Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-10 / 34. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN Újabb bizoinyíték Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának múlt évi novemberi ülése a többi között nagyra értékelte a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeit. Ki­emelte: teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának határo­zatát, amely célul tűzte ki, hogy saját forrásokból fedez­zük a hazai élelmiszerfo­gyasztás növekedését. A Szö­vetségi Statisztikai Hivatal nemrégi jelentéséből ismere­tes, hogy a mezőgazdasági üzemek tavalyi bruttó terme­lése három százalékkal meg­haladta az 1973. évit, s az állami alapokba irányuló áru- termelési tervfeladatokat 1,4 százalékkal túl teljesítették. A mezőgazdasági dolgozók elkötelezett igyekezetét a múlt héten a munkakezdemé­nyezés újabb szép példája igazolja. A napilapok szom­bati számukban közölték a dél-morvaországi és a nyugat­szlovákiai kerület, valamint az olomouci járás mezőgaz­dasági dolgozóinak kötelezett­ségvállalását, mellyel köve­tendő utat mutatnak a ha­zánk felszabadításának jubi­leumát köszöntő szocialista versenymozgalomban. A dél-morvaországi kerület mezőgazdasági üzemei egye­bek közt azt tűzték ki célul, hogy negyvenhárom mázsás átlagos hektárhozam elérésé­vel 1 millió 800 ezer tonna gabonát takarítanak be az idei aratáskor. Újabb kétezer hektárral bővítik értékes ipari növényünk — a cukor­répa vetésterületét és négy­száz mázsás átlagos hektár­hozamot érnek el. Jelentősen növelik a takarmánytermesz­tést, hogy megalapozzák az állattenyésztés további fej­lesztését. Mindenekelőtt a tehénállomány gyarapítását tartják szem előtt, s tehenen­ként átlagosan háromezer literes tejhozamot akarnak elérni. A kötelezettségválla­lásban jelentős feladatokat tűznek k* a termelési költsé­gek csökkentése, a munka­termelékenység emelése és a gazdaságosság fokozása terén is. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek képviselői az 1974. évi nyit- rai aratóünnepélyen Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak nyújtották át a jubileu­mi ünnepségek tiszteletére elfogadott kötelezettségválla­lást. A mélyreható elemzések, az egyéni és a kollektív fel­ajánlások alapján a kerületi kötelezettségvállalást tovább szilárdítják. Célul tűzték ki, hogy az idén két és fél mil­lió tonna gabonát termeszte­nek, s az ötödik ötéves terv időszakára szóló gabonafel­vásárlási terv feladatait 600 000 tonnával túlszárnyal­ják. A cukorgyártás fokozá­sához 1 millió 900 ezr:r ton­na cukorrépa termesztésével és az ötödik ötéves tervben előirányzott felvásárlási fel­adatok jelentős túlteljesítésé­vel járulnak hozzá. Tovább gyarapítják a tehénállományt és növelik a tejhozamot. Az olomouci járásban töb­bek között a gabona vetés- területét az egész vetésterü­let 57,7 százalékára kiterjesz­tik, s 1974-hez viszonyítva három százalékkal növelik a gabonatermesztést. Kötelezett­ségvállalásukban nem feled­keztek meg az állattenyésztés gazdaságosságának fokozásá­ról sem. A CSKP Központi Bizottsá­gának Titkársága nagyra ér­tékelt© a dél-morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerület, valamint az olomouci járás mezőgazdasági dolgozóinak példás mukakezdeményezését. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a jó példa további követőkre talál és országszer­te a mezőgazdaság belső tar­talékainak mozgósítására, s a munkakezdeményezés széles körű kibontakoztatására ser­kent. A [nemzetközi együttműködés további fejlesztéséért A múlt héten nemzetközi fejlesztésének több jelentős eseményéről tudósítottak tö­megtájékoztatási eszközeink. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának meghívására Vasil BiTak elv­társ, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Központi Bizott­ság titkára látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban. Belgrád- ban megbeszéléseket folyta­tott Sztana Dolanccal, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának titkárával és Alekszandr Grlicskovval, a JKSZ KB Elnökségének Vég­rehajtó Bizottságában a kül­politikai és nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok titkárával. A baráti hangú és nyílt lég­körű megbeszélések során mindkét fél kifejezte azt a kívánságát, hogy tovább fej­lesszék a CSKP és a JKSZ együttműködését, valamint a csehszlovák—jugoszláv kap­csolatokat. Szerdán csehszlovák parla­menti küldöttség utazott a Szíriai Arab Köztársaságba az ottani parlament meghívásá­ra. A delegációt Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezeti. Alois Indra a Muhammad Ali Halabi, a Szí­riai Népi Tanács elnöke által vezetett szíriai delegációval folytatott hivatalos tárgyalá­sok alkalmával a többi kö­zött hangsúlyozta, hogy a kö- zel-knleti térségben a helyzet rendkívül komoly és robba­násveszélyes. A feszültséget Izrael agresszív politikája váltja ki, valamint az a tá­mogatás, melyben az impe­rialista hatalmak Izraelt ré­szesítik. Indra elvtárs kifej­tette, hogy véleményünk sze­rint a lépésről lépésre tör­ténő rendezés nem vezethet igazságos megoldáshoz. Az egyedüli igazságos békés rendezés a genfi közel-keleti békekonferencia keretében valósulhat meg. A rendezés feltétele, hogy Izrael az ide vonatkozó ENSZ-határozatok élteimében visszavonuljon valamennyi megszállt arab területről. A második feltétel a palesztin nép törvényes jo­gainak biztosítása. Csehszlo­vákia továbbra is a lehetősé­gekhez mérten támogatja az arab népek igazságos harcát. Bratislavában a múlt héten nyílt meg a lengyel ipari és közszükségleti ciftkek kiállí­tása. Az ünnepélyes megnyi­tón Franciszek Kaim minisz­terelnök-helyettes vezetésé­vel részt vett az LNK Minisz­tertanácsának küldöttsége. F. Kaim beszédében hangoztat­ta, hogy Csehszlovákia Len­gyelország harmadik legna­gyobb gazdasági partnere, s az országaink közti árucsere­forgalom ebben az Ötéves tervben az előző ötéves terv időszakához viszonyítva mint­egy nyolcvan százalékkal növekszik, és értéke körülbe­lül négymilliárd rubelt tesz ki. A jó kapcsolatokért A múlt kedden több mint kétszázötven küldött részvé­telével tartották meg Bratis­lavában a szlovákiai katoli­kus lelkészek „Pacem in ter- ris“ testületének első kong­resszusát. A római katolikus lelkészek képviselőinek tár­gyalása leszögezte, hogy a „Pacem in terris“ a szocia­lista rendszer realitására tá­maszkodik, s a hívőket a Nemzett Front kormányai programjának megvalósításá­ra, a Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai bé­kés külpolitikájának támoga­tására serkentik. Hangsúlyoz­ták, hogy a római katolikus egyház és a szocialista ál­lam közti jó kapcsolatok fel­tételeinek megteremtésén fognak munkálkodni. A kong­resszus résztvevői határozot­tan elutasították a nyugati emigráns papi körök hazug kampányát, mellyel hamis képet festenek hazánk hívő polgárainak vallási életéről. (gál) RÉGI MUNKAMÓDSZEREKKEL LÁTOGATÓBAN AZ ÜVEGFÚVÁS MESTEREINÉL Az üvegtárgyak már hosszú évszázadok óta úgy hozzátartoz­nak az ember környezetéhez, mint a fából és fémből készült használati tárgyak. Mivel a fo­lyékony üveganyag könnyen for­málható, ezért a legkülönbözőbb használati célokra szolgáló, szebbnél szebb színezetű és for­májú üvegtárgyak készülhetnek belőle. Gyártási * technológiája az évszázadok során nem sokat változott. Az üveggyártás leg­főbb szakaszaiban megmaradtak a régi szerszámok, a fúvócső, a különböző fogók és az üveg formálásához szükséges fából készült szerszámok. A csehszlovák üvegipar hírne­vének növeléséhez nemcsak a csehországi üveggyárak termé­kei járulnak hozzá, hanem a szlovákiai üvegipar is. Az egyik ismert szlovákiai üveggyár Led- nické Rovnéban, Nyugat-Szlová- vákia északi részén található, ahol már több mint 80 éve gyár­tanak különböző haszonüvege­ket. A Lednické Rovné-i Egyesített Üveggyárba érve az igazgató után érdeklődtünk, aki rövid Idő múltán az egyik műhelyből került elő. — Elnézést kérek a megvára- koztatásért, de naponta több­ször is meglátogatom a műhe­lyeket, hogy ellenőrizzem, rend­ben vannak-e a dolgok — kezd­te a beszélgetést Martin Polio- relec, az üveggyár igazgatója, miután elmondtuk, hogy sze­retnénk megismerni a régi gyárban végzett munkát és a feladataikat. — A Lednické Rov­né-i üveggyárban közel 1550 ember dolgozik, naponta két műszakban. Az alkalmazottak­nak több mint egyharmada nő, ők elsősorban az anyagmozga­tásnál és a csomagolásnál dol­goznak. A kívülálló azt gondol­ná, hogy az üvegkészítők, az üveggyártás mesterei mind idő­sebb emberek, akik már isme­rik a szakma csínját-bínját. A régebben itt dolgozók mellett rengeteg a szakképzett fiatal, így az üveggyár dolgozóinak átlagos életkora csupán 28 év. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utánpótlással nincs nálunk komolyabb baj. Saját iparitanu- ló-központunkban képezzük az új szakembereket, akik között nem egy olyan van, aki az édes­apja, sőt a nagyapja mestersé­gét folytatja. A mi gyárunkban — tájékoz­tat tovább az igazgató — a mun­ka 60 százalékát még kézzel vé­gezzük, mivel az üveggyártás olyan ipari ágazat, ahol nem gépesíthető az összes termelési folyamat. Ennek oka főleg ab­ban rejlik, hogy a különböző haszonüvegeket — poharakat, vázákat, kancsókat stb. — csak kis sorozatokban gyártjuk, a megrendelők kívánságának meg­felelően. A gépesítés nálunk csak olyan részlegeken lehetsé­ges, ahol nagy sorozatgyártásról van szó, mint például a csoma­golástechnikában alkalmazott üvegek gyártásában. Ezek közé sorolhatók a befőttesüvegek, a borosüvegek stb. Termékeink 80 százalékát a világ csaknem min­den államába exportáljuk, s ki­vitelünk egyharmada a szocia­lista államokba irányul. Az üveggyártáshoz szükséges ho­mokot a csehországi Sedlecből szállítjuk. Évente megközelítő­leg 50 ezer tonna homokot dol­gozunk fel. Az igazgatóval folytatott rövid beszélgetés után František Ko­váčik műhelyvezetővel indul­tunk el az egyik műhelybe, hogy megimerkedjünk az üveggyár­tással. A műhelyvezető szívesen és hozzáértően magyarázott, ami nem csoda, hiszen már 36 éve csaknem megszakítás nél­kül ebben a szakmában dolgo­zik. Sétálunk a kádmedencék között, amelyekben vakítóan iz­zik a felhevített folyékony üveganyag. A kemencéket fiatal munkások állják körül, és a fú­vócsövekkel ügyesen merítenek a folyékony anyagból. Egy-egy munkadarab hibátlan elkészítéséhez 6—8 ember pon­tosan összehangolt munkájára van szükség — magyarázza a A LENGYEL konténerizációs folyamat első szakasza az 1971—75-ös évekre szól. Az idő­szak utolsó évében, tehát az Idén vasúti úton 2 millió 100 ezer tonnát, kamionokban 2 millió 800 ezer tonnát, tengeri úton pedig 750 ezer tonnát szál­lítanak konténerekben a gyár­tótól a felhasználóig. A nemzetközi konténeres szállítás a KGST-országok kö­zött először 1973-ban jött létre a Berlin—Poznaň—Varsó útvo­nalon. Hamarosan elkészül a Breszt környéki Malasevics ha­tárállomáson az a konténer-fo­gadó és -átrakó, amely lehető­vé teszi a Berlin—Varsó— Moszkva útvonal megnyitását. A szakemberek a Lengyelor­szágot északról déli irányban átszelő konlénervonal megépí­tésének lehetőségét is vizsgál­ják. így mód nyílik majd kon­téneres áruszállításra Jugoszlá­viából, Magyarországról és Csehszlovákiából, a lengyel ki­kötők érintésével a skandináv országokba és vissza. Lengyel- országban a következő ötéves tervben további 11 konténer- fogadó állomás és 26 átrakodó- állomás létesítését tervezik. MI AHHOZ, hogy az éhező világ élelmiszertermelését növelhes­sék, a fejlődő országokban is be kell vezetni a műtrágya használatát, ezáltal a termésho­zamok megsokszorozhatok. A foszfátok a műtrágyák nélkü­lözhetetlen elemei. A foszfát ára azonbain a vi­lágpiacon az utóbbi három év­ben a tonnánkénti 10 dollárról 56,5 dollárra ugrott. Ez a drá­gulás gátat emel a fejlődő or­szágokban a hozamok emelésé­nek. A világpiacra foszfátot úgyszólván csak Marokkó és Tunisz szállít, mert ezek az or­szágok rendelkeznek nagy ás­vány ifoszfát-készletekkel. Sok foszfátot termel még a Szovjetunió és az USA is, de zömmel saját mezőgazdaságuk részére. így a világpiaci árakat a két észak-afrikai ország dik­tálhatja. A foszfát termelésé­nek költségei egyébként alig emelkedtek. A magas ár külö­nösen a fejlődő országokban akadályozza a mezőgazdasági termelés növekedését. F-ő AZ 1975-Ö.S évre szóló szov­jet—NDK árucsere-forgalmi megállapodás 44 milliárd rube­les forgalmat irányoz elő. Az NDK 15 millió tonna nyersola­jat, 3,3 milliárd köbméter föld­gázt, a többi között szenet, nyersvasat kap a Szovjetunió­ból. Az importlistán még szer­számgépek, kovácsoló-, sajto- ló-berendezések, számítástech­nikai eszközök, útépítő gépek, mozdonyok, traktorok, műszaki fogyasztási cikkek és gépkocsik szerepelnek. Az NDK kivitelében a legje­lentősebb tétel a gépipari ter­mékeké. Elsősorban a fémfel­dolgozó-iparban használatos gé­pekről és berendezésekről van szó. Bővül a könnyűipari, élei­műhelyvezető. — Nem lehet, hogy egy is közülük felelőtlenül végezze a megmunkálás ráeső részét, mert akkor az egész cso­port teljesítményét elrontja. Minden mozdulat pontosan ki van számítva és a megfelelő gyakorlat után már nem tűnik olyan boszorkányságnak az, hogy egyformára sikerülnek a darabok, annak ellenére, hogy minden egyes darabot külön formálnak. Figyeljük a munkamenetet. Valóban boszorkányos gyorsa­sággal és készséggel formálják a még könnyen kezelhető, lágy üveganyagot. A szemünjt előtt szinte percek alatt változik át az előbb még folyékony anyag egy-egy vázává, karcsú pohárrá, vagy éppen kecses formájú kan- csóvá. A további részlegeken a félkésztermékekről eltávolítják a felesleges darabokat, továbbá köszörülik, fényesítik, s ellen­őrzik, hogy a csomagokba hibát­lan áru kerüljön. A gyár vezetősége természe­tesen gondol a munkakörnyezet állandó javítására is. Csupán az elmúlt évben több mint egymil­lió koronát fordítottak a műhe­lyek rendbehozására, kifestésé­re és a munkafeltételek javítá­sára. Ebben az évben ugyanerre a célra 600 000 koronát költe­nek. A gyár dolgozói kötelezett­séget vállaltak arra is, hogy az aránylag nagy mennyiségű hul­ladékot, — 22—25 százalék — ebben az évben egy százalékkal csökkentik. Takarékoskodnak a tüzelőanyaggal is, az elmúlt év­ben több mint ezer tonna tüze­lőanyagot sikerült megtakaríta­nunk. Ebben az évben 250 ton­na tüzelőanyag megtakarítására vállaltak' kötelezettséget. — Ha azt akarjuk, hogy a vállalt feladatokat és a megren­delő igényeit a lehető legjobban tudjuk teljesíteni, — mondja búcsúzóul az igazgató —■ akkor olyan gárdát kell nevelnünk, amelynek minden tagja tudja, hogy mi a kötelessége. pAkozdi gertrüd miszeripari és nyomdaipari gép­sorok szállítása is. Az előző évhez képest emelkedik az ex­portja a vasúti gördülőanya­goknak, a daruknak és a mező- gazdasági eszközöknek, a vegy­ipari termékeknek, a fogyasztá­si cikkek közül pedig a konfek­cióipari készítményeknek. VG A VASÉRC világpiaci ára az utóbbi időszakban is jelentősen növekedett. A nyugat-európai államokba irányuló svéd szállí­tásoknál az 1975-ös évre 45— 55 %-os a növekedés. Az árakat a nem európai szállítók is nö­velik, India például 60 %-kal növelte a vasérc árát. Venezue­la az Egyesült Államokba szál­lított vasérc tonnánkénti árát 68 centtel 14,46 dollárra növel­te. Az USA-ban egyébként mint­egy 10 °/o-kal növekszik a vas­érc ára, bár az utóbbi időben jelentősen csökkent a kereslet annak következtében, hogy le­lanyhult az aktivitás több fon­tos iparágban, például az autó­iparban. Ezzel szemben olyan termelési ágazatok, mint pél­dául a kőolaj- és gázvezetékek építése, a vasúti hálózat bőví­tése ós az épületi szerkezeti elemek gyártása, továbbra is sok acélt fogyasztanak. HN A ruiomherokl VI. I,er i Pamutipari VSlTatat levTcel O^emifiiÍRlí korszerű szövőgépeiről naponta több minit 10Q kilométer hosszú­ságú méteráru kerül le. (Tóthpál Gyula felvétele*)

Next

/
Oldalképek
Tartalom