Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám, kedd

VllASZ OLVASÓINKNAK SZÜLÉSI SEGÉLY Nyár jeligére: Mivel főiskolai tanulmányai alatt az 1957/102 sz. hirdetmény értelmében a be­tegbiztosítás szempontjából biz­tosítottnak számít, teljesíti majd a gyermek megszületése előtti két évben előírt 270 biz­tosított nap feltételét. A főisko­lán, ahol tanul, igényelheti az egyszeri 2000 korona összegű születési segélyt és mivel tanul­mányai alatt szociális ösztöndí­jat kapott, ezt a szülési szabad­ság megkezdése (4 hét a szü­lés várható időpontja előtt (utá­ni naptári hónap 1. napjától számítva még két hónap idejére tovább folyósítják és ezen idő eltelte után a szülési szabadság összesen 26 hetére a szociális ösztöndíj összegének megfelelő szülési segélyt igé­nyelhet (naptári napokra szá­mított összegben). Mivel ön és férje is még fő­iskolások, mindkettőjüket szü­leik tartják el, ezért a szülök továbbra is jogosultak Önökre családi pótlékot kapni (feltehe­tően az ön szülei a kisunoká- ra is). Internátusi elhelyezés iránt is folyamodhat, de jog­igénye erre terhességével még nem keletkezett. Ha édesanyja vállalná (tény­legesen nem hivatalos határozat alapján (a gyermekről való gondoskodást, nem keletkezne igénye sem fizetett szülési sza­badságra, sem gyermekgondo­zási segélyre. Ezt az időt a nyugdíjbiztosítás szempontjából sem lehetne nála beszámítani J. L.: A szülési pénzsegélyre (26 hét) igénye van a volt mun­kaadó vállalatával szemben an­nak az anyának is, aki telje­síti a szülés előtti két évben a 270 biztosított nap feltételét, és szülési szabadságát a szülés várható időpontja előtti 4 hé­ten belül kezdi meg (a mun­kaviszony megszűnte utáni 6 havi védelmi időn belül). Ha felesége munkaviszonya tény­leg 1974. május 24-én szűnt meg, a hathavi védelmi idő 1974. nov. 24-én járt le, és mi­vel a szülés előtti 4 héttel ko­rábban, azaz 1974. nov. 11-én kellett volna a 26 hetes szü­lési szabadságát megkezdenie, igénye van 1974. nov. 11-től a volt munkaadó vállalat KNP bizottságával szemben 26 héten őt fizetett szülési szabadságra, a 2000 korona egyszeri szülé­si segélyre is, ha azt nem me­rítette ön saját betegbiztosítá­sából. Az igényt az előírt nyom­tatványon kell érvényesíteni. Eeetleges félreértés esetében forduljanak az Okresná správa nemocenského poistenia, Ga­lanta hivatalához. Az igény egy éven belül évül el. K. L.: Az eddigi magyaráza­tok szerint az állandó intéze­ti elhelyezés esetében a to­vábbi gyermekről való gondos­kodás feltételét nem teljesíte­né és így nem lenne igénye a meghosszabbított szülési sza­badság alatt gyermekgondozá­si segélyre. K. B.: A munkatörvénykönyv 147. §-ának 2. bek. értelmében a meghosszabbított, fizetés nél­küli szülési szabadságról való visszatérése után a munkaadó vállalat köteles lesz önt lehető­leg ugyanarra a munkahelyre beosztani, ha ez nem lenne lehet­séges, akkor munkaszerződésé­nek, de legalábbis a minősí­tésének megfelelő munkára be­osztani. Közbejött újabb ter­hessége nem lehet akadály. A fizetett szülési szabadságra — ha újból munkába állna — valószínűleg nem lenne igénye, mert a szülés időpontjáig nem teljesítené a szülés előtti utol­só két év alatti 270 biztosított nap feltételét. így a gyermek megszületésétől gyermekgondo­zási segélyt igényelhet (ha munkaviszonyban lesz, a KNP- től, ha már nem, a járási nem­zeti bizottság gyermekvédelmi osztályától). KÜLÖINBÖZÖ ÜGYEIK BEIM J. S.: Az 1964-ben történt ha­lálos üzemi balesetből eredően 10 év után a kérdéses munka­adó vállalat elévülési kifogást emelhet, ezért semmiféle igényt eredményesen a bíróságon ér­vényesíteni nem lehet. Az elévülési határidő már az akkor érvényes előírások értel­mében is egy év volt attól az időponttól számítva, hogy a károsult (hátramaradt család­tagja) tudomást szerzett a kár­ról és arról, ki okozta. K. V.: Az 1973. február 23-án a köztársasági elnök által ki­hirdetett közkegyelem (am­nesztia) még abban az esetben sem vonatkozik a büntetőtör­vénykönyv 213. §-ának 1. be­kezdésé e (kiskorú gyermekek eltartásának akár hanyagság­ból való elmulasztása), ha a tettes először állt a bíróság előtt. Egyébként a Btk 214. §-a értelmében, ha az ilyen cselek­ményt elkövető tettes még az ítélethirdetés előtt kifizette adósságát, nem esik büntetés alá —, hacsak a tartási köte­lezettség elmulasztása nem oko zott tartós, kedvezőtlen követ­kezményeket. Ez a kivétel az ún. „hatékony megbánás“ esete (účinná Tútosť), amellyel a tet­tes legkésőbb az 1. fokú járás bíróság, vagy városi bíróság ítélethirdetése előtt élhet. V. GY.: A ČSAD hivatalos ár jegyzéke szerint az autóbusz egyszerű viteldíja 1—4 km tá volságra 1 korona (50 °/o en­gedmény esetében 0,50 korona, 30 °/o engedmény esetében is 0,50 korona), 5—7 km távol­ságra 2, 1 ill. 1,50 korona. Ajánljuk, hogy a hnb képvise­lőjük a ČSAD-val közösen vizs­gálják felül a kérdéses szaka­szon a menetdíj helyességét. VAGYONJOGI ÜGYEIK BEIN X. I.: A hnb házhelyet jutta­tott önnek személyi használat­ba és a község lélekszámára való tekintettel hat koronát írt elő térítés címén négyzetméte­renként. Az 1969/47. sz. hirdet­mény szerint a kérdéses ár maximális, tehát elvben lehetne alacsonyabb összegű is. Néze­tünk szerint a házhelynél első­sorban annak fekvése jelenti az értéket. A föld minőségé­nek feljavítása az építkezés be­fejezése után már az Ön dolga lesz. A gyakorlat szerint a hnb-k, tekintettel a maximális árak viszonylag alacsonyan megállapított összegére, általá­ban a legmagasabb megenge­dett összeget S7ővr>,'!;''7ák. B. ].: A megosztottan használt közös udvaron a szomszéd WC- je és szalmakazla árnyékot vet az ön kertjére és ott ezért nem terem semmi. A hnb-n tett panasza eredménytelen maradt. Kérdi, hova fordulhatna kérel­mével. Az építkezési szabályok szerint a község beépítési ter­vével összhangban a kisebb építményeket — ilyennek szá­mít a WC is —, a telek határ­vonalán is el lehet helyezni. Kisebb háztáji gazdaság eseté­ben számolni kell a szalmaka­zallal is. Ezek alapján nem le­het állítani, hogy szomszédja szándékosan aránytalanul nagy kárt okoz önnek. Elvben joga volna a járásbíróságon kerese­tet beadni és kérni, hogy az aránytalan beavatkozás és kár­okozás miatt a bíróság ítélet­ben kötelezze a szomszédját a WC és a szalmakazal áthelye­zésére, hogy ön ne károsodjék. Nézetünk szerint nehezen szá­míthatna arra, hogy a bíróság ön számára kedvező ítéletet hozzon. A bíróság helyi szem­le és a hnb álláspontjának ki­kérése után döntene. R. M.: Az albérletből szárma­zó bevétel után a lakosság be­vételeinek megadóztatásáról szóló 1961/141 sz. törvény sze­rint kell adót fizetni. Mivel ki­adásairól részletes elszámolást nem vezet, az említett törvény 1961/146 sz. végrehajtási ren­deletének 19. pontja értelmé­ben a bruttó-inkasszó kéthar­madát lehet költségátalány cí­mén leszámítani és csupán csak a maradék összeg esik adó alá. Ez az ön esetében mintegy 1800 korona összegű évi tiszta bevételnek felelne meg, amely összeg után az adó 5 %, tehát 90 korona lenne. Mivel az adóalap kisebb 3000 koronánál és albérletből szár­mazik, a törvény 15 §-a értel­mében elég kétévenként adó­vallomást beadni. Adóvallomást egyébként az elmúlt év ered­ménye alapján január 31-ig kell beadni, és az adót legkésőbb a folyó év július 31-ig kell be­fizetni. Dr. F. J. ELTŰNT KULTÚRÁK NYOMÁBAN Több mint kétezer esztendeje született a le­genda az Atlantiszról, arról a földrészről, amel/ állítólag eltűnt a tenger mélyén. Ma már az Atlantisz általános fogalom. Erről beszélünk mindig, amikor régészek a víz alatt emberi ci­vilizáció nyomaira bukkannak. Az egyik ilyen atlantiszt a Kaspi-tenger mélyén találták, 100 kilométerre délre Bakutól. Azerbajdzsánt a régi időkben karavánok jár­ták. A karavánutat egyik oldalról a Kaspi-ten­ger, a másik oldalról a Kaukázus hegyláncai fogták közre. A tudósok ezt a területet az Euró­pa és Ázsia történelmébe vezető „kapunak“ ne­vezték el. Éppen itt, Azerbajdzsán területén ta­lálkoztak nemegyszer különböző kultúrák, nyelvcsoportok és vallások, itt kereszteződtek kereskedelmi és hadiutak. Mindezt a tudósok a Kaukázus hegyeiben talált számos régészeti lelet alapján állapították meg. Az út másik oldalát — a Kaspi-tengert — eddig kevéssé kutatták fel. A Kaspl-tenger mélyén levő „atlantisz“ lété­nek gondolatát az azerbajdzsáni történeti mú­zeum régészei vetették fel néhány évvel ez­előtt. A tudósok így okoskodtak: az ősi kara- vánút a Kaukázusontúl legnagyobb folyójának, a Kúrának torkolatvidékéhez vezet, ugyanis vezet a hegyekből és Azerbajdzsán egykori fő­városából, Sehamiból is egy karavánút. A két út kereszteződésénél valamikor több település állt, Gustaszfi, Mahndabad és Mugany, ame­lyeket Sírváni ókori író és történész is említ. Később ezeket a városokat Tamerlán hordái ki­fosztották és felgyújtották. De hol vannak a ro­mok, a települések maradványai? Sehol sem ta­lálni őket. A történelem folyamán a Kaspi-tengernek több mint 70 neve volt — hívták Kazár-, Hvalini- stb. tónak. Fennmaradt igen sok térkép is, amelye­ken fel vannak tüntetve a természetes partvo­nalak. Az egyiken például a Volga mintegy 500 kilométerrel délebbre folyik be a Kaspi-tenger- be, mint ahol a folyó mai torkolata van. Egy másikon viszont az Amu-Darja és a Szir-Darja nem az Arai-tóba, hanem a Kaspi-tengerbe öm­lik, s emellett az Aral-tó nem szerepel a tér­képen. És végül egykori hajósok naplóikban be­számolnak „csodákról“: szigetekről, amelyeket saját szemükkel láttak és berajzoltak a Kaspi- tengerről készült térképekbe, viszont a később erre hajózó tengerészek már nyomukat sem ta­lálták. Mindez arra mutat, hogy különböző ko­rokban más-más volt a Kaspi-tenger vízszintje. Feltehetően éppen e változások következtében tűntek el a tenger mélyén az egykor a Kúra fo­lyó torkolatvidékén épült települések romjai is. Vagyis a Kaspi-tenger „atlantiszát“ éppen itt kell keresni. Elsőként a sportbúvárok bukkantak az elsüly- lyedt városok nyomaira: a Biandovan-foknál agyagkorsókat, csészéket, tányérokat és más edényeket találtak a tenger mélyén. A kaspi-tengeri búvárrégészek csoportjának vezetője, Viktor Kvacsidze, az Azerbajdzsáni Tör­téneti Múzeum tudományos munkatársa meséli: — Azóta, hogy sportbúvárok az első leletek­re bukkantak a Biandovan-fok közelében, csak­nem 7 év telt el. A Kaspi-tenger „atlantiszának“ titka több irányban megvilágosodott. Ma cserép­edények, érmék és a víz alá került Biandovan- település fazekasai által használt szerszámok gazdag gyűjteménye áll rendelkezésünkre. Rendkívül érdekesek a mázas agyagedények, különösen a rajtuk látható rajzok és feliratok. Egyikét-másikát sikerült megfejtenünk: „Készí­tette Juszuf fazekas“, „.. .amíg a munka és a tudomány...“ és más ilyeneket, de voltak a feliratok között keleti költők versei is. A rajzok leggyakrabban oroszlánt, párducot, pávát, halat, szarvast és lovat ábrázolnak. Érde­kes, hogy az egykori mesterek az állatokat moz­gás közben ábrázolták, amivel nagyobb hatást értek el. Találtunk tökéletes arabeszkeket is, mint ha a mester keleti szőnyegek rajzát má­solta volna át az edényekre. Egyszerre folytattuk a tengerfenék felkutatá­sát és az ásatásokat a parton. Ahogy feltételez­tük, a tenger ezen a helyen visszavonult a partvonaltól. Háromméteres hordalékréteg alatt felfedeztük a kézművesek utcáját: agyagkuny­hókat, edényeket, fazekaskemencéket, kis bolto­kat. Ezek a leletek csaknem teljes képet adnak a Biandovan település életéről Természetes, hogy nagy becsben tartották itt a tudományt, a köl­tészetet és a festészetet. A kézművesek között megvolt a munkamegosztás. Emlékezzünk csak rá: „készítette Juszuf fazekas“. Az akkori idők­höz képest igen bonyolult gyártási eljárásokat alkalmaztak. A kaspi-tengeri leletek ismét bizonyítják mi­lyen ősi és sajátságos kultúrával rendelkezik az azerbajdzsáni nép, amely évszázadokon át harcolt idegen elnyomók ellen és sikerült meg­őriznie és tovább fejlesztenie egyedüli nemzeti hagyományait. VALERIJ GRIGORJEV (APN) AZ IDŐJÁRÁS MINT FEGYVER Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a múlt év szeptemberében az ENSZ 29. közgyűlé­sén egy nemzetközi egyezmény tervezetét nyúj­totta be arról, hogy tiltsák meg az életkörnye­zet és az éghajlat befolyásolását katonai és más olyan célok érdekében, amelyek nem egyez­tethetők össze a nemzetközi biztonsággal, az emberek életszínvonalának és egészségének biztosításával. Miről is van szó tulajdonképpen és hogyan lehet felhasználni az időjárást kato­nai célokra? Az időjárás segítheti az embert, vagy károkat okozhat neki. FJzért az emberiség már ősidők óta nemcsak megfelelő módokat keres, hogy véde­kezhessék az időjárás káros befolyásával szem­ben, hanem — különösen századunkban — ar­ra törekszik, hogy bizonyos műszaki beavatko­zásokkal hatást gyakoroljon bizonyos veszélyes éghajlati jelenségekre, amivel ki akarja küszö­bölni, vagy legalábbis csökkenteni káros hatá­sukat. Ezek közé a mesterséges beavatkozások közé tartozik mesterséges eső előidézése, vagy a csapadék mennyiségének növelése, a köd el­oszlatása, a jégesőt előidéző nagyobb jégkép­ződmények kialakulásának megakadályozása a viharfelhőkben, a felhőképződés megakadályo­zása és a trópusi ciklonok erejének csökken­tése. Amennyiben ezek és a hasonló mesterséges beavatkozások az időjárás káros befolyása ki­küszöbölésének, vagy legalábbis a természeti katasztrófák hatása csökkentésének szándéká­val történnek, csak üdvözölni és támogatni le­het őket, mert hasznos cselekedetek. Ámde az időjárás menetében való mesterséges beavatko­zásokat, amelyek bizonyos körülmények között segítségére vannak az embernek, más helyze­tekben fel lehet használni az emberiség ellen. Például mesterséges esők előidézése vagy a csa­padék mennyiségének mesterséges növelése száraz időszakban hasznos a mezőgazdaság és az emberi tevékenység más területei számára. Ha azonban lényegesen megnövekszik, mester­séges beavatkozás folytán, a csapadék mennyi­sége hosszan tartó esőzések után, ez már káros az emberiség számára, mert katasztrofá­lis árvíz lehet a következménye. Ilyen mester­séges beavatkozással próbálkozott meg az ame­rikai hadsereg Indokínában azzal a céllal, hogy az árvizek elöntsék és használhatatlanná tegyék a hátországban az utánpótlási útvonalakat és emberéleteket veszélyeztessenek, azonkívül vegyszerekkel pusztították a növényezetet és fel­égették a dzsungeleket. Az említett pusztító hatású mesterséges be­avatkozásokon kívül más módszereket is fel le­het használni tömegpusztító fegyverként. Ame­rikai tudósoknak a „légi háborúról“ szóló je­lentésében, amelyet 1964 tavaszán az amerikai szenátus egyik albizottsága elé terjesztettek, szó van például arról, hogyan lehetne kis atom­töltetek felrobbantásával hatalmas jéghegyeket juttatni a tengerbe. Az így keletkező dagályhul­lámok széles sávban elárasztanák a kontinen­sek tengerparti területeit. Jéghegyek felolvasz­tása is annyira megemelhetné az óceánok víz­szintjét. hogy a tenger vize elöntené vagy ko­molyan veszélyeztetné a tengerparti városokat és településeket. Amerikai tudósok beszámolnak a tömegpusz­títás más lehetőségeiről is. Azt állítják, hogy technikailag lehetséges lenne megsemmisíteni az ozonoszférát, a felső légkör védőrétegét. Az ozonoszféra a sztratoszférának az a rétege, amelyben maximális az ózontartalom, s 25—30 km magasságban helyezkedik el. Az ózon rend­kívül fontos minden élőlény számára a Földön. Elnyeli a napfényben levő, 0,15-től 0,29 mikro­nig terjedő hullámhosszú ibolyántúli sugarakat. Ez a sugárzás fiziológiailag káros, ezért az ózon azzal, hogy elnyeli őket, védi az élő szervezete­ket az ibolyántúli sugarak káros hatásával szem­ben. Ha lényegesen csökken, vagy valamilyen mesterséges beavatkozás következtében meg­semmisülne az ozonoszféra a Föld bizonyos te­rületei fölött, bolygónk ily módon „lemeztelení­tett“ területeit olyan erős ibolyántúli sugárzás érné, amely minden életet elpusztítana. Igen veszélyes és komoly következményekkel járna az emberiség számára bizonyos geofizikai beavatkozásoknak a végrehajtása is, amilyenek például a vulkáni tevékenység, vagy mestersé­ges földrengések előidézése egyes geológiai ré­tegek helyzetének megváltoztatásával. Elő lehet idézni a tenger színe fölött olyan akusztikai hullámot is, amely képes lenne megsemmisíteni a tengeren haladó hajókat, vagy akár egész ha­jórajokat is. L. C. Sulzberger, az ismert, ameri­kai kommentátor írta egy helyen: „A természeti környezet megváltoztatása felhasználásának mint háborús pusztító eszköz alkalmazásának reális lehetősége a történelem folyamán első ízben jelent nagyobb veszélyt, mint a hagyomá­nyos fegyverek, vagy a nukleáris robbanó szer­kezetek többsége. Végeredményben nyílt konf­liktus nélkül is fennáll ez a veszély, ha ilyen fegyvereket csak kipróbálnak. Ez is katasztró­fákat idézhet elő.“ A természetet és az emberiséget az említett pusztítóeszközök esetleges felhasználásának kö­vetkeztében fenyegető veszély elhárítása egé­szen új, de annál fontosabb probléma. A Szov­jetunió, amelynek igen nagy érdeke fűződik ah­hoz, hogy megszilárduljon az Egyesült Nemze­tek Szervezetének szerepe a nemzetközi prob­lémák megoldásában, az ENSZ 29. közgyűlésén egész súlyát és tekintélyét latba vetette ennek az új és szörnyű veszélynek elhárítása érdeké­ben. Dr. PETER FORGAC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom