví­tésére. ELŐKÉSZÜLETEK A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ÜLÉSÉRE Kedden, a Szövetségi Gyű­lés két kamarájának együttes elnökségi ülésén úgy határoz­tak, hogy március 25—26-ra hívják össze a két kamara együttes ülését. A tanácsko­zás legfőbb napirendi pontja a szövetségi kormány jelen­tése programnyilatkozatának teljesítéséről. Ez a jelentés, valamint a Munka Törvény- könyv módosítására és kiegé­szítésére vonatkozó törvény- javaslat szerepelt a bizottsá­gok tanácskozásainak napi­rendjén is. A parlament kül­ügyi bizottságainak együttes ülésén Bohuslav Chňoupek külügyminiszter számolt be a csehszlovák külpolitika 1975. évi irányzatáról. Vázolta, mi­lyen erőfeszítéseket tesz ha­zánk a béke ügyének szolgá­latában. Külpolitikánk teljes mértékben a CSKP XIV. kong­resszusának határozatából, a CSSZSZK kormányának prog­ramnyilatkozatából, a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való testvériség és szövetség megszilárdításából ered, törekedve a nemzetek közötti egyetértésre és együtt­működésre. A képviselők meg­állapították, hogy társadal­munk fejlődésének pozitív eredményei visszatükröződnek Csehszlovákia tekintélyének növekedésében. Az ipari, közlekedési és ke­reskedelmi bizottságok együt­tes ülésén az egyes tárcák vezetőinek tájékoztatása után a képviselők megvitatták, mi­ként teljesítik feladataikat az egyes ágazatok. Az elmúlt négy év alatt a kohó- és ne­hézgépiparban 416 milliárd koronát ért el a bruttó terme­lés terjedelme, s az ágazat­ban minden feltétel adva van az 5. ötéves terv feladatainak teljesítésére. Igen lényeges, hogy a tervezettnél több ko­hászati terméket sikerült ex­portálni. A termelés szem­pontjából döntő fontosságú nagyüzemekben — elsősorban a komplex racionalizációs in­tézkedések érvényesítésével — sikerült 4,8- százalékkal csökkenteni a költségeket. A munkatermelékenység növe­kedési üteme szintén gyor­sabb a tervezettnél. A parlament minden bizott­sága foglalkozott a jogrend további tökéletesítésének kér­déseivel. Az alkotmányjogi bizottságok rámutattak, hogy a Szövetségi Gyűlés egyre szorosabban és rendszereseb­ben együttműködik a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, valamint a szövetségi kor­mánnyal és ez az együttmű­ködés jelentős mértékben elő­segíti a jogrend tökéletesíté­sét. A képviselők megállapí­tották: szükséges, hogy az ágazatokban a jogrend módo­sításának előkészítése során felhasználják a képviselők tapasztalatait. Ugyanakkor fontos, hogy az új törvénye­ket a képviselők ismertessék meg választóikkal. TERVTELJESÍTÉS ÉS GAZDASÁGOS SÄG Karol Martinka, a szlovák kormán alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke az el­múlt héten szerdán sajtókon­ferencián elemezte gazdasági fejlődésünket. Megállapította, hogy Szlovákiában az ipari termelés az idei év első két hónapjában 11,2 százalékkal emelkedett, ami a leggyor­sabb indítási ütem az ötéves tervidőszak kezdetétől. Ez je­lentősen elősegíti, hogy a ter­vet túlteljesítve növeljük az anyagi erőforrásokat, örven­detes tény, a vállalati tervek­ben ebben az évben az állami tervnél 945 millió korona ér­tékű bruttó termeléssel töb­bet rögzítettek. így kialakít­hatók a feltételek, hogy Szlo­vákia ipara teljesítse az idei tervfeladatokat és az ötéves terv feladatait is. A problé­mákról szólva a szlovák kor­mány alelnöke rámutatott: vállalati gazdálkodásunknak továbbra is egyik fogyatékos­sága, hogy a tervet nem tel­jesítik egyenletesen. Harminc­öt vegyipari, textilipari, gyógy­szer- és gépipari vállalat 171 millió korona értékű termék­kel adós a társadalomnak. Martinka elvtárs a szlovákiai iparban az egyenletes terv- teljesítést és a műszakszám növelését jelölte meg a nép- gazdasági növekedés egyik legfontosabb erőforrásaként. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése bizonyítja, nemcsak szlovákiai, hanem országos viszonylatban is — az 5. ötéves tervidőszak meg­előző évéhez hasonlóan — az év első két hónapjában ked­vezően fejlődött népgazdasá­gunk. A sikeres fejlődést az anyagi források bővülése, va­lamint a termelés növekedé­se jelzi. A gazdasági növeke­dés az idei első két hónap­ban gyorsabb volt mint a tavalyi év ugynazon idősza­kában. Mind erőteljesebben érvényesül az anyag és ener­giatakarékosság, javult az üzemen belüli irányítás, de e téren még sok fogyatékossá got fedtek fel az ellenőrző szervek. Fokozottabb gondot kell fordítani a munkáid® ki­használására, valamint a ter­mékek minőségének javításá­ra. Az ipari termelés növeke­dése januárban és februárban 0,7 ponttal volt magasabb, mint a tervelőirányzat. A ter­vezettnél gyorsabb ütemben növekedett a munkatermeié kenység is, bizonyos lemara­dás mutatkozik a lakásépít­kezési terv teljesítésében. Az építőipari kivitelező vállala­tok a tavalyi év első két hó­napjában 5028, az idén vi­szont csupán 3720 lakást ad­tak át a beruházóknak. FOKOZOTT AKTIVITÁSSAL Március 4—5-én tanácskoz­tak Prágában a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai központi bizottsá­gainak titkárai. A CSKP KB küldöttségének az értekezle­ten végzett tevékenységéről szóló jelentést az elmúlt pén­teken tárgyalta meg a CSKP KB Elnöksége. Egyetértését fejezte ki a határozatokkal, megállapítva, hogy a véle­ménycsere igen jelentős sze­repet tölt be az ideológiai együttműködés elmélyítésé­ben. Ennek az együttműködés­nek egyre nagyobb a jelentő­sége a marxizmus—leninizmus elméletének további fejlődése, a szocializmus sikereinek pro­pagálása és az opportuniz­mus elleni harc szempontjá­ból. A tanácskozáson elfoga­dott határozatok megvalósítá­sáról szólva, az Elnökség an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy pártunk és népünk hazánk felszabadítá­sának jubileumi évében to­vábbra is fokozott munkaak­tivitást fejt ki megnövekedett feladataink teljesítéséért. Valóság és kérdőjelek Košicétôl Rožňava (Rozsnyó) felé haladva, a Szoroskő hirte- telen égbenyúló sziklái alatt szerényen húzódik meg egy kis falu — Jablonov (Szádalmás). Tőle néhány kilométerrel dé­lebbre Hrusov (Körtvélyes) ezt követően Silleká Jablonica. A három község lakói megélhetési lehetőségei főleg a mezőgazda­ságban rejlenek. Az említett falvak mezőgazdasági dolgozói a jobb eredmények elérése ér­dekében 1972-ben úgy döntöl­tek, hogy közös útra lépnek. Szövetkezeteiket egyesítették, s ily módon «gy 2500 hektáros gazdaságot hozlak létre. Nos, az egyesítés óta három év telt el. Mivel kiváncsiak voltunk arra, milyen eredmények szü­lettek ez időszak alatt, először a rožňavai Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóságra látogat­tunk el, ahol Jan Schützer fő­mérnököt kértük meg, hogy mondjon véleményt a szádalmá­st egyesített szövetkezetről. — Ezekben a községekben a szövetkezet éveken keresztül rosszul működött. Az egyesítés óta már mutatkozik némi fej­lődés, bár a szádalmásl egyesí­tett szövetkezet jelenleg is já­rásunk leggyengébb gazdaságai közé tartozik. Az elmúlt év fo­lyamán az állattenyésztésben még mindig sok a hiányosság. Legjobb lesz talán, ha a hely­színen, személyesen ismerked­nek meg a problémákkal — mondotta a főmérnök. A szádalmási szövetkezet ve­zetőit a helyi kultúrotthonban találtuk meg, több mint száz asszony társaságában. Gyöngyö­ző borral a pohárban vígan koc- cintgattak. Nótával, jókedvvel volt tele a kultúrház — a nem­zetközi nőnapot ünnepelték ép­pen. Lehet, hogy iinneprontó- ként érkeztünk, de azért Brindza Ferenc, az efsz köz­gazdásza készségesen nyilatko­zott gazdaságukról. Az elnök nem volt idehaza, Karlovy Va- ryba ment gyógyfürdőre. Amint a közgazdász elmondotta, ta­valy 775 szarvasmarhájuk volt, amelyből 108 a fejőstehén. Az egy tehénre jutó fejési átlag 2433 liter volt. A hízómarhák­nál tavaly 0,65 kg-os napi súly- gyarapodást értek el. A tervek szerint az idén 0,74 dkg-os napi súlygyarapodást kell elérniük. — Tudják-e majd teljesíteni ezt a feladatot? — kérdezem a közgazdászt. — Nálunk hibák vannak a kooperációban. A 10—14 napos borjúkat a szomszédos, görgői szövetkezetbe szállítjuk. Ott nevelik őket, mindaddig, míg el nem érik a 160—180 kg-os súlyt. Ezután ismét visszavá­sárolunk tőlük annyit, ameny- nyire a terv szerint szükség van. Nomármost, mivel ők is foglalkoznak szarvasmarha-hiz­lalással, magától érthető, hogy a jobbakat megtartják maguk­nak s nekünk csak a gyengéb­beket adják. De ez még csak az érem egyik oldala. A felvá­sárlással is bajok vannak. Csak ritkán fordul elő, hogy a vágó­súly elérésekor viszik el a hí­zómarháinkat. Ez viszont azt eredményezi, hogy ráfizetéses a hizlalás. Egyébként a takar­mánykeverékek ütemterv sze­rinti szállításában is elég gyak­ran adódnak problémák. — Úgy tudom, hogy a nö­vénytermesztésük sem a legsi­keresebb? — Sajnos, így igaz. Növény- termesztésünkkel a takarmány­alapot sem tudjuk biztosítani. Mentségünkre szolgál, hogy kedvezőtlenek a talajviszonya­ink. A legnagyobb probléma az, hogy határunkon keresztül fo­lyik a Torna-patak, melynek környékén rossz minőségű, vi­zenyős, savanyú a talaj ós a nem mezőgazdasági jellegű építkezések is kedvezőtlenül hatottak mezőgazdaságunkra, mivel csökkent a földterüle­tünk. A tavalyi szokatlanul ked­vezőtlen időjárásról már nem is beszélek. 1974-ben búzából 31 mázsás, árpából 30 mázsás, zabból 25 mázsás átlagos hek­tárhozam mellett (ide számít­va még a többéves takarmányok termesztését is) 3 millió 787 ezer korona értékű bruttó nyersanyagtermelést értünk el a növénytermesztésben. Mi is tudjuk, hogy az 1972-es 5 mil­lió 195 ezer koronához viszo­nyítva ez bizony kevés. A Szádalmási Efsz gazdasági udvarától csaknem másfél kilo* méterre található a javítóműhely, góprnncsok viszont még a te- hénistállúk környékén is ttilálliatók. Vajon meddig még? (Zolczer János felvétele) — ün szerint hogy lehetne változtatni a helyzeten? — A rožňavai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság megbízá­sából már „feltérképezték“, ap­rólékosan megvizsgálták hatá­runkat. Vaskos anyagot készí­tettek mezőgazdaságunk fej­lesztéséről 1990-ig.. Ebben az anyagban nagy fontosságot tu­lajdonítanak a talajjavítási munkák minél előbbi megkez­désének, valamint az olyan nö­vények nagyobb méretű ter­mesztésének, amelyek természe­ti feltételeink között eredmé­nyesen termeszthetők. Főleg a szőlőtermesztés kiszélesítésére gondolnak. Az állattenyésztés­ben a juhtenyésztést helyezik előtérbe. Ha csodákat nem is fogunk elérni, de mezőgazdasá­gunkat a jelenlegi hullámvölgy­ből minden bizonnyal kiemeljük — fejezte be Brindza Ferenc. A közgazdász befejező mon­data optimista. Mi is bízunk abban, hogy sikerül leküzde­niük a nehézségeket. Reméljük, hogy néhány óv múlva már nem lehet a szemükre vetni, hogy a szomszédos görgői szö­vetkezet a járás legjobb gazda­sága, ők pedig — akik még jobb természeti feltételekkel is rendelkeznek — a járás leg­rosszabbul gazdálkodó szövet­kezetei közé tartoznak. SZÁSZAK GYÖRGY Afrika külkereskedelme Afrika országai tavaly 38 mil­liárd dollárért értékesítették termékeiket külföldön, s 24,5 milliárd dollárért vásároltak a többi kontinensen. Az afrikai országok együttes külkereske­delmi aktívuma a térségből származó termékek világpiaci árának emelkedésével magya­rázható. Az 1975-ös évre szóló előrejelzések szerint a tőkés világgazdaságban folytatódnak az Inflációs folyamatok, és ezért várható, hogy az afrikai országok importkiadásai is nö­vekedni fognak. Az Afrikai Egysógszervezet titkársága azt javasolja, hogy az afrikai orszá­gok növeljék az európai szo­cialista országokkal folytatóét kereskedelmüket, ós ellenőriz­zék szigorúbban az állami ki­adásokat. Cukordeficit az NSZK-bain Első ízben fordul elő, hogy az NSZK cukormérlege passzív, és az ország Angliával és Olasz­országgal versenyez majd a Közös Piacra importált meny- nyitségekért. A hiány az idén mintegy 129 ezer tonna, amit az EGK által importálni kívánt 200 ezer tonna nádcukorból kellene fedezni. Ezt a mennyi­séget az igénylő országok kö­zött még nem osztották fel: az az ország kapja majd a legna­gyobb kontingenst, amely a lég*- kisebb ártámogatást Igényli. Az NSZK idei cukortermelé­se kétmillió 226 ezer tonna lesz. Ez a mennyiség az előző évről áthozott készlettel együtt fede­zi a belföldi szükségletet. Az NSZK azonban 236 ezer tonna exportját vállalta az EGK részéi re, 8 ezer tonnát pedig a kí? vülálló államoknak köteles; szállítani. Együttműködés a fejlődő országokban Pakisztán és Irán képviselői Iszlamadban abban állapodtak meg, hogy három hónapon be­lül hosszú lejáratú kereskedel­mi megállapodást kötnek. Irán 580 millió dolláros kölcsönt nyújtott Pakisztánnak, ebből 250 millió dollárt már felhasz­náltak. Két, egyenként 50 ezer orsós textilgyár felállítását fi­nanszírozza Irán a pakisztáni Uthalban és Quettában, vala­mint egy cementgyár építéséhez biztosítja az anyagi feltételeket. E három létesítményhez együt­tesen további 48 millió dollá­ros kölcsönnel járul hozzá Irán. Közösen létesítenek Pakisz­tánban agráripari húskombiná­tot, a termékek 49 százalékát Irán vásárolja meg. Megálla­podás született arról is, hogy további három program kivite­lezésében működik együtt a két ország: évi 516 ezer tonna ka­pacitású műtrágyagyár létesíté­sében, három, egyenként 25 ezer orsós textilgyár építésé­ben ós egy évi 300 ezer tonna kapacitású cementgyár építésé­ben. E létesítmények várható gazdaságosságát most mérik fel, a kooperáció csak kedvező eredmény esetén jön létre. Végül Irán elvben beleegye­zett, hogy finanszírozza Pakisz­tán 4 vízfejlesztési tervének kivitelezését, mintegy 12 millió dolláros befektetéssel. Iindia acélt szállít Jugoszláviáinak India és Jugoszlávia képvise­lői Oj Delhiben gazdasági együttműködési tárgyalásokat folytattak. A nyilvánosságra ho­zott közlemény szerint szerző­dést kötöttek, amelynek értel­mében India 1 millió font sterling értékben 10 ezer ton­na acéllemezt, valamint 1,4 millió font sterlingért nyerse vasat szállít Jugoszláviának. A jugoszláv delegáció közölte; hogy a már lekötött 18 hajón kívül a jugoszláv külkereske­delem továbbiakat tud szállttá* ni Indiába.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom