Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám, szerda
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. február 5. SZERDA BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 30. szám © Ára 50 fillér Űj feltételek a világgazdaságban Eléggé általános és érthető Jelenség, hogy mostanában fokozottabb érdeklődéssel kísérjük a nemzetközi gazdasági helyzet és a külpolitika alakulását. Figyelemmel olvassuk és hallgatjuk a nyugati országokból érkező híreket az infláció elmélyüléséről, a különböző mértékű, de általános gazdasági visszaesésről, a munkanélküliség növekedéséről, az életfeltételek drágulásáról. Ogy tapasztaljuk, hogy a világ az utóbbi két évben teljesen új helyzetbe került, s egy újabb gyakorlati példa bizonyítja a dialektikus materializmus tanításának helyességét a társadalom fejlődésének szakaszos jellegéről. A kapitalista gazdaság második világháború utáni konjunktúrája a gazdaságilag elmaradott volt gyarmati országok további kizsákmányolására épült. Bár ezek az államok nehéz politikai és fegyveres harcban fokozatosan elnyerték politikai függetlenségüket, gazdaságilag azonban továbbra is az iparilag fejlett kapitalista államok hálójában maradtak. Nemzetközi monopol- szervezetek diktálták az itt kitermelt nyersanyagok, közöttük a kőolaj árát, s természetesen úgy, hogy a felhasználás során maximális profithoz jussanak. A második világháború óta eltelt három évtized alatt azonban nagyon sokat változott a világ. A társadalmi erők mozgása a fasiszta elnyomás alól felszabaduló országok többségében a szocializmus felépítéséhez és megerősítéséhez vezetett, s ma a fejlődő országok haladó rétegei is a szocialista tervgazdálkodásban látják azt az utat, amely kivezetheti országukat és népüket az évezredes anyagi és szellemi elmaradottságból. A történelmi fejlődés és az eltérő természeti feltételek következtében az egyes fejlődő országok jelenlegi politikai rendszerében és társadalmi szerkezetében azonban óriási eltérések vannak. A nagyobb részesedésért és a gazdasági függetlenségért folyó harc azonban átmenetileg érdekközösségekbe tömörítheti a különböző politikai rendszerű, s különböző érdekszférákhoz tartozó államokat. így történt ez az OPEG esetében is, amely a kőolajat termelő fejlődő országok jelentékeny erőt képviselő nemzetközi kartelljévé vált. A kőolaj árának két évvel ezelőtt történt emelésével az OPEC olyan lavinát indított el, melyről még most sem tudjuk, hogy hol áll meg, „kit, hogyan talál meg“. A nemzetközi olajmonopóliumok kaptak az alkalmon, s a busás haszon reményében energiaválsággá fokozták a kőolaj drágulásával bekövetkezett új helyzetet. A magas ár mindenesetre kedvezően hatott a nehezebben hozzáférhető, például a tengerfenékről nyert kőolaj kitermelésére, ám ugyanakkor óriási jövedelemhez juttatta az olcsón kitermelhető kőolajmezők, valamint a készletek tulajdonosait. Ügy hat ez, mint a különbözeti földjáradék a mezőgazdaságban. A kapitalista világban most az okozza az egyik legnagyobb gondot, hogy mi lesz a sorsa a „különbözeti járadékként“ felgyülemlett olajdollároknak, amelyekben a világ további fejlődése szempontjából jelentős gazdasági és politikai potenciál rejlik. Az olajdollárok egy része valóban elősegítheti az érdekelt államok gazdasági és társadalmi fellendülését, az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztését, másik része azonban különböző gazdasági és politikai manőverekre is szolgálhat. A „fejlődő“ államok társadalmi mozgására a fennálló osztályérdekeknek megfelelően egyaránt hatnak ugyanis progresszív és visszatartó erők. Az olajdollárok felhasználási módja tehát attól függ, hogy milyen arányokat képviselnek ezek az erők az egyes országok politikai struktúrájában, ami viszont az említett okok és körülmények miatt meglehetősen eltérő. Ez azt jelenti, hogy az OPEC-re is úgy kell tekintenünk, mint a — bizonyos tekintetben — közös érdek, s a fokozódó politikai differenciálódás dialektikus egységére. A legközelebbi hetekben és hónapokban bizonyára számos kérdésre választ kaphatunk. Azt azonban már most is leszögezhetjük, hogy új helyzet alakult ki a világgazdaságban, jelentősen elmélyült a kapitalizmus általános válsága. Ebben az új helyzetben a fejlődő országokban termelt nyersanyagok és anyagok általános árnövekedése következtében kiegyenlítettebb lehetne a világ nemzeti jövedelmének elosztása a feldolgozó és a nyersanyagtermelő országok között. Meggyorsulhatna az iparosodás üteme a gazdaságilag elmaradott országokban, intenzívebbé válhatna a mezőgazdaság, s jelentős tartalékok szabadulhatnának fel az emberiség jövőjét fenyegető éhínség elhárítására. Mindezt azonban csak feltételezhetjük, mert a nyersanyagok árnövekedésének ellensúlyozására általánossá vált az infláció a kapitalista országokban, s ez az árlicitálás éppen ellenkező irányban hat. Az energiaválság, a fejlesztéshez szükséges berendezések és anyagok, különösen a műtrágyák drágulása tovább súlyosbítja a nyersanyagokban kevésbé bővelkedő fejlődő országok amúgy is nehéz gazdasági helyzetét. Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk az iparilag fejlett országokban, ahol szintén a gazdaságilag gyengébb államok kerültek hátrányosabb helyzetbe. A világgazdaság fejleményei természetesen a szocialista államokra, így a mi gazdasági viszonyainkra is hatnak, hiszen a nyersanyagok jelentős hányadát az adott világpiaci áron szerezzük be a kapitalista, illetve a fejlődő államokból. A szocialista társadalom azonban olyan forrásokat tud mozgósítani, amelyek eredményesen ellensúlyozhatják a külső negatív hatásokat, biztosíthatják a népgazdaság további dinamikus fejlesztését és a lakosság életszínvonalának egyenletes emelkedését. A szocialista gazdasági rendszer és a szocialista nemzetközi gazdasági integráció előnyeit kihasználó KGST-tagállamok népgazdasága az elmúlt évben is a tervezett ütemben, illetve a tervezettnél gyorsabban fejlődött, amint azt a napokban ismertetett statisztikai jelentések is bizonyítják. A két világrendszer között folyó gazdasági versenyben egyre meggyőzőbb érvként hat a szocialista államok szilárd gazdasági helyzete, s a proletár nemzetköziség alapelveire épülő kölcsönösen előnyös együttműködés. VASIL BIIIAK BELGRÁDBAN Belgrád — Vasil BiTak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségiének tagja, a KB titkára tegnap reggel Zágrábból Belg- rádba érkezett. BiTak elvtárs, aki hétfőtől a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának meghívására tartózkodik Jugoszláviában, hétfőn, látogatásának első napján a Horvát Szövetségi Köztársaság fővárosát kereste fel. .A belgrádi állomáson Vasil BiTak elvtársat és a küldöttség tagjait Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára és a JKSZ Központi Bizottságának képviselői, valamint hazánk belgrádi képviseleti hivatalának dolgozói fogadták. SZOVJET VENDÉGEK PRÁGÁBAN (CSTK) — Václav Dávid, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának elnöke, a Szövetségi Gyűlés alelnöke tegnap fogadta Prágában a második világháború 29 szovjet veterán harcosát, akik közül néhányan 1945 májusában részt vettek Csehszlovákia fővárosának felszabadításában. Dávid elvtárs tájékoztatta a vendégeket a CSSZBSZ szerepéről Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójának évében, szólt a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társasággal való testvéri, egyre jobban bővülő együttműködésről. Csehszlovákia felszabadítói a találkozón átvették a CSSZBSZ díszjelvényének I. fokozatát. A CSSZBSZ székházában megrendezett szívélyes találkozón részt vettek Jaroslav Hond- lík és Zdena Kudrnová, a CSSZBSZ Központi Bizottságának titkárai, és a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének képviselői. Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter Anvar Szadat, egyiptomi elnök társaságában. (CSTK — UPI felvétele) FOLYTATÓDNAK A SZOVJET- EGYIPTOMI TÁRGYALÁSOK Andrej Gromiko találkozója Szadat elmükkel ® Három egyezményt írtak alá Kairó — Kedden délelőtt Kairóban folytatódtak a megbeszélések Andrej Gromiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter között. A tárgyalások hétfői, első szakaszának lezárásaként mind Gromiko, mind Fahmi nyilatkozott. A szovjet külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások átfogják a szovjet—egyiptomi viszony valamennyi területét ós természetesen a közel-keleti térség helyzetét is részletesen megvizsgálják. „Nézeteink sok ponton találkoztak — mondta a szovjet külügyminiszter — természetesen egy megbeszélés nem volt elegendő minden kérdés alapos megvitatására“. Iszmail Fahmi kijelentette, hogy Egyiptom érdekelt abban, hogy a Szovjetunió továbbra is latba vesse nemzetközi befolyását az arab ügy érdekében. Nagyon fontosnak nevezte a magasszintű, őszinte véleménycset- rét a két ország között. Az első napi megbeszélések eredményeként három egyezményt írtak alá. Az első konzuli szerződés, amely a két országban nyitandó új konzulátusokról intézkedik. A második egyezmény a gazdasági tervezés területén kialakítandó együttműködést szabályozza, a harmadik kulturális megállapodás. Hétfőn az egyiptomi külügyminiszter vacsorát adott szov(Folytatás a 2. oldalon) k lakásszövetkezetek eredményei és feladatai Több mint 70 ezren várnak lakásra • Fontos feladat a lakások javítása és karbantartása • Több mint 60 millió korona a hibás panelek javítására A lakásigények kielégítésének egyik fontos területe a szövetkezeti lakásépítés. A szövetkezeti lakások iránti érdeklődésről tanúskodik, hogy idén az év elején Szlovákiában 203 023 tagja volt a lakásszövetkezeteknek és a tagok közül 73 600-an még nem kaptak lakást. Ez a szám egy kicsit megtévesztő, mivel az olyan eseteket is magába foglalja, amikor egy ember két szövetkezet tagja, habár a szövetkezetek egyesítési folyamata után ez már eléggé ritka. Azonban továbbra is lehetséges, hogy egy család több tagja igényeljen szövetkezeti lakást. Mégis meg kell állapítani, hogy tekintettel az állampolgárok érdeklődésére és arra az irányzatra, hogy saját eszközeikkel is részt vegyenek lakásproblémájuk megoldásában, aránylag kevés szövetkezeti lakást adnak át. A Szlovák Tervbizottság irányelvei az ötödik ötéves tervben 640 600 szövetkezeti lakás felépítését irányozták elő. Ezenkívül 5000 lakást az igénylők segítségével építenek fel. Az ötéves tea-v négy éve alatt azonban csak 33 789 lakást adtak át és 3506 olyan la-r kást, amelynek építésében az igénylők is részt vettek. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv irányvonalát négy év alatt csak 52 százalékra teljesítették. Ha meg akarnánk valósítani az irányelvet, akkor az ötéves terv utolsó évében 30 811 lakást kellene átadni. Ez azonban irreális feladat. Szlovákiában jelenleg 13 434 szövetkezeti lakást építenek. Az idén átadott lakások száma kb. azonos lesz ezzel az adattal, ami azt jelenti, hogy az egész ötéves terv alatt Szlovákiában 15 000-rel kevesebb szövetkezeti lakást adnának át, mint amint ezt a terv előirányozta. A lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége kerületi bizottságainak fel kellene mérniük a megkezdett építkezések számát és meg kellene állapodniuk az egyes épületek átadásának határidejében. Nagyobb felelősséggel kellene bekapcsolódniuk a lakásépítők segítségével épülő lakások biztosításába. ÍF oly tatás a 2, oldalon] A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMÁBÓL A büszkeség és a tanulságok forrása — II. — írta: Ludovit Pezlár, az SZLKP KB titkára Űj mév a menetrendbein — Böjtös János írása Az 1974-es évet értékeljük — Jozef Ondriáek mérnök írása Küzüs erővel — Egri Ferenc riportja Patentimform '75 — Nemzetközi kiállítás Buda-f pesten Sok szemközt Egri Viktorral — Szilvássy József írása Három új inév a cseh drámairodalombain — Milos Vojta cikke Mint családtag — Alice Childress novellája Fiatalokról fiataloknak Humor
